2011. január 22., szombat

Nagy Tamás: Eredet

A dolgozat tárgya a manipuláció és építészet összefüggése az Eredet című film cselekménye kapcsán. Hogyan használja ki az építészet által nyújtotta lehetőségeket a film, hogy hatásosabb legyen és mondanivalóját erősítse? Központi vizsgálati fonalam, hogy: El tud-e vonatkoztatni az alkotó valós életének befolyásoltságától, ha minden eszköz a rendelkezésére áll az alkotás során és csaknem teljes szabadsággal bír? Ha igen akkor mennyire és mely területeken, ha nem akkor hol köszön vissza saját épített környezetünk befolyása?

1. Manipuláció és építészet az Eredet című film nyomán
1.1 Filmválasztás indoklása
A filmben az építészet szinte a fő cselekménnyel azonos fontossággal van jelen. Nemcsak a történet épített hátterét jelenti, hanem szoros összefüggésben van az eseményekkel, fontos alakítója és meghatározója a cselekménynek. Szemtanúja lehetünk annak, ahogyan egy fiatal építészhallgató tehetsége folyamatosan kibontakozik. A rendező építészet iránti érdeklődése érződik a filmen, ahogyan az építészet határait feszegetik egyes jelenetek. Minden színtéren az épített környezet nagy befolyással van az elérni kívánt hangulatra. Az építészeti eszközöket tehát nem mellékesen alárendelve használja a rendező a filmben, hanem az, mint meghatározó, determináló elem jelenik meg a film hierarchiájában. Összességében ezért esett a választásom az Inception című film feldolgozására.
1.2 Manipuláció általában
Az ember személyisége, döntései, gondolkozása manipulálható beszélgetés által, üzenetek közvetítésével, egy oldalú kommunikációval, mint például: reklámok, felhívások, hirdetések… a képzőművészeti alkotások (szobrok, festmények, rajzok, grafikák) szintén gondolatot ébreszthetnek bennünk és megváltoztathatja hangulatunkat érzéseinket. Az épített tér melyben élünk még inkább befolyásolja az emberek világát, színével, formájával, sűrűségével, magassági viszonyaival, alkalmazott anyagokkal. A tervezett épület jól működik, ha megjelenésével, formájával meghatározott funkciók működését erősíti, vagy szándékoltan gyengíti a célnak megfelelően. Az építészet igen hatásos médium a manipulációban, manipulatív üzenetek közvetítésében, mert az emberek nap, mint nap találkoznak vele, életterük szerves részét képezi, az épített környezettől egyre kevésbé szakadnak el. Az épített környezetet megkerülni nem lehet, mivel benne élünk, ellenben például egy kortárs művészeti kiállítás csak a látogatókra hat, az emberek szűkebb csoportjára, akik tudatosan felkeresik azt, mert hallottak róla, és érdeklődnek a téma iránt. Ez az egyik nagy különbség az épített környezettel összehasonlítva, mert beleszületve abba, az építészet tudatalattinkra hatva életünk kezdetétől fogva folyamatos hatással bír rá.
1.3 Manipuláció, mint a film cselekményének fő mozgatórugója
A film eseménysorozatának lényege, hogy egy személy tudatában egy gondolatot ültessenek el, méghozzá úgy hogy azt a célszemély pozitív dologként élje meg álmában. A gondolat összetettsége folytán az álom mélyebb szintjeire kell azonban „lemenni” a tudattalan szintjéhez egyre közelebbi állapotba. Minden egyes álom szintér épített környezetének megtervezését egy építészre bízzák, annak érdekében, hogy a manipuláció minél élethűebb, hatásosabb, sikeresebb legyen. A cél tehát a minél hatékonyabb manipuláció, melyhez az elképzelt környezet segítséget nyújt.
Az egész küldetés az álom az álomban 3 szint mélyen önmagában hihetetlen feladat mely képzelő erő, kreativitás és fantázia nélkül elképzelhetetlen. A szereplők kreatív gyors gondolkodású személyisége alapvető késségnek kell lennie az események során. A film álombéli helyszíneket biztosít az építészeti képzelőerő számára, miközben a fő esemény egy repülőgépen játszódik. Az álomban szabad út nyílik a képzelgések számára. Olyan szereplők szükségesek, akik kreatív személyiségükkel eleget tudnak tenni ezen elvárásoknak. Csakis olyan személyek jöhetnek szóba ilyen szerepben, akik munkájuk, életük során is szinte az álmokban járnak és képzelőerejüket nap, mint nap használják, csiszolják, kreatívak és eléggé el tudnak rugaszkodni a megszokott szokványos világtól. Ez lehet az oka, hogy a rendező a filmben több kreatív embert, építészt, hamisítót, vegyészt vonultat fel.
1.4 Az álombéli tervezés folyamata, és eredménye a filmben összevetve a saját világunk által manipulált képzelőerővel

Rendkívül izgalmas az a feltevése a filmnek, hogy egy személy által elképzelt építészeti alkotás, lehet szó csupán egy szobáról, egy lakásról, vagy akár egy egész városi szövetről az meggyőzően tud hatni egy másik ismeretlen személy számára. Mérettől, strukturáltságtól, funkciótól függetlenül. Mi lehet az összekötő kapocs a két ember elméje között? A filmben csoportos álomterápia szerű, álombéli cselekvések zajlanak. Van egy álmodó, akinek az álmába belép a többi leendő résztvevő. Minden egyes álom épített környezetét az építész tervezi meg. A dolog érdekessége tehát, hogy az előre kitalált részben tudatos részben ösztönösen megalkotott, projekciókkal feltöltött álombéli világ a célszemély számára teljesen valóságosnak tűnik. Valószínű magyarázat lehet, hogy maga a célszemély is valamennyire hasonlóan képzelné el a dolgokat. Erre jó vizsgálati terület az első álom szintje, mikor egy városban zajlik a cselekmény. Ariadné a várost álmában tervezte meg, saját tudatalatti gondolatait felszínre hozva, az álom alatt az agy sokkalta gyorsabban dolgozok és képes a filmben egy egész város rögtönzött szerű megteremtésére. De ez a város egy az egyben Ariadné agyszüleménye, melynek ráadásul emlékektől mentesnek kell lennie, így tehát csak pusztán olyan elemeket tartalmaz, melyekkel korábban az alkotó nem is találkozott, és ami fontosabb maga a célszemély sem találkozhatott soha. A célszemély abszolút valóságosnak éli meg azonban ezt a várost, nem tűnik fel neki, hogy ez csak álom. A közös kapcsolódási pont az lehet hogy közös az alap ami generálta Ariadné gondolkodását és ami generálná a gondolkodását a célszemélynek is ha tervezni kéne. Ez a közös kapcsolódási alap nem más, mint a meglévő épített környezet, melyből merít Ariadné tudatalattija az álombéli tervezés során. Összegezvén leírtakat. A mindennapi környezetünk oly mértékben befolyása alá vonja az embereket, gondolkodásukra, képzelőerejükre, kreativitásukra oly mértékben hat, hogy annak hatása felfedezhető még a legelvontabb alkotásainkban is. Az ember nem tud elszakadni a földi létezés korlátaitól, minden alkotásában benne van a létezésének egy darabja mert ebből a földi kontextusból született, abból merítetett és így abba is tartozik. A közös „gyökér” tehát a magyarázata annak, hogy egyáltalán lehetséges mások számára valóságosat képzelni.
1.5 El tud-e szakadni az építész a „közös gyökér” hatásától?
A film legnagyobb attrakciói közé tartozik, mikor az építész megpróbál elszakadni a megszokott dolgoktól és újat alkotni. Szabadjára engedve képzeletét, tudatalattiját, az építészet határait feszegeti. Mikor az álmodó tudatalattijából származó projekciókkal megtölti a várost, az a létező befolyásának hatására vetül ki az álomban. Az előbb leírtaktól ellentétben a létező világunk manipulációja, befolyása helyett az építész saját elképzelései szerint próbálja meg manipulálni, alakítani az álombeli színteret. Ezek a próbálkozások mind az építészet mind pedig a filmkészítés korlátait feszegeti. A továbbiakban megvizsgálom, hogy az egyes jelentekben mennyire érvényesül saját korunk hatása a az épített dolgokra, illetve, hogy mennyire tud elvonatkoztatni attól.
Az első választott jelenetem mikor Ariadné ismerkedik az álombéli építés lehetőségével. Itt a rendező korlátlan alkotói szabadságot ad az építésznek. Ez lehetőség ahhoz, hogy saját maga számára szubjektíven alkothasson. Maga a tervezés módszertana alapvetően más hiszen az elménkben életünk során felgyülemlett hatások, emlékek a tudatalattiban szintetizálódik és azok kivetülései az álomban kontrolálatlanul megjelenhetnek. Ezt kezelni megtanulni időigényes folyamat. Ariadné mikor rájön, hogy álmodik ráébred arra is, hogy szinte korlátlan alkotói szabadsággal rendelkezik. Maga a tudat, hogy mindent meg tud változtatni először félelmet kelt benne, félelme kivetül és hangulatának megfelelően a tudatalattija működésbe lép és érdekes téri szituációkat produkál. Az új alkotói szabadsággal felvértezett építészhallgató kezdetben nem tudja féken tartani korlátlan szabadságát, azok el is burjánzanak rajta. Érdekes jelenet a filmben mikor a félelem eluralkodik rajta és az szül téri szituációkat; az ablakok berobbannak, a zöldségek, gyümölcsök elrepülnek majd felrobbannak, a macskakövek felrepülnek…
1;ábra Korlátlan alkotói szabadság eluralkodása
Szinte korlátlan szabadsági fok tudatában Ariadné inspirálódik és érdeklődik, hogy mennyire is más terep ez mint az addig megszokott: „…mennyire érvényesek a fizika törvényei?” A határtalanság érzete inspirálja az alkotót és bátran kísérletezni kezd. Szabadjára engedi fantáziáját és az eddig megszokott téri szituációktól merőben újat hoz létre: Párizs utcáját megtükrözi és ráhajtja saját magára. A fizika megváltozott törvényei és a kreatív képzelőerő az építészet határait feszegeti.
2; ábra Alternatív térhasználat
De ez a képzelőerő sem lehet korlátlan. Ott van az ellenőrző pont, a másik álmodó (az alany), akinek a tudatalattija benépesíti ezt a környezetet emberekkel (projekciókkal) a feltűnő, gyors változtatásokat támadásként érzékeli. Érzi, hogy valaki más manipulálja a világot, így támadásba lép. Tehát egyfelől a környezet sem fogadja be az áttörő jellegű nagy változtatásokat, másrészről az alkotó személyisége nem biztos, hogy mentesülni tud a hozott információs anyagtól. Ez a saját világunk elménkre nyomott hatása.
Érdekes, hogy adott egy fiatal ambíciózus alkotó, akinek nincs megkötve a keze. Tulajdonképpen akármit csinálhatna a variációk száma végtelen. És mégsem tud elszakadni teljes mértékben a földi élet hatásaitól. Olyan erősen él benne az épített környezet, hogy meghatározza elméjét, tudatalattijában folyamatosan dolgoznak a tárolt információk, fantáziájá szűkítve. Maga a módszer kreatívnak mondható ahogyan két oszlopot megtükröz majd annak a tükörképéből hoz létre egy egész oszlopsort, tulajdonképpen a párizsi Pont de Bir-Hakeim híd pontos mását. De amit létrehoz az végképp nem mondható kreatívnak. Ugyanis másol, hiába, hogy elvileg mindent megtehetne a földi lét erősen ott lappang az elméjében és befolyásolja azt.
3:ábra Magának a módszernek a kreatív volta
A földi kötöttségektől való elszakadás sokkal inkább a terek használatában érhető tetten. Több jelenetben figyelhető meg példa az alternatív térhasználatra. Ezek közül az egyik legérdekesebb az ún. Esher lépcső megjelenése. Az álomtér nem végtelen kiterjedésű. Hogy ne lehessen elérni a végét ezért az egészet önmagába visszatérő zárt hurokként tervezik meg, egy-egy útvesztőnek felel meg minden álombéli helyszín. Tulajdonképpen mikor Arthurt kergeti az egyik projekció a második
4;ábra Alternatív térhasználat a tér görbítésével
álomszinten a hotelben játszódó jelenetben, akkor kifutnak a képzelt helyszín határára. Itt alkalmazza a tervező a fent említett Esher lépcsőt, hogy a teret önmagába zárja vissza. Így kerül a lépcsőn lefelé haladva egyszer csak az őt követő háta mögé és löki le a mélybe. Ez a filmforgatás során virtuális térben történik, a lépcsőházi jelenet paradoxonja számítógéppel modellezett. Másik látványos módja az alternatív térhasználatnak a folyosós verekedés, ahol súlytalanság állapotában próbálják legyőzni egymást. Ehhez a jelenethez a forgatás során építettek egy forgatható folyosót, melyben gyakorolhatta a színész a mozdulatokat, hogy még élet hűbbnek tűnjön a jelenet.
5; ábra Alternatív térhasználat
A filmkészítés során ezek a jelenetek igazi kihívást jelentettek. Emellett a párhuzamos jelenetek és lassítások szintén figyelemre méltóak. A nézőt ezek a fogások egyszerre nyűgözik le és viszik közelebb a cselekmény megértéséhez.
A továbbiakban lehetne elemezni, minden egyes álombéli színtér épített környezetét de a dolgozat terjedelme miatt én egyet a legjellegzetesebbet választom ki és azt elemzem tovább.
A filmben a legmélyebb álomszint a tudattalan partja ez a negyedik szint, a legmélyebb a film felépítésében. Cobb és felesége és két kis gyermekével él itt képzelt világukban. Csak ők négyen. Az egész film cselekményét végigkíséri Cobb szenvedése, hogy nem lehet együtt feleségével, nem láthatja gyermekének arcát. Legbelsőbb vágya, hogy családjával együtt, boldogan éljen. Ez motiválja mindvégig. Az egész akcióért kapott pénzét a vegyésznek adja annak szolgálatáért, ő tehát nem a pénzért csinálja hanem a családjáért.
6; ábra Külső hatások megjelenése a szubjektív emlékek mellett
Elvileg ezen a szinten kellene a legjobban eltávolodni a saját korunk normáitól, manipulációjától, hatásaitól függetlenedni. Az álmodó legmélyebb érzései törnek itt felszínre, melyek mélyre vezethetőek vissza, ami itt megjelenik az mély emlékek, hatások kivetüléseinek eredménye. Saját életük mérföldköveinek színterei jelennek meg mint például: Mall szülőháza... Ez a kis házacska ott van beágyazva egy hatalmas több százezres nagyságrendű városi szövetben. A szülőház mellett közvetlen szomszédságban megjelenik egy minden izében modern épület; vasbeton vázas épület, alul-felül sík vasbeton födém, látszóbeton felületek, a földszint üveghomlokzata a többi szinttel együtt visszahúzva a külső síktól. Háttérben pedig egy jellegzetes nagyvárosi kép.
Saját életüket legmélyebben meghatározó dolgok mellett tehát megjelenik egy idealizált városi szövet is a benne tomboló építészeti stílus hullámokkal együtt.. Pedig csak az érzelmek dominálnak, hiszen nincs munka, társadalmi kötelezettségek nem léteznek, az egész várost kis családjával mindösszesen négyen lakják, és mégis egy egész nagyváros jelenik meg épített környezetével. Találunk benne irodaházakat, hatalmas köztereket, nagy bérházakat a parton, illetve felhőkarcolók rengetegjét. Persze fizikai lehetetlenség belakni, használni négy személynek ekkora várost. Jogosan tehető fel a kérdés, hogy miért egy nagyváros képe jelenik meg álmukban?
Életükben városi emberek, melynek épített környezete még legmélyebb álmukban is visszaköszön. Attól függetlenedni nem tudnak. Legmélyebb tudatalatti szintjükre is hatással van. Ötven évet éltek ebben az álomban és az egészet ők építették fel. A családi béke megléte mellett építették a várost fokozatosan. De minek? Az egyik válasz, hogy passzióból, mert mindkettőjükhöz közel áll az építészet és unatkoztak mivel nem kellett dolgozni semmilyen teher nem nyomta vállukat és ráértek.
A másik lehetőség, hogy a családi béke, harmónia mellett, ezt a körülményt érezték természetesnek, biztonságosnak, mivel valós életükben is nagyvárosban éltek. Annak térformái voltak hatással elméjükre, így álmukban is visszaköszön, holott funkcionálisan semmi szükség rá, valamint a fenntarthatóság esélye csekély, így szemmel láthatóan pusztul

7; ábra Utópisztikus nagyvárosi kép, mint 4 személy élettere
1.6 Összefoglalás
A film lehetőséget ad az építészet határainak letapogatására, felveti a kérdést, hogy mi történik ha teljes szabadságot kap az alkotó. Az alkalmazott technikák, az alternatív térhasználat a tér görbítésével (Esher lépcső, város felhajtogatása), valamint az szabad építés aktusa (tükrök segítségével létrehozott gyalogoshíd Párizsban) mind-mind rendkívül kreatív és az elme szabadságát tükrözi, azonban amit létrehoznak mint produktum ezzel a korlátlan szabadsággal abban mind felfedezhető saját világunk manipuláltsága, hatása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése