STAR WARS, Vissza a jövőbe, Az ötödik elem, Különvélemény - sci-fi-k melyek nyomot hagytak bennünk a történetükkel, a látvány világukkal, vagy csak szimplán egy jelenettel, ami valamiért hatással volt ránk. Sci-fi-k melyek bemutatják nekünk a nem is oly távoli jövőt. Megmutatják, hogy az elmúlt több mint 30 évben hogyan képzelték el a rendezők és a sokszor a háttérben meghúzódó építészek és díszlettervezők világunkat évtizedek vagy éppen évezredek múlva, és hogy az adott évtized építészete vajon milyen hatással volt ezekre az építészekre, milyennek látták a jövőt az adott építészeti stílusok és irányzatok tükrében.
1.1 A Sci-fi-k építészetének bemutatása példák alapján
1.1.1 A Csillagok háborúja (STAR WARS) saga eredeti trilógiája. A film mely alapjaiban változatta meg a filmvilágot az 1970-es évek végén. A világ talán legjelentősebb filmes alkotása, több tíz millió rajongóval világszerte még ma is. Lássuk, hogy képzelte el George Lucas a jövő városát 1980-ban, egy olyan bolygón melyen az egyetlen város magasan a felhők között lebeg.
1. kép Felhőváros, A Birodalom visszavág, 1980
Az épületek nagy részére egyfajta minimalizmus jellemző, egyszerű tömegek és homlokzatképzések, minden épület íves falakból, lekerekített sarkokból áll, és jellemzően donga vagy gömb kupola szerű lezárással ér véget. A homlokzatok kevés nyílással tagoltak, mely meghatározta a belső szinte teljesen mesterséges fényviszonyokkal ellátott tereket. A megjelenő ablakok is sarkokban lekerekített formát kaptak, keret nélkül követve a fal ívét. Az elképzelt anyaghasználat talán kicsit műanyaghatású, bár valószínűleg valamilyen fém héjazatról lehet szó, mely hideg, ipari érzetet sugall. Ezek, a várost alkotó kapszula formájú épületek űrhajókra és robotokra emlékeztető formáikkal, letisztult, díszítetlen felületeikkel sugallták a jövő földön kívüli létének érzetét. Furcsa kép ez az 1970-es 80-as évek jellemzően többnyire szögletes szabálytalan alakú tiszta üveg, acél és beton épületeihez képest. Az egyetlen építmény melyen fellelhető a kor egyik épülete, a háttérben meghúzódó 4 henger által közrefogott hasáb alakú épület, mely a new heaveni Columbus Központ toronyház mása egy kissé kiegészítve, ami egyébként személyes véleményem szerint nem nagyon illik bele az összképbe. Elmondhatjuk tehát, hogy a filmben, nem jellemzően, de megjelennek a díszlettervezésében az évtizedre jellemző építészeti hatások, bár azok a fiktív építészeti elképzelésbe nem nagyon passzolnak bele.
1.1.2 A ’80-as évek végén, pontosabban 1989-ben jelent meg egy másik klasszikus, a Vissza a jövőbe trilógia második része, amely 2015-be repít minket egy repülő autóba épített időgép segítségével.
2. kép Kisvárosi városközpont 2015-ben a Vissza a jövőbe második része, 1989
A helyszín egy amerikai kisváros, főhősünk csodálkozva néz körbe a város főterén, hogy az mennyit változott az elmúlt években, mi pedig rögtön látjuk, hogy itt bizony a változásra és a díszlettervezőkre erős hatással volt a posztmodern. Az épületek a kor építészetének megfelelőek, talán egy kicsit el is túlozva annak stílusjegyeit, itt-ott egy-két historizáló elemmel gazdagítva, mindezt élénk színekre festett acél szerkezetekkel megspékelve. Az építészetben a ’80-as évekbeli homlokzatokra egyébként nem jellemzően sok a szokatlanul élénk szín használata, illetve az egymáshoz egyáltalán nem illő, az illeszkedés szabályait figyelmen kívül hagyó homlokzati stíluskeveredés, amelyek a régi és az új elképzelt formabontó elegyedését próbálják illusztrálni. A fenti kép bal oldalán lévő, merész, kb. 25 fokban döntött homlokzat, valamint a közvetlen mellette lévő épület mesefilmek hangulatát és az első rész ötvenes éveit idéző stílusa egymás mellett igencsak negatív építészeti kontrasztot alkotnak azt sugallva, hogy a technológiai fejlődés ezt az utat jelöli ki a jövő építészeinek. Ma már tudjuk, hogy sajnos - nem sajnos, de nem lett igazuk, és elnézve a bemutatott jövőképet szerintem nem is nagyon bánjuk, hogy nem így néznek ki a jelen városai. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a régi és az új, egymástól teljesen eltérő építészeti stílusok keveredésének ilyen sarkos előrevetítése nem volt teljesen alaptalan, mint ahogy erre napjainkra megvalósult ikonikus erővel bíró példák is szolgálnak, mint például a párizsi Louvre előtti üvegpiramis.
1.1.3 A ’90-es évek elején készült a kor egyik legsikeresebb sci-fi akció filmje A pusztító (Demolition Man) Sylvester Stallone főszereplésével, melyben hősünket egy jégbörtönben lefagyasztva tartják fogva, hogy aztán 2032-ben egy bűnöző elfogásának érdekében kiolvasszák.
3. kép San-Angeles 2032, A pusztító, 1993
Azt kell, hogy mondjuk, remek jövőképet festenek elénk a készítők. Tiszta, erőszaktól és bűnözéstől mentes város, ahol mindenki boldog és egyenlő, legalábbis látszatban. A város épületei nagyrészt egyszerűek, a kor modern építészetének megfelelő formák. A háttérben egy kicsit a valóságtól jobban elrugaszkodott festett felhőkarcoló mely kissé eltér a mai magas épület tömegektől. Anyaghasználatban is a kor építészete volt a mérvadó hisz üveg és acél épületek bukkannak fel a képernyőn. Persze akad a filmben pár épület melyre inkább a hi-tech építészet volt hatással, sehol egy síkfelület, az egész épületet geometrikus formák alkotják és acél ívek és gerendák tördelik darabokra, üveg szerkezetekkel kiegészítve, próbálván modern külsőt adni az épületnek. Akárcsak az előző példánál, bizony itt is hatással volt a kor építészete a jövőképre, bár itt azt hiszem, elmondhatjuk, egy fokkal jobban sikerült jövőt vázoltak elénk.
4. kép San-Angeles 2032, A pusztító, 1993
1.1.4 Következő példánk, az egyik személyes gyerekkori kedvencem, Az ötödik elem (The fifth element) 1997-ből. A film a jövő New York City-jét varázsolja elénk. Ahol az exkatona taxisofőr Bruce Willis próbálja megmenteni az egész emberiséget a gonosztól.
A város jövőbeli képe lenyűgöző, és egyben talán elrettentő is. Manhattan képe lényegében semmit sem változott, az épületek, a New York-ra oly jellemző, a XX. század elejére jellemző stílusjegyeket hordják magukon, a jól ismert az akciófilmekben olykor menekülő utat biztosító tűzlépcsőkkel, csak éppen több száz emelet magas kivitelben, több szinten közlekedő repülő autókkal a házak között, és több emelet magas sűrű köddel a legalsóbb szinteken. A város legfőbb változása a mai látképhez képest, hogy míg ma egy sugárutat végignézve látjuk a kék eget és ezzel a várost oly meghatározó felhőkarcolók sorának végét, addig itt csupán felfelé nézve láthatjuk meg az ugyanezt, máskülönben minden irányba végtelennek tűnik a város. Luc Besson rendező, úgy látszik, tudta mit csinál, hisz ha az ember éppen csak bele pillant a filmbe, akkor is tudja, milyen városban van, még ha az több évtizeddel a jelen kor után is van.
5-6. kép New York City, Az ötödik elem, 1997
1.1.5 Issac Asimov-nak, talán a világ egyik legismertebb sci-fi írójának novellája alapján készült az Én, a robot (I, robot) című film Will Smith főszereplésével 2004-ben. A helyszín, Chicago, 2035-öt írunk és az utcán mindennaposak az embereket segítő robotok. Ezeket a robotokat az Amerikai Robot nevű cég gyártja melynek épülete a jövő Chicago-jának, legmeghatározóbb épülete. A város ezt az egyetlen épületet leszámítva és talán a kicsivel több egyéb felhőkarcolót figyelmen kívül hagyva nem sokban különbözik a jelen Chicago-jától még a jól ismert Sears Tower is megtalálható, egyedül az utak és az automatizált autók választják el a mai látképtől.
7. kép Chicago 2035, Én, a robot, 2004
8. kép Chicago 2035,az Amerikai Robot épülete és a Sears Tower, Én, a robot, 2004
A robot vállalat épülete, tökéletesen helytállna a mai modern felhőkarcolók között, a látványtervezők valószínűleg úgy képzelték, ez az épület lehet a jövő felhőkarcolója, a világ legnagyobb cégének központi épülete mely minden fölé magasodik. Persze akkor még sehol nem volt a Burj Dubai.
1.1.6 2002-ben került a mozikba a Különvélemény (Minority Riport) című Steven Spielberg sci-fi mely Washingtont mutatja be nekünk 2054-ben. A történet szerint médiumok előre látják az eltervezett gyilkosságokat, így a rendőrség az emberölés elkövetése előtt le tudja tartóztatni az elkövetőt, vagyis nem elkövetőt. Washington látképében az egyetlen dolog, ami megváltozott a jelenhez képest azok az óriási autópályák melyeken a járművek vízszintesen függőleges minden irányba képesek mozogni. Ez a fajta közlekedés pedig az egész várost behálózza. Az épületek egyébként furcsamód nem nagyon térnek el a ma megszokottól, sőt Washington kertvárosi részében régi téglaburkolatú családi házak sorakoznak egymás mellett. A filmben sokkal inkább a hétköznapi kütyük és autók kaptak nagyobb hangsúlyt a jövőkép bemutatására, mint az épületek.
9. kép Washington D.C. 2054, Különvélemény, 2002
1.1.7 Utolsó példánkkal elérkezünk napjainkba, azaz 2010-be és a Hasonmás (Surrogates) című filmhez, amely valamikor a közeljövőben játszódik, bár pontos dátumot nem tudunk. A film története szerint az emberek nem hagyják el többé otthonukat, hanem egy igényeinek megfelelő robot burkot használnak a külvilággal való kapcsolatukhoz. A történet bár a jövőben játszódik, ezt nem nagyon vesszük észre rajta, hacsak nem tűnik fel a robot burkok kissé darabos mozgása. Az autók az épületek, szinte minden, ami a környezetünket alkotja a filmben, egyezik a mai valóssággal. Látszólag a készítők nem nagyon fordítottak sem időt sem pénzt a jövő Amerikájának megformálására, mindent hagytak úgy, ahogy van.
Összefoglalás
Végigérve az elmúlt 30 év meghatározó sci-fi alkotásain megfigyelhetünk egy tendenciát, miszerint a ’70-es és ’80-as és még talán a ’90-es években is igen nagy hatással volt a kor építészete a látványtervezésre és díszlettervezésre. Az időben előre haladva viszont egyre inkább csökken a jövőépítészet megjelenése a filmekben, és azt felváltja a különböző egyéb technológiák fejlődésének előképei, mint például az autóké vagy az egyéb műszaki cikkeké. Például az Én, a robot című filmben tűnt fel először az Audi R8-as koncepció autója, melyből később utcai változat készült. Az építészet ma azt hiszem elérte a múlt jövőképeit, és a mai építészet maga a jövő építészete. Elég csak Zaha Hadid, vagy bármely fluid irányzatot képviselő építész munkáira gondolni. Ezek az épületek bármely tudományos fantasztikumban megállnák a helyüket, mint jövőképek. Úgy gondolom a mai díszlettervezők is látják ezt, és ezért nem készülnek ma már a múlthoz hasonló jövőt ábrázoló építészeti díszletek, elég ha egy mai modern épület közelében forgatnak. Ma, úgy gondolom, ha sci-fi építészetről beszélünk, akkor csakis a különböző idegen fajok fiktív építészetében lehet a földi építészettől eltérő irányzatokat vagy jövőképeket alkotni.
Fehasznált szakirodalom
http://www.imdb.com/search/title?genres=sci_fi&sort=year,desc
Star Wars - The Empire Strikes Back – A Csillagok Háborúja - A birodalom visszavág – Irvin Kershner, 1980
Back to the Future Part II – Vissza a jövőbe 2 – Robert Zemeckis, 1989
Demolition Man – A Pusztító – Marco Brambilla, 1993
The Fifth Element – Az ötödik elem – Luc Besson, 1997
I, Robot – Én, a robot – Alex Proyas, 2004
Minority Report – Különvélemény – Steven Spielberg, 2002
Surrogates – Hasonmás – Jonathan Mostow, 2009
Dr. Vámossy Ferenc (2002). Az építészet története: A Modern Mozgalom és a későmodern. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése