Az építészet új eszközöket vet be, hogy felvehesse a ritmust a társadalommal, annak változásaival, a maga számára újra figyelmet, új kibontakozási felületeket generálva. A társadalmi igények változása, a virtuális világ térnyerése erőteljes hatással van az építészeti repertoár alakulására, bővülésére is. A hagyományos építészeti magatartással ötvöződnek az újonnan generált elemek, szimbiózisban működnek együtt különböző területek a nehezen definiálható igények kiszolgálására, illetve a fejlődéssel létrejövő új lehetőségek kikísérletezésére, kihasználására.
1. Hogyan változik az építészeti kommunikáció a 21. században?
1.1 Pár szó a társadalmi közegről, mellyel az építészetnek fel kell vennie a ritmust
Abból a szempontból szükséges vizsgálni a mai, a jelen társadalmat, amit átkozunk is, de egyben lassan nélküle elképzelhetetlennek tartjuk a létezést, mégpedig a gyorsuló, egyre hangosabb, zsúfoltabb, információval túltelített világ szempontjából. Ebben a mai városi légkörben az ember könnyen elmegy a szép dolgok, a csöndes dolgok mellett, mindig leköti valami a figyelmet, mindig gondolkozunk valamin, és főleg aggódunk egyfolytában. Ezért a környezet elemei, a média egyre látványosabban hívja fel magára a figyelmet, nem tehet mást. A hang- és vizuális ingerküszöbünk egyre magasabbra helyeződik. Így egyre erősebb ingerek szükségesek, hogy észrevehető reakciót váltsanak ki belőlünk.
Ehhez még hozzá kell tenni, hogy mint tudjuk, minden csoda három napig tart. A technikai újdonságok rövid ideig nyűgözik le az embereket, majd mind szép lassan megszokottá, unalmassá válik. Manapság már a tűzijáték sem nagy cucc…
Fontos még szerintem az emberek elkényelmesedését is megemlíteni, hiszen amellett, hogy egyre nagyobb a pulzálás, amiben élünk, szeretjük, ha nem kell nagy távolságokat megtenni, sokat várni, minden élményt helyben és azonnal akarunk befogadni.
Véleményem szerint ezeknek nagy szerepük van az építészet és az építészeti kommunikáció alakulásában, hiszen az építészetről elmondható, hogy az adott kor, adott társadalom hű tükre.
Az is észrevehető szerintem, hogy az emberek nehezen tűrik a csendet. Ha néha szükségük is van rá, hamar ráunnak vagy hirtelen elegük lesz belőle. Akárhová megyünk, mindenhol zene – háttérzaj – szól, tipikus példája ennek a plázák világa, ahol akár 10 méterenként más-más slágerekkel bombázzák a fülünket. Ahol nincs meg ez a háttér, oda visszük a zsebre dugható lejátszóinkat, és csinálunk magunknak aláfestést, mint a filmekben.
Látható, hogy az elmúlt évtizedekben a változás nagyon drasztikusan jelent meg az emberi társadalomban. Ennek természetszerűleg kihatásai vannak életünk minden területére, így az építészetre, az építészeti környezetre is.
1.2 Mitől más és több az építészet, mint eddig?
A kortárs művészetek közös magja az önkifejezés, egyediség vágya, szinte minden áron. Ez az építészetben is jelenlevő „én megmutatom a világnak” hozzáállás teszi abszolút feldarabolódottá, nehezen rendszerezhetővé, kategorizálhatóvá a kortárs építészetet. Ez persze nem biztos, hogy probléma, egyszerű ténymegállapítás.
A fent említettekből kifolyólag a hagyományosnak számító kifejezési formákból való kitörés széles körben jellemző, folyamatos terjeszkedés, kísérletezés zajlik, hogy merre lehet tolni a kereteket, mely újítások találnak befogadó közegre.
Ennél fogva, mint a művészeti megnyilvánulás egyéb területein, az építészetben is észrevehető a határok fokozatos eltűnése. Összemosódik az őt kiegészítő különböző ágazatokkal, nem is feltétlenül érdemes különválasztani ezeket egymástól, mint komplex rendszert kell vizsgálni.
Ilyen, az építészettel szimbiózisba kerülő ágazatok például az egyre fejlettebb fény- és hangtechnika, illetve ezek keveredése komoly informatikai háttérrel.
Ezen társulások révén egyre nagyobb változatosság tud létrejönni a kifejezésmódban, egyre nagyobb palettáról van lehetőség válogatni, a mai emberek egyre differenciáltabb igényrendszerét kielégítendő.
1: Német Pavilon – Expo 1929, Barcelona 2: “Wall of Africa” – Expo 2008, Zaragoza
1.3 Az újonnan megjelenő építészeti kommunikáció területei, eszközei
1.3.1 Mozgó-változó homlokzatok
Az embereket mindig is lekötötték a mozgó dolgok. A változás, az állandóból kitörő jelenségek felkeltik az ember figyelmét. A technológiai fejlődéssel ma már az építészetbe is szervesen bevonható a mozgás. Hogy ez a mozgás/változás térbeli- vagy fényjelenségekhez köthető, az már más kérdés, külön tárgyalandó.
Az épület-kontextusban létrejövő mozgás korai példái a harangjátékok alatt a homlokzati nyílásokon körbemasírozó figurák. Születésük idején ezek is látványosságnak számítottak.
Általánosságban elmondható, hogy a gyorsuló világgal, az egyre ingerdúsabb környezet hatására egyre nagyobb méretű, sebességű változások azok, amelyekre az emberek felfigyelnek. Az igények változnak, az embereknek szükségük van arra, hogy valami lekösse a figyelmüket, kikapcsolja az agyukat egy időre, és ehhez most már erőteljes benyomásokra van szükség.
A folyamatosan növekvő igényszintre állt rá a szolgáltató szektor, a szórakoztatóipar is. Az építészet pedig követi a trendet.
Így nem csoda, ha az építményeinket tekintve is egyre több homlokzatot látni, amin fények szaladgálnak össze-vissza, esetleg különböző méretű elemek mozognak rajta valamilyen környezeti hatás-változások alapján programozott rendszer szerint. Ezeknek többnyire csak a látványelemek, funkcionálisan nem adnak hozzá az épület ’tudásához’. Lásd a Lánchíd Hotelt, melynek üveglamellái a Duna hullámzásához igazodva fordulnak.
1.3.2 Médiahomlokzatok, fényfestés – architekturális vetítés
Főként az éjszakai élet térnyerésével kaptak létjogosultságot a fénnyel operáló látványelemek az építészetben. Ezek az elemek egy második identitást kölcsönöznek az épület-külsőnek. A hangsúly a különböző színekkel és módokon kiemelt falfelületektől egészen a digitális kijelzőkre hasonlító hatalmas homogén felületek felé tolódik el. Ilyen a pekingi a Greenpix Media Wall is, mely hatalmas újításnak számít, méretét tekintve is, illetve azért, mert környezetbarát, napenergiával üzemel.
Míg a médiahomlokzatok szerves egységben léteznek az épülettel, a fényfestés, architekturális vetítés egyedi alkalmakra szóló látványosság, mely a nagyteljesítményű diavetítők színpadi alkalmazásából nőtte ki magát az egyre fejlettebb videóprojektorok és 3d-s animáció kialakulásának segítségével. Az utóbbi pár évben jöttek létre az első igazán komplex vetítések. Ezek a valódi tér virtuális leképezése után összeálló animációt vetítik vissza az adott – már nem feltétlenül sík – felületre. A műfaj egyik legnagyobb jelentős nemzetközi képviselője és úttörője az AntiVj, Magyarországon pedig a Bordos.ArtWorks tevékenysége számít mérvadónak.
Érdekes kérdés, hogy amennyiben fényszennyezés-szabályozások lépnek életbe világszerte (utópia?), mi lesz ezeknek a high-tech homlokzatoknak a sorsa…
1.3.3 Installációk, ideiglenes építmények
A nem tartós használatra szánt építmények terén nagy az építész szabadsága, a kísérletezés előtérbe kerül.
A nagymértékű fejlődésnek köszönhetően ezeknek az épületeknek már rendkívül intenzív kommunikációra van lehetőségük az utóbbi időben, sok elemmel operálnak egyszerre, az ember érzékelésére minél több irányból próbálnak hatni, egy komplex képi-, téri- és hanghatásra törekszenek, melynek kulcsmomentuma a különleges atmoszféra létrehozása, amely kizökkenti az embereket a hétköznapi világból.
Nagyon jó példa erre a 2010-es Shanghai Világkiállítás több pavilonja is, közülük a magyart és az angolt kiemelném, melyek komplett épület-léptékben is ténylegesen kihasználják a 21. század technikai repertoárját, mind műszakilag, mind a felhasznált alkotóelemeket tekintve.
Ezeknél az épületeknél rendkívül fontos az interaktivitás jelenléte, a tapinthatóság, a kreált világban való feloldódás mértéke, az egész rendszer megkomponáltsága, mely szerintem a Lévai Tamás féle magyar pavilon belső terénél abszolút megvalósult és érzékelhető is.
Azt gondolom, az építészet ezen színtereire különösen igaz, hogy az alkotók nem szimplán valami fajta funkció betöltését tűzik ki célul. Tartalommal, szellemmel töltik meg installációikat, amiktől azok ténylegesen életre kelnek. Az építészet így közvetlenül és intenzíven kommunikál a világgal.
1.3.4 Fejlődés az építészeti prezentációban
A tévé és az internet térhódításának köszönhetően a mai ember hozzászokott, hogy az információ pár kattintással elérhető, hogy a képzelőerőt egyre kevésbé kell használni, a képernyőről szinte bármilyen információt leolvasható.
Már az építészeti prezentáció is adaptálható erre az igényszintre. A számítástechnika, számítógépes grafika fejlődésével lehetővé vált az építészet digitális lenyomatának rögzítése. Hagyományos makettek helyett a körbeforgatható, virtuálisan bejárható modellek kerülnek előtérbe. Az építési folyamat, vagy a koncepció összeállása is bemutathatóvá vált ezekkel az eszközökkel 3D-s animációk formájában.
A felturbózott kisfilmek zene segítségével könnyebben befogadhatóvá, eladhatóvá teszik az építészetet.
1.3.5 Verbális kommunikáció a társadalommal
Az információáramlás felgyorsulásával és egyre közvetlenebbé válásával mindenfajta visszacsatolás sokkal gyorsabb, mint korábban. Az építészet és a társadalom közti kommunikációnak lehetősége van erősödni oda-vissza, ez segítheti közelebb hozni a két tábort. Az építészek könnyebben felismerhetik a társadalmi igényeket, s amint ez megvan, képesek lehetnek ezekhez alkalmazkodni.
Fordítva pedig a társadalom jobban bepillantást nyerhet az építészeti tevékenységekbe, megismerheti a másik oldal szempontrendszerét.
1.4 A 21. század igényeinek eleget tevő építészeti kommunikáció megvalósítása
Az építészet egyre több képviselője veszi fel a ritmust a megváltozott igényekkel.
A francia Exyzt Collectif, melyet építészek, művészek, dizájnerek, grafikusok, belsőépítészek, dj-k, fotósok, informatikusok… alkotnak, profi módon alkalmazza az előző pontokban tárgyalt eszköztárakat, ez a csapat kifejezetten nem-hagyományos terek, installációk létrehozására specializálódott.
Az ő tevékenységük számomra egyértelműen újszerű, 21. századi. Kísérleteznek. Kevésbé determinált terekkel operálnak. Nem arra helyezik a hangsúlyt, amit létrehoznak, hanem arra, amit az általuk létrehozott szituáció generál az emberekben, a társadalomban. A hangulatkeltésre fókuszálnak, az eszközök ennek a célnak alávetettek. Szerkezeteik ideiglenesek, egyszerűek, mobilisek, variálhatóak, sokféle tartalommal tölthetők meg. Installációik multifunkcionálisak, szerethetők, emberközeliek,
Aktívak, nem csak reaktívak. Szolgálják a társadalmi igényeket, de új, a szokásostól különböző téri szituációk, események generálásával kreatívan alkotnak.
Ténykedésük lényegét jól reprezentálja a következő gondolat: „We want to build new worlds where fiction is reality and games are new rules for democracy. We want to encourage creativity, reflexion and renew social behaviours. If space is made by dynamics of exchange, then everybody can be the architects of our world.” (EXYZT 01)
Játszanak hanghatásokkal, fényekkel, képekkel, a térrel, a szociális-társadalmi szituációkkal.
Mivel legtöbb installációjuk ideiglenes, minden projektjükről kisfilmeket készítenek, bemutatják az alkotás létrejöttének egész munkafolyamatát. Ezáltal a néző számára talán érthetőbbé válik a készítők szándéka, részese lehet a folyamatnak, könnyebben azonosul vele.
Minden eszközt felhasználva igyekeznek közel hozni a célközönséget az alkotásaikhoz.
Egyik leghíresebb projektjük a 2006-os Velencei Építészeti Biennáléra létrehozott Meta-Villa, mely funkcionált szállóként, konyhaként, bárként, olvasó- és dolgozószobaként, sőt még szaunaként is.
Azt gondolom, az ő tevékenységük jó példa a megújuló, kiszélesedő spektrumon zajló építészeti kommunikációra.
Felhasznált háttéranyag
(EXYZT 01). Who we are? in: http://www.exyzt.org/?page_id=2
http://www.youtube.com/user/exyzt
http://www.flickr.com/photos/exyzt/collections/
http://www.1024architecture.net/
http://kek.org.hu/yona/eloadok/collectif-exyzt/
http://expo2010.hu/
http://en.expo2010.cn/
http://www.mohaonline.hu/kult/jo_meno/ma_paint_up__architekturalis_epuletfestes_a_budai_varban
http://mff.kibu.hu/
Fotók:
1:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/The_Barcelona_Pavilion%2C_Barcelona%2C_2010.jpg/800px-The_Barcelona_Pavilion%2C_Barcelona%2C_2010.jpg
2:
http://www.mediaarchitecture.org/wp-content/uploads/2008/10/expo2008_led_fassade_zebras-2.jpg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése