NÉMETH Diána: Reneszánsz

Dolgozatom során a Reneszánsz című film, mint utópia alapján egy lehetséges verziót szeretnék
bemutatni arra, milyenné alakulhat a jövő Párizsának arculata egy fél évszázad múlva.
Elemzésemet az ábrázolt térnek a filmbeli műfaj adta lehetőségeken keresztüli vizsgálatával kezdem,
majd bemutatom a jövőbeli Párizs általános vonásait, kiemelve belőle annak futurisztikus,
valótlannak tűnő részeit. A film fontosabb helyszíneit sorra véve megvizsgálom, melyek azok az
építészeti elemek, melyet utódaink megőriznek a jelenből, és milyen újító változások mennek végbe
az építészetben. Rövid kísérletet teszek napjaink várostervező törekvéseinek és a filmben bemutatott
városképnek összehasonlítására, majd összegzésként levonom az utópia jelenkorra vonatkozó
következtetéseit.

1. A Reneszánsz téri világának bemutatása a sci-fi és a film noir tükrében
A Reneszánsz építészeti szempontból történő elemzése során sem lehet kizárni a film műfaja adta
alapvető adottságokat, filmes hagyományokat, hiszen ezek jellegzetességei a cselekmény során
lépten-nyomon utolérhetőek. A film a tudományos-fantasztikus és film noire stíluskategóriába
egyaránt besorolható.
Kategóriájában több klasszikus produkció hatását is felfedezhetjük a filmben (pl: Sin City,
Metropolis, Szárnyas fejvadász), de képi világában és hangulatában a Reneszánsz mégis
egyedülálló. A cselekmény során a sci-fi és film noir műfaji sajátosságainak vegyítésével együtt
érlelődnek a terek. A stíluselemek ilyenfajta összefonódásának köszönhetően végül egy koherens
képi világ formálódik a filmben, mely mindvégig éppen olyan fontos szerepet tölt be, mint maga a
cselekmény.
1.1 Sci-fi
A science-fiction filmek olyan eddig még fel nem fedezett tudományos témát dolgoznak fel,
melyben a tudományos módszerek logikus rendben épülnek egymásra. Jellegzetesség továbbá, hogy
a történet rendkívüli térbeli és időbeli kontextusban játszódik. A cselekmény az egyén és/vagy
közösség viszonyulását mutatja be e valószerűtlen alaphelyzethez.
A Reneszánsz című film 2054-ben játszódik, Párizsban. A történet szerint az Avalon szépségipari
nagyvállalat egyik tehetséges fiatal kutatója felfedezi a halhatatlanság receptjét, és e páratlan tudás
megszerzésért folyik a harc. Látható tehát, hogy a film mind témáját, mind időbeli elhelyezését
figyelembe véve science-fiction-nek tekinthető. Ezeket a stílusjegyeket számos építészeti elem is
erősíti. A várost grandiózus útrendszerek, hidak, metróvonalak szövik át, és több, egymásra épülő
rétegből tevődik össze. Számos olyan épülettel találkozunk a film során, mely a valóságban nem
épülhetne fel vagy kivitelezési és műszaki problémák miatt (ld. Avalon elnökének irodája), vagy
egyszerűen funkcionális problémák felmerülése végett (ld. elnök irodájának megközelítése).
Tipikus sci-fi stíluseszközök közé tartoznak a filmben látható közlekedési eszközök, az autók
designja, maga a gyors közlekedés, a high tech elektronikai berendezések, a hologramok és
reklámfelületek bemutatása.
1.2 Film noir
A filmet képi megjelenése és látványvilága alapján a szó legszorosabb értelmében vett film noir. E
műfaj általában bűnügyi történetet mesél el, melynek szereplői sziklakemény, kétes erkölcsű
emberek. A film noir-ból nem hiányozhat a magányos férfi főszereplő és a szédítő szőke főhősnő
sem. A képernyőt gyémánt élű visszatükröződések és sokkoló fekete-fehér kontrasztok töltik be.
Tipikus film noir elemeknek mondhatók a szűk, koszos utcák, koszos sötét sikátorok, bárok és
diszkók, garzonlakások is.
A Reneszánszt uraló monokróm képek, koromfekete árnyékok, a vizuálisan kissé riasztó világ egy
olyan jövőbeli Párizst festenek le, mely néha ugyan sötét és kietlen, de alapjában véve rendkívül
megkapó. Az állandóan szemerkélő eső vagy hó különös hangulatot kölcsönöz a filmnek. Helyet
kap a filmben e stílus további nélkülözhetetlen eleme, egy zűrös környéken elhelyezkedő
szórakozóhely, mely a filmben a Club 71 nevet viseli.
2. Párizs 2054
Feltehető a kérdés, hogy a történet vajon csak a szépségipar fontossága miatt játszódik-e Párizsban,
vagy egyéb rejtett mondanivalót is rejt magában ez a tartalom. Valószínűsíthetőnek tartom, hogy
szándékos rendezői cél volt egy olyan várost bemutatni, melyet alapvetően mindenki ismer és
felismer, hiszen így a történet közelebb áll a nézőhöz térben és időben egyaránt. Ez egy könnyebb
összehasonlítási alapot kölcsönöz a nézőknek, ugyanakkor eredményezheti azt is, hogy a történet
kevésbé futurisztikus hatást vált majd ki.
A régi Haussmann-i városszövetet átalakították, de mégsem egy teljesen újratervezett város jelenik
meg előttünk. Áll az Eiffel torony, a Sacre Coeur és a Notre Dame a helyükön vannak, működik a
metró. Még mindig állnak azok a legismertebb jelképek, melyek ma a város ikonjainak tekinthetők,
de a futurisztikus felhőkarcolók és tetőtér beépítések átalakították Párizs városképét. A régi lakások
térszintjei az új, többszintes városi gépezet szintjeivé változtak, átalakultak a hidak, az
útszerkezetek, és megváltozott Párizs némely pontja közti térbeli viszony.
Ilyen például a és a Notre Dame közötti távolság, melyet az autós üldözés során a főszereplő a
rakparton száguldva alig egy perc alatt tesz meg, amíg az a valóságban majdnem hét kilométeres
útnak felel meg. Mindeközben kollegája egy olyan hídon át irányítja át (Pont des Arts), mely
jelenleg kizárólag gyalogosforgalom számára van kialakítva.
Egy másik példa az Eiffel torony és a Chaillot Palota térkapcsolata. A film vége felé a főszereplő,
Karas, a Chaillot Palota előtti téren találkozik kollegájával. Miután elbúcsúznak, Karas az Eiffel
torony alatt nyíló metrómegálló felé távozik. A valóságban azonban a két építmény közötti távolság
többszáz méter, a Szajna választja el őket egymástól, és jelentős szintkülönbség van közöttük.
Valótlan elem továbbá az Eiffel torony lábánál lévő metrólejáró is.Ilyen, és effajta térbeli csalások
fedezhetők fel a homlokzatok és az azok mögött rejlő belső terek közötti kapcsolatokban is.
Különböző filmezési technikákkal a kültér és beltér közti ilyesfajta következetlenség könnyen
elfedhető. A gyors kameraállás váltásoknak köszönhetően alig észrevehető, hogy a belső teret nem
a külsőből származtatja a film, és vica versa. Külsőre kis épülettömegekben hatalmas tereket rejt
például Karas lakása, mely kívülről egy kicsi tetőtéri garzonlakásnak látszik, de a belső térbe érve
egy tágas lakásban találjuk magunkat. Avalon laboratóriumának belsejében járva pedig olyan
érzésünk van, mintha egy hangárban lennénk, viszont kívülről látva csak egy modern diadalívhez
hasonlító impozáns épületszobor áll előttünk.
3. A film helyszíneinek elemzése
A nagy új építészeti trendek ismertetése után áttérnék arra, hogy a film mely építészeti részleteket
őriz meg napjaink Párizsából, illetve a film megalkotói milyen modern elemekkel fejlesztették
tovább az új épületeket. Ennek érdekében a teljesség igénye nélkül sorra veszem a film bizonyos
helyszíneit, és bemutatom azokat a kültértől a beltér felé haladva.
3.1 Közterek bemutatása:
· Notre Dame és a katedrális előtti tér teljesen átalakított, a hagyományos térkő burkolat helyett
üvegfödém jelenti a gyalogos felületet. Az átlátszó födém alatt kialakuló tér egy világos
kiállítótér hangulatát idézi. Modern és múltbéli építészeti elemek keverednek egymással.
Öntöttvas- és kőoszlopok, kovácsoltvas lépcsőkorlátok jelennek meg.
· A várost átszelő monumentális fedett utak, autópályák futurista hatást keltenek. Ezekkel
ellentétben állnak azok a szűk utcák, ahol megmaradtak az utak macskakővel kirakott
felületei.
1:ábra Metrómegálló az Eiffel torony alatt
2: ábra Üvegfödém a Notre Dame előtt
· A gyalogos sétány a Szajna parton egy autóút fölött húzódik, attól egy üvegfödém választja
el.
· A Szajna medrét megmélyítik a város szintjéhez képest. Így egy kiépített medence alakul ki a
folyópart helyett.
· Párizs parkjainak bemutatása abszolút hiányzik a filmből. Pár szabadon álló, csupasz fával
találkozunk csak egy-egy jelenetben.
3.2 Épületek
A film kétféle módon ábrázolja a köz- és lakóépületeket. Egy részét meghagyja változatlanul, mai
kinézetükben.
· Megtartja a klasszicista homlokzatokat, és a manzárdtetőket kis kibúvó tetőablakokkal, azaz a
jelenleg Párizsra jellemző utcakép alapvetően nem módosul.
· Az Eiffel torony ikon volta megmarad, a film során sokszor ez az a támpont, mely alapján
azonosíthatjuk, hogy valóban Párizsban vagyunk. Azonban az Eiffel torony téri elhelyezése
megváltozik, a Mars mező nagy része teljesen eltűnik, benyúlik ide is a városszövet.
· A metró mai kinézetét megtartja a film, sőt a Párizsra tipikusan jellemző art nouveau stílusú
metrólejárók is megmaradnak.
· Éppúgy jelen vannak a szakrális épületek, a Notre Dame, Sacre Coeur, és más, kevésbé
jelentős templom egyaránt szerepelnek a filmben.
· Párizs híres kortárs épületei közül egy sem jelenik meg a jövő Párizsában. A közelmúlt
építészeti alkotásai közül a Francia Rádió Múzeum épülete az egyetlen, mely helyet kap a
filmben. Jellegzetes körszerű formája a korábban említett autós üldözés elején készült légi
felvételen azonnal felismerhető. Az 500 m kerületű épület 1953- 1963 között épült, és
napjainkban folynak a felújítási munkálatok az AS Architecture Studio tervei alapján. Az
átadás várt időpontja 2012, és a film utópiája szerint ez az impozáns épületet fél évszázad
múlva is állni fog.
A másik módszer, mikor az épülettömegeket alapvetően megőrizve, additív módon ráépít a
háztömegekre.
3.ábra Art nouveau-s metrómegálló
· A házak magastetős fedése helyett átlátszó üveg kubusok jelennek meg, jellemzővé válik a
tetőszerkezetből teleszkóposan kinövő acélbuborékok, valamint az új, szoborszerű épületek.
· A film bemutat néhány mai irodaház tömegére emlékeztető épületet is.
· Az egymásra helyezett városi rétegeket, és az egyes épülettömegeket összekötő acélvázak
egyfajta konstruktivista megoldást jelentenek.
· A homlokzatképzésnél jellemző a médiahomlokzatok alkalmazása, melyek korunkat
meghaladó, high tech módszerekkel valósulnak meg. Olykor akár történelmi homlokzatok
elé varázsolnak hologramokként fel-felbukkanó beszélő vásznakat, amik csak lebegnek a
homlokzat előtt.
· Az Avalon központi épülete a jövőbeli Párizs életének fő irányítója. Kiemelt szerepét
érzékelteti az épület diadalívre utaló alakja, mely nyilvánvalóan a Napóleon által építtetett
Diadalív, illetve a belőle inspirálódott Grande Arche egy további, még modernebb
4:ábra Üvegkubusok
5:ábra Konstruktivista hatások
absztrahálását jelenti. Míg az 1985-ben Johann Otto von Spreckelsen által tervezett Grand
Arche Párizs új üzleti központjának, a Défense-nak kapuja, addig az Avalon székház a
2054-beli Párizs az egész városon nagy kontrollt gyakorló nagyvállalat világának kapuja. A
rendezők talán pont emiatt nem költöztették a központot egy az egyben az új diadalívbe,
mivel időben túl közel találták azt, és érzékeltetni akarták a változást. Így kapott helyet egy
olyan épületben, mely korunkban biztosan nem állhatna ilyen formában. Már a külső
megjelenés kapcsán eszünkbe jut, vajon hogyan működhet funkcionálisan ez az épület, azaz
miként juthatunk a középre befüggesztett igazgató üvegirodájába.
3.3 Belső terek- belsőépítészet
· Club 71: belsőépítészeti szempontból egy átlagos diszkónak nevezhető, félkör alakú
bárpulttal, táncpulpitusokkal, nincsenek virtuális tálcák, melyek maguk szolgálják fel az
italokat.
· Ilona lakása egy átlagos lakás átlagos bútorokkal, szobanövényekkel
· A rendőrségi központ egy fejlett technikai berendezésekkel rendelkező irodaház, mely a
mindent látó megfigyelő rendszeren kívül ma is ugyanígy néz ki.
· Az Avalon laboratóriumban rácsos rendben elhelyezkedő kutatóirodákat láthatunk, mely a
diktatórikus rendszerek megalomán, monoton, és merev, szabályszerű építészetét tükrözi. A
szem alakú portálok posztmodern hangulatot idéznek.
6:ábra Az Avalon központi épülete
7:ábra Kutatóegységek
· Az Avalon elnökének irodája a diadalívszerű épület két lábát áthidaló folyosó közepén
található, és minden oldalról üveg borítja, azaz teljes a rálátása a városra. Ez az építészeti
megoldás is az elnök hatalmát demonstrálja.
· Farfella fürdője tökéletesen idézi a XV. századbeli török fürdők hangulatát.
Elmondható, hogy belsőépítészetet illetően a film nem vetít előre lényegi változást, sőt, korunk
extravagáns designelemeit sem használja. A használati tárgyak nagyjából olyanok, mint manapság,
az autók, a gépfegyverek alapvetően megőrzik mai formájukat, végtére is funkciójuk működési
elvükben nem várható akkora változás. Mi több, retro elemekre is felfigyelhetünk egy-egy
jelenetben.
4. Mai törekvések vs. 2054 Párizsa
Nem tudni, hogy a film grafikusai mennyire voltak tisztában korunk építészeti irányzataival, illetve
a hosszú távú várostervezési projektekkel, minden esetre érdemes belegondolni, vajon napjaink
tendenciái visszaköszönnek-e a film által lefestett 2054 Párizsának városképében.
A külterek üveggel való lefedése, fedett utcák, bevásárlóközpontok kialakítása nagyon is
megfelelnek a jelen kor törekvéseinek. Ugyanakkor napjaink tendenciájával szemben egyik feltűnő
ellentmondás a Szajna parton végigvezetett több sáv széles autóút. Párizsban a kilencvenes évek
elején indult és napjainkban is tartó fejlesztések témája ugyanis a teljes Szajna part autómentesítése.
Jelen kor alapkoncepciójának a filmben megjelenő többsávos, nagy forgalmú autóutak felvázolt
képe ezért ellentmond; melyet csak kis mértékben enyhít az a tény, hogy néhány szakaszon az
autóút üvegkubussal van burkolva, amelyen a gyalogosok bátran korzózhatnak.
Összefoglalás
Általánosan megállapítható, hogy azon utópiák, melyek felhasználják korunk építészetét, az aktuális
világképben negatív örökségként élnek. (Gyakran használt elemek például a lakótelepek végtelen
tömbjeinek ábrázolása, ld. Metrópia c. film.) A Reneszánsz c. film vegyes képet fest a nagyvárosi
építészet jövőjéről. Megőriz pár régi, jellegzetes elemet, nem jeleníti meg a kortárs építészeti
8: ábra Rádió
alkotásokat, ugyanakkor rengeteg új megoldással egészíti azt ki. A sci fi műfaja rendkívül jó arra,
hogy- szándékosan vagy véletlenül- ferde tükröt mutasson az építészetben uralkodó jelen
tendenciáknak és törekvéseknek, valamint ha túlzóan is, de szembesítsen azok kedvező, vagy
kedvezőtlen következményeivel.
Ha jobban belegondolunk, 2054 nincs is olyan messze. Valóban ilyen hamar eljön az az időszak,
amikor a high tech felügyelet alól senki sem mentesül? A jövő építészetének legfontosabb kihívása,
hogy felvegye a tempót rohanóbbá váló világunkkal, beépítse a legújabb elektronikai
technológiákat, és kreatív építészeti trükkökkel megpróbálja ellensúlyozni e tendenciák
dehumanizáló hatását.
Felhasznált szakirodalom:
Arendt,Paul (2006) http://www.bbc.co.uk/films/2006/07/26/renaissance_2006_review.shtml címen, Internet, 2010.
december 5.
Berardinelli James (2006) http://www.reelviews.net/php_review_template.php?identifier=878címen, Internet, 2010.
december. 5.
Muhi Klára, Hartai László (2002) Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest
Nesselson , Lisa, http://www.variety.com/review/VE1117930050?refcatid=31 címen, Internet, 2010. december 7.
Sancho Panka (2007) Árnyjáték a http://www.deol.hu/main.php?c=8750 címen, Internet, 2010. december 7.
Rennesaince a http://www.imdb.com/title/tt0386741/ címen, Internet, 2010. december 7
http://www.paris.org/Musees/Radio.France/