A filmművészet és az építészet szorosan összekapcsolódik azáltal, hogy a filmi alaphelyzet és környezet bemutatásának elengedhetetlen eszköze az építészet. Elemzésül fikciós filmeket választottam, hiszen egy ismeretlen világ prezentálásában még nagyobb szerephez jut az építészet. Fikciós filmek fajtái a sci-fi és fantasy műfajok, amelyekhez filmi építészetanalógiák kapcsolhatóak. A technológia fejlődésével változik az építészet, ahogyan a jövőkép is, itt a két műfaj között közös nevező található. Három példával szeretném bemutatni: Star Wars esetében egy tecnokrata jövőképpel találkozunk; A Mátrix című film esetében pesszimista jövőkép és virtualitás tapasztalható, az Avatar című film esetében pedig környezeti szemlélet.
1. Építészet a filmekben
A vizualitás sokfajta műfajban megmutatkozik. Egy ezek közül az építészet. Az építészetet elképzelhetjük egy olyan feltételezett világban, ahol nem létezik festészet, szobrászat, vagy filmművészet. Egy filmben viszont az építészet valamilyen szinten mindig jelen van, ez azért is lehet, mert sokkal elemibb szükségletet elégít ki, a tér szükségét. Ilyen módon tehát az emberiség, a kor, a szituáció jellemzéséhez elengedhetetlen.
Egy film fikción alapuló világában az építészeti megnyilvánulások kiemelt fontossággal bírnak, hiszen egy új, ismeretlen világot mutatnak be. Ezért választottam elemzésem alanyául a filmvilág klasszikusai közül olyat alkotásokat, mely beleillenek ebbe a kategóriába.
A fikciós filmek között találhatunk úgynevezett fantasy típusú munkákat, amelyek a kultúrából építkeznek.
Gyakran az ilyen filmek irodalmi művek adaptációi, ami jól is sikerülhet, de felvet pár kérdést. Nyilvánvalóan egy irodalmi alkotástól és egy filmtől nem ugyanazokat az élményeket kaphatjuk meg. Egy film kész látványokat tár elénk, nem kell elképzelnünk, esetleg saját életünk képeivel kiegészítenünk és ekképpen személyesen vizualizálnunk a történéseket, helyszíneket. Az alkotó oldaláról tekintve önkifejezése sokkal konkrétabb. Amit képileg megjelenít, egy visszavonhatatlan állítás, szemben a szavakkal, amelyek többféleképpen értelmezhetőek, félreérthetőek, vagy néha átsiklunk felettük.
Másik féle fikciós film a tudományból inspirációt merítő sci-fi. Mely természetesen irodalmi műfaj is, azonban gyakoribbak a saját lábon álló filmek, mint a regényekből adaptált alkotások, hiszen a képi megjelenítés termékenyebb táptalaj az ilyenfajta látványos kifejezőeszközt igénylő műfajnak. A vizualitás előtérbe kerülésével nagyobb szerepet kap az építészet is, mint kort, technológiát, körülményeket bemutató tényező.
1.1 Filmi építészet analógia
Ha építészet esetében analógiák után szokás kutatni mondjuk a természetben vagy a népművészetben, filmi analógiát is állíthatunk az építészet vonatkozásában. Ilyen módon ha a fantasy műfajhoz hasonlóan az architektúránkat mondákból, mesékből igyekszünk kibontakoztatni, illetve inspirációt meríteni, akkor talán a magyar szerves építészet analógiájára bukkanhatunk. Talán ezek az épületek jó díszletéül szolgálhatnának a János Vitézből készülő új filmnek, hiszen a két mű inspirációs bázisa közös és ezáltal kompatibilisek.
A sci-fi műfaj analógiája talán a mindenkori avantgárd építészet. A századfordulón a szecesszió újfajta szerkezetisége ugyanolyan futurista benyomást kelthetett, mint a 20-as években egy fehér kockaház, vagy ma egy számítógépi algoritmus téri kivetüléséből kreált forma.
1.2 Technológia fejlődése, filmek változása
A technológia fejődésével a jövőhöz való viszonyunk is változik, ez megjelenik sci-fi filmekben is. Három példával szeretném bemutatni, ahogyan az építészet-szerkezetiség változik a technológia függvényében úgy a sci-fi filmek is. Talán ez egy újabb közös nevező a két műfaj között.
1.2.1 Star Wars
1977-et írunk, Kós Károly elhuny, talán boldogabb, hogy nem látja az MSZMP Központi Bizottsága új, hosszú távú panelház építési programról határoz. Az egész világon rohamos tempóban fejlődik a technológia és az ipar. Párizsban megépül a Centre Pompidou, Renzo Piano és Richard Rogers alkotása. Ekkor a technokrata szemlélet dicsőséges diadalt arat mindenen, ami addig szent volt. Sir Norman Foster sem tétlenkedik, megépíti a Sainsbury Centre-t, ami szintén nem a mázas kerámia cserepeiről és az ólomüveg ablakairól lett híres. Az Amerikai Egyesült Államok elindítja csillagközi útjára a Voyager-2 űrszondát. Ebben a közegben születik meg George Lucas klasszikusa, a Star Wars. Egy olyan világ ez, ahol a technológia bármire képes. Fénykard, lebegő városok, mesterséges gravitáció, fénysebesség, stb. 1977-ben az emberek jövőjüket úgy képzelték el, hogy a technológia új utakra viszi, új lehetőségeket ad neki. Ahogyan az USA kormánya is technológiai fejlesztéssel igyekezett felülkerekedi a Szovjetunión. A Star Wars világa, az építészeti irányelvek és korszellem tökéletes összhangban van.
1 :ábra Centre Pompidou 2 :ábra Sainsbury Centre 2 :ábra Star Wars
1.2.2 The Matrix
A Mátrix 1999-es megjelenése a filmipar fejlődésének köszönhető. A benne látható képi hatások /bullet time/ voltak a film valódi attrakciói. Ekkor még szívesen dekonstruáltak építészeink, minek talán a dekonstruált WTC látványa vetett véget. Azonban így 2010-ből visszatekintve az ezredfordulón valami tényleg megváltozott. A számítógép szerepének növekedése begyorsult. Az internet minden ember számára napi szükségletté vált, sőt lettek internetfüggők, szerepjátékosok, kik nappal élik hétköznapi unalmas életüket, éjszaka pedig egy virtuális világ harcosai, akik más harcosokkal, szörnyekkel küzdenek meg, vagyont és hatalmat szereznek. A virtuális világ tehát valóban létezővé vált. Soha nem látott internetes kalózkodás indult be, vírusok terjedtek, az internet egyben csatatér is lett.
1999-ben Larry és Andy Wachowski egy olyan negatív jövőképet tár a szemünk elé, ahol a technológiai fejlődés a visszájára fordult. Az ember által megalkotott mesterséges intelligencia a kihalás szélére űzte az emberi fajt, egyszerű energiaforrásnak használja csupán, tudatukat egy virtuális világban /mátrixban/ kontrol alatt tartva. A pesszimista jövőfelfogás mindig is volt, de a virtuális terek, számítógépek és programjaik által megalkotott világok, nagyon is jellemzőek a korunk szellemiségére. Melyben az információ az érték és a programozás az eszköz.
A ma egyik irányzata az algoritmikus építészet, mely fölött csak az idő mondhat ítéletet, hogy valóban ez-e a jövő, vagy sem. Itt az építésznek már programozónak kell lenni, nem csak filozófusnak vagy költőnek, mint eddig. Mindenestre jobb, ha figyelembe vesszük a tendenciákat, miszerint az építészek keze alá újabb és újabb segédkező tervezőprogramok kerülnek, melyek tudása meghaladja az előzőekét. Könnyű elképzelni egy olyan jövőt, ahol robotok felmérik az építési területet, megfigyelik a környező épületek karakterét, számítógépeik értesülnek az építészeti trendekről, tudják a megrendelő kívánságait és igényeit, figyelnek tájolásra, domborzatra, közműre, szabályozásra, hozzáadják azt a csipetnyi fűszert, amitől egyedi lesz, processzoruk fél másodperc alatt előállítja a kiviteli tervet, amit el is küld a gyárba, ahol legyártott elemekből önműködő robotok helyszínen összeszerelik a házat. Mindezt egy emberi gombnyomásra.
4 :ábra MAXXI 5 :ábra The Matrix
1.2.3 Avatar
2009-ben, az Avatar megjelenésekor az emberek véleménye a technológiáról, talán változóban van. James Cameron előbb kitalálta már a történetet, de nem véletlen , hogy most került a mozikba, nem csak a számítógépes és 3D technológia vívmányai miatt valósult most meg. A környezettudatosság a világ fejlettebb, és mértékletes részén természetessé vált. A fenntartható fejlődés az egyik legfelkapottabb téma az irodalomban, művészetekben és tudományban egyaránt. Az építészetet sem kerülte el ez a korszellem. Hőszivattyúk, tömegfalak, tromble falak, kondenzációs kazánok, napcellák és napkollektorok seregével találkozunk a mai trendi épületeken. Ezen technológiai fejlesztések célja nem csupán a pénzspórolás. Manapság egy cég preztizsének nem árt, ha elmondhatja magáról, hogy irodaháza zéró emissziós, vagy, hogy 40%-ban önellátó a napcellái miatt. Manapság divat környezettudatosnak lenni, sokkal inkább, mint korábban. A ma felnőtté váló fiatalokra már gyerekkorukban hatottak zöld propagandák és ennek meg lett az eredménye.
Az Avatarban környezetpusztító-kizsákmányoló emberek állnak szemben a környezettudatos, trendi na’vikkal. Az emberi űrhajók támaszpontok építészeti kialakítása megegyezik egy sci-fi ben elvárt technokrata környezettel. Van itt sok fém, gépek, kütyük, hologramok, villogó műszerek, fényes nagy terek. Az 1977-ben megismert Star Wars image, ami a régi, elavult kort jelenti. Olyan korszakot, amikor még bármit megengedhettünk magunkat a természettel szemben, nem kellett tartanunk következményektől, úgy tűnt a technológia mindenhatósága a természetet nem veszélyezteti, vagy ha igen, az se nagy gond.
A Na’vik „építészeti” környezete viszont sokkalta beszédesebb a mai kor szempontjából. A mai ember vágyát testesíti meg, miszerint térjünk vissza a gyökereinkhez, álljunk meg a technológiai fejlődéssel kerüljünk harmóniába magunkkal és környezetünkkel. Otthonuk gyakorlatilag a természet. Hatalmas fa (Életfa) a törzs központja ennek ágain csüngő gubókban töltik az éjszakát. Képesek idegnyúlványaikkal kapcsolódni hátasaikhoz, szárnyasaikhoz, fáikhoz és egymáshoz egyetlen szimbiózisban élő szervezetet alkotva. Miközben kissé giccsesen ugyan belülről ragyog minden.
A Pandorai bennszülöttek világa a mai biomorf építészetet jutathatja eszünkbe. Hiszen terveznek manapság az algoritmikus tervezés eszközeivel fára, gubókra, levelekre hasonlító épületeket. Az ezekről készült éjszakai látványtervek valahogy hasonlítanak a pandórai ragyogáshoz. Azonban ami az épített elemekben mesterséges, az a Na’viknál maga a természet.
6 :ábra Foc Interiror 7 :ábra qisu finalmesh 8 :ábra Avatar
Érdemes elgondolkozni azon, hogy az emberiség, kellő társadalmi elhatározottság esetén képes lehet-e ilyen fokú szimbiózisra? Képesek lehetünk-e eltűrni, hogy a szúnyog megcsípjen, hiszen ez a dolga. Alapvető szükségleteinket sem tudnánk kielégíteni a természet pusztítása és iparosítás nélkül. Magas kultúrát és tudományt sem tudnánk sokáig ápolni, ha a mindennapi élet idejének nagy része élelemszerzésre, vagy ragadozóktól menekülésre menne el.
És mi lenne akkor, ha igényeinkről nem mondanánk le, hanem a természetet változtatnánk ideálissá. Az évmilliók alatt az evolúció megformált földi természet valószínűleg tökéletes, hiszen ha nem lenne az, akkor valahol megváltozna, kiegyenlítődne, és rögtön azzá válna. Pandorai analógiával, az emberiség képes lenne más fajokkal ( fákkal, állatokkal) való szimbiózis folytán szükségleteit kielégíteni, miközben a Föld éghajlati és klimatikus viszonyai nem változnának el negatív irányba. Hogy például a lakhatás igényét hogyan elégíti ki egy fa, arra találunk példát az Avatarban, és más eseteket is elképzelhetünk. Talán valamikor a távoli jövőben lesz olyan fejlett géntechnológia, hogy előállít egy növényi magot, amelyet elültetve egy házat helyettesítő fa nő ki. A gyökerein szívja fel a vizet, energiát állít elő, szellőzés, ablakok, minden ami kellhet genetikailag beprogramozva. Egy növény mellyel szimbiózisban élhetünk, és még építkeznünk sem kell. Közlekedésünket új, hatalmas lények belsejében oldjuk meg, növények földalatti gyökerei szállítanák elküldött információinkat.
Az effajta természetmódosítás valószínűleg más fajok tömeges kihalásával történne, így valójában a Star Wars-os technokrata szemlélet érvényesülne itt is. Ugyanúgy elpusztítanánk jelenlegi természeti környezetünket, egy zöldleveles zászlót lobogtatva.
Összefoglalás
Egy filmről beszélni felületes tevékenység. A film vizuális és audiális műfaj, akkor jó, ha egyik sem létezhet a másik nélkül és mondanivalója csak ezeken az eszközökön érkezhet. Verbálisan kifejezni azt, amit nem annak szántak nem a legszerencsésebb vállalkozás. Ahogyan építészeti magazinokat olvasunk, képek és szöveg alapján megértjük az épületet, de egészen más élmény belépni a valódi térbe.
Társadalmat és kort jellemezni lehet irodalommal, gasztronómiával, stb., de talán a legbeszédesebb építészettel. Elég, ha csak a katolikus restauráció barokk építészetére, vagy a polgárosodás klasszicista felfogására gondolunk. A filmi környezet megteremtéséhez tehát elengedhetetlen az építészet jelenléte. Ahogyan a sci-fi műfaj három klasszikusán láthattuk, három különféle világgal találkoztunk, külön féle korokban keletkeztek, különféle gondolatiságot hordoztak, de közös volt bennük, hogy amit közöltek az építészet nyelvén tették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése