A filmes technikák változása kihatással volt az építészet és film kapcsolatára is. Manapság egy Hollywoodi film elkészítésekor biztos találkozunk a stáblistában építészekkel. Szerepük megnőtt, ahogy az egyes filmek egyedi világot akarnak megjeleníteni a filmvásznon. Ezek a legtöbbször virtuálisan létező helyek, városok, épületek vagy belsőterek mind a film cselekményének kibontását, hitelességét szolgálják. A második főcím két rendező: Tom Twyker és Christopher Nolan filmjei közül mutat be példákat, ahol a különböző formában épített környezet felhasználásával alátámasztják, vagy éppen alakítják a film történetét. A filmek sorrendje olyan fejlődési vonalat mutat be, ahol az egyes kortárs épületek csupán látványszerű használatától, egy fiktív társadalmilag rétegződött városon keresztül eljuttunk a film építészet általi teljes manipulációjához.
1. Film - Építés
Az építészet és a média kapcsolata a film moziba kerülése előtt összekapcsolódik. Ma már a filmek költségvetése és a különböző technikai megoldások szerteágazó lehetőségeket biztosítanak a képi világ és így az építészet megjelenítésére. Ez magával hozta, hogy egyes építészek filmes munkákra szakosodtak. A film környezetének megalkotása három alapvető módon történhet.
A legalapvetőbb filmezési technika mikor a jelenetek létező helyszínekre, íródnak. Mégsem mondható, hogy ez csak unalmas eredményeket szülhet. A filmes világítások vagy a kamerák széles alkalmazási lehetőségei átértelmezik ezeket az épületeket, belső tereket. Az eredeti helyszíneket sem könnyű már meghatároznia a nézőnek. A beazonosítást még inkább lehetetlenné teszi olykor a történet szövevényességéből adódó helyszín változások. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy egy épület lépcsőházából kilépve egy kilométerekkel távolabbi utca járdájára lépünk. A később részletesebben bemutatott A bűn árfolyama című filmben például egy épület kikerül valós környezetéből, hogy új környezetében jusson más szerephez.
A nagyobb költségvetésű filmekben vagy ahol a történet ezt megkívánja, a helyszíneket egy üres csarnokban vagy egy sík területen felépítik. Magyarországon az etyeki Korda stúdió alkalmas ilyen komplett díszletek felépítésére. Az előző technikához képest ez a filmkészítők számára sokkal komfortosabb megoldás mivel ideális körülményeket tudnak számukra biztosítani. Az épített környezet itt díszletszerű minden a gyors építhetőségre van tervezve. Ugyanakkor szükségtelen megépíteni az egész helyszínt hisz a néző úgysem fogja látni a kamera mögötti teret. Az így elkészült filmeken a valóstérnek tehát sokszor csak hatodát láthatjuk, a többit az agyunk építi fel a látott térszelet alapján. A méreti behatároltság miatt ezt a technikát általában belső terek bemutatására alkalmazzák. Példaként a filmsorozatokat említhetjük, ahol sokszor csak egy két helyszínen játszódik az egész cselekmény ilyen pl.: Barátok közt stúdiója ahol az egymástól távol lévő házakat is csak egy vékony gipszkarton választja el a valóságban.
A számítógépes technikák fejlődésével a filmek világa is megváltozott. A régen mulatságosnak tűnő alufóliázott csészealjon érkező földönkívüliek ma már a 3D-s grafikának köszönhetően gigantikus csillagrombolókkal érkeznek meg. A mérhetetlen szabadság a filmek épített világát is megváltozatta, az építészek, grafikusok, a filmesek által megálmodott jelenetekhez illő környezetet, épületeket tudnak virtuálisan felépíteni. Ebből kifolyólag már a film koncepciójának létrejöttekor jelen van legalább egy építész is. Ez a kezdeti szoros együttműködés formálta meg Batman Gotham City-jét. A színészek oldaláról nézve azonban itt a legnehezebb, ha nem lehetetlen a hiteles játék, mivel nehezen tudnak azonosulni a filmmel ha a jeleneteket zöld vagy kék háttér előtt veszik fel, majd pedig utólag helyezik be a szereplőt a filmes környezetbe. A greenbox technológia olyan látványos filmeket eredményezett, mint a Gyűrűk Ura, Trója vagy az Eredet. Egyre több így készülő film hatására az építészek egy része erre a területre specializálódott.
A legtöbb film mégsem kategorizálható be az említett technikák közül csak egybe, hanem az épített környezet adottságainak legmegfelelőbb technikákat választják ki a filmes szakemberek.
A fentebb említett filmes eljárásokból különböző rendű kapcsolatok szűrhetők le a filmkészítés és épített elemek valamint a filmes szakemberek és építészek között. Az első esetben a filmes szakma fokozatosan jut el a helyszín változtathatatlanságától, a határtalan alakítás lehetőségéig. A fejlődés itt mindkét területet egyformán szolgálja és ösztönzően hat mindkét szakma fejlődésére. A második kapcsolat vizsgálatánál az látható hogy az építész egyre hamarabb és nagyobb befolyással jelenik meg a film készítésében. Ebből következően a hagyományos értelemben vett építész először díszlettervezővé majd pedig grafikussá változik át, a fejlődő technológiák során. Utóbbi esetben már nem ítélhető meg egyértelműen hogy még építészről beszélünk vagy már filmes szakemberről (grafikus-tervező, látvány-tervező stb.).
2. Az építészet szerepe a filmben
2.1 A bűn árfolyama (The International 2009), rendező: Tom Twyker
A film egy modernkori összeesküvés-elméletet mutat be, ahol óriás bankok pénzelik az alvilágot és korrupcióra kényszerítik a hatóságokat. Ebbe a világába csöppen (Clive Owen) Interpol ügynök, aki önfeláldozóan próbálja fel számolni ezt a korrupt világot.
A sztori szövevényességéből fakadóan sok helyszín-ugrás van a film során. A filmben megjelenő épületek nagyobb része a mai kortárs építészet körébe tartozó példákból került ki. Twyker célja a modern épületekkel a komor, baljós és korrupt pénzvilág bemutatása volt. A jelenetekben feltűnő jellemtelen üveg-fém paloták, a bankok alvilági képét vetítik ki, ahol is az öltönyös egyforma emberek szövik aljas terveiket. Egy banki értekezlet pl.: a Jean Nouvel tervezte Galeries Lafayette belsejében játszódik, ami csillogó üveg hiperboloidjával erősít arra, hogy a pénzemberek bármit képesek elérni. Egy autós jelenet során egy másik kortárs épülethez a Zaha Hadid által tervezett wolfsburgi Phaeno Science Centre-hez jutunk. Ám nem az eredeti helyszínen látjuk viszont az épületet. Twyker mint egy makettet áthelyezte egy sziklás környezetbe, ahol még inkább kifejeződik az épület dinamikus tömege és szürke kemény látszóbeton felülete így nyújtva még izgalmasabb hátteret az akciójelenethez. A film legfőbb jelenete a Frank L. Wright által tervezett New York-i Guggenheim múzeumban játszódik. A belső tér csigavonal közlekedő rendszerét látványos kamera mozgással mutatják be. Ebben a tiszta fehér térben kezdődik a végső leszámolás, ahol mindent szétlőnek. Érdekesség, hogy a jelenethez teljes nagyságában megépítették a kiállítótér belsejét, mindössze 16 hét alatt.
Tom Twyker filmje jó példa arra hogyan használhatja fel a kortárs építészetet a filmezés. A rendező a film látványának megteremtésére akár még épületeket is képes filmes technológiával elmozdítani eredeti környezetéből vagy épp egész belsőtereket épít fel. Ugyanakkor elgondolkodtató milyen kontextusban jelennek meg ezek az épületek, milyen világot erősít vele a mozifilm, bár a felvonultatott épületek csak egy kis szegmensét mutatják be a kortárs építészetnek.
2.2 Batman kezdődik (Batman Begins 2005), rendező Christopher Nolan
A klasszikusnak mondható Batman sorozat feldolgozásának első részében életre kell a képregényekből ismert Gotham City. A fiktív város először 1940-ben jelent meg a képregényben. Azelőtt Manhattan volt Batman városa, ám jobbnak látták egy független város megalkotását. Az évek és a feldolgozások során sok építészt foglalkoztatott a város tervezése, ezek a változatok a részleteikben eltértek, de közös jellemzőként létező építészeti stílusokhoz (Gótika, Art Deco, Art Nouveau) nyúltak a város hangulatának megalkotásához.
Cristopher Nolan, Nathan Crowley segítségével vitte filmvászonra a várost. A történeti előzményeket figyelembe véve a várost különböző rétegekből építették fel, mely vertikálisan jelentkezik. A legalsó réteg a munkanélküliségnek áldozatul esett, elgettósodott szegénység lakhelye, ennek eredetije a ma már ledózerolt Hong Kong-i Kowloon Walled negyed volt. A filmben ide már nem szűrődik le semmilyen fény. A lopások, erőszakosságok és gyilkosságok színtere ez a hely. Felfelé haladva és egyre nagyobb látószöggel nézve a városképben kirajzolódnak a XX.sz.-i felhőkarcolók. Ezek az épületek csak díszletként szerepelnek a filmben, mivel a gazdagság és a szegénység között félúton vannak. A főhős a két véglet között mozogva csak érinti ezeket a helyeket. Bruce Wayne másik, civil élete a következő rétegben játszódik, ahol is a modern építészet minden vívmánya látható. Azonban ezek az épületek valós elemeket is tartalmaznak. A Gottham City központjában található Wayne torony, mely a város legmagasabb épülete (magába foglal egy operát egy víz- és áramellátó központot valamint a magas vasút állomását) például a chicago-i Board of Trade Building art deco hatású irodaháza alapján készült. A város épületeinek tervezésekor forrásként Tokyo, Hongkong, New York és Chicago felhőkarcolóit vették még alapul.
A film belsőtereinek megalkotásánál ugyancsak létező építészeti tereket dolgoztak fel, mint például a Rotschild villa szalonját, ahhoz hogy megalkossák a Wayne villát. A birtokon azonban fordított a rétegek sorrendje, ellentétben azzal, ahogy az a városban látható. A lelakott villa itt a tragikus múlt szimbóluma, mellyel ellentétben Batman barlangja, modern mindennel felszerelt vasbeton bunker.
A film szintteréül szolgáló Gotham City jól mutatja a fejlődést, mely a film világában a számítógépes grafika megjelenésével elindult. Azonban ez a fiktív város még nem lépte át saját határait, történeti kontinuitást mutat az eredeti 1940-ben született koncepcióval. Ezért a 2000-es évek elmúltával a város már nem hat olyan frissnek, mint születésekor, az art deco-s, art nouveau-s stíluselemek inkább tűnnek historizálónak mint jövőbe mutatónak. Azonban a két világ közötti ellentétet továbbra is kellő kontraszttal mutatta be.
2.3 Eredet (Inception 2010), rendező: Christopher Nolan
Cristopher Nolan újra építészeti érdeklődésének hódolhatott, mikor felkérték a film forgatókönyvének megírására. A mozifilm újfajta szerepbe állította az építészetet. A történet központi álomvilágával kitágította az építészet lehetőségeit. A Batman sorozathoz képest a filmnek nem volt történeti előzménye, így az építészeti világot alapjairól kezdve építhette fel. Ebből kifolyólag nem egy teljesen egyedi világot alkotott meg, hanem csak egy helyet, ami szabad teret ad koncepciók, struktúrák kipróbálására.
A film főhőse Cobb és társai álomrablók, akik mások álmaiba beépülve a tudatalattijukból megszerzik a szükséges információkat. A siker érdekében olyan világot kell létrehozniuk az álomban, melyben a célszemély komfortosan érzi magát (mintha azt ő álmodná).A nyitó jelenetben például az egyik építész rossz anyagú szőnyeget „álmodik” a célszemély lakásába és ezáltal lebukik az egész csapat.
A bonyodalom és az építészeti fantázia igazi kibontakozása csak Ariadne felbukkanásával kezdődik. A tanulási folyamat során a hétköznapi Párizs utcáit egymás tetejére hajtja. Ezzel tesztelve határait a Cobb által megismertetett világnak, ám az emberek és autók mintha mi sem történt volna, fejjel lefelé és az élek mentén átfordulva tovább tudnak haladni. Egy másik jelenetben pedig két-két oszlopból, két egymással szembe állított tükörrel végtelenített képet hoz létre, mely a tükör összetörésével fedett hídszerkezetté alakul. Ariadne kísérletei során rájön, hogy ebben a világban az építész minden fantáziáját kiélve létrehozhat épített elemeket egyszerű koncepcionális gondolkodással: egyszerű műveletekkel, transzformációkkal és a szerkezetiség teljes figyelmen kívül hagyásával.
A film későbbi jeleneteiben például kétszer is találkozunk az Escher féle végtelenített lépcsővel, ami csak az álom világában létezhet, mivel létezése egy optikai csalódáson alapul. A filmben felső kameraállás szolgáltatja azt a nézőpontot ahonnan a kétkarú lépcsőn Arthur az érkezési szintre juthat vissza. Majd mikor a kamera rááll a szereplőre, akkor válik láthatóvá a lépcsőben lévő szakadás. A szerkezetek használatának teljes felcserélődését (egyenértékűségét) mutatja be az a jelenet mikor a gravitáció megszűnésével a harc a tér mind a hat felületén ugyanúgy folytatódik. A fal, padló és mennyezet használata összemosódik.
A filmben nagyobb léptékű struktúrák is bemutatásra kerülnek ezeket Ariadne szemszögén keresztül ismerjük meg. A főhős által teremtett városstruktúra velencei hatást idéz a szigetszerűen álló házakkal, valamint a part sziklafalát alkotó romos házak természeti jellemzőkkel rendelkeznek (beleszakad az óceánba, mint a gleccserek vonulásuk végén). Ez a szinesztézia-szerű viselkedés is mutatja mekkora szabadságot adhat egy építész számára az álom világa.
Az Eredet című filmben az építészet új szerepben jelenik meg. Itt nem az építészet szolgálja ki a film cselekményét, hanem az építész gondolata alakítja az események lefolyását. A film során végig, az-az alapkérdés lebeg az építész előtt, hogy mik a határai ennek a világnak. Ariadne kijelentésekor: Hogy állunk a gravitációval? jön rá, hogy csak saját képzelete szabhat határt alkotásainak. Ebben az álomvilágban Cobb és társai manipulatív eszközökkel deformálják, eltorzítják a tereket. Olykor, még ez a tér vagy épített elem is, mint pl.: Escher lépcsőnél is csak egy pillanatra létezik az álomban, míg arra a szereplőnek szüksége van feladata elvégzéséhez.
A film egy másik érdekes építészeti felvetése, mely először Ariadne és Cobb párizsi kávéházi beszélgetésekor merül fel, hogy megálmodható-e egy épület minden részletével. Ugyanis sokszor érzi úgy egy alkotó (építész), hogy az épület a fejében már összeállt, amit a rajzasztal mellett végez már csupán csak egy visszaemlékezési folyamat, mintha a vonalak magukat rajzolnák meg. Ez a folyamat teljesen kiesik az álmokban. A tervezés annyira direkt, hogy Ariadne a koncepció megalkotása után rögtön kipróbálhatja terveit.
Összefoglalás
A három film elemzésén keresztül jól látható, hogy a különböző filmes technikák segítségével, hogyan tudott az építészet egyre nagyobb szerephez jutni. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy minden filmben az építészet ilyen fontos szerephez jut. Belátható azonban, hogy Gotham City igazi látványát csak a számítógépes grafika tudta visszaadni.
A filmekben megnyilvánuló építészet legfőbb szerepe a cselekmény hatásának fokozása. Ennek milyensége történetre való kihatása az egyes filmek során különböző mértékű. A bűn árfolyamánál az építészet, mint díszlet jelenik meg a filmben, különösebb gondolati tartalma nincs. A Batman féle Gotham City esetében már egy szociológiai problémát mutat be a város szerkezetével. A két ellentét utal Batman két életére a fényűzésre és a bűnüldözésre. Az utolsó filmnél nagyobb a lépés, itt az építészet olyan mértékű szerephez jut, hogy azt onnan kivéve maga a film is megszűnik, értelmetlenné válik. A szereplők cselekedeteit már az építészet irányítja, önkéntelenül hatása alá kerülnek. Az eredet az építészet film általi felhasználását a végsőkig fokozta, nem lehet tudni, hogy lesz-e még előrelépés ezen a területen.
Felhasznált internetes-források:
Filmes technikák: http://www.kep-szin-ter.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=537:filmes-technika-avagy-a-film-szueletese&catid=92:esszek&Itemid=182
A bűn árfolyama: http://berlin2010.blog.hu/2010/08/11/film_es_epiteszet_the_international_2009
Batman, Gotham City: http://en.wikipedia.org/wiki/Gotham_City ; http://batman.wikia.com/wiki/Gotham_City
Eredet: http://hg.hu/cikk/epiteszet/10440-manipulalt-ter---a-filmek-epiteszete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése