A média, mint fogalom, mit is jelent az építészetben? Hogyan kapcsolódik az építészethez a média, milyen befolyásoló hatása van? Hogyan képes hatni az építészetre?
Hogyan hat a városfejlődésre? Mik ezek az eszközök? Hogyan hat a térre? Milyen típusú terekre hat? Milyen hatással van ez a hétköznapi emberre? Mik azok a média homlokzatok? Hogyan fejlődnek? Mik azok az építészeti videók? Mi okozta a megjelenésüket? Milyen típusai léteznek? Kiknek szól, ki a célközönség?
Milyen hatással van az építésztervezőre a média? Miben jelent változást a technika a média fejlődése? Hogyan reagálnak erre az építészek?
1. A Média
A gimnáziumokba új tantárgy a média, ahol film és médiatörténettel foglalkoznak. Ez a világmédia fejlődésével előre láthatóan kötelező jelleggel bevezetésre került. Míg a művészettörténet, abból is a legáltalánosabb, legrégibb és leginkább az emberekre akarva-akaratlanul ható építőművészet veszít fontosságából. A diákok már kicsi koruktól kezdve kapcsolatba kerülnek a médiával, akár csak a televízión keresztül, de a legnagyobb tudatbefolyásoló elem szerepét tölti be az emberiség életében.
A média egyre nagyobb teret hódít az életünkben, ami az embereknek egy kiegészítő virtuális „nem építészeti” teret hoz létre, de mégis ahhoz kapcsolódik. Ezzel a szolgáltatások egyre inkább kikerülnek a megfogható terekből a virtuális térbe, akárcsak az online vásárlással az üzletek minimálisra redukálódnak, ezzel nagyobb teret engedve a publikus tereknek.
2. A média és a városépítészet
Az ezredfordulóval a városok multidimenzionálisak lettek, már nem csak az épülettömegekből és a benne lakó emberekből áll, hanem a benne elhelyezkedő digitális termékekből, amik reagálnak a környezetükre és válaszolnak a benne lakók intézkedéseire. A városok már nem csak fizikai terek, az épületek sokkal többet nyújtanak, mint egy tér, a digitális korszak élővé teszi azokat. A város egyre inkább fog függni ezektől az új médiai eszközöktől és azok integrálásától a városfejlesztéshez. Bár manapság még az építészeti tervezés középpontjában a „hardver” áll, a művészek és programozók, távközlési vállalatok rendszerint a város megépülése után építik hozzá a „szoftvert”. Erre nagyon jó ellenpélda médiahomlokzat, amely a mai világban egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Egy város evolúciója nem egy ember személyi parancsára történik, ez egy kölcsönös folyamat az ott lakók és a tervezők között és most egy új digitális elem kerül bele az alakító tengelybe. Ez a média.
Ahogy a város egyre inkább függ nemcsak az egyes részek működésétől, hanem az épületek és az új média kombinációjától, szükségünk van ez új média tervezési gyakorlatot befolyásoló tényezőinek ismeretére, a kész épületekre való hatásaira és az átlagember mindennapos életének szempontjaira.
2.1 Tér és a média
Az építészeknek ma már arra is gondolni kell, hogy a média bekerül a lakótérbe is. A legegyszerűbb példája ennek egy kollégiumi szoba. Gondoljuk el, hogy az ötvenes években mikor felépítettek egy ilyen szociális létesítményt és nemcsak, hogy felépítettek, de gondosan meg is terveztek, senki nem gondolt arra, hogy a XXI. századra már elévült épületek lesznek technológiai szempontok szerint. Itt most nem a külső megjelenés a legfontosabb, hanem maga a tér, a belső tér. Ma már minden diáknak saját laptopja vagy asztali számítógépe van, amihez helyre van szükség (persze a technika a „miniatűrök” világába is halad, minél kisebb, minél kevesebb helyet foglaljon el az adott technikai eszköz) megfelelő villamos hálózatra, jól működő gépészeti megoldásokra. Az építésznek erre is gondolnia kell mikor nekifog egy lakótér tervezésének, a média ott is jelen van. Ugyan ez igaz a családok számára kialakított terekben. Egy hálószoba, gyerekszoba vagy egy nappali megtervezésénél gondolni kell a média eszközeire, hiszen lassan azok fogják tervezni a teret.
Másik fontos szempont, a közösségi terek. Hiszen a média átveszi az irányítást ott is. Ahogy az internet egyre nagyobb teret kap az emberek életében az építészek szerepe egyre fontosabb lesz. Az építésznek tartania kell a lépést a technikával az új médiai megoldásokkal. Nagyon jó példa erre a már korábban említett médiahomlokzatok. A gyors fejlődése a médiának az építészetben itt figyelhető meg leginkább.
2.2 Média homlokzat
A média homlokzat, mint kifejezés gyakran jár együtt a túldimenzionált képernyőkkel és animációkkal, megvilágított reklámokkal, amik olyan helyeken vannak, mint a Time Square vagy Hongkong hatalmas utcáinak hatalmas épülethomlokzatai. A homlokzat maga dematerizált, és egy hatalmas hirdetési felületté vált, amik az üzenetek küldésére alkalmas.
Kezdetben az épületek a szürke háttérben mozogtak, és a rájuk vetített színes fényektől, mint egy fény show válik a fő attrakcióvá. A média homlokzatok sajnos elég nagy fényszennyezéssel jártak, amit a városok már megéreztek. Természetesen, mint turisztikai látványosságnak kiváló volt, hogy felhívja magára a figyelmet. Az építészet egyre jobban tudja használni a média homlokzatokat, mint egy stilisztikai funkciót. Ami egykor a homlokzat építése után történt az most egyre inkább a tervezés részévé válik, és ez által új teret nyit a design és építészet világában.
A technika ma már szinte határtalan lehetőségeket kínál fel a designerek számára egy új, még nem látott média homlokzat megalkotására.
Talán az egyik legjobb és legkorábbi példája ennek a Jean Nouvel híres épülete az Arab Intézet, amelynek homlokzata egy, egyfajta mechanikus média homlokzat, amely a tervezésnél már beleintegrálódott az épületbe. A homlokzat gazdagon felépített rácsos ablakokból áll, amely egy árnyékoló szerepét tölti be, és egy fényképezőgép lencséjeként működik. A nap, ahogy keresztülsüt rajtuk, annak intenzitását egyenként szabályozva egy igen érdekes mintát, fényjátékot kapunk a belső térben.
Síkból térbe, a 3 dimenzió világába lépve még több lehetőség rejlik. Az első ilyen interaktív ismert média homlokzat, amelynek csapata építészekből, mérnökökből, matematikusokból és programozókból áll, létrehozta az Aegis Hypersurface nevű forradalmian új felületet. Lényege, hogy a tükröződő fémlemezekből épített szerkezet a valós idejű változásokra reagáljon. Érzékelői a környéken elhelyezett szenzorok segítségével továbbítják a jelet a fémlemezekhez, amik ezáltal életre kelnek, így a nézők számára ténylegesen a „valós idejű” áramló mozgást mutat.
3.ábra : Hyposurface 4.ábra: Hyporsurface mechanikai részlete
A kihívás, a kölcsönhatás, a felületek, a technológia és a tartalom mind előrejelzésként szolgálnak. Az említett két példa csak a kezdet, a határ a csillagos ég. A LED egyre jobban előtérbe kerülése, az érintőképernyők megjelenése mind-mind további új irányokba viszik majd el a média homlokzatok fejlődését. Ezek majd hatással lesznek a mi építészetünkre és a városképekre. A kihívás az építészetben van, de ma és holnap egész egyszerűen a művészetnek és a kereskedelemnek egy fedél alatt kell lennie.
5.ábra: Kunsthaus, Graz 6.ábra:Kunsthaus homlokzatának részlete
2.3 Építészeti videók
A legtöbb építész számára a média maguk a tervező programok és kiegészítő informatikus építészeti eszközök, amik a tervezési folyamatban ma már nélkülözhetetlenek. Ez a hirtelen fejlődés magával hozta azt is, hogy vegyes érzelmekkel fogadták. Egy művészből lett építész, Steven Wang rámutatott arra, hogy a digitális korszakot megelőzően a laikus ember számára, akik ebben az esetben az ügyfelek, a tervezési folyamat érthetetlen és unalmas. Ez nemcsak megnehezítette a kommunikációt az elképzelésekről és szükségletekről, hanem korlátozták is a tervezési folyamat sebességét, és a projekt befejezését is hátráltatták. A digitális fényképezőgépek, mobiltelefonok és a hasonló médiák segítségével az építészek könnyedén lejegyzik a tranziens ihleteket és azonnal meg tudják osztani a gondolataikat a kollégákkal, ügyfelekkel. A kapacitás is bővült, több projekt működhet egyszerre, amely lehetővé teszi a projektek közötti kereszthivatkozást. Nem több mint egy évtizeddel ezelőtt az építészek legnagyobb problémája az ügyfelekkel való kommunikáció volt. A nem szakemberek vagy laikusok általában nehezen továbbítják mit is akarnak és az építészek nehezen találtak utat, hogy a terv lényegét az egymást metsző vonalak között megmutassák. A 3dimenziós technológia, ami már mindenkinél elérhető és segítségével a jövőbeni épületek könnyebben prezentálhatók, virtuális idegenvezetést is elérhetővé tettek az ügyfelek számára. Ez kétségkívül megkönnyítette az építész munkáját.
Az, ami még ezen is túlmutat az-az építészeti videó. A látványtervezésnek ez egy viszonylag új ága. Ahogy egyre jobban cserélődnek a generációk úgy kerül előtérbe ez a műfaj. Nagyon jó példa erre a fiatal építészekből álló BIG néven futó dán építészcsoport. Az általuk használt prezentációs mód nem elégszik meg azzal, hogy egy videón keresztül bemutatja az éppen aktuális tervezésre szánt épületet, hanem egyszerűen az építész szinte benne él a videóban, és egy interaktív prezentáció keretében ismerteti az épületet, ami egyúttal az újdonság erejével hat, és a legmélyebb gondolatokat is egyszerűen, vizuálisan le tudja vezetni.
Talán építész körökben is az egyik legismertebb név a The Third & the Seventh, ahol is az alkotó Alex Roman, már meg lévő épületeket dolgoz fel és mutat be egy más környezetbe illesztve, egy más dimenzióba helyezve azokat. Előzőhöz képest ez más módon közelíti meg az építészetet, itt nem prezentációról, ismertetésről, hanem az építészet és a fotózás, mint két művészeti ág ötvözéséről szól a kornak megfelelő legmagasabb úgynevezett hiperreál színvonalon. A végeredmény gyönyörű. Ezekkel a kis videókkal az épületeket közelebb lehet hozni a laikusok számára akik ezáltal könnyebben eltudják képzelni azt ami egy tervrajzról vagy egy egyszerű látványról nem egészen jön át. A kivételes precizitással és sok munkával járó video végeredménye magasabb és bámulatos hatást vált ki az emberekből. Szinte az, amit látunk, már-már a valósággal vetekszik. És valójában a média eredménye, ami nem csak építészeknek, de építészetről szól úgy, hogy azt bárki megértse.
1,2: ábra The Third and the Seventh c. videóból kivágott részletek
A videók elkészítése igen komoly számítástechnikai beruházással, és szakértelemmel jár. A renderfarmok ahogyan azt a számítástechnikában hívják, nagyon sok pénzbe kerülnek. Ezért ez is egy önálló iparággá nőtte ki magát, számos reklámkészítő cég bővítette szolgáltatásait ez irányba, és számos erre specifikálódott cég alakult. Így egyre inkább kapcsolódik a filmművészet az építészethez, egyre nagyobb szerepe lesz a videóknak, döntő szerephez jutnak az ügyfél meggyőzésében.
Másik igen érdekes formája, amikor is a kész épületről készítenek valósághű videót, amivel az épület a video dramaturgiai és zenei eszközökkel mélyebb, akár irányított érzelmeket is ki tud váltani az emberekből. Ezáltal tudja az építész bemutatni, megismertetni az épületét a közönséggel, legyen szó építészekről vagy hétköznapi emberekről. Nemrég jelent meg az egyik nemzetközi építész honlapon ( ArchDaily ) egy igen sikeres magyar építész Kis Péter munkája, aki az épületét a gyönyörű fotókon kívül, amik szintén elengedhetetlen fontosságúak, egy videón keresztül mutatja be. A kész munka igen egyszerű technikai megoldásokat használ, azonban a végeredmény mindenki által érthető. Rajta kívül is akadnak már olyanok, akik az épületeiket így prezentálják itt Magyarországon. Az építész rajzokat nem mindenki képes olvasni és természetesen felváltani azokat ma még nem igen lehet.
3. Az építész és a média
Az információk gyorsan növekvő rendelkezésre állásával a legtöbb területen a szakértelem csökken. Az internet széles és könnyű elérhetőségével minden érdeklődő egyén könnyedén tud adatokat szerezni bármilyen területen, ami a professzionális specifikációt viszi csökkenő ágba. ezzel az építészek nem kizárólagos szakértőivé válnak a területüknek, egyes esetekben tanácsadóivá vállnak, főleg egy olyan társadalomban ahol a vásárlói keresletet nagyra értékelik. Építészek gyakran szembesülnek olyan ügyfelekkel, akik egy bizonyos célra a projektet megálmodták és csak „konzultációra” látogatnak el az építészhez. Természetesen a szerkezeti részletek az építész felelőssége, de bizonyos esetekben a koncepcióalkotás átkerül a kliensek kezébe. Vannak olyan építészek, akik kevésbé lelkesek a feltörekvő eszközökért. Igor Peraza, egy építész az EMBT-ből (Benedetta Tagliabue, Miralles Tagliabu), a Sanghaji EXPO spanyol pavilonjának egyik tervezője, kifejezte aggályait az építész a média tengerében való szerepével kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy az építésznek elsősorban arról kell gondolkodnia, hogy az épületet hogyan értékelik az emberek és a csúcstechnológia csupán a dolgok könnyebbé tételéért jön létre. Nagyon fontos, hogy az építészek tisztában legyenek a technológiával és annak épületben való alkalmazásával, de soha nem lehet elsődleges szempont egy építész számára. Egy építész program segítséget nyújthat a tervezőnek a 3dimenziós látványtervek elkészítésében, illetve a komplex, bonyolult szerkezetek tervezésében, de a jó tervezési alapelvek még mindig az életből származtathatók.
Összefoglalás
A média egyre nagyobb szerepet játszik a mi személyes és a társadalmi életünkben egyaránt. A média drámai módon átalakította a társadalmat oly módon, hogy ki vagyunk szolgáltatva ezáltal az élet egy új ismeretlen, oldalának. Műszaki és elsősorban a digitális technológia tolta a médiát határtalan zónába, ahol sem a média sem a technológia nem függetlenek egymástól. Így van ez az építészet és a média kapcsolatával is. Egymás nélkül a kettő nem tud létezni. Az internetes vásárlások elterjedésével a bevásárlóközpontokra az igény csökkenni fog. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az üzletek, bevásárlóközpontok eltűnnek, mindig lesznek termékek (pl. ruhák) amiket jobb személyesen vásárolni. Mindenesetre a raktárok méretei csökkenni fognak. A bevásárlóközpontok egyre inkább spirituálisak, mint anyagiak lesznek, akárcsak a templomok a középkori Európában- hely emberek számára, hogy barátokkal találkozzon és szocializálódjon. Ugyanígy a könyvtárak pusztán levéltári központokká válhatnak. Ezekkel a változásokkal mindenképpen fel kell zárkóznia az építészetnek.
Felhasznált szakirodalom
http://www.wikipedia.hu
Internetes kereső oldal
http://www.big.dk/
BIG építész honlap
http://hyposurface.org/
http://www.realities-united.de/
Médiahomlokzatokról
Összegyűjtött videók listája:
http://vimeo.com/7809605
The Third & the Seventh video
http://vimeo.com/14711176
Kis Péter_Práter utcai lakóház
http://vimeo.com/17119105
Vincze László_Káli medencében lévő lakóépülete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése