A XXI. századra már mindennapjaink eszközévé vált a lift, mégis sokan még mindig egy kis félsszel használják. A lift egy különleges szituációt teremt: kis helyen vagyunk összezárva általában ismeretlen emberekkel, ráadásul fennáll a veszély, hogy a lift elromlik, és bennrekedünk. Ezt a helyzetet sokféleképpen dolgozták fel a filmtörténet során, kezdve a romantikus jelenetektől a klausztrofób horrorokig. Ugyan általában csak az épületen belüli közlekedésre használják, sok filmben meghatározó jelenet jutott a liftben – vagy liftaknában – való utazásnak. Ezeket a helyzeteket próbáltam meg összegyűjteni és kategóriákba rendezni.
1. A liftről
A felvonó a modern társadalom egyik leghasznosabb találmánya. Kezdetben csak tárgyak emelésére használták, de később birtokba vette az ember is. A biztonsági liftet 1852-ben Elisha Graves Otis találta fel. Az első biztonsági liftet 1857-ben állították üzembe a Broadway és a Broome Street sarkán álló áruházban. Ezután kezdtek el az épületek egyre magasabbra nőni. Napjainkban már szinte mindegyik többszintes épületben van lift, igaz, Magyarországon nincs akkora jelentősége, mint például az Egyesült Államokban.
A lift több szempontból is különleges helyzetet teremt. Egyrészt használata közben pár négyzetméteres területre vagyunk összezárva idegenekkel. Egy zsúfolt felvonóban bizalmasnak mondható távolságba kerülünk olyan emberekkel, akiket nem ismerünk. Ilyenkor védekező megoldással élünk, hogy ezt a bizalmas teret megfosszuk a meghittség érzésétől: mozdulatlanul, mereven állunk, visszahúzódunk, ha megérintenek minket. Íratlan szabály, hogy a liftekben kezünket a törzsünk mellett lelógatjuk, tekintetünk pedig a végtelent fürkészi, kerüljük a szemkontaktust. Másrészt maga a szerkezet és annak működése is sokak számára aggasztó. A félelem a liftbe való belépéskor – vajon nem az üres aknába lépünk-e be, és lezuhanunk –, félelem az utazás közben – nem áll-e meg a lift, és rekedünk bent –, félelem a kilépéskor – vajon mi vár minket a túloldalon. Ezeket az érzéseket, helyzeteket különböző módokon használták fel azon filmekben, ahol szerepet kapott a lift.
A lift egy épületben való vertikális közlekedést teszi lehetővé. Ezt az utat is többféleképpen lehet értelmezni. Vannak olyan filmek, ahol a lift nem csak szinteket, hanem különböző világokat köt össze. A felfelé haladás párhuzamosan jelenheti az ember helyzetét a társadalmi ranglétrán, míg az átlagos közalkalmazottak az épület alsó szintjein kapnak helyet, a felsőbb vezetés a felső szinteken, a „csúcson”. Illetve szimbolizálhatja az alvilágot – minél lejjebb jutunk, annál sötétebb dolgok történnek, annál közelebb jutunk a pokolhoz.
Az alábbiakban a lift különböző stílusú filmekben betöltött szerepét próbálom bemutatni – a teljesség igénye nélkül.
2. A romantika helyszíne
A lift a filmekben gyakran szolgál a romantika helyszínéül.
2.1 Az ismerkedés helyszíne
A dolgozatom elején kifejtettem, hogy a liftben különleges élethelyzetbe kerül az ember, lehetőleg megpróbálja elkerülni a többi utassal való kapcsolatot. Viszont több romantikus filmben mégis ez a helyszíne az ismerkedésnek. Erre példa az 500 nap nyár című kedves romantikus film, egy 500 napig tartó hullámzó kapcsolatról. A két fiatal egy épületben dolgozik és egy liftben utaznak, amikor a lány (Zooey Deschanel) először megszólítja a fiút (Joseph Gordon-Levitt). A fiú éppen zenét hallgat, és a lány megjegyzi, mennyire szereti azt a zenét. Itt kezdődik szerelmük története.
1.ábra: 500 nap nyár
2.2 A szerelmi légyott helyszíne
Több filmben is megjelenik a liftben történő szerelmi együttlét, ami a lift azon tulajdonságát használja ki, hogy egy zárt térben utazunk, ahol senki sem nyithat ránk – persze ha eléggé elővigyázatos az ember, hisz a következő szinten akaratunkon kívül is megállhat a lift, és megláthatják az embert.
Az Esőember című filmben az autista férfit (Dustin Hofman) öccse barátnője (Valeria Golino) tanítja táncolni, és valószínűleg élete első csókját is ott a liftben kapja. A tanú teste című krimiben egy gyilkossággal vádolt nő (Madonna), és védőügyvédje (Williem Dafoe) között alakul ki szenvedélyes viszony, és az egyik jelenetben, miután a többi utas kiszáll a liftből, rögtön egymásnak esnek. A Csúf igazság című romantikus vígjátékban pedig az első randevú után, a búcsúzás helyszínéül szolgál a lift, ahol végül is elcsattan az első csók (miközben a folyamatosan bezáródó ajtóval küzdenek). Az 1996-os Rómeó és Júlia című filmben viszont nem eléggé elővigyázatosak: a liftben történő csókolózásnak a következő szinten várakozó nem kívánatos szemtanú lesz.
2.ábra: Esőember
3. Az akció helyszíne
3.1 A leszámolás helyszíne
A liftben történő gyilkosságnak nagyon sok módját megismerhetjük a filmeken keresztül. A zárt térben az ember nem tud elmenekülni, a liftből kilépve is érheti meglepetés. Gyakran a holttestet nem is kell eltüntetni, vagy ha igen, arra remek helyszín lehet a lift mennyezete. A bárányok hallgatnak című filmben Hannibal Lecter (Anthony Hopkins) szökése után az egész börtönt átkutatják utána, míg végül a liftben, egy lecsöppenő vércsepp az őrök figyelmét a lift szerelőnyílására irányítja, ám azt kinyitva nem a sorozatgyilkos, hanem az egyik társuk holtteste esik le.
A Tégla című film egyik legváratlanabb jelenete is liftben zajlik. A film két tégláról szól – egy rendőrről (Leonardo DiCaprio) aki a bűnözők világába épül be, illetve egy bűnözőről (Matt Damon) aki a rendőrségbe épül be. A film végén – miután rájöttek egymás kilétére – a rendőr letartóztatja az álrendőrt egy épület tetején, és liftbe szállnak. Amikor megérkeznek a földszintre, viszont már várják őket, és DiCaprio figuráját lelövik. Közben a másik lift is megérkezik, és a benne utazó rendőrre is hasonló sors vár. A gyilkos egy, szintén a rendőrségbe beépült tégla, akit végül Damon karaktere a lift előtt lő le. A liftben történő gyilkosságok egyik gyakori jellemvonása is feltűnik a jelenetben: miután DiCaprió-t lelőtték, a holttest miatt a liftajtó nem tud bezárulni.
3.ábra: Tégla
A liftajtó előtt várja áldozatát a gyilkos a Gyilkossághoz öltözve című filmben is. A jelenet feszültségét a kamera folyamatos nézőpont változtatása növeli, megzavarva térérzékelésünket, bizonytalanságot és baljós előérzetet keltve. A jelenet elején látjuk a hősnőt (Nancy Allen), ahogy éppen idegesen a liftre vár. Szemben áll a liftajtóval, miközben a néző tőle jobbra, a kép szélén halvány mozgást érzékel. Megérkezik a lift és a nő beszáll, a nézőpont megváltozik és a kamera imbolyogva elindul arról a pontról ahonnan előbb a mozgást lehetett látni. Mire odaér, a lift bezárul, az ember megnyugszik. Ám a nő eszébe jut, hogy valamit fent hagyott, ezért visszamegy, és a kinyíló ajtóban a borotvás gyilkos várja.
4.ábra: Gyilkossághoz öltözve
3.2 A halál oka
Nemcsak a liftben lehet gyilkosságot elkövetni, hanem maga a lift is lehet gyilkos eszköz. A lift használata közben két fóbia lehet úrrá az emberen – a magasságtól való félelem és a klausztrofóbia – és a filmtörténet során ehhez csatlakozott a félelem a guillotine-hatástól. Több filmben megjelenik ez a bizarr módja a halálnak, az Omen 2.: Damien-ben a vezeték kettévágja az egyik szereplőt, van ahol a fejek vágódnak le (Végső állomás 2., De lift), vagy más végtagok (Az emlékmás, A felvonó).
A Mission Impossible 1. című filmben, egy akció során az egyik résztvevő (Emilio Estevez) a liftaknában, a lift tetején ülve irányítja a többieket. Ám egy hiba következtében a lift elindul vele fölfelé, és meg sem áll az akna tetejéig.
3.3 A verekedés helyszíne
A Get Carter című filmben a főhős (Sylvester Stallone) bátyja gyilkosa után nyomoz. Az egyik jelenetben beszáll a liftbe egy idősebb hölgy mellé, ám épp mielőtt bezáródna az ajtó, két követője is megérkezik. Miután a hölgy elhagyja a liftet, elkezdődik a verekedés, amiben Stallone figurája kerekedik felül, a két eszméletlen férfit pedig otthagyja a liftben. Ebben a részben két tipikus liftes megoldás is van, az egyik a liftajtó záródásakor érzett feszültség, hogy odaér-e még az ember időben, a másik pedig a liftben hagyott áldozat.
Az Eredet című filmben egy különleges verekedés helyszíne a lift: a film ezen részében megszűnik a gravitáció és a két szereplő lebegve küzd a hotel folyosóin majd liftjében.
5.ábra: Eredet
4. A katasztrófa helyszíne
A Féktelenül című filmben egy elszánt pszichopata fel akarja robbantani egy toronyház liftjét. Ám a terve meghiúsul, amikor egy speciális mentő (Keanu Reeves) és társa kimenti a liftbe szorult utasokat, épp mielőtt az lezuhanna.
A Pokoli toronyban épp egy új felhőkarcoló átadását ünneplik, amikor az építész (Paul Newman) – aki még utoljára mindent leellenőriz – észreveszi, hogy az egyik emeleten egy zárlatos kábel tüzet okozott. A partin a tűzoltók érkezése után kitör a pánik, és mindenki a lift felé menekül, amit a tűz miatt nem szabadna használni. A katasztrófa rövidesen bekövetkezik, a tűz miatt a lift elakad, az ajtón beáramló tűz pedig égő pokollá változtatja a fülkét. A lift visszamegy az ünnepély helyszínére, ahol már csak egy valaki lép ki a fülkéből, lángoló testtel.
6.ábra: Pokoli torony
5. A horror helyszíne
A korlátozott mozgásteret előszeretettel használják a horrorok és thrillerek világában a feszültségkeltés eszközeként. A korlátozott cselekménytér jelenthet egy házat, vagy űrhajót, ugyanakkor arra viszonylag kevesen vállalkoznak, hogy egészen minimálisra csökkentsék a szereplők mozgási terét, cselekvési lehetőségeit. Ugyanis ezáltal rendező, és az operatőr mozgásterét is leszűkítik.
Mégis előfordulnak olyan klausztrofób thrillerek, amelyek ténylegesen pár négyzetméterre csökkentik szereplőik mozgásterét, és ez a pár négyzetméter több esetben egy liftet jelent. Ezen filmekben csupán egy-két, legfeljebb öt-hat áldozatfigurát szerepeltetnek, és általában az adott térben zajló események a film kétharmadát teszik ki – tehát mi nézők nem vagyunk bezárva az egész játékidőre. Ezen filmek csoportja általában valós időben játszódik, de egy napnál többet nem ölel fel a játékidő.
Az alábbiakban néhány liftben játszódó thrillert/horrort hasonlítok össze különböző szempontok alapján. Liftben játszódik a Nő csapdában című film, amelyben a főhősnő saját liftjében ragad, de segítség helyett rablók özönlik el a házát. Az Ördög című filmben öt átlagos amerikai kezdi a munkanapját, amikor beszorulnak a liftbe, mely eleinte csak kellemetlen helyzet, később viszont egyre rémisztőbbé válik, a The elevatorban egy klausztrofóbiás bűnöző szorul be a liftbe ártatlan civilekkel. A felvonó című filmben három utas reked bent egy kórház felvonójában, akik közül az egyikben gyilkos ösztönök lapulnak, az Elevated című rövidfilmben szintén három utas van, de itt az áldozatok közötti feszültség miatt lesz végletes a liftben történő utazás.
7.ábra: Ördög
Előfordul, hogy az alkotók enyhíteni próbálják a szituációt, ilyenkor a tér tágítása érdekében nagyobb hangsúlyt fektetnek az áldozatok zárkáján kívül játszódó eseményekre. A Nő csapdában című filmben a hölgy saját házi liftjének fogságába esik, eközben az otthonában garázdálkodó bűnözők tevékenységét látjuk. A The Elevator című tévéfilmben fontos szerep jut egy, a civilekkel együtt a felvonóban ragadt bűnöző társai cselekvéssorának. A felvonó esetében visszaemlékezések, flashbackek árnyalják a három főhős jellemét, és ezáltal enyhítik a lift terének szorongató feszültségét. Az Ördög című filmben pedig az áldozatok folyamatos kapcsolatban állnak a kiszabadításukon fáradozó rendőrrel, és az ő tevékenységét is nyomon követhetjük a film során.
Ezekben a filmekben más és más a szituációk kialakulásának oka. Az adott állapotot előidézheti technikai meghibásodás (Nő csapdában), emberi figyelmetlenség, óvatlanság. A főszereplők életét fenyegető veszélyforrás lehet láthatatlan, mint például az Elevated című rövidfilmben, ahol a fő feszültséget a liftbe érkező zilált külsejű férfi beszámolója adja az épületet megszálló szörnyekről, és anélkül, hogy találkoznának velük, mégis végzetes lesz a film kimenetele. Az „ellenfél”, aki gyakran az áldozatok soraiból kerül ki, lehet csupán minimális feszültségforrást nyújtó alak (mint a The Elevator bűnözője), de valódi arca akár rövidebb-hosszabb ideig is rejtve maradhat a többi áldozat előtt (mint az Ördög, vagy A felvonó esetében).
8.ábra: Nő csapdában
A klausztrofób filmek épülhetnek a szereplők közötti interakciókra, a legtöbb esetben az áldozatok közötti konfliktus, és az elfojtott érzelmek felszínre kerülése is megjelenik a filmben. Ezek a konfliktusok, vádaskodások nem minden esetben súlyosbítják a szereplők helyzetét (The Elevator), bizonyos filmekben azonban mégis ezek teszik részben – vagy egészben – terhesebbé az adott szituációt (Elevated, A felvonó).
Az alkotók a feszültség fokozását elsősorban az áldozatokra nehezedő nyomás növelésével érik el. A felvonó flashbackjei az antagonista-figura egyre erőteljesebb ábrázolása mellett, a két ártatlan áldozat aktuális élethelyzetének drámaiságát is bemutatja, az Ördög című filmben az áldozatok egymás után halnak meg, és mivel a gyilkosságok pillanatában sötétség borul a liftre, nem tudják ki lehet a gyilkos.
Ezek a filmek sajátos helyzetüknél fogva nem minden esetben használhatják a suspense („résztvevő feszültségkeltés”) technikát. Erre akkor nyílik lehetőség, ha a rendező a szereplőkhöz képest előbb közöl valamilyen kulcsfontosságú információt (például A felvonó antagonistájának valódi természete, az Ördög címszereplőjének jelenléte), vagy beiktat egy olyan jelenetet amikor egy helyszínre érkező civil kis híján észreveszi a bajbajutottakat. A klasszikus sokkjelenetekhez ezek a filmek ritkán folyamodnak, de erre is van példa, az Elevated, vagy az Ördög egy-egy pillanatában.
Ezen filmek tanulsága szerint a klasszikus thriller-elemek hiánya nem gátolja meg az alkotókat, hogy a megfelelő borzongást biztosítsák a nézők számára. Egy-egy fenyegető figurával, vagy az áldozatok helyzetének súlyosbításával a rendező hamisítatlan thriller-élményt teremthet.
Összefoglalás
A lift felhasználására sok példát láthatunk a filmek területén, az általam felsorolt filmeken kívül még rengeteg ikonikus liftjelenet felbukkan a filmtörténet során, és ezeken a kategóriákon kívül, más szimbolizálásra is felhasználhatják. Ahogy bevezetőben írtam, a vertikális mozgása jelentheti a felemelkedés motívumát (Dick és Jane trükkjei) és az alászállást a pokolba (Angyalszív). Egy biztos: a lift tulajdonságainál fogva minden filmben különleges helyzetet teremt elő, mégis elsősorban a feszültségkeltés, és a nyomasztó bezártság szemléltetésének kiváló eszköze.
Felhasznált szakirodalom
Filmvilág filmművészeti folyóirat (2010. 11.). Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce. Filmvilág Alapítvány, Budapest, p. 22.
http://www.neatorama.com/2010/08/14/in-the-movies-elevator-shafts/ 2010. 12. 08.-14.
http://www.guardian.co.uk/film/filmblog/2010/nov/17/clip-joint-lifts 2010. 12. 08.-14.
http://unrealitymag.com/index.php/2010/03/22/elevator-scenes-in-movies/ 2010. 12. 14.
http://www.thefilmyap.com/2010/09/14/terrifying-elevator-scenes-part-i/ 2010. 12. 13.-14.
http://www.thefilmyap.com/2010/09/17/terrifying-elevator-scenes-part-ii/ 2010. 12. 13.-14.
http://www.guardian.co.uk/film/2010/sep/09/anne-billson-movie-lift-elevator 2010. 12. 13.-14.
http://www.port.hu/
http://www.imdb.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése