2011. január 22., szombat

TARR Anita: 2001 Űrodüsszeia

A tudományos-fantasztikus műfaj számos lehetőséget biztosít a képzelet szárnyalásának. A sci-fi világában alkotott több jelentős filmet, a rendező Stanley Kubrick, ezek közöl is a továbbiakban tárgyalt 2001: Űrodüsszeia korszakalkotónak számít. A film azon kevesek közé tartozik, amelyek másként alkalmazza a műfaj sajátosságait. A rendezés alaposságából adódóan, és a több mint 4 éves forgatási idő eredményeképp egy nagyon szépen kivitelezett és a mai napig nagyon hatásos filmet láthatunk, melyben nem a szereplők töltik be a főszerepet, hanem a technika, a gépek, az „épületek”, az űrhajók.

Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjének építészeti vonatkozásai

Az eredeti címén a 2001: A Space Odyssey nem a hagyományos értelemben vett sci-fi, témaválasztását tekintve az egész emberiség történetéről beszél. A legtöbb ebben a kategóriában készült film a jövőben játszódik és a jövőről szól, és elsősorban a szórakoztatást szolgálja. Ez a film a szokásos sci-fi sajátosságokból sok mindent mellőz, nincsenek benne űrlények, lézerek, földöntúli birodalmak, galaktikus üldözések. Néhány tudományos-fantasztikus szerző a díszleteket és az űrkorszak beköszöntével kitáguló világképet arra használja, hogy az emberiség egészét vizsgálja a múlttól a jelenig. A fantasztikumban első ízben emelkedhet túl a történet az egyén, a társadalom, majd az emberiség keretein. Ebben az új, szabadabb légkörben talán könnyebb kívülről nézni magunkat, így a megoldások is közelebb kerülhetnek.
Kubricknak az első olyan filmje, amelynek egészéért ő a felelős, minden részletnél jelen volt: produceri munka, rendezés, speciális effektek, vágás, díszlettervezés, zeneválasztás, fényképezés, és ő okolható a narratíva hiányosságaiért is. Bár amennyire ez nem szándékos, hogy a nézőt minél jobban gondolkodásra késztesse. Ha a film fel is használ olyan elemeket, ötleteket, amelyekkel másutt is találkozhatunk, van egy összetéveszthetetlen kubricki stílus és látásmód.
A rendező műfajokba bújt bele: sci-fi, thriller, háborús film, kosztümös történelmi film leplei alatt mutatta meg, hogy mit gondol rólunk, globális ember-állatokról, morális vállalásainkról, vagy inkább ezek kudarcairól, a közös jövőről és múltról. A 2001: Űrodüsszeia pedig csak az egyik példája ennek a gondolkodásmódnak, stílusosságnak, képi-zenei világnak, szövegezésnek. Kubrick mindig is vonzódott az olyan témákhoz, amely átfogóan tudta szemlélni az embert, még az olyan filmjeinél is, amelyekben egy- egy szereplő áll a középpontban, érezhetően mélyebbre hatol, felfedezhető benne egy globális jellegű társadalomkritika, a tágabb összefüggések. Sohasem enged olyan közel a szereplőihez, hogy különösebb empátiával sóhajtsunk fel azok kudarcakor vagy halálakor. A rendező szinte tudatosítja bennünk, hogy a szereplők csak eszközök, sakkfigurák a nagy játszmában, amelynek ő a nagymestere. Itt most nem emberekről van szó, hanem az Emberről. Ilyen jellegű gondolatokhoz a sci-fi tökéletes műfaj, hiszen éppen az a lényege, hogy feltárja az ismeretlent, foglalkozzon a globális ember sorsával, jövőjével, legtöbbször aggódó, ha nem éppen vészjósló módon. Illetve ebben az időszakban az űrutazás és a holdraszállás is igen foglalkoztatta az emberiséget, Neil Armstrong egy évvel a film bemutatója után lépett a Hold felszínére.
A 2001: Űrodüsszeia négy epizódra tagolható, melyeket egy titokzatos földönkívüli tárgy, a monolit kapcsol össze. Az első rész az emberiség hajnalán, még az őskorban játszódik, ahol az emberszabású majmok érintkeznek a különös objektummal és elkezdenek eszközöket használni. Azonban ezzel együtt megjelenik a Földön az erőszak is, az egyik majomember megöli a másikat egy csonttal, majd a gyilkos fegyvert a magasba dobja, amelyet egy űrhajó képében látunk viszont. Ez az átalakulás, amely a filmben néhány hosszú másodperc alatt megy végbe, tulajdonképpen átíveli az emberiség teljes fejlődését. A jármű egy tisztet szállít egy űrállomásra, melyet oly természetes közegnek jelenít meg a film a jövő utazója számára, mintha ma egy repülőtér termináljában lennénk. Érezhetően sugallja, hogy az ember uralkodik az űr felett és megoldotta a gravitáció okozta kellemetlenségeket. Utasunk egy tudós, aki a titokzatos tárgy miatt érkezik az elosztó központba és a Holdra tart, hogy az ismételten előkerült objektumot szemügyre vegye, amelyről semmilyen információt nem tudunk, csak a kinézetét, és hogy napfény hatására jeleket küld a Jupiter bolygóra. Másfél év múlva egy űrhajó indul a Jupiter irányába, hogy felderítse, kinek szóltak a titokzatos jelek. A járművön csak néhány utas tartózkodik, közülük is csak kettő van ébren, a többiek hibernált állapotban várják, hogy elérjék küldetésük célját, amely még számunkra sem világos. Csak az űrhajót vezérlő szuper intelligens HAL-9000 nevű komputer ismeri a titokzatos expedíció pontos okait, azonban az emberi érzelmekkel is felruházott gép, egy programozási hiba miatt a legénység életére tör, mivel úgy ítéli meg, hogy az emberek veszélyeztetik a küldetés sikerét. Az egyetlen túlélőnek az utolsó pillanatban sikerül kikapcsolnia a veszélyessé vált számítógépet. Ekkor kezdődik a film utolsó része, az életben maradt űrhajós tulajdonképpeni odüsszeiája, amelynek során egy ismeretlen dimenzióba kerül. A világűr képei összekeverednek személyes emlékeivel és látomásaival, születés és halál dimenziói egybefolynak, és az űrhajós a tér és idő korlátain túllépve egy olyan szobába kerül, amelyben haldokló önmagát pillantja meg, aki a lét egy magasabb fokán születik újjá.
A film annak ellenére, hogy sci-fi és a történet egyértelműen valótlan eseményekről szól, amelyek megvalósítására máig nem áll rendelkezésre megfelelő technika, a mai néző számára is néhol reálisnak tűnhet. Ennek az az oka, hogy a díszlet megtervezésébe rengeteg energiát fektetett Kubrick. Az építészeti elemeket úgy használják fel és olyan víziókat alakítanak ki, amelyek akkori építészeti irányzatok jövőbeli szempontjait tartják elsődlegesnek. Ez többé- kevésbé sikerül is a rendezőnek, jó érzékkel találja el a későbbi korok divatjait, oly annyira, hogy mostani szemmel nézve is egy modern megjelenésű belső térben érezhetjük magunkat. Az építész Hermann Muthesius 1904-ben ezt írja: „A modern fürdőszoba olyan, mint egy jövőbeli hangszer, melyben a mérnöki technika diadalát ünnepli, melyben minden művészeti elem csak zavaró tényezőként jelenhet meg. A funkcionalitás jegyében született letisztult forma önmagában annyira jellegzetes és mérnöki, hogy egy olyan esztétikai örömforrás, mely nem sokban különbözik egy művészeti alkotástól.”( Paolo Cherchi Usai: Kubrick as architect 1998: 118). A művészeti elem ez esetben a díszítés szinonimája és a funkcionalitás ellentéte. Az épületek legfőbb szempontjai, hogy a mindennapi élethez megfelelő teret biztosítsanak, világosak, praktikusak legyenek és biztonságot nyújtsanak. Amint egy építészetei konstrukció ezen alapelvárásoknak megfelel, máris teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket. Paolo Cherchi Usai vonja a párhuzamot Kubrick díszlete és a funkcionalizmus idején élő építész szavai között.

1:ábra Az űrállomás két hatalmas gyűrűje

2:ábra A Discovery űrhajó
A film technikai kivitelezésének egyik legfőbb célja az, hogy az űrhajó formájában kifejezze a gravitációt, illetve annak hiányát és megoldja a problémákat, melyeket ez felvet. Így például a nagy űrállomást két hatalmas forgó gyűrű alkotja, amely elméletben a forgásból származó erőket használja fel arra, hogy mesterségesen a gravitáció jelenlétét keltse, és az utazókat a padlón tartsa. A Jupiterre tartó űrhajó gömb alakú szárnyában is egy korong forog, ami ugyanazt szolgálja, mint az állomás 2 gyűrűje. Talán ez a „centrifugára” emlékeztető elem a leglátványosabb díszlete a filmnek, ez biztosítja az űrhajósok életterét, itt alszanak, étkeznek, sportolnak, kikapcsolódnak. A díszletet orosz és amerikai űrprogramok leírásai alapján tervezték és építették, 11 és fél méter átmérőjű volt, súlya több mint 30 tonna, sőt 4 és fél kilométeres óránkénti sebességgel forogni is tudott. Az űrhajók stílusossága, a Discovery futurisztikus terei megalapozták a díszlettervezők hírnevét, az alapötletek azonban itt is a Kubricktól származtak, mint például a Hilton hotel űrbéli mása, vagy a nulla gravitációjú WC. A mindenütt jelenlévő intelligens HAL-9000 számítógép egyetlen vörösen világító szeme az Odüsszeusz ellen harcoló küklopsz egyetlen szeméhez hasonlítható.

3:ábra A centrifuga: életnagyságban elkészített díszletelem.

A film azokra az esetekre is ad megoldást, ahol meg kell küzdeni a gravitáció hiányával. Az elképzelés, hogy az űr teljes mértékben lakható, különösen érdekes tény és felveti a gravitációmentes építészet kérdését. Tulajdonképpen megszűnik a jelentősége az alaprajzok egysíkúságának, nincs különbség metszet és alaprajz között, és csak adott helyzettől függ, hogy mit nevezünk éppen falnak, vagy födémnek. Hiszen eldönthetjük, hogy éppen melyik síkot használjuk padlónak. Ezen kötöttségek nélkül teljesen átalakul a térhasználat, hiszen nincs szükség többé lépcsőre, illetve az emelet fogalma is új értelmet nyer. Az ajtók elhelyezkedhetnek egymásra merőlegesen, és a síkváltásokat a padló görbítésével a legegyszerűbb megoldani, mert a rádiuszon való közlekedés jóval kényelmesebb. Az űrállomás folyosója és a kiszolgáló személyzet öltözéke jól tükrözi a további felmerülő problémákat, a közlekedő sávokat mindenütt szőnyeg borítja, amin tépőzárral kiegészített cipők segítségével maradnak az utaskísérők, hosszú hajukat sapka fedi el, öltözékük meglehetősen zárt. Kubrick a divatot is újragondolja a 360 fokos térben.

4:ábra A hosszú folyosó 5:ábra Az űrállomás:Hilton szálló
Abban a tekintetben is nagy fejlődést mutat a film, hogy az építészeti eszközök segítségével, a különféle anyagok megválasztásával kifejezi a belső terek hangulatát. A díszlettervezők többé nem az aktuális high-tech érzetét akarják kelteni, hanem egy jövőbe mutató technológiából merítenek, melyben egy stílusos innováció jelenik meg. A legtöbb felület fehér, magas fényű és jól tükröződő, rengeteg üvegfelületet, képernyőt használnak, és többnyire kerülik a sarkokat. Szinte mindenhol lágy ívelt formákban fonódik össze az egyik sík a másikkal, esetleg tompaszögekkel kapcsolódnak egymáshoz a falak. Ez az egység és rendezett stílus segít a modern berendezésérzet elérésében, s nem csak egy szimpla jövőképet próbál alkotni, hanem a fejlődés tervezett irányvonalát is meghatározza. Ez egy rendezett, tiszta, egészséges jövőkép tele lendülettel, és a határtalan fejlődés eszméjével, lehetőségével. Kubrick modern bútorzatot használ, modern az időszakhoz képest is, modern az alak, az anyag, a szín. Minden belső nézetben élesen jelenik meg a fekete és a fehér ellentéte, hogy kiemelje a környezet határait és általában ezt csak egyetlen színnel töri meg, ami egy élénk rózsaszín fotel, vagy citromsárga falburkolat. Minden szín valamilyen érzelmet fejez ki, egy konkrét hangulatot, de legtöbb esetben feszültséget kelt az űrhajók színtelen steril tereiben. Kubrick a közönséget egy metafizikus állapotba hozza, melyben a tudatalatti, a tudat fölé kerekedik, ezzel aggodalmat és fizikai borzongást keltve. A 2001: Űrodüsszeia belsejének a kontraszt a főszereplője, ellentét a színtelen és színes, a látvány egyenes vonalai, és a bútorok, fotelek, függönyök, asztalok lágy, hullámzó alakjai között. A másik kontraszt a hétköznapi valós tér és a tévékamerák által torzított objektív világ. Ezen kontrasztok összessége zavartságot, abnormalitást, furcsaságot idéz elő egy vizuális élményen keresztül. Ennek ellenére a tereket a sterilitásukból, arányaikból, egyszerűségükből fakadóan esztétikusnak látja a szemlélő, mégis hidegnek és nem valami élhetőnek találja azt.
Corbusier elméleteiben olyannak festette le a jövő házait, ami funkcionálisan minden igényt kielégít és az átlag élethez minden megtalálható benne, tulajdonképpen el sem kell hagyni, ha valaki nem akarja. Az ilyen házgép valamelyest olyan, mint egy űrhajó, de ahogy az építész gondolatai sem állták ki az idő próbáját ezzel kapcsolatban, úgy ezeknek a járműveknek a hideg, funkcionális belső terei sem teremtenek otthont.

6:ábra A Discovery űrhajó terve
Kubrick filmjeiben a folyosók gyakran bírnak nagy építészeti jelentőséggel, illetve hordoznak mögöttes tartalmat. A Jupiterre induló űrhajó nagy része folyosó, melynek a vége egy szinte teljesen szabályos gömbben végződik. A gerincet képező folyosót paralelopipedon alakú szelvények alkotják. Egy olyan térben ahol, az idő múlását csak bizonyos jelekből tudják meghatározni, ahol az óra vagy csillagok állása nem tud reális adatot adni, a folyosó is az idő egy részévé válik. Funkcióját tekintve építészeti szempontból az egyik leghasztalanabb elem a folyosó, mert nem él és nem is csinál benne senki semmit, csak szimbolikus szerepet tölt be.
A film tetemes része nem más, mint a technika dicsérete. Az űrutazás képei alatt, a kecsesen úszó tiszta, hófehér űrhajó láttán olyan érzésünk támad, mintha a felcsendülő Johann Strauss „Kék Duna" keringő a technika himnusza lenne. A film legtöbb beállítását jó előre megtervezték, több grafikusművész dolgozott a tökéletes látvány kialakításán. Egyikük azt nyilatkozta, hogy ”képein az emberek másodlagos szerepet játszanak - a gépeken, épületeken, űrbázisokon van a hangsúly”.

Összefoglalás

A 2001: Űrodüsszeia a filmtörténet egyik csúcspontja, nemcsak ami az elkészítéshez felhasznált emberi és anyagi tényezők rekordját illeti, hanem egyedülálló víziója, a beteljesült technológiai újítások előrejelzése, zenemű szerű hatása miatt. Különlegessége abban is rejlik, hogy az emberiség jövőjét, moralitását és vállalásait, felsőbbrendű hatalmak létét és az ember által kreált technológia szerepét vizsgálja igen szerencsés módon, hiszen nem a válaszokat keresi, hanem a kérdéseket fogalmazza meg. A film az újjászülető körkörösség és a végtelenbe mutató megismételhetetlenség egyszerre. A kudarc örökös fenyegetése mellett is létdefiníció.


Felhasznált szakirodalom
Paolo Cherchi Usai: Kubrick as architect
Cinémas : revue d'études cinématographiques / Cinémas: Journal of Film Studies, vol. 9, n° 1, 1998, p. 117-136.

John Baxter: Stanley Kubrick/ Eredeti cím: Stanley Kubrick. A biography. (Osiris Kiadó, 2003)

Filmkritika:
http://www.mozinet.hu/index.nof?o=0&nyelvid=1&k1=1&k2=43&filmid=11

A képek eredete:
http://chelloveck.sfblogs.net/2010/08/17/stanley-kubrick-2001-%E2%80%93-urodusszeia-2001-a-space-odyssey-1968/

Stanley Kubrick életpályájával foglalkozó oldalak:
http://www.c3.hu/~mediaokt/2001-6.htm
http://nandika.freeblog.hu/files/kubrick/t.html
http://www.filmmuzeum.hu/filmfact.php?id=13

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése