Sirokai Levente: Médiahomlokzatok

Vizuális zaj, információs felület, építészeti eszköz, vagy műalkotás: gondolatok a médiahomlokzat építészetben betöltött szerepéről.


Az egyre szélesebb körben terjedő médiahomlokzatok méreteik, és többnyire egyedi kialakításuk által markáns identitásképző elemekké válnak a városi térben. A rohamosan fejlődő technológia segítségével egymást felülmúlni vágyó virtuóz megoldások látnak napvilágot. Kezdik felváltani a hagyományos értelemben vett homlokzati struktúrákat, az eddig megszokott reklám- és információs felületeket. Egy újfajta kommunikációs lehetőséget biztosítanak az épültek tulajdonosai, üzemeltetői és a járókelők között. Közben a közcélú használat is egyre inkább teret nyer magának. Kérdés mennyire válnak/válhatnak az építészet szerves eszközeivé ezek az új megoldások, hogyan illeszkednek a meglévő városképbe, vagy mennyire gyűrik maguk alá azt. A dolgozat nem kívánja, és nem is tudná megválaszolni ezeket a kérdéseket, csupán néhány kiválasztott példán keresztül próbálja szemléltetni a mai helyzetet, trendeket, és perspektívákat. Ezeken belül is főként a közcélú alkalmazásra koncentrál.

1.A médiahomlokzatokról általában

A médiahomlokzatok teljesen új kérdéseket vetnek fel az építészettel, úgymint a városi térrel kapcsolatban. Nagy kiterjedésű felületeik miatt egyaránt felmerül kérdésként kapcsolatuk a mögöttük lévő házzal, és a városi szövettel. Mit jelentenek a ház, illetve milyen jelentéssel bírnak a körülöttük lévő környezet számára. Ezek a hatalmasra nőtt változó tartalmú, vagy interaktív, felületek most már nem csupán egyéni felhasználóknak szólnak, hanem mindenkinek, aki környezetükben lévő városi teret használja, és kapcsolatba kerül velük. Ez rengeteg lehetőséget, kihívást, és egyben veszélyt is hordoz magában.

1.1. A médiahomlokzat típusai

A pontosabb vizsgálódáshoz célszerű tisztázni, hogy a technológia alapján milyen típusú médiahomlokzatok léteznek. Legegyszerűbben a fénykibocsátás által osztályozhatjuk őket, vagyis az alapján lehet kategorizálni őket, hogy mesterséges világítással dolgoznak-e a homlokzatok, vagy „passzív” módon, a környezeti (ambiens), vagy természetes fényben látható működésük. Utóbbiak lehetnek statikusak, kinetikusak, amelyek a napfény megtörésének segítségével hoznak létre változó felületeket. Továbbá mechanikusak, melyek már különféle mozgatórendszerek, sűrített levegő, szervomotorok, vagy egyszerű szélenergia segítségével hozzák létre a kívánt képet, illetve hatást. Az ilyen típusú homlokzatok általában a maguk is műalkotások, és a hangsúlyt a művészeti kommunikációra helyezik.


1-2. Ned Kahn, Hidden Sea , 2002 3. Somlai-Fischer Szabolcs,
Technorama, Svájc Bengt Sjölén, Aleph, 2005

A Ned Kahn által, a Technorama svájci kutatóintézet épülete számára tervezett kis alumínium panelekből álló homlokzat a szélmozgásokat követi le. A csak egy oldalukon rögzített lapocskák képesek érzékeltetni a természeti jelenséget, teljes mértékben fel tudják venni a finom mozgásokat, és egyben árnyékolóként is szolgál a homlokzat elé függesztett szerkezet.
A másik példa Somlai-Fischer Szabolcs és Bengt Sjölén által tervezett autó tükrökből álló interaktív, számítógép vezérelt homlokzat, amely kis motorok segítségével hoz létre bizonyos pontokról, és magasságból látható képeket. Például, ha a láttatni kívánt kép nézőpontja gyerekek magasságára van beállítva, akkor csak ők láthatják a térben a tükrök által kirajzolt ábrákat.
Érdemes még megemlíteni a FLARE kinematikus homlokzati rendszert. A fém elemekből álló homlokzati membrán, az elemek együttes mozgatásával, a felület fényvisszatükrözését kihasználva képes különböző mintázatok létrehozására, ezáltal az egész homlokzatkép változtatására.


4. FLARE kinematikus homlokzati rendszer

Másik nagy csoport a mesterséges fénnyel működő homlokzatoké, amelyek LED-es, fluoreszkáló, vagy egyéb technológiával „aktívan”működnek. Információs felületeket, fényjátékokat hoznak létre segítségükkel. Elsősorban ezekre gondolunk amikor, médiahomlokzatról beszélünk. A továbbiakban a téma szűkítése érdekében ezért többnyire ezekről lesz szó.
/Egyik csoportba sem sorolhatóak igazán a vetített homlokzatok, miután a vetítéshez az épület csupán csak vászonként szolgál. Nem tekinthető konkrét építészeti elemnek. Ezért a dolgozat ezekre most nem tér ki. (lásd 2.1.)/

5-6-7. A Prado Médialabor digitális homlokzata, Madrid, 2009


2.A médiahomlokzatok építészeti szerepe

Amikor egy új technológia megjelenik, általában éles viták kereszttüzébe kerül. A médiahomlokzatok esetében, sokan egy újfajta kommunikációs, és művészeti lehetőséget látnak, határtalan lehetőségekkel. Míg mások a negatív hatásokra figyelmeztetnek, mint a fényszennyezés, a nagyfokú energiafogyasztás, a túlzott reklámozás, vagy a vizuális túltöltődés.

2.1. A médiafelület integráltságának mértéke

A reklámhordozó szerep erőteljesen megjelenik ugyan ezeken a homlokzatokon, viszont ebben az esetben a felület az épület teljes értékű részévé válhat, része lehet a koncepciónak. Ez teljesen más megvilágításba helyezi a dolgot. A média felület integráltságának mértéke fontos szerepet tölt be ebben az esetben. Fontos kérdés, hogy az mennyire kapcsolódik a mögötte lévő épülethez, és az abban lévő funkcióhoz, és milyen mértékben képes hordozójához idomulni. Egy rátett elemről, egy héjról, vagy egy alkotóelemről beszélünk-e. Illeszkedés (integráltság) hiányában a felület rátétnek hathat, kizárólag saját jelentését hordozva magán. Viszont, ha képes egybeolvadni az épülettel, onnantól kezdve új jelentéstartalmakat ölthet magára.
A jól használt médiahomlokzatnak döntő szerepe lehet egy épület karakterének kialakításában. Sőt minél konstruktívabb a kapcsolat a homlokzat és az épület között, a média felület minél inkább tiszteletben tartja háttérszerkezetét, annál erőteljesebb lehet a karakterképző szerepe. Ha nem csupán felületképző eszköz, hanem behatol az épület mélységeibe, foglalkozik a mögöttes helyiségek megvilágításával, kapcsolatot létesít a külső és belső terekkel, onnantól kezdve akár „média építészetről” is beszélhetünk. Fontos, hogy ezeket a homlokzatokat együtt tervezzék az épülettel, és ne csak utólagos rátétek, héjjak maradjanak. Utólagosan szinte lehetetlen elérni az ilyen mértékű koherenciát.


8. Alianz Aréna, München, 2005 9-10. Stadion Center, Freimüller Schöllinger Arch., Bécs, 2007 aHerzog & de Meuron

2.2. Ornamentika és/vagy giccs

Sokszor a médiahomlokzatokat egyfajta 21. századi pazarló ornamentikaként is értelmezik, bár ez nem feltétlenül minden esetben domináns. Ha a homlokzat az épület teljes értékű, akár szerkezeti része tud lenni, szorosan kapcsolódik a szerkezethez, vagy inkább a kommunikációs szempontok kerülnek előtérbe, ez a fajta érzet kevésbé érvényesül. (lásd: előző példa) De tény, hogy sok estben ezek a médiahomlokzatok egyfajta díszítésként jelennek meg az épületeken, és nem ritkák a giccsbe hajló megnyilvánulások formájában.


11-12. Fréderic Eyl & Gunnar Green 13. WOHA Architects

A Fréderic Eyl & Gunnar Green által tervezett „Aperture” nevezetű homlokzat, amely képes a fénypontok méretének változtatására, ezáltal hoz létre különböző effekteket, absztrakt mozgó képeket. A WOHA Architects különböző mintákká összerakható, variálható homlokzati elemei különféle absztrakt fényjátékok létrehozására alkalmasak. Karácsonyfadíszekhez hasonlóan aggathatóak a homlokzatra, és különféle felületekre.


2.3. Identitásképzés

Tény, hogy a médiahomlokzatokat egyfajta „brand”- ként, identitásteremtő eszközként használják a nagy cégek, amellyel sok esetben, teljes mértékben az identitásuk részévé válnak az épületek, beazonosíthatóak lesznek általuk. Ezek permanens jelenlétet biztosítanak számukra a városi közegben. Ez egy hatalmas lehetőség számukra az arra járok figyelmének felkeltésére. Így ahol tehetik, szépen lassan lecserélik hagyományos reklámfelületeiket. Ezzel együtt egyre több cég fedezi fel, hogy ezeknek a felületeknek, nem csupán reklámértéke van hanem, általuk szorosabb közvetlenebb kapcsolatot létesíthet a nyilvánossággal. Így egyre inkább helyet kapnak ezeken a médiafelületeken olyan funkciók, amelyek eddig közszolgáltatásként voltak elkönyvelve. Megjelenik rajtuk az óra, az időjárás előrejelzés, amelyek közlése ez idáig tipikusan a város, a „köz”, vagy az egyház feladatai közé tartozott. Manapság egyre inkább a privát szektor szolgáltatja ezeket. Ennél sokkal több mindenre lehetne kihasználni ezeket az új technológiákat, mint például a forgalomi helyzet jelzése, hírek-, vagy a légszennyezettségi adatok közlése.
Jelenleg az ilyen jellegű homlokzatok többsége a privát szektor tulajdonában van. De a publicitásnak, a különböző „esemény” jellegű művészeti kezdeményezéseknek köszönhetően a nyilvánosság érdeklődése, és az ez irányban fellépő igényei is egyre nőnek az ilyen jellegű szolgáltatások, projektek iránt. Ezek az építészeti eszközök már néhány esetben helyet kapnak a közterületek kialakításában, hasznos részei lehetnek a közterület rendezésnek.


2.4. Városképben és a várószövetben betöltött szerep

Megvan a veszélye annak, hogy a médiahomlokzatok, és a mögöttük lévő épületek korunk városképének hatalmas szobraivá váljanak. A városszövettől elszigetelt, különálló fragmentumokként működjenek. Jelentőségük nem csak az új technológiák felvonultatásában rejlik, hanem a környezetükre gyakorolt hatásukban is. Ugyanis nem csak egy cég, egy márka identitásának részei, hanem épületként a környezetük karakterét, annak használatát is erőteljesen képesek befolyásolni.

2.5. Interakció

A média homlokzatok legnagyobb potenciálja, az általuk létrehozható interakcióban rejlik. Rajtuk keresztül az emberek kommunikálhatnak magával az épülettel, illetve másokkal. Üzeneteket küldhetnek, játékos élményekben lehet részük. Új információkhoz juthatnak, a közös szemlélődés során beindulhat a kommunikáció közöttük. Egyszerűen más, új formában élhetik meg a városi tereket. Erősíthetik saját hely identitásukat, ezáltal szorosabban kötődhetnek majd a helyhez. Feltéve, hogy a hely nem terheli őket túl.
Fontos ebből a szempontból megkülönböztetni az állandóan ott lévő, és az időszakos installáció jelleggel felállított médiahomlokzatokat. Ugyanis az interakció helyre gyakorolt hatásának szempontjából nem semleges, hogy egy állandó, fix pontként jelenik meg a homlokzat, vagy egyszeri esemény jelleggel.


3. Példák


3.1. Nyilvános médiahomlokzatok

3.2.1. Kunsthaus Graz, Peter Cook & Colin Furnier, 2003

Elsők között került megvalósításra a grazi Kunsthaus médiahomlokzati rendszere, amely az akkor még igen költségesnek számító LED - es technika miatt, közönséges fürdőszobai világítótestekből készült el 2003-ban, amikor Graz Európa kulturális fővárosa volt. A „barátságos földönkívüli” nem csak furcsa, szabálytalan formájával akart kiemelkedni a barokk városképből, hanem esténként a várhegyről jól látható fényjátékaival, amely része volt az esemény és az épülethez kidolgozott tematikának. A homlokzat kihasználja az épület alakját, és annak topográfiai, és városszövetbeli elhelyezkedését.



14-15-16. Kunsthaus Graz, Peter Cook & Colin Furnier, 2003


3.1.2. Prado Médialabor, Led Action facade, Langarita Navarro Arquitectos, Led Action
Façade, Madrid, 2009

A Prado Médialabor plaza des las Letrason, a Caixa Forum közelében található kísérleti médiahomlokzata például Madrid önkormányzat anyagi támogatásával valósult meg 2009-ben. Ez a projekt kifejezetten a nem kereskedelmi célú kutatásokat kívánja elősegíteni, amely a művészet, a közterület, és az új technológiák kölcsönhatásait vizsgálja. A kulturális szempontból fontos helyen, a nagy múzeumok által határolt, úgynevezett aranyháromszögben található projekt egy olyan virtuális pont kíván lenni, amely lehetőséget ad a kommunikációra és az információcserére a turistáknak, és a helyieknek egyaránt. Ezt az infrastruktúrát úgy tervezték, hogy alkalmas legyen a szociális felelősség fontosságának hangsúlyozására, információ átadásra, szociális interakció generálására, és játék orientált élményszerzésre. A „Led Action Facade”- nek nevezett homlokzati rendszer alkalmas nagyméretű digitális homlokzatok készítésére. Napközben pedig az alkotóelemein megtörő fény miatt statikus médiahomlokzatként működik.



17-18-19. Langarita Navarro Arquitectos, Led Action Façade, Madrid, 2009




3.2. Közterület formáló elemek

3.2.1. Moodwall, Studio Klink and Urban Alliance, Amsterdam, 2009

A 24 méter hosszú úgynevezett „Hangulatfal” Amszterdam egyik gyalogos aluljárójában található. Egy fény installációról van szó, amely reagál az előtte elhaladó emberekre. Célja, hogy javítson az aluljáró hangulatán, és az emberek kevésbé érezzék veszélyesnek, és kelletlennek ezt a helyet. Az interaktív fali plakát egy bordázott fél transzparens fal mögött helyezkedik el, ami kevésbé ad lehetőséget a grafitizésre, és oldalról jobban láthatóvá teszi azt. A felbontás horizontális irányba nyújtott, úgyhogy az emberi szem számára kellemesebb az aluljárón kívülről nézni a fal által kirajzolt mintázatokat. Ezzel kívánják megelőzni, hogy az aluljáró tartós tartózkodási helyé váljon a fal által. Ez egy kísérleti projekt, amely egy 70 méteres projekt kialakítását előzi meg, amelyet az Urban Alliance nyert el Amszterdamban, a Bijlmernek nevezett szociálisan alacsony státusszal rendelkező negyed fejlesztésére kiírt pályázaton.



20-21-22. Moodwall, Studio Klink and Urban Alliance, Amsterdam, 2009


3.2.2. Place du Molard, 2B Architects, Genf, 2004

A városi tér ötödik homlokzatáról, a térburkolatról sem szabad megfeledkezni. Genfben a place du Molard burkolatában kialakított fényinstalláció 2 000 darab macskakövek közé rejtett világító kockából áll. Napközben szinte észre sem lehet venni őket a földön, este viszont fehéres fénnyel világítanak a tér teljes területét lefedve. Minden egyes világító macskakőre egyszerű szavak vannak írva kilenc nyelven, mint a szia, az üdvözöllek, és a jó estét. A város multi – kulturális jellegét szimbolizálva ezzel. Az installáció ezzel hangsúlyozza a közterület gyalogos használatát, egyéni karaktert teremt a helynek, kellemes hangulatot kölcsönöz a kávézok vendégei, az ott dolgozok, és az ott lakók számára.

2-.25-26. Place du Molard, 2B Architects, Genf, 2004


Felhasznált szakirodalom, linkek

Gernot Tscherteu: Media Facade Catalogue, Berlin, 2008
www.mediaarchitecture.org/wp-content/uploads/2008/11/media_facades_exhibition_companion.pdf

www.mediaarchitecture.org
www.mediaarchitecture.org/interview-on-media-architecture/#more-549
www.mediaarchitecture.org/promenading-on-stars-geneva
www.mediaarchitecture.org/category/projects
www.archdaily.com/23239/moodwall-studio-klink-and-urban-alliance
www.archdaily.com/43582/led-action-facade-digital-facade-for-medialab-prado-langarita-navarro-arquitectos