Fekete János: Brazil

A filmben egy identitását vesztett társadalomról kapunk meglehetősen groteszk képet. Ez a fajta elidegenedés természetesen leképeződik a film építészeti környezetére is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy az egyes a filmben elénk rajzolt építészeti elemek, hogyan tanúskodnak erről a mondanivalóról illetve milyen kritikát fogalmaznak meg az eljövendő korról. Az utópia által megfestett város sok esetben erős hasonlóságot mutat azokkal a metropoliszokkal (pl.:Sydney, Dubai), amiknek kórképét Rem Koolhaas a Generic City c. 1995-ös tanulmányában elénk tár, ezzel mintegy alátámasztva a film hitelességét.


Általában a filmről

A film 1985-ben készült Terry Gilliam rendezésében. A mű felfogható az 1984 című regény
(film változat: 1984, rendezte: Michael Radford) ironikus átiratának. A humor mindenképp könnyebben emészthetővé teszi az alkotást, mindazonáltal a vicces epizódokban rejlő kritika kemény bírálatot fogalmaz meg a kor társadalmáról, illetve az eljövendő korról.
Főhősünk egy meglehetősen jól szituált hivatalnok (Sam Lowry), aki a mindennapok szürkeségéből , egyedül álmaiban képes kiszakadni. Ábrándjai erős kontrasztot mutatnak a „filmbéli” társadalom rideg uniformizált valóságával, s amikor egy véletlen folytán megpillantja álmai nőjét, elhatározza, hogy kilép ebből a mindenkit bedaráló rendszerből. Orwell hősével ellentétben azonban nem a bürokráciát megkerülve, hanem kapcsolatait és pozícióját kihasználva próbálja megvalósítani vágyait. A végkifejlet azonban cseppet sem különbözik az említett elődétől, Sam-et agytalanítják.

1. Az építészeti szerkezetek identitása
Alapvető kérdés ennek a fogalomnak a tisztázása. „Az identitás jelentése azonosság. Azonosság tudatunk olyan közvetítő kategória számunkra, amely fenntartja és szabályozza az egyén és a társadalom viszonyát.” Tehát az identitás segít abban, hogy eligazodjunk a társadalomban, mivel megtanuljuk, hogy a társadalom egy adott rétegében adott nemű embertől mi az amit elvárhatunk, mire számíthatunk, ha szóba elegyedünk vele. Ugyanígy az egyes építészeti elemekkel szemben is van egyfajta elvárás, hogy az adott funkciót töltsön be s ennek megfelelően is viselkedjen. A filmben több olyan építészeti elem is van, amely nem azonos önmagával, s ezzel is ráerősít a film mondanivalójára, nevesül a látszattársadalomra és az elidegenedésre. A következőkben ezeket az elemeket szeretném sorra venni.

1.1A cső
A film első jelenetében egy tévékkel teli kirakatot látunk, amikben egy reklámfilm megy. A reklám lényege, hogy hogyan tehetjük barátságosabbá, lakásunkban megtalálható gépészeti csöveket. Ezek a csövek gyakorlatilag az egész film során, mindenhol ott vannak. Az étteremtől kezdve, a lakásokig, a középületekig. Ezen építészeti elemek egyfelől jelzések, melyek rámutatnak, hogy a filmbéli épített környezetben semmi sem valóságos, másrészt szépen szimbolizálja, hogy az emberek mi módon vannak kiszolgáltatva az infrastruktúráknak. Az utóbbi megállapítás mi sem igazolja jobban, mint az az epizód amikor Sam lakásában elromlik a fűtés. A főhős azonnal értesíti a központi üzemeltetőt (central service), hiszen a gépészeti rendszer már olyannyira bonyolult, hogy főhősünk kis híján megsül a saját lakásában. Ez remek kritikája lehet a ma építészei számára, hiszen korunkban gyakorlatilag az épületeket ellátó infrastruktúrális rendszerek legalább ennyire összetettek. Végül Henry Tuttle érkezik Sam segítségére, az illegális csőszerelő, akit csupán egy adminisztratív tévedés miatt van még életben. Tuttle hozzálát a szereléshez, s a fal szerelt elemét kibontva elénk tárul a valóság, mármint a „filmbéli” valóság, az épület mint egyfajta élőlény lélegzik, a csövek úgy futnak benne mint az erek az emberi szervezetben. Hamarosan megérkeznek az igazi legális szerelők, akiket ugyan sikerül lerázni, de nem kétséges, hogy még visszatérnek. A hivatalos központi szerelők viselkedéséből látható, hogy a filmben vizionált városban az infrastruktúra nem az egyén kiszolgálására épül, hanem inkább a központi adminisztráció érdekeit képviseli. Rem Koolhaas a Generic city c. írásában így írja le mai metropoliszainkban az infrastruktúra szerepét a városfejlesztésben:”Az infrastruktúra immár nem egy megkésett válasz többé-kevésbé sürgető igényekre, hanem stratégiai fegyver” . Jó lehet az idézett szövegben a szerző arra utal, hogy mi módon versengenek a különféle hálózatok a piacon, mindazonáltal ez a versengés ugyan azt eredményezi mint a filmbéli abszolutisztikus hatalom által nyújtott szolgáltatások, jelesül, hogy legkevésbé sem az ember számít. A filmben a hatalom, jelen korunkban pedig a pénz, az hogy ez a két fogalom mi módon választható szét, az igen nagy kérdés.?

1.2 A födém
Szürreális az a kép, ahogyan a Tuttle helyett Buttlet elfogni szándékozó kommandósok a födémen keresztül törnek be a lakásba. Jó lehet, hogy ez csak egy vicces filmes ötlet volt, ugyanakkor igen éles kritikája annak a vízszintes teherhordó szerkezetnek, amelyet mi födémnek hívunk. Lássuk be az ember legkevésbé sem várná, ha meg akarják támadni akkor a mennyezeten keresztül fogják ezt megtenni. Persze itt is csak a födémnek az illúzióját látjuk, amiben ott vannak a már említett csövek. Már nem lehetünk biztosak a mennyezetben sem.

2. Építészeti identitás
Ebben a részben arról szeretnék írni, hogy a társadalom egyes rétegeinek építészete mit fejez ki, miben különbözik. Mik azok az építészeti elem, amelyek kifejezik létük lényegét. Ez gyakorlatilag a főhős Sem, illetve édesanyja lakókörnyezetének összehasonlítása lenne a szegények, vagyis Buttle- ék lakókörnyezetével. Rem K. a következőket írja a jelleg nélküli város építészeti stílusáról:” A választott stílus a posztmodern és mindig is az fog maradni. A posztmodern az egyetlen irányzat amelynek sikerült az építészet gyakorlatát a pánik gyakorlatával összekapcsolnia… Bárki megtervezheti így a kínai pagodát és/vagy toszkán városkát idéző felhőkarcolót.”

2.1 Sam lakókörnyezete
Lévén, hogy a főhős befolyásos körökből származó hivatalnok, így a városnak egy előkellő negyedében lakik, természetesen toronyházban. A leg szembeötlőbb, hogy a toronyházak hatalmas méreteik ellenére hordozzák a klasszikus építészeti díszítéseket, armírozást, párkányokat stb. Az épületek klasszicista díszítése is a központi hatalom mindenek-felettiségét hirdeti. Sam lakása belülről viszont már modern stílusban készült a falak fehérek, s a belsőből mindenféle otthonosság hiányzik. Ugyanakkor nincs meg benne a modernségnek az a fajta ridegsége, amelyet oly sokszor kritizáltak már rendezők (pl.:Michelangelo Antonioni) , leginkább egy eldobható egyszer használatos tárgyra hasonlít. Ez az egyszer-használatosságot az is illusztrálja amikor Sam megtalált szerelme egy ehhez hasonló lakást szállítmányoz kamionján, vagyis ezek a lakások gyárakban készülnek. Ez nyílván való kritika a házgyári paneleknek, melyek a 80-as években még javában készültek. Abban a jelenetben amiben főhősünk elalszik és így elkésik a munkából, kiderül, hogy bár minden a kád dugójától kezdve automatikusan működik, semmi sem látja el feladatát megfelelően, ahogy tulajdonosuk sem. Sem édesanyja a reprezentálja azt az egyént aki tökéletesen megtalálta helyét ebben a társadalomban, legalábbis látszólagosan. Az ő lakása már kívül belül egységes stílust tükröz. A posztmodern felhőkarcoló egy hamisítatlan posztmodern lakást rejteget. Hatalmas tereket látunk gazdagon díszített festett oszlopokkal. Természetesen míg a klasszikus elemekkel díszített felhőkarcoló a birodalom hatalmát szimbolizálja, addig a lakás a gazdagságot. Érdekes, hogy a lakásban található bútorok aránytalanul nagyok, a karácsonyi party jelenetben Sem szinte eltűnik a párnák közt. A lakás tele van tükrökkel amely a posztmodern építészet igen nagy szeretettel alkalmazott anyaga. A tükrök leg szembetűnőbben a fürdőszoba jelenetben találhatóak meg. A szoba falai befelé dőlne ezáltal még groteszkebb a kép ami a leendő főnökét és az őt vizelésben segítő Sem-et látjuk. Érdekes ellentmondás az, hogy miért van tele egy az öregedéstől félő asszony lakása tükrökkel, mintha azt akarná ezzel palástolni, hogy ő tulajdon képen nem is fél az elmúlástól. Természetesen a csövek itt is ellentmondást nem tűrően ott vannak.
Jól látható, hogy milyen kettősség feszül az építet környezet és az ott élők léte között, mégis erről csak főhősünk vesz tudomást. Tehát kimondható, hogy szó sincs megtalált építészeti identitásról.


1 ábra:felhőkarcoló, s benne Sam lakása
2.2 A szegénység építészete
A szegények helyzetéről akkor kaphatunk képet, mikor Sam Buttle özvegyét látogatja meg, hogy átadja neki a férjéért járó kárpótlást, akit adminisztratív hiba folytán végeztek ki. Érdekes, hogy ebben a filmben az alacsonyabb néprétegek elhelyezése nem vertikálisan történik, mint például a Metropoliszban, itt a rendező inkább a 1984 struktúrájához ragaszkodott. Ennek a világnak az építészete, jóval barátságtalanabb, mint az előzőben említett. Itt elsősorban az ipari jelleg uralkodik, ez a fajta brutális építészeti leginkább Kenzo Tange kofu-i kiadó épületét idéz. A hatalmas tornyokkal arra enged következtetni, hogy az emberek közvetlenül a gyárak árnyékában élnek. S ez az agresszív világ nem csak az építészetben jelenik meg, a gyereke az épületek árnyékában azt játsszák, hogy terroristák. A lakások megpróbálnak egy kis kedvességet csempészni ebbe a betondzsungelbe, ahol az ablakok egy nagy belső térre néznek. Mindamellett az épület bejáratánál itt is megjelenik egy kis timpanon, jelezve, hogy a hatalom itt is jelen van, de ez mit sem változtat azon, hogy itt találkozunk az egyetlen őszinte kritikával a hatalomról, amikor is Buttlené kifakad, férje halála miatt. Ebben az érzelmileg sivár riasztó környezetben találunk igazi érzelmeket. Buttlené idézi az 1984-ben szereplő asszonyt, akit Winston Smith lát bérleménye ablakából.

2.ábra: ipari brutalitás
3. Város és vidék

Arról, hogy vidék egyáltalán létezik csak Sam álmaiból szerzünk tudomást, a valóságban nem találkozunk vele. Egyik álmában hősünk kies mezők felett szárnyal kedveséhez, amikor is a földből hatalmas felhőkarcolók nőnek ki, megakadályozva ezzel a szerelmesek egymásra találását. Mintha a modernista eszméket állítaná pellengérre Terry Gilliam, amely az egyenlőséget hirdetve megszülte a felhőkarcolót (a zöldben állított magas épületek). Egy másik álmában hősünk azt álmodja, hogy szerelmével elmenekülnek a városból. A természetet azonban elpusztították, legyőzték, tehát a fikció szerint a földet városok fogják borítani, s a vidék megszűnik létezni. Ez a folyamat akár hazánkban is megfigyelhető, de ez a folyamat még erősebb a fejlődő országokban. Leon Krier Az európai város rekonstrukciója c. írásában értekezik erről, mintegy a zónázási elv egyik következményeként: „ A város funkcionális zónákra osztása nem egyszerűen semleges tervezési eszköz, hanem együtt jár a városi kultúra és demokrácia végtelenül összetett kulturális és gazdasági szövetének felszámolásával. Szemben a város organikus rendjével, a funkcionális zónák kialaktása az „ anti-város” mechanikus zűrzavarához vezet. A város funkcionális széttördelése ipso facto a vidék lerombolását és a város eszméjének felbomlasztását eredményezi.” Bár ezt nehéz lenne bizonyítani, de úgy tűnik, hogy ez a folyamat a filmbéli városunkban lejátszódott, ami ennek fényében nem is nevezhető városnak, hiszen annak egyfajta kulturális és gazdasági egységet kéne alkotnia a vidékkel, ami nincs. Ez pedig egy olyan város víziója amely megszünteti önmagát, ami fölöttébb megnyugtató.

4. A hatalom építészete
Jó lehet ez önmagában is hatalmas téma terület, mindazonáltal megkerülhetetlen a film értelmezése szempontjából. Ebben a részben elsősorban a két központi hivatal az Information Retrieval, illetve az Information Records építészeti mondanivalójával foglakozom, hiszen ezek híven tükrözik a diktatúra természetét.

4.1 Information Records
Ez Sem munkahelye a film kezdetén. Ennek az épületnek csak belső tere leginkább a Metropolisz c. filmben megfestett barlangot idézi ahol a munkások görnyedten és megtörten robotolnak, ugyanakkor ebben a barlangban nem tűnik senki sem elgyötörtnek, vagy megtörtnek mindenki sürög forog, s egy perci megállás sincs. Nem lehet megpihenni, hiszen a ”barlang” bejáratánál ott van a főnök üveg kalickája, ami viszont a mai irodaházak építészeti struktúráját idézi. Ugyan akkor ebből a barlangból sem hiányozhatnak a csövek, amely utal az itt zajló munka üzemszerűségére, tárgyilagosságára.

3.ábra: Information Records

4.1 Information Retrieval
Itt az abszolitisztikus hatalmak építészete köszön vissza, amely kivétel nélkül mindig a klasszicizmushoz nyúl vissza, gondoljunk csak a Speer-i, vagy afasiszta Olaszország építészetére. Már az épület bejárata is félelmet kelt monumentalitásával, hatalmas kapujával. „Az igazság szabaddá tesz” hirdeti az előtérben látható szobor, s itt meg is tesznek mindent, hogy az igazságot kiderítsék. Az épületben mindenütt kamerák robotok fürkészik az emberi tekinteteket. Ez a birodalmi eklektika, az előtér nemes márvány burkolatai és hatalmas terei azonban szöges ellentétben vannak az épületben helyet kapó irodákkal és vallató szobákkal, ami megint csak az üzemszerűséget hirdeti. Sam új irodájának tere roppant klauszrtofób, keskeny, de magas tér, jelezve, hogy itt fogoly és fogvatartott ugyanúgy szenved. Az iroda pedig leginkább egy parkolóházat idéző folyosóra nyílik. A leg érdekesebb azonban Sam orvos barátjának az irodája, aminek egyik része egy steril műtőhöz hasonlít, másik fele pedig egy kedves nappalira, ahol az orvos kislánya játszik. Ez a horrorisztikus kép jól illusztrálja a filmben megfestett látszattársadalmat.

4.ábra: Information Retrieval


5. A halál és építészet kapcsolata

Sam Lawry utolsó álmában részt vesz anyja temetésén, ami meglépő a jelenetben, hogy a ravatalozás egy színháztermet idéző térben van. Ezzel mintegy deszakralizálva a halált, arról nem is beszélve, hogy a plasztikai műtétektől szétszabdalt női test gyakorlatilag kifolyik a koporsóból. A temetést ezzel paródiává zülleszti, azonban ha például a Las Vegasban kötött házasságok vajon nem hasonló körülmények között zajlanak?
Sem kivégzése is igen érdekes térben történik. Gyakorlatilag egy ipari hűtőkény belsejében vagyunk, amiben az ember szinte eltűnik. Ez a kivégzési hely utal a II. Vh. iparosított nép irtására, itt azonban már legális és elfogadott a módszer.



Összefoglalás

A film minden ízében felidézi korunk életidegenségét, amely immár nem fikció, hanem valóság s ez ott található minden minket körülvevő építészeti megnyilvánulásában, hiszen azok az elemek amelyeket például az írás elején említek minden nap szembe jönnek velünk az utcán. A mai építészeti törekvések azonban arra irányulnak, hogy újfajta identitást adjanak a városnak, s ezzel elfogadhatóbb környezetet teremtsenek az ember számára (itt elsősorban az 2010-es Expo tematikájára gondolok: élhető város). Nagy kérdés vajon sikerülhet-e megtalálni ezt az új identitást?

Felhasznált irodalom:
Mérhető és mérhetetlen, Kerékgyártó Béla (Typotex 2000)
A tükör két oldala, Bolgár Lajos Papp Richárd (Nyitott könyvműhely 2005)
Metropolisz folyóirat 2008 02 Film és építészet
Filmvilág folyóirat 1988/04 30-31




képek hivatkozása:
1. ábra
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://www.visuallee.com/weblog/images/tuttle_3.jpg&imgrefurl=http://www.visuallee.com/weblog/2001_07_01_archive.html&usg=__kRFdfzfxU5xbpr4n1DNaa4CFVQo=&h=220&w=400&sz=11&hl=hu&start=0&zoom=1&tbnid=AmQG67lOaGDUoM:&tbnh=96&tbnw=175&prev=/images%3Fq%3Dbrazil%2Bterry%2Bgilliam%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1280%26bih%3D576%26tbs%3Disch:10%2C228&um=1&itbs=1&iact=hc&vpx=435&vpy=175&dur=12009&hovh=166&hovw=303&tx=148&ty=97&ei=KcEHTf6rG4SX8QP44diHBg&oei=KcEHTf6rG4SX8QP44diHBg&esq=1&page=1&ndsp=18&ved=1t:429,r:14,s:0&biw=1280&bih=576
2. ábra
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://content.internetvideoarchive.com/content/photos/082/00348234_.jpg&imgrefurl=http://www.videodetective.com/movie_trailer/BRAZIL/trailer/P00003582.htm&usg=__PIHr7GIprIOCKjRBQfbid7qukLw=&h=240&w=320&sz=11&hl=hu&start=114&zoom=1&tbnid=1chOZmnE2gQpbM:&tbnh=121&tbnw=164&prev=/images%3Fq%3Dbrazil%2Bterry%2Bgilliam%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1280%26bih%3D576%26tbs%3Disch:10%2C2622&um=1&itbs=1&ei=THwITeGWJM7Aswb5p7mTAw&iact=hc&vpx=526&vpy=269&dur=455&hovh=167&hovw=222&tx=98&ty=78&oei=ZXsITb_qEcSg8QP31MEK&esq=3&page=7&ndsp=20&ved=1t:429,r:2,s:114&biw=1280&bih=576
3. ábra
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://todaysfacilitymanager.com/facilityblog/wp-content/uploads/brazil_movie.jpg&imgrefurl=http://www.todaysfacilitymanager.com/facilityblog/2009/10/creepy-friday-funny-somewhere-in-the-20th-century.html&usg=__lMQCdue6-EGfYxSsExatqaPbs34=&h=240&w=320&sz=56&hl=hu&start=18&zoom=1&tbnid=a2am-L6o5laUYM:&tbnh=131&tbnw=199&prev=/images%3Fq%3Dbrazil%2Bterry%2Bgilliam%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26biw%3D1280%26bih%3D576%26tbs%3Disch:10%2C606&um=1&itbs=1&iact=hc&vpx=983&vpy=252&dur=155&hovh=192&hovw=256&tx=155&ty=81&ei=WMIHTbeENYf84Aa11M2mDQ&oei=KcEHTf6rG4SX8QP44diHBg&esq=18&page=2&ndsp=18&ved=1t:429,r:17,s:18&biw=1280&bih=576
4. ábra
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://verdoux.files.wordpress.com/2009/04/brazil-stills-9.jpg&imgrefurl=http://verdoux.wordpress.com/2009/04/16/brazil-