NÉMETH Júlia: Médiahomlokzatok

A dolgozat bemutatja a médiahomlokzatok fajtáit, a kezdetektől a mai modern interaktív homlokzatokig. Építészeti példákkal és képekkel illusztrálva. Ezen kívül kitér ehhez kapcsolódóan egyéb belsőtéri anyagokra és szerkezetekre. Végső tanulságként pedig elemzi a médiahomlokzatok problematikáját, és kérdéseket vet fel a jövőbeni használhatóságát illetően.

1. Médiahomlokzat
Az építészet művészetének egyik új formája mely összekapcsolja a több dimenziós képernyőt az animált, cikázó fényű reklám felületekkel.. A média homlokzat esetén legtöbbször, az épület homlokzata a hirdető felület anyagszerűtlen eszközévé válik, melynek egyetlen célja a reklámok, képi vagy szöveges üzeneteinek közvetítése. Alkonyat után az épületek paravánszerű énjeiket veszi fel, hogy hátteréül szolgáljanak a reklámoknak és egyéb emocionális fényjátékoknak. A média homlokzatok az emberek legkülönbözőbb érzéseit tudják kiváltani melyek a nagy városi életérzéstől a fényszennyezés undoráig terjed. Az építészet, a média homlokzatok használatát egyre jobban stílus jellemzőként értékeli. Alkalmazása most már része a tervezés folyamatának, ami egyben felkínálja az új építészeti, művészeti teret, a látomásos designt, amit úgy neveznek, "Mediatecture”.

1.1 Mechanikus Média Felület
A média homlokzatok első változatai a mechanikus média felületek. Gyakorlatilag a felületalkotás képernyők és világító elemek felhasználásával történik, ezáltal változtatják a mozdulatlan tárgyakat háromdimenziós érzékelésűvé. Ezen elv alapján készült voltaképp az első ismert interaktív média felület egy csapat építész, mérnök, matematikus, programozó közreműködésével, melynek eredményeképp létre jött az „Aegis Hyposurface” mechanikus kijelző. A kijelző egyben tükröződő fémlemezek felhasználásával épült, melyek pneumatikusan mozognak a valós idő szerint. Az idő megállapításához segítségére van egy szenzor, amely a környezeti impulzusokat például fényt, gyűjt össze és ezeket az információkat, továbbítja a fémlemezeket tartó és mozgató mátrix rotoroknak.

1. Mechanikus média felület
1988-ban Jean Nouvel által debütált Párizs-i Arab Világ Intézet esetén, összeolvadt a mechanikus média felület a homlokzati rendszerrel. A kollektív hatást a high-tech, modern rozsdamentes acéltartók és az üvegfelület díszítő régi hagyományos arab motívumot felidéző elem, a brokát adja. Az épület udvar felöli déli homlokzata ezekből az ablakrácsokból áll, melyekbe napenergiát érzékelő membránokat építettek be. A membránok által érzékelt napsugárzás intenzitásától függően az árnyékoló panelek szabályozzák a fény épületbe jutását.

2. Jean Nouvel: Arab Világ Intézet, homlokzati részlet
1.2 Számítógéppel animált fényinstallációk
Rohamos gyorsasággal fejlődő média technológia területén a mai napnak vélt technikai csodák, holnapra már idejétmúlt alkotássá avanzsálnak. Ez azt jelenti, hogy sokszor a tervezés fázisában az alkalmazott anyagok vagy eljárások elavulttá válnak. A kihívás a médiafelület tervezésben, nemcsak a megálmodott technikai hatás elérésében rejlik, hanem a kívánt innovatív multimédiás elemek építészeti eszközzé válásában, így gazdagítva az építészeti tartalmat. Ezt az elvet reprezentálja a 2003-ban elkészült grazi Modern Művészetek Múzeuma, ahol Peter Cook és Colin Fournier egyesítette a média tartalmat és a technikát. Alkotásukhoz az egyik innovatív stilisztikai idiómát, egy új építészeti mozgalmat a blobitecture-t vagy más néven bloblizmust alkalmazták. Félig átlátszó bőrszerű külső burok megálmodása és létrehozása jószerivel ellent mond az épület belső közlekedési folyamatának, a használhatóságának és nem utolsó sorban a felhasználható költségvetésének. A homlokzat úgy nevetett BIX homlokzat. Az elnevezése a big = nagyra és a pixelre utal, mivel közel 1000 db kör alakú fluoreszcens fénycső díszíti pixelszerű sorrendbe, melyek absztrakt ábrák közlésére szolgálnak.

3. Graz, Modern Művészetek Múzeuma

A szingapúri bevásárló központ homlokzata azt bizonyítja, hogy a képek vagy a szöveges üzenetek rendezett mátrixhálót igényelnek, míg a pixel elemek bármely geometriaformát felvehetnek. Ez a megállapítás még sok tervezési lehetőséget, ötletet tartogat még a jövő média homlokzat tervezői számára. Az Illuma homlokzatát kristály alakú műanyag csövekkel alakították ki, melyek mozaikszerű rendben helyezkednek el, melyek mögött található az állandó LED világítás. Számos építészeti irányzat kombinációja teszi az Iluma homlokzatát különlegesen látványossá - visszatér benne a 70'es évek Las Vegas-i retró csillogása és megmutatkozik a mai kor LED vezérelt technológiája.

3-4. Szingapúr, Illuma bevásárlóközpont homlokzata
Az A.AMP – építészeti reklámmal erősített épület, ugyancsak Szingapúrban található. Ugyan azokat a hibákat hordozza, mint már előzőekben említettem. Az óriási, modern, nagy felbontású kijelző rendkívül hatásos reklám, viszont más részről nehezen integrálható az épület homlokzatán. A valóságban ezt úgy oldották fel, hogy este, mikor az irodák kiürülne, az ablakok mögött függöny húzódik le, így alkotva egy hatalmas kijelző felületet. A LED-ek nem kifelé, hanem befelé irányítottak, így a LED képernyőn megjelenő reklámfelületek mozgó képeit egy speciális szoftver elemezi, ezáltal létre jön egy színes visszatükrözés a fordított vetítés technikájával. Az eredmény pedig halvány átmenet a LED képernyő és a „homlokzat képernyő között. Habár a „homlokzat képernyős” installációnak a felbontási minőség alacsonyabb a LED homlokzathoz képest, viszont a kettőt együtt nézve komplett installáció jelenik, mivel agyunk az a mozgó színes fénypontokat is a szpotok részének könyveli el.

5. Szingapúr, A.AMP iroda

1.3 LED homlokzatok és az építészeti anyagok:
A pusztán építészeti okokból LED technológiát alkalmazó homlokzatok megjelenése új termékek létrehozását eredményezte. Ilyen például a német ag4 facade GmbH által forgalmazott Illumesh® és Mediamesh® melyek olyan rendszerek, amik hatékony módon felfrissítik a homlokzatok optikai megjelenését. Alapvetően mindkét rendszert két fő összetevő alkotja: a fémháló és a LED. Amikor egy alacsonyabb felbontású felületet – írások, jelek vagy színezett területek megjelenését akarja tervező, akkor elegendő az Illumesh® rendszert választania, míg a mediális tervezéshez a képek és videók homlokzatra történő vetítéséhez a Mediamesht® kell alkalmaznia. Illumesh® olyan módon alkalmazza a LED-et hogy az a raszter hálón tükröződést alakít ki, ezáltal egy csillogó hullámszerű hatás keletkezik a homlokzatok felületein, míg a Mediamesh® esetében, a sűrűbben egymásmellé rakott LED elemek kifelé sugároznak. Mindkét rendszer félig áttetsző fém hálói napközben fénylő ruhában öltöztetik a homlokzatokat, este pedig teret adnak a fény performanszoknak. A LED fémháló szinte bármilyen hosszúságú tud lenni, viszont a szélessége korlátozott, de akár 8 métert is elérheti.

6-7. Illumesh® és Mediamesh® homlokzati rendszer
A Creative Technologies cég piacra dobott számos érdekes LED terméket. Ilyen például a Stealth™, ami belső és külső díszítőelemként egyaránt használható, bár elsősorban ideiglenes létesítmények felhasználáshoz alkalmas. Előnyei: kis tömege, egy kilogramm per egy modul (0,6 m2), átláthatósági értéke meghaladja az 55%, lenyűgöző képminősége, felbontása, rugalmassága, formája és fényerőssége. A beépítés méretétől függően jobb minőségű mozgóképek és fényerősség érhető el. A panelokat könnyű összekapcsolni és integrálni az elektromos és videó bemenetekkel. A LED csempének nevezett termék, reflektál a tárgyak helyzetére, mozgására és egyéb fizikai nyomás hatására. A panelek 10x10es méretűek melyekbe külön-külön beépített szoftverek egyenként vezérelnek., ezek a termékek jórészt belső térben használhatók. Nova terméke a svájci Technológia intézettel közösen fejlesztette ki, mely viszont már a háromdimenziós képvilágába vezet. Térbeli pixelekből, úgynevezett voxelekből épült fel, melyek képek és videók megjelenítésére szolgál.

8. LED csempék, érintésre reagálnak
Smart Slab az a cég, aki a 2006os Velencei Biennalén debütáltak először legújabb találmányával ugyancsak városi digitális felülettervezéssel foglalkozik. Főként bionikus elemeket „méhsejt”-et és „hatszögletű szem” formát alkalmaz termékeihez. Méhsejtforma alakaljából származó ellenállósága megvédi a panel elektronikáját a káros behatásoktól, így kedvező kültéri használatra, míg az azelőtt valaha készített más rendszerekkel összehasonlítva a hatszögletű szemforma jobb és tisztább kép elérésnek a lehetőségét biztosítja.

2. Média homlokzatok problematikája
Első számú probléma, hogy a vidókat, klippeket képeket főként a tévé, internet kijelzőire tervezik, így sok esetben semmilyen kapcsolatban nem áll a média tartalom az épülettel. Másodszor a testre szabott tartalommal rendelkező kijelzők, mint pl. a Londoni Picadilly Circus-on található több márkát megjelenítő reklámfelület esetén a kijelző formája követi az építészeti homlokzatformát ugyan, viszont még nincs kapcsolat a médiatartalom és az épület között. Az emberekben biztos felvetődik a kérdés vajon a mai energiaárak mellett mennyire van jövője ennek a technológiának. LED-es kijelzők a jelenleg ismert, legkevesebb energiával működtethető fényforrások, fényáramuk vezérelhető, szabályozható, ezáltal kiválóan alkalmasak különböző, akár interaktív üzemmódban kijelzőkként való alkalmazásra. A LED-ek új generációja az Organikus LED, az úgynevezett OLED. Az OLED (Organic Light Emitting Diode), azaz szerves fénykibocsátó dióda működésének alapelmélete, hogy bizonyos szerves anyagok feszültség hatására fényt bocsátanak ki. Ez a jelenség az elektro-lumineszcencia. Mint másnak ennek az anyagnak is vannak negatív tulajdonságai, ilyen példáil az élettartama, ami mindössze 7000 óra maximum vagy 14 000 óra ötven százalékos kihasználtság mellett. Ez körülbelül 2,5 vagy 5 évnyi időnek felel meg napi 8óra üzemmel számolva. Ezt a technológiát ma mág csak a tévékészülékeknél, mobilok illetve laptopkijelzőknél alkalmazzák, de jó esély van rá, hogy ezt a technológiát alkalmazzák a jövőben a reklámok kijelzőiben. Energiafogyasztás terén a LED-technológiának a plazma, illetve az LCD-technológiánál általában kevesebb energia felvételére van szüksége, de ez is relatív, mivel sok összetevőt kell figyelembe venni egy homlokzatvilágítás vagy egy médiahomlokzat kialakításánál. Mindent figyelembe véve a homlokzatvilágítások, kijelzők és általában a mesterséges világítás területén valószínűsíthetően a LED-technológiáé a jövő. Ez a technológia a már jónak mondható és egyre jobb fényhasznosítási paraméterei (egységnyi teljesítményre vonatkoztatott fényáram-kibocsátás) miatt az energiaárak emelkedésével egyre népszerűbb a tervezők és felhasználók körében.
Építészek, designerek, mérnökök együttműködése szükséges a médiahomlokzatok létrehozásához. Még ha a befektető célja igényes épület építése, akkor is a költségei mi előbbi megtérülése mindig előrébb való, így a legtöbb esetben már a kész homlokzat kikerül a tervezők ellenőrzése alól, melynek eredménye, hogy a beruházó hasznon reményében márkák reklámjaival lepi el a homlokzatot. Így háttérbe szorul az absztrakt művészet. A fénnyel azonban óvatosan kell bánni, mivel a városok jelentős fényszennyezést jelentenek környezetüknek. Hatással vannak a környező élővilágra, növényvilágra, de még a hőmérsékletre is.
A médiaépítészetben már elterjedőben vannak az interaktív homlokzatok, melyek most a csúcsot jelentik a homlokzattervezésben. Az interaktivtás, az emberi tevékenységre reagálást jelenti, azaz nem az emberektől nagyrészt független változók határozzák meg a tartalmat - mint az idő, vagy az időjárási körülmények, hőmérséklet, széljárás - hanem maguk az emberek, városlakók. Kérdés persze, hogy ez hogyan valósulhat meg, a konkrét vizuális tartalmat ki dönti el kinek a munkája maradjon a felületen, és persze ezeket a tartalmakat ki felügyeli? Az emberek bevonása, érdeklődésük felkeltése, az érdeklődők ténylegesen megmozgatása legkönnyebben játékokkal valósítható meg, erre jó példa a Liverpoolban alkalmazott csúzlis játék, mely lényegében rövid üzenetek közlését tette lehetővé. Az embereknek nem volt más dolguk mint csúzlival falra lőni. Linzben alacsony felbontású, 4x4-es puzzle játékot lehetett játszani, egyszerre akár többen is. Vagy a legutóbbi E-culture Fair alatt a dortmundi U épület homlokzatát varázsolták egy függőleges táncparketté. Nem kell messzire menni, hogy az ember itthon is találjon erre példát, a nemrég lezárult Media Facades Fesztivál Budapesten, ahol a Lánchíd 19 Design Hotel és a MŰPA homlokzatával lehetett játszani. A MŰPA díszkivilágítását a helyszínen iPad segítségével lehetett különböző színűre festeni. A hotel homlokzatán végigfutó színes hullámokat pedig az épület előtti parkban elhelyezett, E.T-re emlékeztető lények megfújásával lehetett gerjeszteni. A műfaj elterjedésének korlátja természetesen anyagi természetű. Egy ilyen épületnek rengeteg épületszerkezeti, technológiai és kivitelezési követelménynek kell megfelelnie, létjogosultsága számos várostervezési, sőt társadalmi kérdést vet fel. A nehézség az, hogy ezekre a kérdésekre mind előre kell választ adni. Kísérletek folynak egyéb adatok, mint a légszennyezettségnek, az épület előtt elhaladó járművek számának vagy hangok vizualizációjának valamilyen formális kivetülésének megjelenítéséről, melynek formája és tartalma terén a lehetőségek korlátlanok. Fontos szempont viszont, hogy a megjelenített információ és a megjelenítésre szánt technológia összhangban legyen.
De ezek tényleg hozzátartoznak a jövő városának képéhez? Esetleg csak egy lehetőség a „felnőttkori” játszóterek létrehozására? Vajon ilyen célból ki lehet-e sajátítani a homlokzatokat és városi tereket? Sokaknak úgy tűnhet, hogy nincs másról szó, mint az építészet elbulvárosodásáról, köznapivá tételéről, hogy mindenki számára könnyen befogadhatóvá és egyszerűvé téve azt. Ezért fontos egy tudatos társadalmi gondolkodás, esetleg szabályozás a tartalmat illetően. Nyilvánvalóan elsősorban a vállalati szféra az, amely ilyen drága beruházásokat megengedhet magának. Mégis össztársadalmi érdek, hogy ezek a felületek elsősorban ne a vállalatok marketingeszközei legyenek, hanem városi szintű koncepció mentén alakítsák ki őket. És annak ellenére, hogy csupán villanyszerelésnek tűnik egy ilyen felület megépítése, az elkötelezett és professzionális építészeti magatartás nélkülözhetetlen mögüle. Mint látszik, a téma igen komplex, de ha minden feltétel teljesül, csak akkor beszélhetünk a médiaépítészet igazi megjelenéséről.
Összefoglalás
Bárhogy is alakul, a médiahomlokzatok egyre nagyobb számban jelen vannak mindennapjainkban. Fejlődésük és a világban való szétterjedésük valószínűleg visszafordíthatatlan. Kihatással vannak az építészetünkre és a városképünkre egyaránt, nagy feladatott állítva ezzel az építészek elé akiknek meg kell birkózniuk a művészet és a kereskedelem harmóniájának, közös nevezőjének megtalálásával.
Felhasznált szakirodalom
http://www.architonic.com/ntsht/media-faade/7000408.
http://www.mediaarchitecture.org/thoughts-about-media-architecture-and-our-work-at-mediafacadenet/
http://en.wikipedia.org/wiki/Organic_light-emitting_diode#Device_Architectures
http://en.wikipedia.org/wiki/Piccadilly_Circus