A dolgozat az építészet, mint produktum megjelenéseit vizsgálja a világhálón. Az első részben ennek a lehetséges formáit gyűjtöttem össze, valós példákkal, a második részben pedig ezeknek lehetséges, vagy vélt hatásait fejtem ki. A témával azért tartom érdemesnek foglalkozni, mert ez egy olyan jelenség, amelynek nincsenek bevett viselkedési formái, illetve még nem olyan régi az internet, hogy igazi tradíciókról beszélhessünk. A világhálós megjelenésnek vannak komoly előnyei, de ugyanúgy hátrányai, sőt veszélyei is, mind a „termékünkre”, mind pedig a szakmánkra nézve. Foglalkozom még a publikáló felelősségének kérdésével is, hogy kiderüljön a végén, ki a hibás, a kecske, vagy aki neki adta a káposztát.
1. Megjelenések
1.1 A magán blogok
Az internetes aktivitás egyik igen népszerű formája a blog vezetése. Funkciójában nem hoz újdonságot, hiszen teljesen analóg a napló vezetésével, amelyet már évszázadok óta folytatnak az emberek. A különbség annyi, hogy a napló mindeddig a fióknak íródott, különleges esetekben tették csak publikussá, a magán blog pedig mindenkinek az. A blog felépítése felettébb egyszerű. A felhasználó teljes egészében maga képes feltölteni tartalommal, amely lehet szöveges vagy képes bejegyzés. A bejegyzéseket rendszerint naponta, vagy hetente néhányszor frissítik. Esetenként lehetőség van a véleménynyilvánításra, vagy az olvasottak továbbítására, megosztására is.
Ezzel a gondolatmenetben érintjük a közösségi portálok területét. Ez a téma önmagában is rengeteg kérdést vet fel, ennek kifejtésére egy teljes dolgozat is talán kevés lenne, ezért csak a témához kapcsolódó vonatkozásait jegyezném meg. A közösségi portálok lehetővé teszik, hogy lassan az interneten fellelhető minden tartalmat véleményezzük, megosszuk, vagy csak tetszésünket nyilvánítsuk ki. Ez a közösségi háló azonban megjelenik a blogot írók körében is. Sok, általam még ismeretlen portálhoz a blogok saját ajánlóin keresztül jutottam el. Számos link után azonban észrevehető volt, hogy ugyanabból a készletből táplálkoznak, tehát valamilyen szinten egy zárt közösséget alkotnak ők is.
1.1.1 Beszámoló blog
Az itt fellelhető tartalmak elsősorban a fővárosban, vagy utazások során tapasztalt érdekes helyszínek, történések gyűjteményei. A bejegyzéseket rendszerint saját készítésű fotókkal illusztrálják. A blog célja jellemzően a figyelem felkeltése, az adott város érdekes pontjainak ismertetése az avatatlan vagy csak lusta városlakó, utazó számára. Magára vállalja a kutatás feladatát, kész „receptekkel” áll elő minden alkalommal a garantáltan izgalmas útvonalak, helyszínek megtalálásához. Aki érdeklődik, remekül eltöltheti szabad idejét ezeken az oldalakon böngészve az élmények között. Ez természetesen az internet egészére igaz, amire utalni szerettem volna, az lenne, hogy ez, az ilyen blogok olvasóiban, pont ellentétes hatást vált ki. Ahelyett, hogy maguk is felfedeznének, kutatnának, inkább választják a készterméket és az építészetről a számítógép előtt ülve tájékozódnak, kattintással járnak be érdekes helyeket és legfeljebb egymásnak ajánlják a tetszetős képek hivatkozásait.
1.1.2 A kritikus blogok
Ezek készítői nagyobb felkészültséggel rendelkeznek. Nagy számban, a szakmában járatos, képzett egyénekről van szó. A bejegyzések nem csak elmesélnek, hanem rendszerint véleményt is formálnak. Míg a beszámoló építészeti blogok főként a fizikai tevékenységet, a nézelődést vagy az utazást helyettesítik, úgy ezek a lapok sokkal több szellemi munkát próbálnak helyettünk elvégezni. Az olvasó megspórolja az utánajárást, a könyvek, cikkek végigolvasását. Az ilyen jellegű blogok szakmai felkészültsége a szakmában tájékozott, de magánvéleményt kifejező blogoktól egészen a hazai építészeti szaksajtó leágazásaként értelmezhető írásgyűjteményig bezárólag, széles skálán helyezhető el. Igen jellemző témájuk az urbanisztika, a főváros vagy az aktuális közélet tárgyalása, háttér információk, magyarázatok hozzáfűzése a zajló eseményekhez.
A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem néhány ilyen blogot. Található közöttük élménybeszámoló, kritika, feltáró riport vagy akár egy rádióműsor web-es felülete.
• http://fovarosi.blog.hu/
• http://belvaros.blogspot.com/
• http://urbanista.blog.hu/
• http://varosjaro.blog.hu/
• http://varoskepp.blog.hu/
• http://forrasbp.freeblog.hu/
• http://hetibeton.blog.hu/
1.2 A csoportos blogok
Ebbe a kategóriába azokat a portálokat vettem bele, amelyek nem egy magánszemély, hanem egy csoport vagy egy szakmai szervezet által szelektált műveket mutatnak be. Az itt megjelent tartalmak jellege már sokkal szerteágazóbb. Található egészen egyszerű nagyítása is az előző részben bemutatott blogoknak, mindössze komolyabb háttérrel és elismertséggel. Van egészen magazin jellegű, némelyikben található riport, interjú, értekezés, bemutatás, beszámoló, stb. Létezik portál az építészeti pályázatok gyűjtésére és bemutatására. A legfontosabb különbség, hogy nem egy személy által összeállított anyagról van szó, hanem a tartalmakért egy, jellemzően szakmai, szerkesztőgárda felelős. Megjelennek rovatok, állandó témával foglalkozó bejegyzések, mint pl. egy, a múltba visszatekintő, klasszikusokat számba vevő sorozat. Ez a csoport már átmenetet képez a mind szakmailag, mind irodalmilag képzett építészeti szaksajtó felé. Az olvasóközönsége összemérhetetlenül szélesebb, esetenként teljesen nemzetközi. A már említett közösségi oldalak és a blog adta visszajelzési lehetőség jó támpont a készítőknek a további publikációk témájának kiválasztásához.
Az építészettel foglalkozó lapok gyakran színesítik a tartalmakat a design, a divat vagy az alkalmazott művészetek témájával is (Notcot.org). Tapasztalataim szerint az építészet szépen feloldódik ebben a közegben, vagyis az itt megjelenő házak termékké válnak. Ezért is használtam a produktum szót a dolgozat elején, ugyanis ezeken a lapokon a házak szépen megférnek egy új antilopbőr táska, és egy kreatív poháralátét között. Mivel a bemutatás a nagyközönség számára készül, ritkán találhatunk műszaki rajzokat, bizonyos esetekben mindössze egyetlen fotóval illusztrálnak.
Természetesen léteznek szakmai jellegű blogok is, melyek közre adnak tervrajzokat is, ám ezek látogatottsága valamivel elmarad a fenti típustól. A hazánkban is igen népszerű Archdaily összegyűjtötte, az ő szempontrendszerük által legjobbnak tartott építészeti és vegyes blogokat. Ebből a válogatásból is kiderül, hogy a több témát átfogó blogok sokkal népszerűbbek az építészek között is, mint a csak építészettel foglalkozók.
Összegyűjtöttem a hazai közönség előtt legjobban ismert oldalakat, amelyek építészettel, vagy ahhoz kapcsolódó témákkal foglalkoznak.
• http://www.epiteszforum.hu/
• http://www.6b.hu/
• http://hg.hu/
• http://www.archdaily.com/
• http://www.dezeen.com/
• http://www.deathbyarchitecture.com/
2. Építészet és média
2.1 A Média Építészet Díja
Ebben a témában érdekes megfigyelni, hogy egyre nagyobb hatással vannak az olvasókra ezek a weboldalak. Már sok formában próbálták a közönség elé tárni az építészetet, megismertetni azt a laikusokkal is, de messze ezeknek a blogoknak sikerült ezt a legjobban elérniük. Ilyen jellegű próbálkozás hazánkban a Média Építészet Díja elnevezésű rendezvény.
A rendezvény során lehetőséget kapnak a témával kevesebbet foglalkozó, esetleg egészen laikus olvasók, érdeklődők, hogy hangot adjanak véleményüknek és szavazással döntsenek a legjobb hazai építészeti eredményekről. A pályázó terv és épület kategóriában indulhat. Az első körben bárki szavazhat a feltöltött anyagokra. Ehhez idén regisztrálni kellett az egyik vezető hazai portál felhasználójaként. A legtöbb szavazatot kapott válogatott jut a döntőbe, ahol immár szakmai zsűri választja ki a legjobbat. Emellett, a Közönségdíj formájában, újra lehetőséget kapnak a laikusok egy, a legjobbnak ítélt projekt megszavazásara.
2: ábra a zsűri szavaz a döntőben, Trafó, 2009
Az alapelv, mely szerint itt az idő a szakmán kívüliek számára, hogy hangoztassák véleményüket, igen szimpatikus. Ám a megvalósítása némileg másként történt. Több olyan ismerősömmel is beszéltem, akik ebbe a független szavazó kategóriába beleillettek, de már a szavazás legelején kérdő tekintetekkel álltam szemben. Kissé nehézkessé tette a szavazást, hogy egy általuk alig ismert weblapra kellett regisztrálni. Maga a regisztráció gondolata érthető, hiszen próbál valamilyen módon korlátot szabni a szavazás menetére, hogy lehetőleg valós személyek és lehetőleg csak egyszer szavazzanak. Ám ebben az esetben indokoltabb lett volna mégis valamely közéleti portál alkalmazása, támogatása ebben az ügyben. Igaz, hogy megjelenést, hirdetést biztosított egy ilyen portál, de a széleskörű médiában mégis kevés visszhangot keltett. A nyilvánosság elve azt kívánná, hogy bárki hozzáférhessen.
2.2 Az építészet közönsége - a közönség építészete
Vajon szükség van arra, hogy bárki megnézhesse? Ez a kitárulkozási vágy, amely talán a közösségi oldalakkal terjedhetett el, motiválja a szakmai kollektívát, hogy diskurzust kezdeményezzen a közönséggel. Ám a diskurzusnál sokkal többet is akar: bírálatot. Ha rábízzuk az építészet bírálatát a közönségre, akkor az eredmény, élve a szójátékkal, igen közönséges lehet. A folyamat elterjedésével az építészet egyre inkább közönségessé válik, értékelői szakmailag képzetlen laikusok, akik értékelés helyett mindössze ítélkeznek. Az ilyen jellegű felhasználó már korábban is létezett, azonban most, az internetes publicitás korában, az ő kezébe csúszik a döntés. Én azt gondolom az építészet megjelenése a médiában önmagában is kétoldalú dolog, annak népszerűsítése, kitárulkozása mindenki felé felesleges. Jelenleg több területen is aktuális a törekvés, hogy véleményeket gyűjtsenek, lehetőleg minél több helyről. Akadnak olyan lapok is (Architizer), ahol az építészek portfóliószerűen felölthetik a terveiket vagy épületeiket. Ez a fajta megosztás a közösségi oldalakkal analóg és sajnos színvonalban is óhatatlanul közelíteni fog hozzá. Demokráciára emlékeztet ez minket, de jegyezzük meg, az ógörög demokráciában sem volt mindenki választópolgár. Ahhoz, hogy érdemben hozzászólhassunk egy témához, rendelkeznünk kell valamilyen háttérismerettel róla. Ezért az építészet helyét a médiában nem a közönség körében helyezném el. Nagyon jó helyen van az építészek kezében.
1: ábra Archdaily és a közösségi portálok kapcsolata
2.3 A portál, mint cenzor
Itt lép be a gondolatmenetbe, hogy mennyire akarjuk kontrollálni a szavazatokat. Ha teljesen lenyomozzuk a szavazót, akkor az igen nyomasztóan hat az internetes közparanoia jelen hangulatában. Ha nem kérünk semmilyen azonosítót, akkor pedig „bárki” szavazhat. Szándékosan tettem idézőjelbe a szót, hiszen ha élő beszédben tárgyalnánk meg a témát, biztosra veszem, hogy sokan így fejeznék ki magukat. Mit is értünk az alatt, hogy bárki? Ebben a kifejezésben, tulajdonképpen az a félelem él, hogy olyasvalaki szavazna az alapos gonddal megtervezett műre, aki „nem ért hozzá”. A szándék mögött mégis ott lapul a félénkség. Mindenki szeretné, hogy pozitív visszhangokat kapjon. Tulajdonképpen egy építész mindig is folyamatos izgalomban van, hogy kinek, mennyire fog tetszeni az épülete, terve. A média erre remekül választ tudna adni, de kérdés, hogy mennyire építő ez a kritika az építésznek. Azt gondolom, hogy a törekvéssel ellentétesen, mégis arra vágyik mindenki, hogy valamilyen szinten beavatott szem bírálja a munkáját. A beavatott szem pedig vélhetőleg hasonlóan gondolkodik, mint ő, így pozitív bírálatra számíthat. Egy névtelen, kívülálló szavazata ellenben óriási kockázat, mert bármit választhat.
Az építésznek, azonban, önállóan is állást kell foglalnia. Igaz ez saját munkásságára is, hiszen a folyamatos bírálatot másként nem lehet megélni, csak ha van egy határozott állásfoglalás, amelyhez ragaszkodhatunk. Ha nem ezt tesszük, olyanok leszünk, mint a félénk kisfiú, aki azt mondja így gondolom, majd leszidás után azt mondja, rendben, akkor úgy gondolom… Nehéz hitelt adni így a szavainak. Ezért az építészeknek kollektíve állást kell foglalniuk az építészeti minőséget illetően és nem a média, a közönség véleményére kellene bízni azt.
Azáltal, hogy az építészethez bárki hozzászólhat annak véleményezése közönségessé válik. Sajnos, a régebben oly nagy presztízsű szakmai fórumok (Építészfórum) felhasználói között is megjelentek az olyan hozzászólók, akik megjegyzéseiben igen ritkán tükröződik a jól átgondolt háttér, mint inkább az indulatos ellentmondás és az anti-patrióta előítélet. Ahogy a vélemények közönségessé válnak, úgy kerülnek előtérbe a tömegek által népszerűsített projektek is. Ez igen komoly hatással van a tervezőkre, hiszen egyre inkább az univerzális felhasználót kell kiszolgálni, mintsem az igényes megrendelőt. Más szemszögből megközelítve az építészet és maguk az építészek társadalmi megítélése is változni fog. Az ideális eset az lenne, hogy a tervező ízlése, szakmai tudással alapozott véleménye súlyos, döntő erejű legyen. Ám a felvázolt esetben fokozatosan elveszik az építész meggyőző képessége, hiszen a döntést a nyilvánosság kezébe adta. A nagy számok törvénye ebben az esetben soha sem működött, az Internet megjelenése pedig további bizonyítékot adott a nagy mennyiség hozta minőségi romlásról.
A szakmai fórumoknak fel kellene lépniük egyfajta cenzúra szerepében. Sajnos a teljes nyilvánossággal a színvonal is csökkeni látszik. Az internetes közösségek nyilvánosságát ötvözni kellene a már létező szakmai fórumok (Építészfórum) kialakult hitelével. Ez történhet azáltal is, hogy a portálok szigorú minőségi kontrollt vezetnek be, vagy úgy, hogy a szakmai fórumok nyitnak az internetes közösségek felé.
3. Összefoglalás
A két rendszernek az ötvözetét abban látom, hogy a nyilvánosságot korlátozni kellene. A véleménynyilvánításra és hozzászólásra jogosult felhasználókat limitálni kellene valamely szakmai követelmény szerint, mint ahogyan a tervezést jogosultságokhoz kötik. Így a webes megjelenések hozzászólásai a szakmai közösség véleményét tükröznék. A teljes közönség elé csak bemutatókat tárnék, vagyis tiltanám a hozzászólás lehetőségét. Ahogy régebben egy újságcikk mellé sem írtunk véleményeket, csak elolvastuk azt. Ahogyan a híradónak el hisszük a híreket és nem megcáfoljuk azt, úgy az építészetet is mint megcáfolhatatlan, kollektív imázs kellene, hogy sugározzon a szakmai portálokból.
Az építészet „megmentését” a média kártékony hatásaitól már késő lenne elkezdeni. Hiszen a szakmában is léteznek már sztárok, akik hírnevüket jó részben a megfelelő médiaszereplésnek köszönhetik. A még csak tanuló, vagy frissen elhelyezkedett generáció azonban már ismeri az internetes protokollt és tisztában van a publicitás új szintjének hátrányaival is. Képes arra, hogy megőrizze az építészet presztízsét, hogy ne váljon közönségessé, a közönség pedig építésszé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése