Szalontai Zsófia: A LIFT SZEREPE A FILMEKBEN

A XXI. századra már mindennapjaink eszközévé vált a lift, mégis sokan még mindig egy kis félsszel használják. A lift egy különleges szituációt teremt: kis helyen vagyunk összezárva általában ismeretlen emberekkel, ráadásul fennáll a veszély, hogy a lift elromlik, és bennrekedünk. Ezt a helyzetet sokféleképpen dolgozták fel a filmtörténet során, kezdve a romantikus jelenetektől a klausztrofób horrorokig. Ugyan általában csak az épületen belüli közlekedésre használják, sok filmben meghatározó jelenet jutott a liftben – vagy liftaknában – való utazásnak. Ezeket a helyzeteket próbáltam meg összegyűjteni és kategóriákba rendezni.

Somogyi András, Városépítészet

A média és az építészet közötti kapcsolat vizsgálata során a hangsúlyt a médiahomlokzatokra helyeztem. Egy konkrét példa, a New Yorki Times Square részletes vizsgálata során, világossá válik, miként tud a média egy város építészetében részt venni. Ez, mint ahogy a Times Squaren láthatjuk pozitív és negatív is lehet, hiszen maga média tette a teret Manhattan központtá és saját maga rombolta is le a 70-es években. Az New Yorki városvezetés sikeres beavatkozásával viszont újra sikerült a teret New York gyöngyszemévé alakítani, úgyhogy ma ismét régi fényben tud érvényesülni.

FOGARASI Anikó: Animátrix

A mátrix kapcsán az építészet, a tervezés fogalma is megkérdőjeleződik, hiszen a Mátrixban minden mesterséges, ehhez hozzáadjuk hogy az Animátrix animációs film,ezért itt még a Mátrixon kívül zajoldó események helyszínét is megtervezték.(akár egy esőerdőt is)..Nincsenek határok, illetve csak az alkotók képzelőereje, tehát a háttér,ami többnyire egy épület vagy építészeti tér,úgy alkalmazzák, mutatják be ,hogy a jelenetnek többletet adjon. A rövid történetek során egyrészt ezt a felhasználást vizsgálom, ami az Animátrixban leggyakrabban a hangulat kialakítására, erősítésére szolgál, néha átvezető elemé válik, vagy kiemel. Az emberi Mátrix rész a nagy kivétel,ahol kiemelkedően fontossá, központi szereplővé válik a mesterséges tér. Másik elemzési szempontom pedig az eltérő építészet a különböző korok, terek, fajok, dimenziók tekintetében.

Bánáti Csaba: A MENTÁLIS DISZFUNKCIÓ TEREI

Tarsem Singh: A sejt (The Cell) című filmjén keresztül bemutatom egy mentális problémákkal küzdő ember térfelfogását. A fejében megalkotott terekből szőtt álomvilág építészeti szempontból kerül elemzésre.

Kómár Mihály: Harry Potter, Philippe Petit

Életünk során gyakran szembesülünk számunkra még ismeretlen, bejáratlan, feltérképezetlen helyekkel és terekkel. Ezeknek a tereknek a megismerése - hogyha valamilyen célunk kötődik, hozzájuk - lehet izgalmas és akár veszélyes is. Mentális kalandom során azt térképeztem fel, hogy vajon mi köze van egy francia kötéltáncosnak J. K. Rolling Harry Potteréhez.

Törös Borbála: VIRTUÁLIS ÉPÍTÉSZET

Dolgozatomban a napjainkban egyre inkább teret hódító médiahomlokzatokkal és az új művészeti irányzatként felbukkant architekturális vetítéssel foglalkozom. Példákon keresztül vizsgálom a vetítés és a vetítésre szánt felület kölcsönhatását. Vagyis hogyan befolyásolja az építészetet, mint statikus téralkotást a dinamikus, virtuálisan megteremtett 3d-s látvány? Továbbá vajon adhat-e egy kivetített filmnek értéktöbbletet a szokatlan perspektíva, a plasztikus vászon? Az építészet médiamegjelenése öncélú vagy a rohamosan fejlődő világ szükséges és elengedhetetlen terméke? Mindamellett érdemes azon is elgondolkodni, hogy a lenyűgöző technológiai fejlődés által az ember a természeti erőforrások végkimerülési határát feszegeti, így nem biztos, hogy a technológia, mint építészeti koncepció helytálló a jövő építészetére nézve.

DÁN Lilla: A TEREK JELENTÉSTÖBBLETE PETER GREENAWAY A SZAKÁCS, A TOLVAJ, A FELESÉG ÉS A SZERETŐJE CÍMŰ FILMJÉBEN

Dolgozatom témája Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című filmjének építészeti elemzése. A film története önmagában is érdekes, de valahogy nem is ez fogja meg az embert, hanem a látvány. Nem is láttam még egy filmet- talán Pálfy György Taxidermiáját leszámítva-, ahol egyszerre ennyire undorodtam és ennyire gyönyörködtem volna. Minden érzékszervünkre hatással van. Egy film elsődlegesen a hallásunkra és a látásunkra hat. Hogyan kel életre a többi? Hogy lehet, hogy ennyire erősen érezzük a romlott hús szagát, a kacsa tollát, a spárga ízét. Kapcsolatban vannak ezek egyáltalán az építészeti terekkel vagy más képi részleteknek köszönhetjük mindezt. A film felénél van a fordulópont. Megváltoznak ezek után maguk a terek? Vagy csak mi érezzük őket másnak?

TÖRÖK Tamás: ABSZTRAKCIÓ A FILM ÉS AZ ÉPÍTÉSZET VILÁGÁBAN

Dolgozatomban az építészetet és a filmet, mint a minket meghatározó világ leképezésének módjait állítom egymással párhuzamba. A filmtörténetből kiragadott példák segítségével mutatok rá az épített terek filmbeli leképezésének lehetőségeire, egyúttal választ keresve arra, hogy az építészet számára szükséges-e a filmművészeti absztrakció lehetőségeit értelmezni a saját területén belül.

Parti Zsófia: Utópiák építészsti világa

A filmek virtuális világának sok összetevője van: a cselekmény, a jelmezek, a smink, a zene, és a megjelenő vizuális környezet. A választott természeti és épített helyszínek mindig formálják a film üzenetét, irányt adhatnak a film értelmezéséhez. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy a szerepeltetett helyszínek milyen színben vannak feltüntetve, hiszen azzal, hogy a film alkotója kiválaszt egy épületet, teret valamilyen céllal, egyben véleményt mond az adott épületről. A jövőben játszódó filmek esetén különösen érdekes lehet, hogy melyek azok az épített elemek mai környezetünkben, melyeket az alkotó alkalmasnak talál arra, hogy egy negatív jövőképet mutasson be vele.

Schmolczer Eszter: A népkultúra szerves térben és időben: Építészet és Média

„A népkultúra szerves térben és időben: kézről kézre, szájról szájra jár. Amit egy népi közösség kölcsönvesz, azért veszi, mert beleilleszkedik (munka)kultúrájába, azt nem devalválja, hanem szinten tartva továbbformálja, saját képére és a kor igényeihez alakítja. A népkultúra addig él, míg művelője, a közösség fel nem bomlik. Eredete, akár kölcsönzött, akár nem, a beláthatatlan régiségbe vész. Szerves, mert az „egész világra” szóló jelentéssel bír. A jelenségeket úgy csoportosítja, hogy azok a mindenség rendjét, a természet körforgását tükrözzék. Éppúgy figyelmeztet az égitestek járására mint az evilági tennivalókra, az egyén és közösség, a test és a lélek dolgaira.” (Jankovics 1998:184)

POSZTAPOKALIPTIKUS ÉPÍTÉSZET

A dolgozat célja, hogy a témával kapcsolatos filmek és számítógépes játékok segítségével elemezzem a posztapokaliptikus világokra jellemző épített környezetet. Milyen jellemző épületstílusok, építőanyagok, megoldások jelennek meg ezekben a világokban? Miben segítik a megfelelő érzet, hangulat kialakulását, hogy tudnak szavak nélkül történeteket elmesélni a puszta állapotukkal? Milyen szimbólumokat rejthetnek? Hasonló kérdésekre szeretnék választ találni.

Szternák Anett: Médiakommunikáció

A média, mint fogalom, mit is jelent az építészetben? Hogyan kapcsolódik az építészethez a média, milyen befolyásoló hatása van? Hogyan képes hatni az építészetre?
Hogyan hat a városfejlődésre? Mik ezek az eszközök? Hogyan hat a térre? Milyen típusú terekre hat? Milyen hatással van ez a hétköznapi emberre? Mik azok a média homlokzatok? Hogyan fejlődnek? Mik azok az építészeti videók? Mi okozta a megjelenésüket? Milyen típusai léteznek? Kiknek szól, ki a célközönség?
Milyen hatással van az építésztervezőre a média? Miben jelent változást a technika a média fejlődése? Hogyan reagálnak erre az építészek?

CZIZEL Noémi: Kommunikáció

Az építészet új eszközöket vet be, hogy felvehesse a ritmust a társadalommal, annak változásaival, a maga számára újra figyelmet, új kibontakozási felületeket generálva. A társadalmi igények változása, a virtuális világ térnyerése erőteljes hatással van az építészeti repertoár alakulására, bővülésére is. A hagyományos építészeti magatartással ötvöződnek az újonnan generált elemek, szimbiózisban működnek együtt különböző területek a nehezen definiálható igények kiszolgálására, illetve a fejlődéssel létrejövő új lehetőségek kikísérletezésére, kihasználására.

RÉDLY Dávid: A STARCRAFT ÉPÍTÉSZETE

Általános iskolásként és még középiskolás éveim kezdetén is nagy izgalommal játszottam számítógépes játékokkal, amelyek közül az egyik kedvencem a StarCraft, egy sci-fi környezetben játszódó stratégiai játék volt. A játék látványvilágának három fő eleme a helyszínek, az épületek és az irányítható egységek. A háttér, a helyszínek keretbe foglalták a játékot, a fajokra jellemző hangulatvilágot az igen egységes megjelenésű, hangulatú építmények és alakulatok biztosították, kiegészítve a különböző hangeffektusokkal és a háttérzenével. A dolgozatban szeretném bemutatni ennek a fantáziavilágnak három alapfaját, tulajdonságaikból kiindulva pedig az építészetüket. Bár mindhárom faj szerepében földi és légi egységek gyártásához és fejlesztéshez készítünk épületeket ezek teljesen más logika szerint szerveződnek, ezért összehasonlításukra nem is vállalkoznék.

LIPPAI Rita: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

Bevezetésként ismertetem a média szerepét az építészetben és az építészet szerepét a médiában. A média a köz véleményét is tolmácsolja az építészek számára, így érdemes rá odafigyelni. Egy ilyen összefogott amatőr állásfoglalást prezentál a „Média építészeti díja”, amely minden évben kiosztásra kerül. A díj bemutatásával utalok az építészet erősségeire, hiányosságaira a laikusok szerint. Mivel a média legnagyobb építészeti díja a média maga, végezetül bemutatom, hogy a közvetlen kritikákon kívül, hogy lehet a médiát az építészet javára fordítani. A tömegtájékoztatási eszközöket érdemes reklámlehetőségként felfogni, amelyre az építészet számára is pótolhatatlan.