2011. január 22., szombat

ERDÉLY István Árpád: Az építészeti környezet a Harry Potter és a bölcsek köve c. filmben

A következő dolgozatban arra törekszem, hogy néhány szempontot alapul véve elemezzem a Harry Potter és a bölcsek köve c. mozifilm építészeti környezetének sajátosságait. Megvizsgálom majd azt, hogy milyen helyeken forgatták a meseregény különböző jeleneteit, összehasonlítom a valótlan (azaz varázslóvilág) és a valós (azaz reális hétköznapi) élet különböző helyszíneit, valamint a közöttük átvezető tereket. Emellett kitérek majd a helyszínek külső és belső megjelenésének kifejezőerejére (a jeleneteket illusztráló, a hangulat megteremtését elősegítő építészeti háttér szempontjából). A dolgozat részét fogja képezni még az épített környezet művészettörténeti háttere is. A dolgozatban kiemelek egy-egy helyszínt, amelyet a fent említett szempontok alapján veszek górcső alá.

1. Little Whinging – London átlagos arca

A mozifilm helyszínei alapvetően két csoportba sorolhatók: megfigyelhetünk a valóságos hétköznapi élethez kapcsolódó, és az irreális, azaz a fantasy-, mese- vagy varázslóvilághoz köthető jelenetek.
Mint a legtöbb, hasonló típusú film, ez is az általunk megszokott környezetből vezet át egy másik valóságba. Bár meg kell jegyezni, hogy a reálisnak mondható környezet építészeti szempontból valóságos, a szereplői inkább meseszerű karakterek és ettől a helyszín is csak álreálisnak hat. Ez figyelhető meg az egyik helyszín, a Privet Drive 4. szám alatti ház esetében is.
A film alapjául szolgáló könyv írója, Joanne K. Rowling, egy a London déli részébe helyezett ám kitalált angol kertvárosban kezdi történetét. Célja egy olyan tipikus kellemes kertvárosi környezet prezentálása, amelynek lakói nem lépnek ki elfogadott valóságukból.
A forgatás helyszíne is egy félig valóságos utcácska volt, amelyet a Leavesden Film Stúdió hátsó részén építettek fel imitálva egy tipikus brit külvárosi utcát. A helyszínt minden eddigi sorozatrész folyamán használták és még a google maps-en is rá lehet keresni.
A házsorok és az épület belseje, berendezése teljesen megfelel egy átlagos angol családi fészeknek. Az utcán jellegzetes sorházak állnak, amelyeket csak az előkertek növényei és a garázs előtt álló autók által lehet megkülönböztetni. Téglával burkolt egy emeletes épületek, átlós rácsozatba foglalt ablaküveggel, kis fedett beugróval a bejárati részen, valamint az emeleti ablakokra szinte ráfutó tetővel. Az épületek külső arányai már sejtetik a belső terek szűkösségét.
A ház enteriőrje is megfelel egy átlagos brit otthonénak. A belépő egy szűk előszobába érkezik, amelyből egy lépcső az emeletre, valamint a mellette elhaladó folyosó az étkező-nappaliba vezet. A bútorok is tükrözik egy átlagos 90-es évekbeli otthon hangulatát (kísértetiesen emlékeztetve a Magyarországon forgalomban lévő korabeli angol nyelvkönyvek illusztrációira): drapp színű enyhén mintás tapéta, fehérre lakkozott falépcső valamint ajtó- és ablakkeretek fogadnak az előtérben, no meg mindenhol az elmaradhatatlan színben elütő és mintás padlószőnyeg. Az egylégterű konyha nappali sem marad el az elvárhatótól: sötétbarna mélyített felszínű konyhabútor műmárvány bárpulttal, mintás tapéta, sötétre lakkozott tömörfa étkezőasztal, hozzá mintás ülőgarnitúra zsinóros állólámpával az üvegezett télikertben, súlyos virágmintás függönyök, a nagymamától örökölt nippek, és az elmaradhatatlan családi fotók teszik teljessé a képet. Egy tipikus „mugli” (azaz varázsképességgel nem megáldott és nem is foglalkozó) család életébe csöppen a néző. Mindez szükséges ahhoz, hogy még nagyobb legyen majd a kontraszt a valós és a fantasy világ, a tudatlan és szemellenzős hétköznapi ember és az okkult ismeretekkel rendelkező, különleges képességekkel megáldott varázslótanoncok élete között. A Nagy Britanniában oly átlagos családi házban élők ugyanis csak saját mézes-mázas és kézzel fogható világukat fogadják el valósként, teljes mértékben elutasítva minden azon kívül lévő és megfoghatatlan dolgot. Nem véletlen tehát ez az eltúlzottan szürke és unalomig megszokott átlagos környezet, mint a történetet indító helyszín.


2. Az Abszol út – London titkos arca

A varázslók londoni bevásárlóutcája merőben eltér egy jól ismert plázától. Itt ugyanis mindent meg lehet kapni, amit egy nagy modern bevásárlóközpontban nem.
Egy középkori hangulatú, girbegurba sikátoron játszódnak a film egyes jelenetei. A varázslók bevásárlóutcáján álló épületek stílusát nemigen lehet meghatározni. Végignézve az utcán megfigyelhetünk középkori ablaküvegeket, barokkos cégéreket és 19. századi portálokat is. Mindenhol nyüzsgés és piaci hangulat. Kicsit olyan, mintha valamikor a múltban megállt volna itt az idő.


2.1 A Foltozott Üst – Egy átjáró a varázsvilágba

A Leaky Cauldron fogadón keresztül lehet átjutni ebbe a különleges világba. A fogadó a Charring Cross Road-on helyezkedik el. Ez utóbbi pedig London egyik, olykor különleges könyveket is felvonultató, antikváriumairól híres helye. A kiinduló forgatási helyszín tehát egy régi könyvekkel (már elfeledett tudással) szolgáló utcából indul, majd egy sötét, kissé középkorias kocsmán keresztül vezet a már a film kedvéért megépített Abszol útra.
A fogadó hátsó kijárata egy szűkös és barátságtalan udvarra nyílik, ahol a vörös téglafal bizonyos részét kopogtatva a téglák átrendeződnek és bejutást biztosítanak az arra érdemeseknek.
2.2 Gringotts – A varázslók bankja

A varázsvilág egyetlen létező bankja stílusában emlékeztetheti a nézőt a tipikus neoklasszicista épületekre akár Budapest belvárosában is. A kétszintes épületet visszaadja a klasszicista építészet arányrendszerét. Az egyszerű keretbe foglalt homlokgerendás és könyöklős ablakok által képzett horizontális vonalakat szépen egyensúlyozzák ki a homlokzaton függőlegesen futó féloszlopok, amelyek egyben meg is törik az unalmassá váló egyszerű falfelületet. A további játékos formabontás részét képezi egy, a főbejáratot takaró, félig nyitott félköríves előtér, amely a második emeleten teraszként ismétlődik meg, míg lefedése kupolában végződik. Mintha egy antik körtemplomon keresztül jutnánk be egy olyan világba, ahol a pénz a szent. A római kori kerek Veszpa templomok ión oszlopai helyett azonban markáns kannelúrák nélküli dór oszlopok jelzik, hogy itt nem finom, kecses és nőies intézményről van szó, hanem egy jóval keményebb, és férfiasabb helyre lép be a látogató. A vastag és súlyos dór oszlopok méltóságteljes hangulatot árasztanak, bár közelebbről megtekintve a két utca közé beékelődött építményen némi furcsaságot lehet felfedezni. Méghozzá azt, hogy az épület kiegyensúlyozott arányossága ellenére is dülöngél, mintha görbe tükrön át néznénk a megszokott világ egy ismert helyszínét. Továbbra is jelzi az író és a rendező, hogy nem a valós, hanem a fantasy világban vagyunk.
Az épületbe egy nagy bronz, majd ezüstözött ajtón keresztül lehet bejutni, amelyek mind a pénzt, a gazdagságot hivatottak szimbolizálni: minél beljebb lépünk, annál nemesebb anyagokkal találkozunk. Így a hosszú belső teret is mindenhol vörös márvánnyal borították. A furcsa, manószerű bankárlények pedig hatalmas oszlopok közt ülnek szépen faragott fa pulpitusaikon, bronz lámpáik alatt. A nemes anyagok használata a mai napig is jellemző a patinásabb vagy a modern banképületekben. Az impozáns belső terek mind a luxust és a pénz bőségét kívánják sugározni.
2.3 Mr Olivander varázspálcaboltja boltja

Ez a kis boltocska egy fontos helyszíne az Abszol útnak. Kívülről mégsem tűnik különlegesebbnek, mint a többi üzlet. Ívesen kiugró kirakatának alapjául bármely cirka 120 évvel ezelőtt épül brit bolt portál szolgálhatott. A behelyezett öntött üvegablakocskák azonban még korábbi eredetet feltételeznek. A bolt belseje sem különleges, inkább egy megkopott antikváriumra emlékeztet, mintsem egy különleges varázspálcákat áruló helyiségre. Magas polcai mentén létrával lehet végigördülni, és a gondosan elhelyezett dobozok kíváncsiságot keltenek a nézőben. Így elüt a szokványos tárolóktól, vagy boltoktól és avittságába különleges atmoszféra keveredik.
3. A 9 és ¾. vágány – Egy újabb átjáró a másik világba

Erről a vágányról indul útjára a Roxforti expressz. Természetesen ez a hely sem érhető el közönséges halandók számára és rejtve van a hétköznapi ember szeme elől. Az átjárást a valós pályaudvar és a mesebeli között újra egy fal teszi lehetővé, ám itt nem nyílik meg látványosan a téglaburkolat, hanem az arra hivatottak bele szaladhatnak az egyik 9. és 10. vágyán közötti boltív pillérébe és ezáltal átjuthatnak a másik világba.
A filmbéli jelentek forgatási helyszínéül a King's Cross Pályaudvar szolgált, bár a könyv írója a sorozat első kötetének megjelenése után vallotta be, hogy valójában a King's Cross és a Euston Pályaudvar elegyéből képzelte el a helyet. A helyzetet még érdekesebbé teszi az, hogy valójában nincsen peron az utasok számára a 9. és a 10. vágány között, valamint létezik egy 9a és egy 9b vágány is a forgatásul választott helyszínen. A film készítői végül úgy döntöttek, hogy a 4. és az 5. vágányt átszámozzák a forgatás erejéig és beállítanak egy gőzmozdonyt, amely újra egy régi mára már kissé elfeledett világba repíti vissza a nézőt, abba az időbe, amikor ezek az hatalmas pályaudvarok a világ kapui voltak és amikor még nem árammal, vagy gázolajjal működtek a mozdonyok; így a profán világ újra egy régi, patinás arcát mutatja meg.


Az 1852 óta működő King's Cross Pályaudvar London központjában fekszik. A Viktoriánus kor csodált újdonságai voltak a pályaudvarok, amelyek nagy kihívások elé állították az építészeket. Ez volt az az időszak, amikor az építészetben egyre inkább elterjedt a vas és a hatalmas üvegfelületek alkalmazása, s gyakran a mérnökök voltak maguk a dizájnerek is (Alsop-Clark 1979:92). A brit pályaudvarok patinásabb, kevésbé modern hangulatához stílusbeli sajátosságuk is hozzájárul. A britek ugyanis németekhez hasonlóan az úgynevezett Rudnbogen stílusban építették nagy vasútállomásaikat, azaz a központi tér ívelt tetőzettel volt ellátva, szemben a francia Polonceau szerkezetű pályaudvarokkal, amelyek sátortetőre emlékeztető fedelet kaptak. Mindkettőre találunk példát Budapesten a Nyugati és a Keleti Pályaudvarok épületein. A belső terekben történő filmezés könnyen megvalósítható volt, hisz a néhány évvel ezelőtt felújított pályaudvar eredeti hangulatot kölcsönöz a jeleneteknek. A kültérben készült jeleneteket pedig egy másik pályaudvar, a St. Pancras közelében vették fel.
Említésre méltó, hogy mekkora hatással volt a fantasy regény és a belőle készült film a mi valós, reális világunkra. Ma ugyanis megtekinthető egy emlékhely a King's Cross Pályaudvar 9. vágányai mellett, amelynek falába egy fél poggyászszállító kocsi ékelődik be és felette a Plattform 9 ¾ felírat olvasható.

4. Roxfort – A varázslók és boszorkák mesebeli iskolája


Az író által elképzelt iskola helyszínéül Skócia szolgál. A komplexum észrevehetetlen a hétköznapi emberek számára, akik sziklákat, romokat, és veszélyre figyelmeztető táblákat találnának, ha ellátogatnának az egyébként a valóságban nem létező kastélyhoz. A mesebeli környezetben álló épület igen látványosra sikeredett a filmben. A külső és belső formai jegyek újfent a középkorba vezetik vissza a nézőt. A kastély a Fekete tó partján emelkedő magas sziklákon áll, míg a másik oldalról a Tiltott Rengeteg határolja, valamint a quidditch pálya és több üvegház, emellett egyéb külső melléképület is tartozik hozzá.
A filmben megjelenő kastélykomplexum korunk fejlett animációs technikájának köszönhető. Az iskola helyszíneiül szolgáló külső és belső terek többségét pedig vagy stúdióban vették fel vagy többnyire Oxfordban forgattak.
4.1 A nagyterem

Az Oxfordi egyetem szolgált a nagyteremben és az oda vezető lépcsősoron forgatott jelenetek helyszínéül. A középkori hangulatot vizuálisan megteremteni kívánó filmesek számára tökéletes lehetőségeket kínált az egyetemváros, amely a késő középkortól kezdve fontos iskolaépületekkel szolgált. Mint ismeret a gótika ideje jóval hosszabbra nyúlt Angliában, mint a kontinensen, a ghotic revival idejében pedig szó szerint újjászületett. Így Oxfordban is rengeteg köz és magánépület, melyek többsége a 17. században alapozódott meg és a viktoriánus időkben bővült leginkább ki, e stílus klasszikus és kései jegyeit viseli magán (West 1963:113)

Az Oxfordi Egyetem nagyterme szolgál ebédlőül a Roxford tanulói számára. Már bejárati ajtaja is különleges belső teret sejtet a nézők számára, egy székesegyház bélletes kapuzatát idézve és a mögötte lévő tér monumentalitását megelőlegezve. A nagyterem pedig egy igazi gótikus csarnoktér, amelyet ügyesen kiszíneztek a film készítésében részt vevő, animációkat készítő grafikusok. Az alsó rész egyszerű fa felületén elhelyezkedő festmények helyébe a filmben hatalmas mesebeli lényeket ábrázoló domborművek kerültek, és egy hatalmas kandalló is megjelenik. A fából készült bonyolult tetőszerkezetre pedig mindig az adott ünnepeknek, vagy a filmjelenetek hangulatához passzoló eget szerkesztettek be.

4.2 A kerengő

Az Oxfordi Egyetem mellett a Gloucesteri Katedrális is forgatási helyszínként működött. Angliában a hagyomány három gótikus stílust különböztet meg a középkor folyamán. A korai angol, az érett vagy díszített és a függélyes stílust (Pevsner 1974:148). A Gloucesteri Székesegyház mindhárom stílus jegyeit magán viseli. Normann folyosója a függélyes stílust követi, ám az üvegablakbetétek már a preraffaelita időkből származnak. A folyosó bonyolult elegye a legyező és a hálós boltszerkezetnek. Amellett, hogy igazi remekmű kiváló helyszínévé válik mind a világos és barátságos nappali, mind pedig a sötét és sejtelmes éjszakai jeleneteknek. A kötegelt pillérek és féloszlopok közti díszített falfelületek izgalmas hátteret képeznek, az ülőalkalmatosságként szolgáló párkány pedig szintén jól alkalmazható volt a filmben. Nagy Britannia gazdag ehhez hasonló emlékekben, a filmesek igazán bővelkedhettek a szebbnél szebb és varázslatos, vagy épp mesebeli helyszínekben. A lehetőségeket pedig nagyon jól kihasználták, hogy a film elvarázsolt, középkorias, a mi modern világunktól eltérő hangulatát megteremtsék és ezáltal egy számunkra ismeretlen kort és világot idézzenek meg.

4.3 Az iskola egyéb belső terei: osztálytermek és hálótermek

A film egyik leglátványosabb tere a mozgó lépcsők terme, amelynek jó részét stúdióban vették fel és különböző animációs trükkökkel tették izgalmasabbá, mint a falakon függő festmények megmozduló és megszólaló alakjai.
Különösen szép a Griffendél ház közös társalgója, amely egy igazi komfortos középkori lakótoronyra emlékeztetheti a nézőt. Már a bejutás is trükkös erre a helyre: a kis szamárhátíves gótikus bejáratot ugyanis egy festmény takarja, melyen a házat alapító személy várja a megfelelő jelszót. A társalgó, melybe egy kisebb korai gótikus helyiségen keresztül lehet bejutni, igazán bensőséges hangulatot áraszt. A több méter vastag kőfal jó részét freskók és kárpitok borítják, amelyek különleges lényeket ábrázolnak, mint például a fehér unikornist. A kellemes hangulatról gondoskodik még a teremben lévő nagyobb méretű kandalló, melyben meleg fényű tűz világít.
Szintén bensőséges a fiúk hálószobája, amely egy torony tetőtéri helyiségét idézi meg számunkra. Vékonyabb, kötegelt pillérei, kisebb a padlótól induló gótikus üvegablakai, alacsony belmagassága emberi léptékű.
Konklúzió:

A dolgozat elején olyan célkitűzéseket és szempontokat vetettem fel, amelyek alapján meg kívántam közelíteni a témát. Fontos szempontul szolgált a történet valós és fantasy világának elkülönülése és egymásba történő átmenete, a forgatási helyszínek kiemelése, a külső és belső terek témát, hangulatot, lakókat megjelenítő ereje, valamint az épített környezet művészettörténeti háttere is. Ezen szempontokat figyelembe véve került sor a filmben szereplő néhány fontosabb helyszín valós és mesebeli tereinek elemzésére. A témát igyekeztem a minél átfogóbban mégis egy-egy fontosabb részletet kiemelve bemutatni.

Felhasznált szakirodalom:


• Nikolus Pevsner: Az európai építészet története. Nyugat-Európa a X. századtól a XX. századig
• Bruce Allsopp-Ursula Clark: English Architecture. An introduction to the Architectural History of England from the Bronze Age to the Present Day; Oriel Press, Stocksfield, 1979
• T.W.West: A History of Architecture in England; University of London Press, London, 1963

• http://en.wikipedia.org/wiki/Places_in_Harry_Potter#Hogwarts
• http://www.kislexikon.hu/fedelszerkezet.html
• http://en.wikipedia.org/wiki/London_King%27s_Cross_railway_station#Harry_Potter
• http://www.britishtours.com/harry_potter.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése