2011. január 24., hétfő

Szalontai Zsófia: A LIFT SZEREPE A FILMEKBEN

A XXI. századra már mindennapjaink eszközévé vált a lift, mégis sokan még mindig egy kis félsszel használják. A lift egy különleges szituációt teremt: kis helyen vagyunk összezárva általában ismeretlen emberekkel, ráadásul fennáll a veszély, hogy a lift elromlik, és bennrekedünk. Ezt a helyzetet sokféleképpen dolgozták fel a filmtörténet során, kezdve a romantikus jelenetektől a klausztrofób horrorokig. Ugyan általában csak az épületen belüli közlekedésre használják, sok filmben meghatározó jelenet jutott a liftben – vagy liftaknában – való utazásnak. Ezeket a helyzeteket próbáltam meg összegyűjteni és kategóriákba rendezni.

2011. január 23., vasárnap

Somogyi András, Városépítészet

A média és az építészet közötti kapcsolat vizsgálata során a hangsúlyt a médiahomlokzatokra helyeztem. Egy konkrét példa, a New Yorki Times Square részletes vizsgálata során, világossá válik, miként tud a média egy város építészetében részt venni. Ez, mint ahogy a Times Squaren láthatjuk pozitív és negatív is lehet, hiszen maga média tette a teret Manhattan központtá és saját maga rombolta is le a 70-es években. Az New Yorki városvezetés sikeres beavatkozásával viszont újra sikerült a teret New York gyöngyszemévé alakítani, úgyhogy ma ismét régi fényben tud érvényesülni.

FOGARASI Anikó: Animátrix

A mátrix kapcsán az építészet, a tervezés fogalma is megkérdőjeleződik, hiszen a Mátrixban minden mesterséges, ehhez hozzáadjuk hogy az Animátrix animációs film,ezért itt még a Mátrixon kívül zajoldó események helyszínét is megtervezték.(akár egy esőerdőt is)..Nincsenek határok, illetve csak az alkotók képzelőereje, tehát a háttér,ami többnyire egy épület vagy építészeti tér,úgy alkalmazzák, mutatják be ,hogy a jelenetnek többletet adjon. A rövid történetek során egyrészt ezt a felhasználást vizsgálom, ami az Animátrixban leggyakrabban a hangulat kialakítására, erősítésére szolgál, néha átvezető elemé válik, vagy kiemel. Az emberi Mátrix rész a nagy kivétel,ahol kiemelkedően fontossá, központi szereplővé válik a mesterséges tér. Másik elemzési szempontom pedig az eltérő építészet a különböző korok, terek, fajok, dimenziók tekintetében.

Bánáti Csaba: A MENTÁLIS DISZFUNKCIÓ TEREI

Tarsem Singh: A sejt (The Cell) című filmjén keresztül bemutatom egy mentális problémákkal küzdő ember térfelfogását. A fejében megalkotott terekből szőtt álomvilág építészeti szempontból kerül elemzésre.

Kómár Mihály: Harry Potter, Philippe Petit

Életünk során gyakran szembesülünk számunkra még ismeretlen, bejáratlan, feltérképezetlen helyekkel és terekkel. Ezeknek a tereknek a megismerése - hogyha valamilyen célunk kötődik, hozzájuk - lehet izgalmas és akár veszélyes is. Mentális kalandom során azt térképeztem fel, hogy vajon mi köze van egy francia kötéltáncosnak J. K. Rolling Harry Potteréhez.

Törös Borbála: VIRTUÁLIS ÉPÍTÉSZET

Dolgozatomban a napjainkban egyre inkább teret hódító médiahomlokzatokkal és az új művészeti irányzatként felbukkant architekturális vetítéssel foglalkozom. Példákon keresztül vizsgálom a vetítés és a vetítésre szánt felület kölcsönhatását. Vagyis hogyan befolyásolja az építészetet, mint statikus téralkotást a dinamikus, virtuálisan megteremtett 3d-s látvány? Továbbá vajon adhat-e egy kivetített filmnek értéktöbbletet a szokatlan perspektíva, a plasztikus vászon? Az építészet médiamegjelenése öncélú vagy a rohamosan fejlődő világ szükséges és elengedhetetlen terméke? Mindamellett érdemes azon is elgondolkodni, hogy a lenyűgöző technológiai fejlődés által az ember a természeti erőforrások végkimerülési határát feszegeti, így nem biztos, hogy a technológia, mint építészeti koncepció helytálló a jövő építészetére nézve.

DÁN Lilla: A TEREK JELENTÉSTÖBBLETE PETER GREENAWAY A SZAKÁCS, A TOLVAJ, A FELESÉG ÉS A SZERETŐJE CÍMŰ FILMJÉBEN

Dolgozatom témája Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című filmjének építészeti elemzése. A film története önmagában is érdekes, de valahogy nem is ez fogja meg az embert, hanem a látvány. Nem is láttam még egy filmet- talán Pálfy György Taxidermiáját leszámítva-, ahol egyszerre ennyire undorodtam és ennyire gyönyörködtem volna. Minden érzékszervünkre hatással van. Egy film elsődlegesen a hallásunkra és a látásunkra hat. Hogyan kel életre a többi? Hogy lehet, hogy ennyire erősen érezzük a romlott hús szagát, a kacsa tollát, a spárga ízét. Kapcsolatban vannak ezek egyáltalán az építészeti terekkel vagy más képi részleteknek köszönhetjük mindezt. A film felénél van a fordulópont. Megváltoznak ezek után maguk a terek? Vagy csak mi érezzük őket másnak?

TÖRÖK Tamás: ABSZTRAKCIÓ A FILM ÉS AZ ÉPÍTÉSZET VILÁGÁBAN

Dolgozatomban az építészetet és a filmet, mint a minket meghatározó világ leképezésének módjait állítom egymással párhuzamba. A filmtörténetből kiragadott példák segítségével mutatok rá az épített terek filmbeli leképezésének lehetőségeire, egyúttal választ keresve arra, hogy az építészet számára szükséges-e a filmművészeti absztrakció lehetőségeit értelmezni a saját területén belül.

Parti Zsófia: Utópiák építészsti világa

A filmek virtuális világának sok összetevője van: a cselekmény, a jelmezek, a smink, a zene, és a megjelenő vizuális környezet. A választott természeti és épített helyszínek mindig formálják a film üzenetét, irányt adhatnak a film értelmezéséhez. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy a szerepeltetett helyszínek milyen színben vannak feltüntetve, hiszen azzal, hogy a film alkotója kiválaszt egy épületet, teret valamilyen céllal, egyben véleményt mond az adott épületről. A jövőben játszódó filmek esetén különösen érdekes lehet, hogy melyek azok az épített elemek mai környezetünkben, melyeket az alkotó alkalmasnak talál arra, hogy egy negatív jövőképet mutasson be vele.

Schmolczer Eszter: A népkultúra szerves térben és időben: Építészet és Média

„A népkultúra szerves térben és időben: kézről kézre, szájról szájra jár. Amit egy népi közösség kölcsönvesz, azért veszi, mert beleilleszkedik (munka)kultúrájába, azt nem devalválja, hanem szinten tartva továbbformálja, saját képére és a kor igényeihez alakítja. A népkultúra addig él, míg művelője, a közösség fel nem bomlik. Eredete, akár kölcsönzött, akár nem, a beláthatatlan régiségbe vész. Szerves, mert az „egész világra” szóló jelentéssel bír. A jelenségeket úgy csoportosítja, hogy azok a mindenség rendjét, a természet körforgását tükrözzék. Éppúgy figyelmeztet az égitestek járására mint az evilági tennivalókra, az egyén és közösség, a test és a lélek dolgaira.” (Jankovics 1998:184)

POSZTAPOKALIPTIKUS ÉPÍTÉSZET

A dolgozat célja, hogy a témával kapcsolatos filmek és számítógépes játékok segítségével elemezzem a posztapokaliptikus világokra jellemző épített környezetet. Milyen jellemző épületstílusok, építőanyagok, megoldások jelennek meg ezekben a világokban? Miben segítik a megfelelő érzet, hangulat kialakulását, hogy tudnak szavak nélkül történeteket elmesélni a puszta állapotukkal? Milyen szimbólumokat rejthetnek? Hasonló kérdésekre szeretnék választ találni.

Szternák Anett: Médiakommunikáció

A média, mint fogalom, mit is jelent az építészetben? Hogyan kapcsolódik az építészethez a média, milyen befolyásoló hatása van? Hogyan képes hatni az építészetre?
Hogyan hat a városfejlődésre? Mik ezek az eszközök? Hogyan hat a térre? Milyen típusú terekre hat? Milyen hatással van ez a hétköznapi emberre? Mik azok a média homlokzatok? Hogyan fejlődnek? Mik azok az építészeti videók? Mi okozta a megjelenésüket? Milyen típusai léteznek? Kiknek szól, ki a célközönség?
Milyen hatással van az építésztervezőre a média? Miben jelent változást a technika a média fejlődése? Hogyan reagálnak erre az építészek?

CZIZEL Noémi: Kommunikáció

Az építészet új eszközöket vet be, hogy felvehesse a ritmust a társadalommal, annak változásaival, a maga számára újra figyelmet, új kibontakozási felületeket generálva. A társadalmi igények változása, a virtuális világ térnyerése erőteljes hatással van az építészeti repertoár alakulására, bővülésére is. A hagyományos építészeti magatartással ötvöződnek az újonnan generált elemek, szimbiózisban működnek együtt különböző területek a nehezen definiálható igények kiszolgálására, illetve a fejlődéssel létrejövő új lehetőségek kikísérletezésére, kihasználására.

RÉDLY Dávid: A STARCRAFT ÉPÍTÉSZETE

Általános iskolásként és még középiskolás éveim kezdetén is nagy izgalommal játszottam számítógépes játékokkal, amelyek közül az egyik kedvencem a StarCraft, egy sci-fi környezetben játszódó stratégiai játék volt. A játék látványvilágának három fő eleme a helyszínek, az épületek és az irányítható egységek. A háttér, a helyszínek keretbe foglalták a játékot, a fajokra jellemző hangulatvilágot az igen egységes megjelenésű, hangulatú építmények és alakulatok biztosították, kiegészítve a különböző hangeffektusokkal és a háttérzenével. A dolgozatban szeretném bemutatni ennek a fantáziavilágnak három alapfaját, tulajdonságaikból kiindulva pedig az építészetüket. Bár mindhárom faj szerepében földi és légi egységek gyártásához és fejlesztéshez készítünk épületeket ezek teljesen más logika szerint szerveződnek, ezért összehasonlításukra nem is vállalkoznék.

LIPPAI Rita: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

Bevezetésként ismertetem a média szerepét az építészetben és az építészet szerepét a médiában. A média a köz véleményét is tolmácsolja az építészek számára, így érdemes rá odafigyelni. Egy ilyen összefogott amatőr állásfoglalást prezentál a „Média építészeti díja”, amely minden évben kiosztásra kerül. A díj bemutatásával utalok az építészet erősségeire, hiányosságaira a laikusok szerint. Mivel a média legnagyobb építészeti díja a média maga, végezetül bemutatom, hogy a közvetlen kritikákon kívül, hogy lehet a médiát az építészet javára fordítani. A tömegtájékoztatási eszközöket érdemes reklámlehetőségként felfogni, amelyre az építészet számára is pótolhatatlan.

Lehoczki Zsolt: Építészet és film

A filmes technikák változása kihatással volt az építészet és film kapcsolatára is. Manapság egy Hollywoodi film elkészítésekor biztos találkozunk a stáblistában építészekkel. Szerepük megnőtt, ahogy az egyes filmek egyedi világot akarnak megjeleníteni a filmvásznon. Ezek a legtöbbször virtuálisan létező helyek, városok, épületek vagy belsőterek mind a film cselekményének kibontását, hitelességét szolgálják. A második főcím két rendező: Tom Twyker és Christopher Nolan filmjei közül mutat be példákat, ahol a különböző formában épített környezet felhasználásával alátámasztják, vagy éppen alakítják a film történetét. A filmek sorrendje olyan fejlődési vonalat mutat be, ahol az egyes kortárs épületek csupán látványszerű használatától, egy fiktív társadalmilag rétegződött városon keresztül eljuttunk a film építészet általi teljes manipulációjához.

VADON Györgyi: AZ ÉPÍTÉSZET MEGJELENÉSI FORMÁI AZ EREDET CÍMŰ FILMBEN

A film érdekes témát szolgáltat, mert az építész és az építészet is központi elemként jelenik meg benne: az építészet határait feszegeti egy építészhallgató szemszögéből, aki a „tiszta alkotás” erejével teremt, felrúgva a fizika törvényeit. Az építész művész jellege kerül tehát előtérbe, a mérnökivel szemben.
Célom bemutatni, milyen építészeti rétegek jelennek meg a filmben (tájépítészet – városépítészet – egyedi épületek – épületszerkezetek – belsőépítészet – maga az építésztervező), hogyan kapcsolódnak a helyszínek a cselekményhez, valamint elemezni, hogyan jeleníthető meg egy szürreális világ valósághűen és végülis ez hogyan különíthető el a valóságtól a film logikai rendszerében.

BORDI Beáta: A DOGVILLE TÉRI VILÁGA

A dolgozatomban a Dogville című filmmel foglalkozom, melynek történeténél talán még érdekesebb
a megvalósítása és a részleteinek a kidolgozása. A mű szélsőséges érzelmekről és szélsőséges
emberi tulajdonságokról szól, melyeket szélsőséges eszközökkel mutat be. Az egyik ilyen eszköz a
film minimalista építészeti/épített tere. A rendkívül absztrahált és szinte nem is létező tér
kulcsfontosságú elem, nagyon jól kiegészíti és összhangban van a többi részlettel, mint például a
színészi játékkal vagy a kameramozgással. Azt szeretném bemutatni és elemezni, hogy ez hogyan és
miért történik.

POLGÁR VERES Andrea: FORMA-ÉRZÉS-FIKCIÓ

Az alábbi dolgozat arra a kérdésekre keresi a választ/válaszokat, hogy ha a fantáziának semmi sem szabhat határt egy képzelt világ megteremtésénél, akkor mik azok az építészeti formák, terek, melyek e világ épített környezetét alkotják? Léteznek-e olyan berögzült formák, amiket tulajdonságokhoz, ideológiákhoz kapcsolunk? Olyan filmtörténeti alkotásokat fogok megvizsgálni, amelyekben több világ, társadalom keveredik, és ezek a világok mögött jól átgondolt háttértörténet áll.

GARAY Dorottya: A 2001 – ŰRODÜSSZEIA CÍMŰ FILM ÉPÍTÉSZETI NYELVE

Dolgozatomban Stanley Kubrick 1968-ban készült 2001 - Űrodüsszeia című filmjének tereit, építészeti formanyelvét vizsgáltam. Az foglalkoztatott, hogy az építészeti”háttér” hogyan tud a rendező eszközévé válni a film jellegzetes hangulatának megteremtésében és a mondanivaló kifejezésében, és mennyire segít elhelyezni a cselekményt az időben és a térben. Az, hogy ma már túlhaladtunk azon az időponton (2001), amikor a film játszódik, az ábrázolt világ, a hatvanas évek (a forgatás ideje) és a 2001 után elképzelt jövőbeli építészetnek összevetésére ad alkalmat

MÉSZÁROS János: PANTOMIM. A DOGVILLE LÁTHATATLAN ÉPÍTÉSZETE

Nagyjából húsz éve a számítógépes filmtechnikai utó- (majd elő-) munkálatoknak köszönhetően a film pszichikai hatása meglehetősen megváltozott. A színházak sokszor absztrakt díszlete végletesen realisztikussá vált, így a befogadó passzív féllé alacsonyodott – saját fantáziájára ma már nincs szükség. Ez gyakorlatilag a dolgozat tézise. A Dogville a közelmúlt filmiparának dramaturgiailag és filmtechnikailag az egyik legkülönlegesebb alkotása. E filmen keresztül közelítem a fenti problémát, hiszen a Dogville az „absztrakt” színház és a hiperrealisztikus mai film sajátos ötvözete, melynek e vegyítésből fakadóan lehetnek hiányosságai. Ugyanakkor talán a néző bevonásával egyedi atmoszférát teremt.

KOHOUT Dávid: STALKER - OROSZ MODERN FENOMENOLÓGIA

Andrej Tarkovszkij örökérvényű filmjének morális attitűdje átsüt napjaink felgyorsult, mediatizált vizuális kultúráján. Sajátos beállításainak és helyszíneinek köszönhetően lenyűgöző és egyben félelmetes atmoszférát teremt, amely (keletkezésének időpontját is tekintve) távol áll a lassan mindenkit „beburkoló” virtuális tértől (3D mozik). A dolgozat a stalkeri helyfogalom értelmezésével foglalkozik, mindezt főképp fenomenológiai értelmezésű helyfogalommal állítva párhuzamba. A Stalker erős és nyers természetbe ágyazott épített környezete szándékos narratívától mentesen sugallja az emberi érzékelés elemi erejét, amely építészeti kontextusban is sokszor meghatározó.

NÉMETH Diána: Reneszánsz

Dolgozatom során a Reneszánsz című film, mint utópia alapján egy lehetséges verziót szeretnék
bemutatni arra, milyenné alakulhat a jövő Párizsának arculata egy fél évszázad múlva.
Elemzésemet az ábrázolt térnek a filmbeli műfaj adta lehetőségeken keresztüli vizsgálatával kezdem,
majd bemutatom a jövőbeli Párizs általános vonásait, kiemelve belőle annak futurisztikus,
valótlannak tűnő részeit. A film fontosabb helyszíneit sorra véve megvizsgálom, melyek azok az
építészeti elemek, melyet utódaink megőriznek a jelenből, és milyen újító változások mennek végbe
az építészetben. Rövid kísérletet teszek napjaink várostervező törekvéseinek és a filmben bemutatott
városképnek összehasonlítására, majd összegzésként levonom az utópia jelenkorra vonatkozó
következtetéseit.

Benedikty Márk: JÁTÉKHÁZ

Nincs olyan emberi történet, amiben ne jelenne meg valamilyen épület, már a Biblia is az ember által létrehozott tárgyakkal és a tárgyak legősibb megjelenési formájával, az épülettel határozza meg az ember történetét, Káin kunyhójától az Újszövetség Templomáig. Természetes, hogy nincs olyan film mint az emberi történetek legnépszerűbb és legelterjedtebb hordozója, amelyben ne jelenne meg valamilyen épület, hogy jelenlétével meghatározza a történet lényegét és annak korát, stílusát.

KISS András: Fillm és építészet

Film és építészet – illúzió és valóság, ilyen egyszerű ez a kapcsolat? Elfogadva ezt a feltételezést, mi az amit egy filmben látunk és építészetként beszélünk róla? Létezik-e a kétdimenziós vásznon építészet? Kapcsolat a filmkészítés folyamata és az építészet között, szélsőséges példák elemzése szemléltetve az építészet és a film kapcsolatát.

FARKAS Krisztina: A KEVESEBB LEHET TÖBB

Az alkotóknak számtalan eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kifejezzék mondanivalójukat, elérjék a kívánt hatást. Nincs ez másként egy film esetében sem. Ez a műfaj abból a szempontból is különleges, hogy a képzelet és a technika segítségével gyakorlatilag bármit képes elénk varázsolni. De nem mindig az a célravezető, ha felvonultatjuk az eszköztárunk minden elemét. Gyakran a kevesebb több lehet. A helyszín esetében a léptéket a végtelenségig lehet változtatni. A szereplőket végighajszolhatjuk a városon, a fél világon, egészen egy távoli univerzum pereméig. De mit tartogathat a másik véglet? Mennyire redukálható egy tér? Számos kérdés merül fel a témával kapcsolatban. Vajon mennyiben támogatja egy film sikerét – és itt siker alatt a mondanivaló eljuttatását értem – az, ha az alkotó minimálisra redukálja a helyszínül szolgáló teret? Milyen megoldások születhetnek erre, illetve mennyire lehet a végletekig elmenni? Az alábbi filmeken keresztül keresem a választ a fenti kérdésekre.

BARÓTHY Laura: Film Fény Építészet

A dolgozat a címben nevezett két vizuális alkotási mód közeledésének folyamatát, okát vizsgálja, tárgyalja a két műfaj egymásra hatását, közös nevezőit, s lényegi különbségét.

DANIS Kata: ÉPÍTÉSZET ÉS FILM

Az építészet a filmekben bár, a vizualitáshoz hozzá tartozik, nem mindig játszik döntő szerepet. Ha az ember végignéz egy filmet, akkor az lehet az első benyomása, hogy az épített környezetnek csak hangulati szerepe van. Ahhoz, hogy ezen a benyomáson túlléphesseünk el kell kezdeni nem csak nézni a filmet, hanem látni is a képeket.

TÉGLÁSSY Júlia: A FILM HANGULATA

A filmet (Something’s Gotta Give, magyar címe: Minden végzet nehéz), amiről írok, sokszor láttam már, és így több érdekes részletet is felfedeztem benne. A cselekmény egy szálon fut, viszonylag egyszerűnek mondható, így a történet könnyen követhető. Szerintem ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ember figyelmét nem sok dolog vonja el a részletekről, és jobban be tudjuk fogadni a környezet alkotta hangulatokat. A dolgozatban azt vizsgáltam meg, hogy milyen helyszíneken játszódik a történet, és ezekhez jellemzően milyen hangulat, milyen érzelmek párosulnak. Ezek az enteriőrők, külső helyszínek úgy válnak igazán megfelelővé az adott jelenet forgatására, hogy jellegzetes, szimbolikus építészeti szerkezeteket, tárgyakat alkalmaznak bennük, és a hangulathoz, illetve a karakter jelleméhez illően öltöztetik fel azokat. Mindezek mellet itt is felfedezhető néhány baki, ami csak sokadszori megnézés után tűnik csak fel.

Káli Marianna: Bor, mámor, Provence

Párhuzam a filmben látott építészeti és belső világunk között. Épített környezetünk ennyire befolyásolja személyiségünket? Más környezetben teljesen máshogy viselkedünk? A dolgozat során kérdéseim sorozatával próbálom megtalálni a választ arra, lehet-e élni és érdemes-e, és ha igen meddig egy olyan „világban”, épített környezetben, mely nem belső világunkat tükrözi, mely nem mi vagyunk? Vajon jó úton haladunk-e az építészetben, vagy mindenki életében elkövetkezik az a pont, mint a Bor, mámor, provance c. filmben Max életében? Tényleg ennyire valóságosak ezek a törekvések, melyek megindultak a zöld környezetbe való költözéssel, az óriásházak elhagyásával? És minek a metaforájaként értelmezhetjük ezt?

Tiszai Zoltán: Térkategóriák

Az alábbi fogalmazás megpróbál párhuzamot vonni az építészet és a filmművészet között. Mindezt Szentkirályi Zoltán Térművészet történeti kategóriái című írásában bevezetett fogalmak és szempontok alapján. Vagyis Szentkirályi elemzési módszerének kiterjesztése a filmekre. Ha sikerül egy közös elemzési módszert találni a filmekkel, melyeket mindenki elfogad művészeti alkotásoknak, akkor még egy indokkal több lehet, hogy az építészet is művészet.

SZABÓ Anikó: Halálcsillag építészete

A Csillagok Háborúja, vagy eredetileg Star Wars című nagysikerű sci-fi dupla-trilógia, egy
régmúltban játszódó misztikus történet, mese, amely nagyvonalakban egy „világ”, egy univerzum
két államformájában- a Galaktikus Köztársaság és a Galaktikus Birodalom- és az azok közti
időszakban és főleg a Galaktikus Polgárháború idejében játszódik. A történet alapját, az
emberiséget mindig is érintő és foglalkoztató alaptéma a jó és a gonosz harca adja meg. Persze azt,
hogy mi a rossz és mi a jó, az nem objektiven megítéljhető tulajdonsága a világnak. Ez a
történetben többször el is hangzik.

Csáki Klaudia: FILM = RAJZ

Az esszében bemutatott filmek az építészetet részleteiben mutatják meg, az egész épület részeiből új egészet alkotnak. Új épületet, új környezettel, új odavezető úttal, amik valósak de sorolásuk eltér a valóságtól, maga az, hogy láthatjuk őket egymás után. Feltételezett útvonalak melyeknek létrejötte új lehetőségeket rejthet, például gyorsabb célba érést, vagy ismeretlen helyszínek virtuális megismerését. Három film Budapesten játszódik, ismert helyszíneken, az ismertségük által pedig még izgalmasabb utána gondolni, mi is történik, hogyan is jön létre, mi miután következik és vajon ez tényleg csak a képzelet/ film szüleménye, vagy esetleg a valóságban is így történhet. A négy film más- más módon használja fel ezt, a vásznon történő alternatív építkezés nyújtotta lehetőséget. Egy film melyben a képzelt környezet, díszlet, egy melyben az helyszínek mesélnek, egy amiben az út két pont között kifordítva mutatkozik meg és egy melyben egy hatalmas játszóteret lehet kialakítani.

RÉDEY Mária: VISSZA A JÖVŐBE

1. Trilógiák a ’70 években
A 70-es, 80-as évek nagy sikerfilmjei voltak, és onnantól kezdve örök klasszikusokká váltak a trilógiák: az Indiana Jones, Csillagok háborúja, és Vissza a jövőbe filmsorozatok. Sikerüket köszönhetik a kiváló rendezésnek, a remek szereposztásnak, a nagyszerűen eltalált karaktereknek, az igazán egyedi történeteknek, az izgalmas fordulatoknak és még sorolhatnánk. Annyi bizonyos, hogy ezen filmek sikereiben hatalmas szerepe volt az adott történethez tartozó tér és látvány megteremtésének. Mivel mindhárom filmsorozat a kaland, fantasy illetve sci-fi elemeit ötvözi a látvány megalkotása alapvető fontosságú. A hollywoodi filmek látványos filmjei közé tartoznak, de még messze vannak a mai filmiparra jellemző hatásvadász stílustól. Remekül eltalált arányokkal és a kor technikai lehetőségeinek megfelelő elemeit remek arányban alkalmazták a filmek megalkotásakor.

GYÖKÉR András: DIGITÁLIS ÉPÍTÉSZET

Dolgozatomban a médiának az építészetre gyakorolt hatását vizsgálom, különösen azon ágát, ahol
a szoftverek és digitális technológiák átvették a tervezési folyamatot. Mennyire fogadható el egy
teljesen gépesített folyamat egy művészeti tevékenységben? Hol lehet és kell a számítógép szerepét
korlátozni? A hagyományos tervezési folyamatból kiindulva, az alkalmazott digitális építészeten
keresztül, a szélsőséges virtuális építészetig - ahol az épület már egy mozgó gépezetté válik -
tanulmányozom a tervező és tervezett viszonyát.
Kicsit idegenkedve, ugyanakkor nagy kíváncsisággal figyelem az egyre sűrűbben megjelenő
’digitális építészet’ címszó alatt futó épületek megjelenését, mígnem egyszer úgy éreztem, hogy
szükségem van egy átfogó bemutatásra az említett épületekről. Ekkor már hallottam a Digitális
építészet ma című könyvről. Gondoltam könnyen és gyorsan le tudom tölteni majd ezt a könyvet az
internetről .pdf formátumban, így lustaságból beírtam egy keresőbe, hogy „digital architecture
download”, ahelyett, hogy bementem volna a könyvtárba. Amikor rákattintottam a gombra,
kezdtem el gondolkodni, hogy mennyire nevetséges az, hogy digitális építészetet szeretnék letölteni.
Megdöbbentő, mennyire leegyszerűsödik világunk a digitális technológiák megjelenésével. Úgy
éreztem, hogy az a fajta tervezési folyamat, építészeti gondolkodás, ami a digitális alkalmazásokat
veszi alapul, ugyanúgy próbálja megkerülni azt a folyamatot, ami szükséges egy épület
megtervezéséhez, mint ahogyan én is azt, hogy bemenjek egy könyvtárba. Egy gép által generált
formáknak az építészete mennyire tud érvényesülni a szakmában, építészetnek tekinthető-e
egyáltalán? Mik azok a törvényszerűségek, teóriák, amiket figyelmen kívül hagy? Természetesen
nem tudtam megtalálni a keresett könyvet, kénytelen voltam a ’régi’ módszer szerint hozzájutni.

ORLOVITS Adrienn: BÉTAVILLE ROMJAI - DÍSZLET ÉS TÉR SZEREPE A METEO CÍMŰ FILMBEN

Dolgozatomban egy rendhagyó magyar sci-fi, a Meteo épített környezetét vizsgálom.
Állításom: a történet és a szereplők jelleme szoros összefüggésben áll környezetük minőségével, lelki tájakhoz hasonlítanak, akárcsak a 20-as évek expresszionista filmjeiben, ahol a táj a hősök félelmeinek, szorongásainak kivetüléseként értelmezhető. A tudományos-fantasztikus film műfaji követelménye, hogy egy sohasem létezett, csupán elképzelt, de konzisztens világ benyomását teremtse meg a nézőben. A Meteót abban az értelemben tartom eredetinek, hogy egy megkopott, letűnt korszak, jövőképét, utópiáját forgatja ki negatív értelemben, és ehhez annak tárgyi kultúráját használja fel.

Ambrus Ádám: Eredet

Dolgozatom témaválasztását egyik kedvenc filmem építészeti vonatkozásai ihlették. Az Eredet c. DiCaprio film egy olyan virtuális valóságot tár elénk, ami az álmok világából jól ismert formai követelményeket kielégíti. Bámulatos a világ törvényeit, összefüggéseit befolyásoló kölcsönhatások sorozata, az azt bemutató módszer. Az építészet szerepe a mai médiában, az építész jelenléte a mai társadalomban. Ezekre kerestem a választ, de szubjektív művészeti ág révén úgy érzem, hogy csak az útkeresés lényeges mikéntjét göngyölíthetem fel. A társadalmi szerepvállalás súlya, mint kihívás jelentkezik egy építész életében. Kiváló szakember csak az lehet, aki képes a valóság felismerésére, az eredet megtalálására.

DOMBAY Ildikó: Science fiction, Utópia

A dolgozatomban általánosan kitekintek a scifik, a jövővel foglalkozó filmek építészeti háttereinek, és azok szerepének változására az idő előrehaladtával. Megkísérlem bemutatni milyen megjelenési formái vannak az építészetnek, és a térképzésnek a közeli jövőbe, 10-20-50 év távlatába tekintő, és a távolabbi, 100-500 évbe tekintő filmek esetén. Konkrét elemzés témájának a Sziget című filmet választottam, mert a cselekmény kibontakozása és a történet során több helyszín, többfajta jövőkép jelenik meg a néző előtt és attól függően, hogy a fikció mely szintjén állunk, jelentős és változatos építészeti elemek határolnak körbe, melyek segítik a hangulat megértését, továbbá érzékletes képet festenek a helyszínekről és a társadalomról.

Váncza Márk: Építészet a reklámban

Írásomban az építészet reklámbeli szerepét kutatom. A reklámokban található építészetre úgy kell tekinteni, mint egy kiragadott elemre a reklámkészítés eszközkészletéből. Szükségtelen és helytelen tehát az építészetet a nekünk tetsző módon, önálló mestersége és tudománya felől közelíteni. Feltételezésem, hogy a reklám elemeként a benne szereplő épített környezet, hasonlóan a többi reklámalkotó részlethez, egy tudományos háttérrel kalkulált, előzetes pszichológiai-társadalomkutatási eredményeken nyugvó kommunikációs csatorna részeleme. A tökéletesre törekedő kommunikáció a legutolsó részletig lebontva próbál hatni a befogadóra. A többi elemhez hasonlóan a reklám az épületet egy jelekkel és utalásokkal teletűzdelt kommunikációs eszközként használja, aminek célja a befogadó lehető legnagyobb mértékű manipulálása.

Pap Szabina: ÉPÍTÉSZET ÉS KÉPREGÉNY

Az építészet szerepe a képregényekben nyomon követhető a mai értelemben vett képregény XX. század eleji megjelenése óta, sőt már a képregény elődjei is kapcsolatba hozhatók az emberek által épített világgal. Viszonyuk folyamatosan változik a körülvevő társadalom és gazdaság helyzete vagy akár a földrajzi elhelyezkedés alapján. Az építészet megjelenik a képregények világában, mint háttér, esztétikai kiegészítő vagy magyarázat. Ugyanakkor a képregény is egyre gyakrabban jelenik meg az építészetben, mint az építészeti terv bemutatására szolgáló sajátságos kifejezőeszköz, ezzel téve érthetővé egy építészeti tervet egy laikus számára is. Ezt a folyamatosan változó, egymással mindvégig kommunikáló kapcsolatot kísérem végig, és mutatom be egy-egy építész illetve képregény szerző példáján.

Nochta Tímea: INDULÁS, UTAZÁS, MEGÉRKEZÉS

Modernkori jin és yang lehetne igaz arra a kapcsolatra, ami a film és építészet között fennáll, bár egyik sem sematikusan csak fekete, vagy csak fehér. Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy ez a kijelentés helytálló-e vagy túlzás lenne ennyire lesarkítva megközelíteni a témát. Jogos tehát a költői kérdés, hogy egy-egy rendezői alkotásban a cselekmény csupán kiegészíti az épületek „játékát”? Az élettelen a főszereplő, az élő a mellékszereplő? Ha figyelmen kívül hagyná a néző a színészek játékát, és csupán a materiális részre összpontosítana, az is egy önálló történettel állna elő. A két rész komplementer, az építészet és a film jelen esetben egymásból táplálkozik, egymást kiegészíti és tökéletesíti. Négy, már-már klasszikussá kikiáltott filmen keresztül, a szubjektivitás felé részlehajlóan szeretném ezt a tézist alátámasztani vagy éppen ellenkezőleg, megcáfolni. Emellett, mintegy al-hipotézisként, tegyük fel, hogy minden filmben az épületek (helyszínek) fejlődési utat járnak be. Megszületnek, életük csúcsára érnek, majd lehanyatlanak. Azaz, indulás, utazás, megérkezés – időben, térben egyaránt. Ez valóban így lenne?

Lakomcsik Attila: MÉDIA ÉS ÉPÍTÉSZET

A filmművészet és az építészet szorosan összekapcsolódik azáltal, hogy a filmi alaphelyzet és környezet bemutatásának elengedhetetlen eszköze az építészet. Elemzésül fikciós filmeket választottam, hiszen egy ismeretlen világ prezentálásában még nagyobb szerephez jut az építészet. Fikciós filmek fajtái a sci-fi és fantasy műfajok, amelyekhez filmi építészetanalógiák kapcsolhatóak. A technológia fejlődésével változik az építészet, ahogyan a jövőkép is, itt a két műfaj között közös nevező található. Három példával szeretném bemutatni: Star Wars esetében egy tecnokrata jövőképpel találkozunk; A Mátrix című film esetében pesszimista jövőkép és virtualitás tapasztalható, az Avatar című film esetében pedig környezeti szemlélet.

NAGY Péter: REGÉNYBEN ÉS FILMEN AZ ÉPÍTÉSZEKRŐL

Ayn Rand 1943-as nagy sikerű regényéből adaptált film, Az ősforrás (eredeti címén: The Fountainhead), 1949-ben került bemutatásra, Gary Cooper és Patricia Neal főszereplésével.
A film több szálon fut végig, attól függően, milyen szempontból vizsgáljuk.
Van egy fő cselekményi szál, ami egy egyszerű történetként jelenik meg a néző előtt. Olyan, mintha az egész film egy egyszerű hétköznapi filmdráma lenne.

Mussó Mária: Építészeti utópiák a filmeken

A dolgozatomban azzal a témával fogok foglalkozni, hogy miként is jelent és jelenik meg a jövő építészete a régi és a mai filmekben. Vajon van-e nagy különbség abban, ahogy elképzelték 50 évvel ezelőtt a mai és ma a 100 év múlva létező világot? Reális-e egyáltalán a filmek által közvetített kép a jövő építészetéről, vagy esetleg már nem is vagyunk annyira távol ettől a képtől?

BIHARI Ákos: ÉPÍTÉSZET AZ INTERNETEN

A dolgozat az építészet, mint produktum megjelenéseit vizsgálja a világhálón. Az első részben ennek a lehetséges formáit gyűjtöttem össze, valós példákkal, a második részben pedig ezeknek lehetséges, vagy vélt hatásait fejtem ki. A témával azért tartom érdemesnek foglalkozni, mert ez egy olyan jelenség, amelynek nincsenek bevett viselkedési formái, illetve még nem olyan régi az internet, hogy igazi tradíciókról beszélhessünk. A világhálós megjelenésnek vannak komoly előnyei, de ugyanúgy hátrányai, sőt veszélyei is, mind a „termékünkre”, mind pedig a szakmánkra nézve. Foglalkozom még a publikáló felelősségének kérdésével is, hogy kiderüljön a végén, ki a hibás, a kecske, vagy aki neki adta a káposztát.

BARTHA Anna Margi: Eredet

Christopher Nolan Eredet című filmjén keresztül vizsgálom az építészet és média kapcsolatát. Célom nem a film komplex elemzése, hanem a rendező gondolkodásának megértése: hogyan gondolkodik egy filmrendező a modern építészetről, az „ideális” építészetről. Megvizsgálom az építész szerepét, az építészeti tervezés és előképek használatának dilemmáit, a természeti törvények hatását az építészetre a film által felállított szabályokon keresztül. Kitérek az egyes kultúrák ábrázolásának építészeti eszközeire, illetve arra, hogy hogyan kapcsolódik össze a személyiség változása az építészeti elemekkel.

IMRE Erika: Médiumok

Két-két művészeti ág összehasonlításának eredménye ez a dolgozat. Az egyik az építészet, a másik a médiaként ismert eszközök egy-egy csoportja. A kiválasztott eszközök a teret ábrázolni képes tulajdonságai, az építészettel való kapcsolata, valamint megjelenési, formai adottságai alapján rangsorolva kerültek elemzésre. A négy témába foglalt vizsgálódás mindegyikében a közös pont az építészeti tér hiteles megjelenítésének lehetőségei.

Szkordilisz Flóra: AZ ÉPÍTÉSZET MINT TURISTALÁTVÁNYOSSÁG

A dolgozat témája, kidolgozásának módszere
Az építészet és annak megítélése a laikus közönség előtt egy olyan téma, ami már régóta érdekel. Most ennek a témának egy kis szeletét, a nagy turistaforgalomnak örvendő épületeket, építményeket vizsgáltam meg közelebbről. Érdekelt, hogy vajon ezek a híressé vált épületek miért maradtak meg az emberek emlékezetében? A városi környezet, kulturális érdeklődés, vagy esetleg az építészeti forma okán váltak-e az emberiség kultúrájának fontos alkotóelemeivé és szimbólumává? És végül feltettem magamnak a kérdést, hogy vajon az építészetet formálja, formálhatja-e a közvélemény?
Ezek voltak azok a kérdések, amik a tanulmány megírásakor vezéreltek, ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Kovács Hunor László: ÉPÍTÉSZET ÉS JÁTÉK

A számítógépes játékok, a média legfrissebnek mondható eszközei. A valóság imitálásával, valamint új alternatív valóságok létrehozásával, ragadják ki az embert a hétköznapjaiből, s nyújtanak új szórakozási lehetőséget embereknek. Az építészet akarva akaratlanul megjelenik bennük, hiszen ennek az eszközei segítségével kreálják meg világukat. A dolgozatban két féle játék típust elemzek. Az első amelyben az építészet megjelenik mint konkrétt cselekvés, ez képezi magát a játékot. A másik csoport pedig ahol szerepe csupán, a színtér, a pályák hangulatának, és látványvilágának megjelenítésére szolgál.

HORVÁTH Sándor: MÉDIAHOMLOKZATOK - FÉNYTECHNOLÓGIÁK

A dolgozat a médiahomlokzatok igen tág témakörének egy kisebb szeletét kívánja bemutatni: a kivetítők és teljes homlokzatos megvilágítások használatával foglalkozik, ami egyre gyakoribb a mai modern építészetben. Egy rövid áttekintés, illetve a médiahomlokzat fogalom értelmezése után a fénytechnológiák példákon keresztüli bemutatása a cél, a homlokzati feliratoktól és reklámkivetítőktől egészen a művészi fokú homlokzati fényfestésig, illetve pár szóval ismertetném az ennek teret adó Médiahomlokzat Fesztivált. Közben pedig kitérnék a fényhasználatra vonatkozó szabályozásokra, valamint a nehézségekre, és hátrányokra (fényszennyezés, energiapazarlás).

Nagy Eszter Anna: Ház a tónál, Picasso kalandjai

Dolgozatomban a filmekben megjelenő építészeti alkotások szerepével foglalkozom. A környezet kialakításával, illetve megváltoztatásával elért hatás elemzésével kezdem, különböző filmeken keresztül. Majd kedvenc filmemet mutatom be a ’Picasso kalandjait’ a megadott szempontok alapján, hogy hogyan lehet olcsón szinte csak egy díszlet segítségével egy stúdióban leforgatni egy háromhelyszínes filmet és ezzel milyen hatást ér el a rendező.

Jani anna: Média építészeti térnyerése

Írásomban a média építészeti térnyerésével kapcsolatosan vizsgálódok. Mindenekelőtt az építészet és az elektronikus média összefonódása által létrejövő médiahomlokzat és médiaépítészet fogalmait próbálom meg tisztázni, majd (konkrét épületek elemzése nélkül) azt vizsgálom részleteiben, hogy mit jelenthet a változás, a mozgás, a virtualitás, az irányíthatóság megjelenése az épített, fizikai környezetben - ami hagyományosan az állandóság, a stabilitás, a valóság megtestesítője.

Sirokai Levente: Médiahomlokzatok

Vizuális zaj, információs felület, építészeti eszköz, vagy műalkotás: gondolatok a médiahomlokzat építészetben betöltött szerepéről.

Bánsági Dávid: A filmművészet és építészet kölcsönös egymásrahatásának lehetőségei, az Avatar cimű film elemzésével

„Az emberek kormányzására, s az ég szolgálatára legfőbb: a mérték. Csakis a mérték, melyhez korán kell kelni. Amit korán kell gondozni: ez az erény gazdagsága. A gazdag erény győzhetetlen, s a győzhetetlennek gátja nincsen. Ha gátja nincsen: uralkodni tud. Az uralkodás anyja megmaradni tud. Igy nevezik: mély, erős, gyökér, örök, igaz út.”
Lao-ce: Tao Te King, forditotta:Weöres Sándor

CSETREKI Dóra: MÉDIAHOMLOKZATOK

A médiaépítészet folyamatosan fejlődik és egyre szélesebb körben válik népszerűvé illetve elérhetővé. Anyagi és szerkezeti vonzatai jelentik egyelőre legfőbb korlátait. Jövőbeni alkalmazásuk és élettartamuk az átlagos épületekéhez képest egyelőre megjósolhatatlan, ugyanis napjaink technikai fejlődésének iramával hamar elavulttá válhatnak. Ugyanakkor tömeget megmozgató, interaktív jellege miatt könnyen befogadható jelenség, valamint a számítógépes grafika számára is új kihívásokat jelenthet.

ILLÉSSY Nikolett: SCI-FI ÉS ÉPÍTÉSZET

A filmes műfajok közül a science fiction filmek világa az egyik legérdekesebb, hiszen azt vetítik előre, hogy adott korban mit tartunk a jövőről. Philip K. Dick a XX. századi sci-fi irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, több regényét, novelláját megfilmesítették, ezért a nagy filmes sci-fi tárházból az ő művei alapján elkészült filmeket alapul véve elemzem a jövő építészetét. Természetesen léteznek pozitív jövőképpel rendelkező filmek is, itt azonban cselekményileg olyan filmekre térek ki, melyek a kétségbeesett jövőt festik le. A kiválasztott filmeket többnyire készítésük sorrendjében vizsgálom, ami azért is logikus, mivel látványvilágukban ebben a sorrendben közelítenek napjaink világához, ezáltal a köztük lévő párhuzamok könnyebben levezethetőbbek.

EISZRICH Ágnes: DINAMIZMUS A VIZUÁLIS KULTÚRÁBAN

Média és építészet viszonyában nehéz ugyan elsőre felfedezni a közös nevezőt, azonban, ha megtaláljuk, nagyon mélyre lehet ásni magunkat a témában. Dolgozatomban a dinamika és a monumentalitás egymást kizáró, vagy éppen ellenkezőleg; egymást kiegészítő párosának határait feszegetem először az építészet, majd pedig a mozgóképek (reklámok) témakörére adaptálva.

SZATMÁRI ENIKŐ: Az épített környezet és az ember viszonya a Dark City című film tükrében

A Dark City főszereplője egy egyszerű ember – korunk hőse – , aki menekülni próbál egy borzalmas helyről, de nem találja a kiutat. A város polgárai csak eszközök egy kísérletben, melyben idegen lények döntenek a sorsukról. Mindehhez a címadó Dark City, a sötét város adja a díszletet, amely egyszerre otthona és börtöne is lakóinak.
A film sci-fi, egy elképzelt valóságot mutat be egy távoli világban. A felvázolt képben, a cselekmény hátterében azonban jól felismerhető a kortárs nem-építészek viszonyulása a legutóbbi idők építészetéhez.

Belgya Anna: A múlt építészete, mint filmművészeti fikció

Az esszé témája arra mutat rá, hogy a múlt rekonstruálása filmek készítése során mennyire összetett feladat, hiszen fiktív és történetileg valós, megtörtént események egyaránt megjelennek bennük. Letűnt kultúrák és birodalmak épített környezetének megjelenítése hatalmas kutatómunkát és tudást igényel. Ezekben a filmekben rendkívül fontos feladatuk van a díszlettervezőknek, akik gyakran építészek, hiszen a nézők az adott korról többnyire a látottak alapján alkotnak véleményt.

Kis Ferenc: Sci-fik építészete

STAR WARS, Vissza a jövőbe, Az ötödik elem, Különvélemény - sci-fi-k melyek nyomot hagytak bennünk a történetükkel, a látvány világukkal, vagy csak szimplán egy jelenettel, ami valamiért hatással volt ránk. Sci-fi-k melyek bemutatják nekünk a nem is oly távoli jövőt. Megmutatják, hogy az elmúlt több mint 30 évben hogyan képzelték el a rendezők és a sokszor a háttérben meghúzódó építészek és díszlettervezők világunkat évtizedek vagy éppen évezredek múlva, és hogy az adott évtized építészete vajon milyen hatással volt ezekre az építészekre, milyennek látták a jövőt az adott építészeti stílusok és irányzatok tükrében.

TÓTH Tamás: FIKTÍV TEREK

A dolgozatom a mozgóképeken (filmek, videojátékok) megjelenő fiktív, azaz nem valós épített terekről, építészetről szól. A nem valósság mértékét megpróbáltam egy skálán elhelyezni. Ezen a skálán példáról példára haladva a valóságtól való csekély eltérésektől kezdve az absztrakt építészetig jutottam el. Az érdekelt, hogy milyen építészet jelenik meg a filmvásznon (monitoron), ha racionális korlátok - amelyek oly sokszor csorbítják a tervezői ötletek élét – nincsenek.

ÉPÍTÉSZETI TEREK A SZIGET CÍMŰ FILMBEN

Minden filmben alapvető jelentősége van az éptítészeti tereknek és a környezetnek. Ez azonban akkor működik jól, ha olyan természetesnek hat, hogy csak a hiányuk tűnne fel. Bizonyos műfajú filmeknél viszont, mint például a science fiction vagy a sci-fi, már a történet értelmezhetősége is kétséges lenne konkrét és kifejező építészeti eszközök nélkül. Olyan témájú filmet választottam, ahol kifejezetten az épített környezet a fontos, amely a cselekményt segíti. A tér kompozíciók teszik igazolttá a párbeszédeket, az eseményeket a szereplőkben lezajló lelki folyamatokat.

HORVÁTH Orsolya: ÜVEGKALITKA

Írásomban egy 2006-os drámának a témához kapcsolódó vonatkozásait szeretném teljes mértékben kivesézni, és ezáltal az építészet és média sokrétű kapcsolatába egy pillanatnyi betekintést adni. Röviden ismertetem a film történetét, elemzem a fő és mellék motívumait, fizikai megtestesülésüket, rejtett jelentéstartamukat. Építészeti vonatkozásban is több szálon fut a film; igyekszem mindegyiket legalább említés szinten becsempészni a sorok közé. Konklúziót a történet teljes mértékű ismertetése után szeretnék tenni.

RIESZ Abigél: Médiahomlokzatok

Dolgozatomban egy közös metszéspontot kerestem az építészet és a kommunikáció és médiatudomány között a homlokzatot vizsgálva. A homlokzat mint egy építészeti fogalom tágabb értelmezési keretét néztem meg egy teljesen másik aspektusból, hogy az általunk másképpen ismert fogalom a kommunikációban a homlokzat hogyan jelenik meg és mire értendő. Ennek kapcsán vizsgáltam a médiahomlokzatok problémáját. A kommunikációelméleti háttérhez kiindulópontul Goffman: A homlokzatról című írását választottam. A homlokzat problematika ilyen körű értelmezésére tettem kísérletet, mellyel azt kívánom bemutatni, az építészeten mint üzenethordozó médiumon belül a homlokzat milyen kommunikációs tartalmakat közvetít és milyen tartalommal bír.

ZSÓDI Dóra: Film és média

Dolgozatom előbb a médiát, mint a kultúra irányítóját vizsgálja meg általánosan, majd ennek építészeti lecsapódásait. Végül a médiától, a média által sugárzott valóságképtól független építészet lehetőségeinek felvetését vizsgálja.

PATAKI Barbara: Eredet

Dolgozatomban az Eredet című 2010-es film alapján elemzem a két művészeti ág kapcsolatát, az eszköztárak egymásra hatását. Bemutatom a megjelenő helyszíneket, és megvizsgálom az építész szerepét a cselekmény alakulásában. Azért ezt a filmet választottam, mert amikor először láttam, nagyon megfogott Ariadné karaktere.

Hegedűs Kármen: Városok és média

Az épület, a város médium, a városlakók médiuma. Milyen jelentése van a nyilvánosság birtoklásának a városi kultúrákban? Kik és miért használhatták reprezentációs céljaikra a várost? A városokat jellemzi az információs szövet kialakulása. Hogyan reagál a társadalom az öntörvényű reprezentációkra, milyen lehetőségei vannak a várospolitikának a graffiti és a street art probléma megoldására? A graffiti és a street art elemzése az információ tudomány megközelítéséből.

KLÓSZ Gábor: SZELLEMI ROKONSÁG

Az építészetnek van egy olyan maradandó és állandó „dimenziója”, amiben értelmezve az egyes épületeket, és egymással összevetve őket, meg tudunk fogalmazni olyan üzeneteket, amiket azok a tömegformálásukkal, anyaghasználatukkal, léptékükkel, szellemükkel hordoznak és mondanak. Nem feltétlen lehet ezeket szavakba önteni, racionalizálni. Leginkább érzések ezek, amik akkor fogják el az embert, mikor az épületben jár. De az épületnek nem is szabad hangoskodnia, hanem alázatosan meg kell teremtenie a teret, ahhoz a funkcióhoz, amivel a szellemisége, az „üzenete” megegyezik.
A filmrendező, akárcsak az építésztervező, a filmjével képes üzenetet közvetíteni, és sokszor él is ezzel. Az esszé arról fog szólni, hogy egy filmhez választott, és megalkotott téri világ mennyire nagy párhuzamban tud lenni egy filmes gondolattal, ill. hogy mennyire jó (hát)teret tud szolgálni ennek szellemi rokonságával. Mindezt Kurt Wimmer Equilibrium c. filmjén keresztül fogom kifejteni.

GAÁL Tímea: KURT WIMMER - EQUILIBRIUM

Sokak szerint a történelem állandó körforgásában újra és újra eljön a változás kora. Az ilyen fordulópontok elérkezése a gyors fejlődésnek és változásoknak következménye, és az adott társadalom fenntarthatóságát is megkérdőjelezik. Minden korszakban jellemző viszont, hogy amennyiben az irányítást ekkor egy központi hatalom ragadja magához, úgy az nagy erőfeszítést tesz, hogy a művészetek befolyásolásával és alakításával a maguk eszmerendszerét tükrözzék, és ezáltal az emberekre saját elképzeléseiknek megfelelő módon legyenek hatással. Az Equilibrium című filmben az uralkodó hatalom programjában egy különösen fontos és speciális szerepet kap a művészet. Megszűnik. Vagy legalábbis a cél ez lenne…

Tatár Zsuzsanna : DOGVILLE, VÁROS A SZÍNPADON

Lars von Trier filmje, a Dogville érdekes és tanulságos kísérlet arra, hogy szolgálja az alkotói szándékot a tér és a környezet, jelen esetben a díszlet vagy annak hiánya. A főhős, „Grace históriája, Trier mozgóképszínháza az epikus színház és a Bertolt Brecht -féle elidegenítő eszköztár kortárs átirata.” (Varga Balázs 2003:7). A látás és tudás kettősségéről, a lényegiség és a felszín paradoxonáról tartott hosszadalmas tanmese egy olyan valóságba kalauzol minket, ahol nem csak a várost fosztották meg a falaitól, de minket is az elvárásainktól, és menekülési lehetőségeinktől. Nincs más választásunk, mint felülni Trier provokációjának, és bejárni önmagunk legbelsőbb terét.

BALOGH Bence: Városépítészet a filmeken

A dolgozat témája filmeken keresztül bemutatni az építészetet. Elsősorban a városépítészet megjelenése különböző korok filmjeiben és ezeknek a nézőre gyakorolt hatása. Az utóbbi 40 évben készült filmek közül 5 darabot ragadok ki, és ezeken keresztül próbálom kiemelni a filmek által bennünk kialakítani próbált városi tér változásait. A város, amely megjelenik a filmek közül az összesben, Párizs. Megkíséreltem minden évtizedfordulóra egyet választani. Az öt film hasonló műfaji besorolásokkal rendelkezik. Alapvetően a krimi és az akció vagy a rejtély közös bennük.

KIRÁLY Noém: Szárnyas fejvadász

Ha a Szárnyas fejvadász – eredeti címén Blade Runner – plakátjai közül megnézzük bármelyiket, egyértelműen Harrison Ford ábrázolása a leghangsúlyosabb. Ezen talán nincs is semmi meglepő, azonban a második helyen már nem élő szereplő, hanem a helyszínre utaló hangulati elemek állnak. Ez is jelzi, milyen nagy szerepe van a filmben az alapvető hangulatot meghatározó, jelentéstartalommal bíró komplex környezetnek, az utópisztikus városképnek. Dolgozatomban ennek környezetnek a mibenlétét, a szereplőkre, a történetre való hatását, és az önmagán is túlmutató jelentését próbálom vizsgálni.

Kormányos Kornél: Eredet

Az építész feladata nem korlátozódhat le arra az egyszerűnek mondható feladatra, miszerint a körülöttünk lévő teret meg kell tölteni tartalommal, épületekkel, alkotásokkal. A feladat többről szól: olyan környezetet kell létrehozni, amelyben megvalósulnak azok a gondolatok, melyek ma még kitalált dolgok, fikciók. Az Eredet című film erre nagyon jó példa. Bemutat több olyan tényként kezelt dolgot a filmben, ami még egyelőre csak álom, illúzió. De a világ fejlődik, akik 1000 éve éltek nem is sejthették ezt az őrületes változást, de vajon mi lesz egy másik 1000 év múlva?

NEMES ÁRPÁD: AZ ÉPÍTÉSZ ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁSOK SZEREPE AZ EREDET CÍMŰ FILMBEN

1. Bevezetés

A megadott lehetőségek közül azt választottam, hogy egy filmben – az Eredet címűben – megvizsgálom az építész és az épített környezet szerepét. Azért döntöttem e mellett, mert a film vizuális világa, illetve a felszíni akciótörténet alatt lévő problémafelvetése (álom-valóság) első megnézésre is megfogott. Építészhallgatóként pedig érdekel az építészek valóságban és álomban megjelenített teremtő ereje, hatalma, amely a filmben a természeti törvények határáig, azon túlra is elér.

SALLAI Gábor: RAJZFILM ÉS ÉPÍTÉSZET

A filmipar számos szegmenséből máig kitűnnek a rajzfilmek, minden modern filmes trükk ellenére. Sikerüket rajzolt voltuk báján kívül a valóságban reprodukálhatatlan körülményeknek, történéseknek és környezetnek köszönhetik. Dolgozatomban egy átfogó csoportosítást kísérelek meg a rajzfilmek és építészet, épített környezet viszonyának összefüggésében. Teszem ezt a rajzfilmek tartalmi vizsgálatával, illetve hátterük, készítésük körülményeinek feltárásával.

2011. január 22., szombat

TARR Anita: 2001 Űrodüsszeia

A tudományos-fantasztikus műfaj számos lehetőséget biztosít a képzelet szárnyalásának. A sci-fi világában alkotott több jelentős filmet, a rendező Stanley Kubrick, ezek közöl is a továbbiakban tárgyalt 2001: Űrodüsszeia korszakalkotónak számít. A film azon kevesek közé tartozik, amelyek másként alkalmazza a műfaj sajátosságait. A rendezés alaposságából adódóan, és a több mint 4 éves forgatási idő eredményeképp egy nagyon szépen kivitelezett és a mai napig nagyon hatásos filmet láthatunk, melyben nem a szereplők töltik be a főszerepet, hanem a technika, a gépek, az „épületek”, az űrhajók.

BESEY Judit: AZ ÉPÍTÉSZET HARÁRAINAK KITÁGULÁSA A FILMEK VILÁGÁBAN

A filmek teremtett világában az építészet rengeteg kötöttség alól mentesül. Nem érvényesek a fizika törvényei, az anyag és a gravitáció szabta határok megszűnnek. A megálmodott világ építésze így olyan tereket hozhat létre, melyek a valóságban nem tapasztalhatók meg csak a filmvásznon keresztül. Jelen dolgozatom első felében azt fogom megvizsgálni, hogy ezeket a lehetőségeket hogyan használják ki a filmek. Az egyes terekről alkotott képet megváltoztathatja a megmutatásának módja vagy a szereplők mozgása, kameramozgások által más megvilágításban tűnhetnek fel egyes elemek. A dolgozat második fele ezzel foglalkozik.

GURDON BALÁZS: AZ OKTATÁS, A MŰVELŐDÉS ÉS A MÉDIA SZEREPE AZ ÉPÍTÉSZVILÁG ÉS A TÁRSADALOM KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓS NEHÉZSÉGEKBEN

A dolgozat az építészet és a társadalom közötti párbeszéd nehézségeivel foglalkozik, az egymás meg nem értésének okait vizsgálja. Igyekszik felkutatni a kommunikációs problémák gyökereit, különös tekintettel az oktatás, a művelődés és a média területén. Az építészvilág és a társadalom egésze közötti kommunikáció mindkét irányát szemléli, mivel osztottnak érzi a felelősséget abban, hogy sok esetben egymás melletti elbeszélés következik be a kölcsönös odafigyelés és megértés helyett, ami pedig kívánatos lenne kortárs művészet térhódítása és a műszaki tudományok méltó értékelése szempontjából. Végül irányelveket fogalmaz meg a hazai viszonyok javításának lehetőségeiről.

Kövi Zsófia: Ház a tónál

Kezdettől fogva nagyon érdekesnek tartottam a dolgozat témáját, így nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a munkába, hogy miről is írjak. Nagyon szeretem a filmeket, ezért dolgozatomban, mint „média”, egy filmet szerettem volna elemezni, melyben nagy szerepe van az építészetnek. Feltételezem ez a gondolat évfolyamtársaim többségének azonnal eszébe jutott, így hát olyan témára volt szükségem, melyre talán nem gondol mindenki. S ami a legfontosabb, olyan témára, melyhez kötődöm, amit szeretek, és amiről írni is szeretnék.S mire ezt a pár sort magamban végiggondoltam, már eszembe is jutott „Az ötlet”.

Kovács Ágnes: Hős

A témaválasztás során építészet és média viszonyának számomra legizgalmasabb aspektusa a film, és az a sokszínű eszközrendszer és téri világ, amely egymásra hatásával egy összetettebb lényeget mond el, kiegészítve a film cselekményét. Ezen komplexitás vizsgálatát és értelmezését tűztem ki célul egy olyan film viszonylatában, amely él a cselekmény tereinek megszólaltatásával, használja azok jelentéstartalmát. A Hős című filmet választottam, melyben ugyanannak a történetnek több narrátori szemszögből való tárgyalására kerül sor, így a szereplők egymáshoz való viszonyainak meghatározásában a dialógusok mellett a különböző színterek (külső, s belső terek) és színek dominálnak, ezáltal bontva gyakorlatilag fejezetekre a filmet, amely így mozaikszerűvé válik.
2. Film és építészet viszonya a Hős című filmben

BALI Zoltán: Építészet mint díszlet

„ Az építészet a látványról szól, sokkal inkább, mint a térről, hiszen elsősorban a szemmel érzékeljük és tapasztaljuk. Ha így tekintünk rá, a klasszikus értelemben vett keretezés, mint építészeti eszköz, jóval megelőzte annak filmművészeti alkalmazását. A mai mozi építészetre gyakorolt hatására a keretek sorának alkalmazása – az egyes síkok közötti mélységek manipulálása, alternatív láttatása annak, ami éles és annak, ami elmosódott, ami nyilvánvaló és ami rejtett, ami élő, és ami élettelen – vagyis egy filmszerű montázs megteremtése egészen megszokottá vált. „ Jean Nouvel 2001.a

SZŐKE Zsófia: MÉDIAGICCSÉPÍTÉSZET

A média pszichológiai mechanizmusáról építész szemmel.
A címben is megjelölt sorrend szándékos, az építészet egy szervilis elemnek tekinthető ez esetben. Hipotézis: Tipizálható-e az egyedi ízlésítélet? Függ-e ez az adott országba adaptált licenszműsorok épített látványvilága az adott nemzet habitusától? Úgy tűnik, hogy ízlésfüggönyök húzódnak Európában: nemcsak Kelet és Nyugat, hanem Észak-Dél között is. Másrészt csak a fiatal demokráciák esetlensége, hogy felzárkózási igyekezetükben túllőnek a célon, vagyis: nálunk a giccselemek is harsányabbak? Vagy másban keresendő az ok: vajon tényleg gyökeresen különbözik-e az ízlésünk az előbb említett kategóriák szerint, vagy a vizuális környezetszennyezés és a média tesz minket „kultúramásolóvá”? Ezt a tükörképet – hű vagy torz? - mutatja felénk a tömegkommunikáció: a tv-ben közvetetten megjelenő építészetünkről, mint a reklámok, a valóságshow-k és sorozatok kulisszái. Tehát elgiccsesíti-e társadalmunkat a tömegkommunikáció? Ha igen, milyen építészeti eszközök bevetésével?

BOTTKA András: ÉPÍTÉSZET AZ „AEON FLUX” C. FILMBEN

A berlini épületeket háttérként felhasználó Aeon Flux c. film, mint film nem aratott sikert, annál nagyobb volt a visszhangja forgatási helyszínei miatt. A kevés díszlettel dolgozó film a jövőt a ma látható építészeti alkotásokkal jeleníti meg. Ez a jelenség összekötő kapocs a külön világát élő építésztársadalom és a moziba járó közember között.

PAUNOCH Renáta: BERLIN FELETT AZ ÉG

Wim Wenders egyik legsikeresebb alkotása, a Berlin felett az ég (Der Himmel Über Berlin) 1987-ben készült. A 80-as évek végén játszódó történet főszereplője Damiel, aki őrangyal-bőrben emberi történeteket jegyez fel, portyázása közben Berlin-szerte. E tevékenységében égi kollégája, Cassiel a társa. A tétlen utazások közepette egy szép napon Damiel egy cirkuszban fellelt légtornásznőben, Marionban látja meg másik felét és beleszeret.

Róka Zsolt Barnabás: AZ ÉPÍTÉSZET ÉS BELSŐÉPÍTÉSZET SZEREPE A MÉDIA TERMÉKEKBEN

1. Az építészet megjelenése a reklámokban
Az ember ha leül a TV elé sajnos legtöbbször a reklámokba botlik bele. A reklámok többsége túl egyszerű, primitív. Olyan mintha törekedne a néző provokálására. Igyekszik az emberben valamiféle hatást kiváltani, az lényegtelen hogy ez pozitív vagy negatív érzés. A reklámok általában semleges, szép tiszta, érthető, konfliktusmentes háttért vesznek alapul, melyben dominálnak a világos pasztellszínek. Többnyire lakásban vagy irodában játszódnak. Próbálják kerülni az egyéniséget- ezt jól példázzák a reklámokban használt hétköznapi nevek is (pl: Kis János, mosógépszerelő).

LENGYEL Orsolya: AEON FLUX

A dolgozat célja, hogy megkíséreljen választ adni a következő kérdésre: hogyan lehet egy mai város kortárs modern épületeiből egy 400 évvel későbbi hiteles futurisztikus környezetet létrehozni? Az első fejezetben a következőkről lesz szó: az Æon Flux tulajdonképpen utópia vagy disztópia? Hogyan lehet egy silány akciófilmből helyszínválasztási mintapéldát kihozni, avagy hogyan mentette meg az építészeti látványtervező a filmet a teljes bukástól? Lépésről lépésre bemutatásra kerül az összes filmben felhasznált épület, rámutatva a kiválasztásuk mögött húzódó rejtett összefüggésekre. A dolgozat a második fejezetben néhány olyan kérdés megválaszolására tesz kísérletet, ami egy építész fejében megfordulhat egy sci-fi látványtervezésével kapcsolatban.

Fekete János: Brazil

A filmben egy identitását vesztett társadalomról kapunk meglehetősen groteszk képet. Ez a fajta elidegenedés természetesen leképeződik a film építészeti környezetére is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy az egyes a filmben elénk rajzolt építészeti elemek, hogyan tanúskodnak erről a mondanivalóról illetve milyen kritikát fogalmaznak meg az eljövendő korról. Az utópia által megfestett város sok esetben erős hasonlóságot mutat azokkal a metropoliszokkal (pl.:Sydney, Dubai), amiknek kórképét Rem Koolhaas a Generic City c. 1995-ös tanulmányában elénk tár, ezzel mintegy alátámasztva a film hitelességét.

SZEGEDI Zoltán: TELEVÍZIÓS REKLÁMOK ÉPÍTÉSZETE

Egy adott időszak televíziós reklámjait nézve pontos korlenyomatot láthatunk. Kevés kivételtől eltekintve szinte mindig megjelenik az épített környezet, akár belső, akár külső térben. A látottakból jó közelítéssel megállapíthatjuk az adott kor és társadalom néhány fontos tulajdonságát: jólétet, kultúrát, általános ízlést és a társadalmi normákat. Anélkül, hogy tudnánk, melyik korból származnak a reklámok, legalább évtizedes pontossággal el tudjuk helyezni azokat az időben, ebben pedig az aktuálisan divatos ruhákon és frizurákon kívül a háttérben (de egyes esetekben kiemeltebb helyen) szereplő építészeti, valamint belsőépítészeti elemek vannak a segítségünkre.

Nagy Tamás: Eredet

A dolgozat tárgya a manipuláció és építészet összefüggése az Eredet című film cselekménye kapcsán. Hogyan használja ki az építészet által nyújtotta lehetőségeket a film, hogy hatásosabb legyen és mondanivalóját erősítse? Központi vizsgálati fonalam, hogy: El tud-e vonatkoztatni az alkotó valós életének befolyásoltságától, ha minden eszköz a rendelkezésére áll az alkotás során és csaknem teljes szabadsággal bír? Ha igen akkor mennyire és mely területeken, ha nem akkor hol köszön vissza saját épített környezetünk befolyása?

Fülöp Máté: Harry Potter

Ebben az elemzésben az épített és a természeti környezet felhasználásának lehetőségeit szeretném bemutatni egy olyan populáris és széles közönségnek szóló film esetén, mint amilyen a Harry Potter sorozat ötödik része. A Harry Potter és a Főnix Rendje című filmben megjelenő terek szerintem nagyon egyszerűek és éppen ezért képesek közérthető dolgok kifejezésére. Egyszerűségük ellenére arányaikkal és dinamikájukkal, a színeikkel vagy a részleteikkel segí-tenek meghatározni egy-egy jelenet hangulatát. Kiegészítik a mondanivalót, ha azt a színészi játék csak részben, vagy nem tud átadni, vagy ha nincs idő a dolgok kifejtésére. Ez különösen fontos az olyan jelenetekben, amikor a cselekményt, nem a szereplők mozgása, vagy szavai, hanem a tér változásai viszik előre.
Kérdés tehát: milyen terek alkalmasak az ilyen széles sávú, populáris üzenetek megfogalmazására és hordozására?

Tóth Máté: Építészeti fotózás - A manipulálás művészete

Ezen esszé megírásával megpróbálom összefoglalni az építészeti fotózás során tudatosan, és véletlenül alkalmazott technikákat, amikkel egy épületet képeken máshogy tüntetnek fel, mint amilyen látványt, és érzést nyújt élőben megtekinteni, körbejárni, benne lenni.

SURÁNYI Borbála: TEREK PSZICHOLÓGIAI VONZATAI

Mitől jó egy horror vagy sci-fi? Véleményem szerint attól, hogy hihető. Hihető az agyunknak, a lelkünknek és a tudatalattinknak. Úgy gondolom, hogy olyan képek események tudnak ránk nagy benyomást gyakorolni, amelyek bennünk is meg vannak. Tehát egy jó filmnek reflektálnia kell egy archetipikus belső világra, ami mindenkiben meg van. Ezeket a tudattalan képeket kell előhívni a megfelelő érzelemtársítással. Persze ezt alakítja az előélet, a környezet ingerei, a pillanatnyi állapot, zenei aláfestés, képi megjelenítés stb.. A film díszleteit, nézőpontjait, kialakítását be tudjuk azonosítani, magunkénak érezhetjük, ekkor beleéljük magunkat a filmbe, átvesszük a sugárzott érzelmeket.

Jusztin Áron: JÁTÉKOK ÉS ÉPÍTÉSZET

Dolgozatom elsősorban a számítógépes játékok és az építészet közti kapcsolatot vizsgálja. Milyen szerepet játszik az építészet a különböző típusú játékokban, egyáltalán hogyan jelenik meg, a felhasználók mennyire veszik észre vagy kik azok a „virtuális építészek” akik létrehozzák a játékok épületeit, háttér világát? Lehet-e rendszerbe foglalni az építészet megjelenését, mik a jó és rossz példák?Milyen fejlődési irányai lehetnek? Ezekre a kérdésekre keresem a választ több, profi játékos véleményének felhasználásával.

Balázs Nóra: Tér

„…A film a formát a maga olvasztótengelyébe dobja. Elmozdít, átalakít, eltorzít mindent, amit megmutat…” (Raymond Durgan)

Kacsó János: Fehér tenyér

A dolgozatban a Fehér tenyér című filmben azt vizsgálom, hogyan utal az épített környezet a főszereplő pillanatnyi lelki állapotára, és az életének meghatározó szakaszaiban tapasztalt emberi mentalitásokra. A film egy tornász életének fontosabb pillanatait montírozza össze, így nyomatékosítva az eltérő kultúrák közti különbségeket és hasonlóságokat. A szertorna oktatásának és űzésének szellemiségére különböző mértékben hatnak a társadalmi rendszerek. Az épített tér jellege rávilágít azokra a fontos tényekre és információkra, melyek segítenek a különböző élethelyzetek pontosabb megismerésében. Az építészeti utalások a filmnek jóval nagyobb mélységet adnak, lehetőség nyílik arra, hogy még több szemszögből értelmezzük a jeleneteket.

Barát Zsuzsanna: A METROPOLIS MÉRETE

A Metropolisról, amely egyszerre alapműve az expresszív filmnek és az építészet és mozgókép kapcsolatának, nehéz úgy írni, hogy elkerüljük a lírizálás, mulatságosság vagy akár a habosság csapdéjét, de a jelen dolgozat kísérletet tesz erre. A Fritz Lang által megjelenített építészeti terek és a bennük élő, mozgó, építő ember kapcsolatán keresztül közelebb juthatunk nemcsak egy fiktív megaváros és lakóinak viszonyához, de a saját viszonyunkhoz is saját, valós városainkhoz.

PACZOLAY Zsófia: A MEGVÁLTOZOTT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZEINK HASZNÁLATA A MÉDIÁBAN, ÉS AZ ÉPÍTÉSZETBEN

A problémát, hogy a mai kortárs hazai építészetben hiányos a tervezők, és a használók közötti kommunikáció, adottnak tekintem. Ennek okai, és rétegei igen összetettek, ezért nem is próbálnám az egész témát felölelni.

Mercz Mária - Építészet és tér

“It is undeniable that the cinema has a marked influence on modern architecture; in turn, modern architecture brings its artistic side to the cinema. Modern architecture does not only serve the cinematographic set (decor), but imprints its stamp on the staging (mise-en-scene), it breaks out of its frame; architecture 'plays.' „ Robert Mallet-Stevens ,1925

Németh Zsófia: Csillagok háborúja

Az építészet és épített környezet a mozgókép megjelenésének kezdeteitől meghatározó eleme a filmművészetnek. A némafilmek korszakában elsődlegesen városképeket, a város dinamizmusát, változásait jelenítették meg a filmvásznon. A Lumiere fivérek 1895-ben készült A vonat érkezése című alkotása a film és város kapcsolatának első szemléletes alkotása. A 20. század elejének ismert alkotásaiban szintén meghatározóvá vált a nagyváros bemutatása, csakúgy, mint a modern építészet első jellegzetes épületeinek megjelenítése.( Fritz Lang: Metropolis, 1927; Ruttmann : Berlin, egy nagyváros szimfóniája, 1927).

Koczkás Kornél: Galaxis útikalauz stopposoknak

A galaxis útikalauz stopposoknak egy olyan sci-fi, amit leginkább az egymást követő helyszínek határoznak meg a végső konklúzió levonásának érdekében. Egy dologgal lehet összefoglalni: az élet értelmének keresése. De már a címéből is sejthetjük, hogy egy útikönyvet „tartunk a kezünkben”. Sok helyszín, változatos körülmények mutatják be ezt a kutató folyamatot, amit a rendező egy szerelmi-kaland történettel fűszerezett meg. A helyszínek adta lehetőségek elsőként igen lekorlátozódnak a Föld nevű bolygó egyik kis városára, majd a végére teljesen kitágul a tér, de mikor értelmet kapna és összeállna, egyfajta szürreális húzásként a rendező felborítja az eddig kialakult formát, és építészeti léptéket vált a világ, a Föld újrateremtésével. A végső konklúzió talán a léptéktelenségből fakad, kicsi-nagy, fiatal-öreg, stb. elveszíti értelmét, és már mi sem tudjuk érzékelni reálisan mi mekkora, csak megérzés alapján fogjuk fel a teret.

Vereszky Viola: Science fiction

Az építészet a térkezelés művészete, de a művészt számos körülmény és törvényszerűség köti meg, amely a mi világunk struktúrájából fakad. A tervezés szempontjából ezeket a korlátokat két csoportba oszthatjuk, a fizikai és anyagi realitás követelményeire és az adott korszellem építészeti látásmódjából fakadó elvárásokra. A médiában azon belül a filmben, mint műfajban a térkezelés legszabadabb és legkevésbé korlátok közé szorított formája valósulhat meg. A science fiction és fantasy kategóriák pedig nem csak a filmből, mint technikából fakadó szabadságot élvezik, hanem a mi világunk valóságából is kiléphetnek így egészen más szabályok szerinti különleges térvilágot hozhatnak létre. A dolgozat azt igyekszik tisztázni, hogy ezekben a filmekben a térkezelés milyen érzelmi és gondolati hatást vált ki a nézőből és ezek a hatások az építészeti tervezésben is megjelennek-e. Állításom szerint igen, csak más-más jelentőséggel és hangsúllyal.

PRÁGER Kitti: Szex és New York

Dolgozatom során a Szex és New York filmekben megjelenő otthonokat elemzem, mint sztereotípikus társadalmi rétegek életkörülményeit. Ugyanúgy, mint a való életben, egy-egy lakás sokkal több információt hordoz tulajdonosáról, mint azt naívan az első pillanatban gondolnánk.
Választásom azért esett a Szex és New York filmekre, mivel korábban soha nem kaptak ennyire fontos szerepet a karakterek otthonai, ráadásul a négy jellegzetes karakter valamelyikével szinte az egész modern női társadalom azonosulni tud. Mindegyik karakter életviteléhez gondos alapossággal illesztett otthon társul, mely a karakterek jellegét a nézőkben tudatalatt tovább erősíti. A lakásról kapott többletinformáció alapján még jobban megismerhetjük a főszereplőket. Mindezek mellett érdekes kultusz alakult ki a főszereplők otthonai körül, melyet a tervezők tudatos színhasználattal tettek még jellegzetesebbé.

ILLE Beáta: TV SZÉKHÁZAK

Az ismerőseimmel történt beszélgetések során rájöttem, ha azt hallják tv-székház egyből a Magyar Televízió Szabadság téri Székháza jut eszükbe. Ez elég elgondolkodató volt számomra, így építészet és média dolgozatom témájaként, a magyarországi televíziózásnak otthont adó épületetek bemutatását választottam. Hosszú utat járt be hazánkban a televíziózás, mely napjainkra tömegmédiummá vált. A teljesség igény nélkül bemutatom a mai magyar televíziós csatornákat, illetve a társadalomban elfoglalt helyüket. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy több különböző lehetőség is kínálkozik a média épületinek kidolgozására. Valamint ezen lehetőségekkel kinek hogyan sikerült megoldania az ingatlanok megtervezését. Dolgozatom végére szeretném bemutatni, mennyivel több és átfogóbb ez a téma, mint azt a kutatásom előre vetítette.

SZABÓ Anna: ÁT A FALON

Aktualitások nyomán elindulva a fal, mint építészeti elem és a külső-belső környezet közötti kapcsolatok újragondolásának szerteágazó problémaköréhez jutottam. A mozgóképi megjelenítések állásfoglalása támpontot ad az elemzéshez. Jelen dolgozat tárgya Irimiás Balázs és Gulyás Tibor ’Mobility’ című filmje, ami az első Rotterdami Építészeti Biennáléra készült, valamint gondolatindítónak használva az alkotást kitekintést próbálok biztosítani a téma további aspektusait vizsgálva például a ’80000 Shots’ segítségével. A filmekben és egyéb társtudományokban ábrázolt utópisztikus megoldások sokszor az építészeti megújulás mozgatórugói, ezek közül a technológia fejlődése helyett érdekesebbnek tartom a már rendelkezésre álló eszközkészlettel való operálást. A falhasználatot az átjárás szempontjából forradalmasító állandó megoldások elterjedése a megvalósult ’High on art’ vonalat követve lehetségesnek tartom hogy bekövetkezik.

Guld Beatrix: A német expresszionista film és az építészet

A német filmipar művészetileg legtermékenyebb korszaka, az a fél évtized, amelyben az elvesztett
háború következményeit legsúlyosabban érezte. Az expresszionista német filmművészet a "lélek
mélyén" végbemenő folyamatok, és ezek szimbolikus tárgyiasításának ábrázolására törekszik. Ezen
időszak egyetlen német filmje sem néz szembe közvetlenül a valóságos politikai és társadalmi
helyzettel. A legtöbb jelenetet a műtermekben forgatják díszletek között, nagyon ritka egy-egy
valóságos erdő vagy várrom megjelenítése a filmvásznon. Az akkori realitást szinte csak lelki
reflexiók szimbolikus tárgyi kivetítéseként jelenítik meg a filmekben. Az akkori társadalmi helyzet
nyomorúságai, belső lelki-folyamatokká alakítva a lélekben lezajló szenvedésként ábrázolja. Ezek
mellett vagy ezek miatt, Murnau és Lang műveiben szabadult fel a német film. Ezekhez pedig az
expresszionista építészeti tereket, díszleteket hívják segítségül, hogy kifejezzék a lelki folyamatokat.

Záhonyi Rebeka: VÁROSI KÉP, MINT EMBERI ARC

Ha egy új városba kerülünk, ahol még sosem jártunk azelőtt, és elkezdjük a várost felfedezni sok kép alakul ki a bennünk, melyek helyszínekhez és történetkehez kötődnek. A sok kép egysége alkotja bennünk a város arcát. Ennek az arcnak a főbb vonásait, mi építészek alakítjuk, mely nagy felelősséget von maga után. A városban élő emberek, ahogy a város hangulatát adják, úgy ennek az arcnak is életet adnak. Beszélni kezd hozzánk, mosolyog vagy akár ránk kacsint. Természetesen e két tényezőn kívül még sorolhatnák fel párat, melyek a város összképét befolyásolják (pl.: történelem, éghajlat, gazdasági helyzet, stb.) de ezeket már az előző kettő alárendeltjeinek tekinthetjük. Vajon meg lehet e rajzolni, be lehet e mutatni egy város teljes arcát. Egy ilyen különös próbálkozás eredményeként született a Párizs, szeretlek! című film, mely egy 18 kisfilmből álló nagyfilm.

SZABÓ Eszter: Eredet

Az Eredet című film kapcsán bemutatom a filmek „képzelt tér-alkotását”. Sok filmben megjelenik ez, azonban egyik sem ennyire építészetközpontú, mint az Eredet. Az alábbiakban azt vizsgálom ebből a filmből kiindulva, hogy az ilyen filmekben, ahol a valóság és képzelet között ingázunk, mennyire meghatározó szerepe van az építészetnek.

Eichinger Györgyi: Médiahomlokzat

1. A médiahomlokzatok problémája

Dolgozatomban a következő kérdésekre keresem a választ:
-A kommunikáció révén a média szerepe
-A média hatása
-A média építészetre tett hatása
-Az építészetben megjelenő új irányzat
-A homlokzat és a média viszonya
-Az új irány jövője

ŐRI Barbara: FÉNYFESTÉS ÉS HOMLOKZATINSTALLÁCIÓ

A fényfestések és homlokzatinstallációk világának bemutatásával megmagyarázható és indokolható, hogy az épületek tervezésénél egyre inkább szükséges egyfajta interakció létrehozása. Fontos hogy az épület valamilyen módon felhívja magára a figyelmet. A mai világban a korábbi eszközök, mint egy torony elhelyezése, egy reprezentatív homlokzat megteremtése már nem biztos, hogy elég ehhez. Két fő lehetőség van ennek biztosítására. Az egyik, hogy az épület maga interaktív, alakítható, „mozgó ház”, ez azonban az idő előrehaladtával működési problémákat vethet fel. A másik lehetőség, ha a már megépült épület homlokzatát vetítésekkel, fényfestéssel teszem figyelemfelkeltővé.

TATAI Tünde: AZ ÉPÍTÉSZ ÉS KÖRNYEZET SZEREPE - EREDET

Az esszé értelmezi az épített környezet és az építész, Ariadné feladatát és szerepét a történetben, illetve Ariadné és az építészek között párhuzamot állítva elemzi a köztük lévő hasonlóságokat és eltéréseket a filmbeli történések alapján. A téma tekintetében továbbá érdekes lehet a film egyes eseményei és környezete közti összefüggések, egymásra gyakorolt hatásuk vizsgálata is.

Gömbös Máté

Az alábbiakban megpróbálok rámutatni arra, hogy az épületek filmes megjelenítésének lehetséges módozatai nagyban segítik az adott film értelmezését, sőt önálló jelentéshordozóként, tehát a filmnyelvi eszköztár autonóm részeként is megjelenhetnek. A téma nagysága miatt természetesen a teljesség igénye nélkül igyekszem bemutatni azokat az új utakat, amelyek a film megjelenésével a képzőművészeti épületábrázolások felől nyíltak az építészet képi reprezentációjában. A két egységre oszló írás első felében az imént említett új lehetőségeket vázolom, míg a második egységben egy konkrét alkotó, Federico Fellini egy-egy filmjéből vett példán keresztül, két kiragadott motívum segítségével illusztrálom a lehetséges interpretációk sokrétűségét. Reményeim szerint már ezen a két példán keresztül sikerül láthatóvá tenni azt, hogy Fellini interpretációjában a város (épület) nem értelmezhető kontextusából kiragadva, csak az azt birtokba vevő emberek összefüggésében.

SZIGETFÜ István: Eredet

Dolgozatom a Christopher Nolan által rendezett Eredet (Inception) című filmet vizsgálja építészeti aspektusokból. Az álom és a valóság, a fantázia és a reális megépíthetőség közti összefüggéseket boncolgatja és kutatja. Abból a megállapításból indul ki, hogy a filmben négyféle építészeti alkotás jöhetett létre. Az első csoportba a valóságban létező és megépíthető, a „hétköznapi” épületek tartoznak. A másodikban, a valóságban valótlan; az irreális, de megépült példák szerepelnek.

KÓNYA Balázs: ÉPÍTÉSZET ÉS HÁBORÚS FILM

A féléves feladatban szereplő építészet és média kiírás kifejezetten tágan értelmezhető, így szükséges pontosabban meghatározni, leszűkíteni a témát építészet és film témára, ami számomra még mindig tágan értelmezhető, szóval az általam írt fogalmazvány az építészet és a háborús filmek kapcsolatáról fog szólni, kivált képen az építészetnek a háborús filmeken belül játszott szerepéről. Első feltevés: az építészet a filmeken belül alapvető hangulatteremtő elem, melyet a díszletek formálásával érnek el. Második alaptézis, hogy a filmeken belül, de kifejezetten a háborús filmeken belül nem az építészet, vagyis a díszlet az egyetlen olyan elem, ami hangulattal és „élettel” tölti meg a filmet, ahogyan ez a való életben is igaz. Harmadik alapgondolatom, hogy egy film és különösen a háborús filmek a háttérben tartják, az építészet filmen belüli megjelenését ebből következik a negyedik alapgondolat, ami az első 3 feltevés összefoglalása: az építészet csak eszköz.

Barcza Tamás: ÉPÍTÉSZET ÉS FILM

Azon analógia alapján, hogy „a világon minden valamiképpen összefügg mindennel”, semmiképpen sem akartam erőltetett, nem létező találkozási pontokat is felfedezni, belemagyarázni a film, és az építészet kapcsolatába. Az általam választott nézőpont, gondolatmenet miatt, szándékosan nem árnyaltam jobban bizonyos dolgokat, így például a film szó használatakor - függetlenül attól, hogy azt a moziban, a televízióban, vagy az interneten láthatjuk - a mozgóképes megjelenítésre gondolok, amikor pedig az építészetről beszélek, a végeredmény méretétől, és az alkotójának az iskolázottságától függetlenül egy kalap alá veszek minden az ember által létrehozott építményt, legyen az egy díszlet, egy hatalmas épület, vagy egy egész utcakép.

Pál András

Dolgozatom témája az építészet, mint gondolt és azt kiváltó érzet felkutatása. Rengeteg alkotót megérint az építészet szele, sokan nyúlnak a művészet ezen eszközéhez gondolatviláguk terjesztése és megörökítése céljából. A filmes média olyan tág határokat nyit a fantáziának, ami befogadóvá, mintegy otthonossá teszi az épített környezet absztrahált átalakítását. Futurisztikus, jövőben játszódó utópiák sokasága foglalkozik a bizonytalan jövő lehetséges megfejtésével. A tér és formai világ nagyban hasonlít a mai viszonyokra. Vajon napjaink filmes rendezői tudatosan választják a modern építészet eszközét disztópiájukhoz? Mi a cél és mi az eszköz? E lehetséges utakat kutatom.

ÁDÁM Attila: Számítógépes játékok

Az építészet megjelenése a számítógépes játékokban majdnem mindig eszköz-szerű. Az építészeti alkotás paramétereit, az azokat meghatározó erőket nem köti meg más, csakis a játék saját szabályrendszere. Az épület legtöbbször egy „landmark”, egy jelkép, amely beazonosít egy helyszínt, segít tájékozódni, vagy éppen kijelöl egy utat, esetleg létrehoz egy kívánt hangulatot. Ha más feladata van, az pontosan illeszkedik a játékmenetbe. A pontosságra való törekvés a modellező fő feladata, a rendelkezésére álló eszközökbő az épület lehető leghűbb mását kell elkészítenie, különben nem éri el fent említett célját. A felhasználható technikák segítségével gyakorlatilag bármi létrehozható a virtuális térben, legyen az egy buszmegálló látványterve vagy egy teljes egészében bejárható képzeletbeli ország digitális mása.

Holló Attila: VÁROSÉPÍTÉSZETI MŰSOR LAIKUSOKNAK, A TELEVÍZIÓBAN

Az építészeti média új műfajai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hétköznapi, az építészetben laikus emberek nagyobb figyelmet fordítsanak saját környezetük, a táj alakulására. Dolgozatomban egy televíziós „városépítészeti valóságshow” tanulságait, illetve Szőke Zsófia és Paczolay Zsófia évfolyamtársaim TDK dolgozatának tapasztalatait, illetve a kettő kapcsolatait foglalom össze. Foglalkozom az épített környezet érzékelésével, a médiában rejlő, eddig nem túl hatékonyan felhasznált lehetőségekkel, a közösségi tervezés módszerével és a „A mi kis városunk” című televíziós műsorral.

Csanádi Tamás: Bibliothéque Pascal

Hajdu Szabolcs filmje olyan színes álom -és valóság határán mozgó alkotás, ahol nagyon erős képi elemek jelennek meg, többek köz’t építészeti alkotások formájában. Ezek a külső és belső terek, olyan jól szerkesztett elemei a filmnek, részei a hangulatnak, amely építésztervezői szemmel is figyelemre méltó. A meglévő helyszínek kiválasztása persze nem tartozik szorosan ide, hiszen jó érzékkel ehhez nem kell építésznek lenni. A kulisszaként fölépített elemek azonban igazán figyelemre méltó, ötletes alkotások, melyek szinte elválaszthatatlanul egészítik ki a valóságot az álomvilág, a mese kedvéért.

TROMBITÁS Anna: Eredet

Dolgozatomban a tér manipulálásának eszközeit vizsgáltam meg az Eredet c. filmben. A kiinduló álláspontom az volt, hogy a szereplők az építészetet tudatosan használják a cselekmény során a célszemély befolyásolására, tehát ebből a szempontból az építészet a film egyik főszereplőjévé lép elő. Bemutattam az egyes álomszinteket a kiinduló szempontból, azt vizsgálva, hogy miként tudják építészeti és egyéb eszközökkel elérni, hogy az álmot a célszemély valóságként élje meg. Fontos megállapítás volt, hogy ezt nem különleges épületekkel, látványos trükkökkel és speciális díszletekkel érik el, hanem a valóságos és egyszerű helyszínek meggyőző erejével. Természetesen a filmben vannak nagyon látványos elemek is, amely a határtalan építészeti fantáziából fakad, ezért szerintem a rendező nagyon jól variálja ezeket a látványos jeleneteket a hagyományos, egyszerű eszközökkel. A film világa az álomvilág, amelyben az építészeti képzelőerő révén, a valóság korlátai átléphetők, amely a filmben tudatosan alakított valósággá válik.

SALAMON László: Az építész szerepe

A filmek és az építészet kapcsolata sokrétű lehet, a legegyszerűbb és leggyakoribb eset, amikor az épített környezet mindössze díszlet, az események helyszínéül szolgál. Sok esetben viszont fontos hatáskeltő, hangulatkeltő funkciói vannak az épületeknek. A legszorosabb és legérdekesebb kapcsolat azonban az, amikor az építész is, mint karaktertípus, megjelenik a műben. A tanulmányban két ilyen filmet (nevezetesen a Mátrix – Újratöltve és az Eredet című alkotásokat) és a bennük megjelenő építész-képet fogom vizsgálni, végül egy japán animációs film (Kara no Kyoukai, Paradox Spiral) példáján keresztül az építész egy még rendhagyóbb felfogását elemzem majd. Ezekben a művekben az építész, mint a szó eredeti jelentésén túlmutató, teremtő, új világokat létrehozó szellem jelenik meg. Az is lényeges kérdés, hogy mely tulajdonságai miatt kerül ebbe a szerepbe.

Zakariás Tamás: A SZOMSZÉDOK ÉS A BARÁTOK KÖZT CÍMŰ TELEVÍZIÓS FILMSOROZATOK BEMUTATÁSA, A TÉRHASZNÁLATUK ALAPJÁN

Dolgozatom témájának a Barátok Közt és a Szomszédok című teleregényeket választottam. A témaválasztásom oka az, hogy véleményem szerint ez a két filmsorozat feltételezhetően igen erős hatással lehetett a magyar közízlésre, ez természetesen csak egy hipotézis melyet nem áll módomban bizonyítani a dolgozat terjedelme és a rendelkezésemre álló eszközök hiánya miatt. Igyekszem majd összehasonlítani azt, hogy a sorozatok által használt szociokulturális sémákat milyen módon erősítik, illetve gyengítik a képernyőn feltűnő, épületek lakberendezések vagy a készítők térhasználata és helyszínválasztása. Az összehasonlítás igyekszik figyelembe venni a kort ahol a sorozatok játszódnak és ennek szellemében, próbálom levonni a konklúziót.

Tóth Márton: Sci-fik építészete

Dolgozatomban az építészet és a média kapcsolatát, az építészet különböző megjelenési módjait vizsgáltam filmeken, számítógépes grafikán és számítógépes játékokon keresztül. Kíváncsi voltam, hogy épített környezetünk, az építészeti formavilág mennyire, hogyan és miért alakul át az egyes médiumokban, egyáltalán átalakul-e minden esetben.

GERZSÓ Szilárd: Metropolisz

A Metropolis című, fekete-fehér némafilmet 1927-ben mutatták be. A német expresszionista, Fritz Lang legsikeresebb műve, mely mai értékre átszámítva 200 millió dolláros költségvetéssel készült, a Világörökség része.
Bár Németországban a film forgatásának idején, a két világháború között a gazdaság még manufakturális jellegű volt, a technika intenzív fejlődésen ment keresztül. E fejlődés gyors, átható, az élet minden szintjén érzékelhető volt. Az emberekben a jövőt illetően a gépesített futurizmus víziója élt, ám a változások intenzitása, újszerűsége, kiterjedtsége miatt az iparosodás egyben fenyegetőnek is hatott. A társadalmon belül kiéleződő ellentétek jelentkeztek.

Varga Viktor Bence: Ayn Rand, Az ősforrás

1. A film rövid bemutatása
A The Fountainhead Ayn Rand azonos című regénye alapján készült, 1949-ben. A forgatókönyvet Rand írta. Főszerepben a kor ünnepelt sztárja Gary Cooper, aki a szuperegoista és kitartó Howard Roark építész szerepét alakítja. Roarknak már az egyetemen szembesülnie kell az ítélettel, ami a dékán dolgozószobájában hangzik el: belőle sosem lesz építész, mivel nem követi a korstílust. Individualizmusával egyedül fog maradni a világgal szemben. Évfolyamtársa és barátja, Peter Keating figyelmezteti: ő hamarosan sikeres építész lesz mivel megadja a tömegeknek amit akarnak, ellentétben Roarkkal.

Buzási Orsolya: TEREMTETT JÖVŐ A 2001- ŰRODÜSSZEIA KÉPI VILÁGA

A Stanley Kubrick által rendezett 2001 határozottan minden idők egyik legfurcsább filmes jelensége. Néha fájdalmasan lassú, de közben technikailag és művészileg elkápráztató még a mai számítógépes látványokhoz képest is. Tudományosan jól alátámasztott, és különös erőfeszítéssel próbál meggyőző képet mutatni az űrutazásról. Azon kevés filmek egyike, amely hitelesen mutatja be teljes csendjével az űr ürességét. A rendező az utolsó pillanatban úgy döntött, a film vizuális erényeire helyezi a hangsúlyt, és kihagyja a párbeszédek sorát. Kubrick előre megtervezte a látványt, amely egyszerre tűnik újszerűnek és reálisnak, korában ez maga volt a képi forradalom. Az Űrodüsszeia fő díszlete, a Discovery lakótere, a filmtörténet egyik legjobban csodált és legtöbbet emlegetett alkotásává vált.

Horváth Gergő: Az építész

A történelem folyamán az építészetet mindig alkotó, teremtő mesterségként ítélték meg. A különböző kultúrák fejlődésében az építészet töltötte be a legfontosabb szerepet, a hatalom, a kulturális fejlődés kifejezőeszközévé vált. Ennek megfelelően az építész státusza volt talán a legjobban megbecsült minden más hivatás képviselői közül. Mennyiben változtat a digitális média ezen a nézőponton? Vajon a mai haladó korban ugyanolyan fontos és megbecsült mesterségről van szó? A filmekben fellelhető építészeti alkotások tudnak üzenetet közvetíteni? Írásomban megpróbálom a témát minél szélesebb spektrumban, minél szélsőségesebb nézeteket valló filmek illetve sorozat segítségével feszegetni. A túlzott realitástól a futurista hozzáállás legkiélezettebb víziói között talán megtalálhatom a választ.

Baráth Dániel: AZ OPERAHÁZ FANTOMJA - ÉS AZ ÉPÍTÉSZET, MINT DÍSZLET

Az operaház fantomja az egyik legromantikusabb musical melyet sokan ismernek már filmről is. III. Napóleon uralkodása alatt Párizs fénykorát éli. Az ekkor épült a régi párizsi opera (Opera Garnier) ihlette a filmnek azt a látványvilágot, amelyjel nem csak egy díszletet, hanem egy kor megelevenedését akarták bemutatni. Az akkoriban kialakult neobarokk építészeti stílusból épült az a díszlet, amely a film szinte majdnem minden pillanatát meghatározza, háttere, „szereplője” a történetnek.

KISS Marianna: Eredet

Témám az építészet gondolati határainak vizsgálata az Eredet (Inception, 2010) című film alapján. Szeretnék foglalkozni az építészeti gondolat keletkezésének körülményeivel, az emlékek, előképek és ötletek szerepével, az épített környezet (anyagok, színek, terek) hangulati összefüggéseivel. Továbbá a film kapcsán érdekes lehet megvizsgálni a fizikai és a gondolati világ kötöttségbeli különbségeit és a paradoxonokat, illetve a teremtés határait. Végezetül a filmmel kapcsolatos problémás kérdéseket gyűjtöm össze.

Benyusz Bence: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

Az építészet és média logikai, és fizikai összefüggéseinek vizsgálata technológiai összeolvadásuk küszöbén. A tömegmédia hatása a fogyasztók építészeti értékrendjére, az építőművészet veszélyeztetettsége a globális versenyben.

FLAISZ Ágota: Az épített környezet vizsgálata a Rómeó és Júlia című dráma két film feldolgozásában

Shakespeare, a drámaíró mindig örök témákat dolgozott fel. Rómeó és Júlia című drámája különösen az, mert minden korosztálynak szól. A szerelem érzés az egyik legalapvetőbb emberi érzelem. Drámájának üzenete kortól, helytől független, mindenki számára nyilvánvaló. A szerelem örök, nem csak az életben, hanem a halál után is elválaszthatatlanul fűzhet össze két embert.
Tanulmányomban nem egyetlen filmre összpontosítottam, hanem két neves, kiemelkedő rendező filmjén keresztül vizsgáltam az építészet és média kapcsolatát. Külön, külön, jelenetről jelenetre vizsgáltam, hogy a háttér, a díszlet, az épített környezet hogyan szolgálja a cselekmény minél képiesebb megfogalmazását.

Kishonthy Kata Judit: Médiahomlokzat

Annak ellenére, hogy a médiahomlokzatok felhasználása egyre szélesebb körben terjed, megjelenésük kétségtelenül igen látványos és izgalmas, én mégis remélem, hogy nem ők jelentik az építészet jövőjének egyik fő irányát. Az elragadó külső mögött ugyanis nagyon sok mögöttes probléma rejlik (energiafogyasztás, gyors elévülés, túlzott feltűnés…). Ha a figyelemfelkeltés a cél, arra számos gyönyörű példát láthattunk már az évezredek folyamán, amik hagyományos technológiákkal épültek. Létjogosultságuk a több száz, ezer év elmúltával sem megkérdőjelezhető, nem úgy mint esettünkben, ahol már kialakulásának idején rengeteg problémás kérdés vetődik fel. Remélem, hogy a jövőben is képesek leszünk olyan épületeket alkotni, amik önmagukban –mindenféle „köpeny” nélkül - is képesek kivívni a használók, szemlélők csodálatát, szeretetét.

KOMLÓSI Ágota: Metropolis

Minden kornak megvan a társadalom nagy többsége által elfogadott közlési stílusa. A stílus meghatározó jegyei az építészeten belül is markánsan meghatározó. Évszázadokra, talán évezredekre is megfigyelhető bizonyos stílusjegy. Gondolok itt a görög, római, vagy akár az egyiptomi nagyszerű építészeti maradványokra. A korok technikai korlátai bizonyos fokban meghatározzák a tervező, alkotó fantáziáját, mivel a kivitelezés során számolni kell a megvalósítás lehetőségeit. Hogyan épülhettek meg az egyiptomi piramisok? Milyen technikai megoldásokkal mozgatták és illesztették oly pontossággal a hihetetlen nagyságú és súlyú sziklatömböket. Egyértelműen a kivitelezés a mai napig nincs bizonyítottan dokumentálva.

NAGY Anna Eszter: TÉR ÉS JELENTÉS PETER GREENAWAY KÉT FILMJÉBEN

Dolgozatomban Peter Greenaway rendező filmjeinek téralakításával foglalkozom. Két alkotásának részletesebb elemzése során mutatom be, hogy az épített környezet, belső tér, díszlet milyen kifejezőerővel bír, hogyan segíti a megértést. Greenaway A szakács, a tolvaj, a szerető és a felesége valamint a Prospero könyvei című alkotásaiban hasonlóan használja a téralkotásban rejlő rendezői lehetőségeket. Ennek jellemző pontjai a térarányok változtatása, a színek mint burkolatok használata, az egyes terek szereplőkhöz való rendelése. A filmek kitűnő példák arra, hogy az épített tér hogyan segíti némán a megértést.

Garai Zsófia: CSILLAGOK HÁBORÚJA

Azok a filmek, amik a jövőben játszódnak, mind szembesülnek azzal a problémával, hogy egy jövőbeni jelenetekhez márpedig egy egész jövőbeni világképet, házakkal, városokkal, országokkal fel kell építeni. A fiktív építészeti hátterek mindig izgalmasak, és nagyon jól kifejezik egy-egy jelenet hangulatát. A Csillagok Háborúja filmeposz építészetének megfigyelése során megállapítható, hogy miként gondolunk egy rossz, és egy jó környezetre, és mik azok az építészeti motívumok, amiket a készítők a létező világunkból felhasználtak, amik nélkül nem tudunk elképzelni egy épületet. A tanulmány során a hangulat megteremtésének az eszközeit, és sok építészeti párhuzamot találtam.

Párkányi Lilla: HARRY POTTER

Harry Potter varázslótanonc világában feltűnnek Nagy-Britannia román és gótikus stílusú építészeti kincsei, melyek segítenek a varázslóvilág sokféleségének bemutatásában. Nemcsak hangulatában de cselekményében is meghatározó részei a filmnek a különböző helyszínek, melyek eltérő korban és stílusban épültek, és amelyek más-más karakterű szereplőkhöz idomulnak A természeti táj/épített környezet egyforma súllyal fontos a filmben, hiszen mindkettő mindegyik részben jelen van. A könyv írója, J.K. Rowling kérése volt, hogy angol színészekkel dolgozzanak a filmkészítők, ezt az igényét a helyszínek során is fenntartotta, helyi elfelejtett épületeket, vagy turistahiányban szenvedő középületeket szeretett volna ezzel a döntésével támogatni. Konklúzió: Magyarországon is szorgalmazni kellene a helyi építészeti értékek felkeresését, akár egy médiumon keresztül.

VÁRHELYI ENIKŐ: ÉPÍTÉSZET ÉS A SOROZATOK

A médián belül a mozgóképi világ rengeteg szempont szerint bontható fel. Dolgozatomban az időben leghosszabbra nyúló „filmekkel”, a sorozatokkal foglalkozom. Ennél a műfajnál a helyszín jelentőségét a nézők gyakran alábecsülik, mert ellentétben egy 30 perces reklámmal, nem azonnal érzik annak önmagukra és magára a sorozatra gyakorolt hatását. A díszlet, a tárgyi környezet határozza meg egy sorozatról elsőként kialakult képet, hisz ez az, ami azonnal a szemünk elé tárul, míg a szereplők jelleme és az eseménysor többnyire csak lassan bontakozik ki. Ezáltal a díszlet kialakításánál elsődleges szempont, hogy teljes mértékben harmonizáljon a sorozat témájával, annak történetbeli, időbeli változásaival és a szereplők jellemének „megrajzolása” mellett ne veszítse el funkcionalitását sem.

Fekete Csilla: TÉRÉLMÉNYEK A FIZIKAI VALÓSÁGON TÚL

Dolgozatomban a médiának azon ágait illetve eszközeit próbáltam összegyűjteni, amelyek meghatározó térélményt nyújtanak a befogadóknak anélkül, hogy konkrét, háromdimenziós fizikai teret hoznának létre. A gyűjtés csak az elektronikusan közvetített, virtuális terekre terjed ki. A három fő csatorna: a film, a televízió és a számítógép. Vizsgáltam a bennünk kialakuló térélmények milyenségét, majd ezeknek az élményeknek a valós terek érzékelésére illetve a valós terek alakítására, vagyis az építészeti tervezésre való visszahatását.

Boros Anna Mária: ÉPÍTÉSZET MINT FILMKLISÉ

A televíziós filmekben vagy sorozatokban mindig is nagy jelentősége volt az egyes épülettípusok által tudat alatt sugallt szimbolikának. A rendezők előszeretettel választanak olyan épített környezetet, ami már maga segít az alaphelyzet felvázolásában. Az adott épület vagy környék, ami a jelenetben szerepel segít az érzelmek és érzések hatásosabb átadásában is. Persze néha túlzásba is esnek ezen elemek használatával a nagyobb szenzációhatás érdekében, ami kicsit „idilli” képet festhet elénk.

KŐMÍVES Ildikó: URBÁNUS UTÓPIÁK

Dolgozatomban először egy rövid bevezetőben a filmnek azt az aspektusát vizsgálom, hogy miért különösen alkalmas műfaj a különböző utópiák bemutatására. Mit fejez ki egy utópia, vagy akár anti-utópia, és miért válhatott ennek a műfajnak egyik meghatározó nyelvezetévé a történet színteréül szolgáló épített környezet.

GYŐRFFY Máté: FILM ÉS LAKÓTELEP

Dolgozatom témája a huszadik század modern városépítészetének mára már egyik legellentmondásosabbá vált központi eleme, a lakótelep. Azt igyekeztem vizsgálni, hogy a filmművészet foglalkozik-e, és ha igen, akkor hogyan a lakótelepek mára felmerülő társadalmi, építészeti, szociológiai kérdéseivel. Jelen esetben csak a játékfilmekre koncentrálva, bár a témában született rengeteg dokumentumfilm is. Érdekelt, hogy ez mennyiben tér el Európa nyugati és keleti felében a két gyökeresen különböző világrend ellenére a hatalmas lakáshiánya adott rendkívül hasonló válasz.

PINTÉR Norbert: LÉPCSŐK SZEREPE A MOZGÓKÉPEK VILÁGÁBAN

Dolgozatomban azt igyekszem kutatni, hogy a lépcsők milyen szerepet tölthetnek be a különböző mozgóképi műfajokban. Keresem a választ, hogy vajon az általános építészeti célon túl van-e valami egyéb jelentőségük. Azon túl, hogy látványelemként használják, kaphatnak-e valamiféle szerepet, mely befolyásolja a film menetét. Vagy éppen lehet-e valami jelentősége, szimbolikája annak, hogy milyen alakú a lépcső, vagy annak, hogy pont ott folyik a cselekmény.
Dolgozatom végére példákon keresztül bemutatom, hogy a lépcsők szerepe igen sokrétű, és sokszor a mű nem születhetett volna meg nélkülük.

BÉLAFI Zsófia: A FANTÁZIA VILÁGA A FILMEKBEN

A mai fantasztikus kalandfilmek, fantasy-k és scifik egy elképesztő átmenetet képeznek valóság és a képzelet között Dolgozatom ezt a témát járja körül. Az első fejezetben az építészmérnök szemmel egy ház megpillantásakor azonnal eszembe villanó szabálytalanságokra mutatok be néhány példát. A másodikban azokról az építészeti eszközökről lesz szó, amelyeknek kizárólag az a szerepe, hogy ráerősítsen egy filmbeli érzelemre, jellemre, hangulatra. Az első két fejezet összegzéseképpen kitérek a játékfilmekben alkalmazott hagyományos makett építő technikák fontosságára, ill. a digitális technika egyeduralmának ellensúlyozására a mai filmgyártásban.

GERGELY Dóra: Valósághű komédia az építészet tükrében

Dolgozatom témájául egy olyan francia alkotást választottam, mely már megjelenésekor is, azaz 1967-ben, teljesen idegennek hatott a mozinézők számára. Jacques Tati Playtime című filmje nem rendelkezik történettel, a kalandosság és az izgalmasság is hiányzik belőle. Biztonsággal állíthatom, hogy ezt az alkotást a mai megnövekedett ingerküszöbbel bíró filmnézők unalmasnak tartanák, és elhagynák a vetítőtermet maximum félóra után. Egy olyan modernkori börleszkről van szó ugyanis, melyben nem csak, hogy csattanós poénok, de még csak mély értelmű dialógusok sincsenek. Azért tartottam mégis fontosnak a Playtime elemzését, mert vizualitásában rendkívül nagy szerepet játszik az építészet és a térbeliség jelenléte. Hipotézisem az, hogy a Playtime világában a látvány válik főszereplővé az emberekkel szemben. A város, a tér önmaga, az épületek és az enteriőr lesz az, ami a modern világ apró ostobaságait fogja hangsúlyozni. Azokra a felületekre fogok rávilágítani, amikben az elsőszámú „eseményalakító” a fentebb említett látványelemek lesznek.

SZEBERÉNYI Ádám: SOLARIS

Írásom a Solaris című sci-fi történetet elemzi. A Solaris címét egy távoli, fiktív bolygóról kapta, amelyen játszódik. Felszínét egyetlen összefüggő massza, óceánszerű képződmény borítja, ami bizonyos vonásaiban élő szervezet működését mutatja. Jelen esszé szempontjából a művet két elemében fontos megvizsgálni - egyfelől a bolygó emberkéz alkotta állomása, az óceánt kutató tudósok szállása, valamint az ezzel szemben megjelenő, az óceán mozgása következtében kialakuló, fantasztikus formák vizsgálata, a két formavilág közti összehasonlítás az esszé tárgya.

Hegedűs Klára: EREDET

A választásom egy, a mozikban idén játszott, Christoper Nolan által rendezett filmre esett, címe az Eredet. A film a műfaj tekintetében viszonylag sokrétű, besorolható a sci-fi, de akár az akció film kategóriába is.
Az építészet, mint fogalom több szinten értelmezhető, attól függően, hogy milyen gondolati körbe helyezzük. Ebben a filmben és történetben egyszerre több szinten, és több értelmezési formában is megjelenik, és eszközévé válik. Ezeknek a szinteknek és értelmezési lehetőségeknek a feltárását tűztem ki dolgozatom céljául.

VEISZ Szilárd:

1. Az építészet, mint a film díszlete
A mozgóképkészítés olyan művészeti ág, amely a tér és az idő dimenzióit egyszerre használja fel. Ebből adódóan a film 115 éves története alatt az építészet mindig fontos szerepet játszott. Az egyes alkotások történetének, mondani valójának bemutatására mindig kell egy díszlet, egy környezet. Ez természetesen már a színházban is így volt. Így a színjátszás hagyományai mellett a díszletek kultúrája is felbukkant a kezdeti időkben. (Sőt ma is erősen jelen van egyes kortárs alkotásokban ez a hatás)
Az építészet azonban nem feltétlen a valóságban megismertek szerint jelenik meg egy filmben. A mozi néha csal. Néha a fizika törvényeinek meghazudtolásával, néha a valóság elkenésével, máskor egy teljesen fiktív építészeti vásznat húz a cselekmény mögé.
Ez utóbbi jellegzetes példái az utópiák. Maga az utópia az építészettörténetet is végigkísérte, de a sci-fi megjelenésével a film egyik fontos elemévé is vált. Itt nagy csak az utóbbi évek számítógéppel generált tereire kell gondolni. A jövőképek már az egészen művekben megjelentek.

Balogh Boglárka: UTÓPISZTIKUS FILMEK ÉPÍTÉSZETE

Esszém az utópisztikus filmek építészetével foglalkozik, vizsgálom a régi főleg az 1970-es években készült stílusalkotó filmeket, a valós épületek meghatározó szerepét, a kor adta technikai lehetőségeket egy utópisztikus épület/ város bemutatására. Ez alapozza meg, az Aeon Flux című film elemzését, mely mai viszonylatban egyedi eset az építészet és utópisztikus film kapcsolatát tekintve. Az építészeti vizsgálatakor felfedezett vélt vagy valós szimbólumok értelmezése, a filmet jellemző egység, az egységes városkép miben létének megválaszolása egy átfogó általánosításhoz vezetett, az utópisztikus filmek építészeti tartalmát illetően.

TÓTH Emese: Építészet és film

NAGY Anna Flóra: EGY ESZME KIFEJEZŐDÉSE ÉPÍTÉSZETBEN ÉS FILMEN

Dolgozatom témája a szocreál építészet és A tanú című film összevetése. A témát azért választottam, mert Magyar építészettörténetből ehhez a korszakhoz érkeztünk, és úgy éreztem az óra keretein kívül is foglalkozni szeretnék vele. A szocializmus máig érezteti hatását a társadalomban, hiszen a közelmúltban volt. Persze nem tudhatom, hogy milyen lehetett akkor az élet csak elmondások, leírások alapján. A tanú című film számomra érzékletesen átadja az akkori miliőt, egy ember történetén keresztül fejezi ki azt, hogy mi zajlott a társadalomban, a politikában. Ugyanakkor jobban belegondolva arról is pontos képet ad, hogy mi történt az építészetben. Azokat a vonásokat kerestem a filmben, amelyek párhuzamba állíthatók az építészeti eseményekkel. És meglepően sok dolgot találtam.

Nagy Valéria: ÉPÍTÉSZET ÉS ANIME

Az esszé témája és célja az animékben fellelhető építészeti elemek és egymáshoz való viszonyuknak rendszerbe foglalása. Ez a műfaj nagyon szerteágazó, hiszen önmagán belül is különböző jellegű csoportok keletkeztek, ezért az anime elnevezés rengeteg alkotásra igaz. Egészen biztos, hogy az általam látott és elemzett filmekből nem fogalmazhatok meg kizárólagos igazságokat, de a filmek átgondolása kifejezetten esszé-írás céljából egy olyan általános rendszert hozott, ami talán minden animére igaz elemeket tartalmazhat. Az épített környezet, akár fikció, akár a valóság mása, ugyanolyan fontos része az animéknak, mint bármelyik kamerával forgatott filmnek. Nem csak háttérkép, hanem hangulatok kifejezésre, érzelmek kiváltására megalkotott külön világ.

Riesz Gábor: Építészet és 007

A 007 – James Bond filmekben megjelenő építészeti eszközök vizsgálata alapján bebizonyosodik, hogy a filmekben megjelenő épületek határozzák meg a földrajzi helyet. Az építészeti téralakítás komoly segítséget nyújt a történetek élményvilágának színesítésében. Ha egy jelenetet igényes építészeti környezetben forgatnak, az sokall nagyobb hatást gyakorol a nézőre, mint a szegényes környezetben felvettek. A dolgozat alátámasztja, hogy az építészet biztosítja a szemlélő lenyűgözését az épületek méretei illetve különlegességei által.

JUHÁSZ-NAGY Eszter: AZ ÉPÍTÉSZET SZEREPE ÉS HATÁSA A WARCRAFT VILÁGÁBAN

1. Az építészet és a virtuális tér
Egy számítógépes játékban az építészet egész más szerepet kap, mint egy filmben. Itt az épület nem csupán a történet háttereként szolgálhat, hiszen bizonyos esetekben a játékos szabadon mozoghat a tervezők által megalkotott térben, megismerheti, teljességében megélheti azt. Ezáltal egy sokkal valóságosabb viszony alakul ki a virtuális környezet és a játszó személy között.

KÓSA Luca Kornélia: A VÁROS ÉS A FILM KAPCSOLATA

A dolgozatomban a város, mint építészeti megjelenés és a film kapcsolatát szeretném bemutatni, egy konkrét film elemzésén keresztül. A választott film, Walter Ruttmann: Berlin, egy nagyváros szimfóniája című filmje, amely az 1920-as évek avantgárd filmművészetének egyik legjelentősebb darabja. A nagyvárosok, illetve a filmgyártás kialakulása egy időszakra tehető. Az új életformával együtt járó, korábban ismeretlen élmények feldolgozására a film új,remek eszköznek bizonyult, az új, filmes eszközökkel, alapvetően a mozgások ábrázolásának képességével jól megjeleníthetőek a nagyvárosi élet tipikus jelenségei, mint például a rohanás, a tömeg, az átláthatatlanság, vagy személytelenség.

Gaschitz Ágnes Márta: Zárt terek

Dolgozatom alapvetően egy összehasonlító elemzés 3 olyan film között, melyek egy-egy kitalált, fiktív és zárt világban játszódnak. A három alkotás története nagyon is eltérő egymástól, építészeti szempontból valahol mégis megegyeznek. A szereplők akaratukon kívül kerültek ezekbe a beszűkült városokba, céljuk kvázi a szabadulás, a tér megnyitása, mely a cselekmények hatására, legfőképpen pedig személyiségük fejlődésével sikerülhet. A dolgozat a 3 filmet, melyek a Truman Show, a Dark City és a Pleasantville, elemzi párhuzamosan, kiemelve azok hasonlóságait és különbségeit.

ACSÁDY Zsombor: ATMOSZFÉRÁK FILMEN VALÓ BEMUTATÁSA

Ha belépünk egy térbe, a több érzékszervünket egyidejűleg érő ingerből összeáll egy komplex térbeliség, egy atmoszféra. Ennek az atmoszférának az átéléséhez, annak minden dimenzióját észlelnünk kell, jelen kell lennünk a helyszínen, meg kell tapasztalnunk környezetünket. Azonban az építészet jelentős százaléka ma képek és szavak formájában jut el hozzánk, így rengeteg információ elveszik. A terek filmen való közvetítésével kerülhetünk legközelebb a valóság észleléséhez, így minimalizálhatjuk az információveszteséget.

Bánhegyesy Éva: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

A dolgozat a filmekben megjelenő építészetet elemzi. A mondanivalót, a megjelenítendő kort, társadalmat, vagy képzeletbeli világot különböző eszközökkel, építészeti elemekkel lehet kifejezni, nyomatékosítani. Az egyes elemek nem csak a történet alátámasztásaként, díszleteként jelenhetnek meg, hanem önálló elemként, egyfajta szimbólumként is. Konkrét példákon keresztül vizsgálom az építészet és a filmek viszonyát. A filmeket további kategóriákra osztva műfaj alapján az építészeti stílusok (nagy általánosságban) változnak, így párhuzam fedezhető fel a történet és a filmhez választott helyszínek és díszletek között.

Novkov Ratko: ÉPÍTÉSZET, MINT A FILMEK KIFEJEZŐESZKÖZE

A témám a mozifilmek és az építészet kapcsolata. Az esszé megírásához kifejező és nem hétköznapi stílust kerestem. Már korábban is nagy érdeklődéssel kísértem a Tim Burton filmeket, melyekben a rendező sajátos világa jelenik meg. Egy olyan épített tér, ami csak a fantáziákban létezik.
Az a kérdés merült fel bennem, hogy ez a fantázia világ vajon hogyan válik gondolatból vizuális valósággá. A megvalósíthatatlan, vagy szélsőséges építészeti megoldások, hogyan kerülnek a képernyőre, mi a céljuk, és hogyan válnak valóságossá a néző számára. Ezt a folyamatot egy film példáján keresztül próbálom bemutatni a filmek előmunkálataitól kezdve, a megvalósításon át, a filmnézők elé kerülő végtermékig. A választott filmem a Charlie és a csokigyár (2005) lett.