A dolgozat célja, hogy megkíséreljen választ adni a következő kérdésre: hogyan lehet egy mai város kortárs modern épületeiből egy 400 évvel későbbi hiteles futurisztikus környezetet létrehozni? Az első fejezetben a következőkről lesz szó: az Æon Flux tulajdonképpen utópia vagy disztópia? Hogyan lehet egy silány akciófilmből helyszínválasztási mintapéldát kihozni, avagy hogyan mentette meg az építészeti látványtervező a filmet a teljes bukástól? Lépésről lépésre bemutatásra kerül az összes filmben felhasznált épület, rámutatva a kiválasztásuk mögött húzódó rejtett összefüggésekre. A dolgozat a második fejezetben néhány olyan kérdés megválaszolására tesz kísérletet, ami egy építész fejében megfordulhat egy sci-fi látványtervezésével kapcsolatban.
1. Æon Flux – egy legenda születése
Volt egyszer egy sikeres rajzfilmsorozat az MTV-n. A recept hozzávalói: pesszimista jövőkép, zsarnoki technokrata diktatúra, dögös, alig-ruhácskákban feszítő, nagyszájú, fanyar humorú hősnő, rengeteg akció. Senki sem foglalkozott különösebben a sztori hátterét adó város markáns építészeti karakterével.
És akkor jött a film.
Mind nézői, mind szakmai fogadtatása egyaránt lesújtó volt – jó nagyot bukott a mozipénztáraknál és a filmkritikusok is erősen fanyalogva lealázták. Egy dologban azonban mindenki egyetért: csak az építészeti látványtervezés emelte a film színvonalát elfogadhatóra, nem az Oscar-díj utáni népszerűségét kihasználó Charlize Theron duplaszaltói vagy feszes ruhái. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kétperces filmbemutató még díjjelölést is kapott, mert abban csak a látvány a lényeg, az még nem látszik, hogy a történet mennyire el lett rontva. A lényeg, hogy ez az egyöntetű vélemény laikusoktól származik, nem szakmabeli építészektől és valljuk be, egy filmet általában soha senki sem az építészeti látványáról kezd először emlegetni. Ez itt egy kivétel. Megmutatom, miért.
1.1 Feladat – a rajzfilmsorozatban megteremtett építészeti karakter vászonra álmodása
Bregna, 2415
Az egyetlen hely a Földön, ahol a világ népességének 99%-át elpusztító halálos vírust túlélő emberek élnek.
A maradék 1%-nak olyan luxuskörülmények és jólét juthat, amiről a túlnépesedés miatt azelőtt csak álmodhattak. A történet eddig akár utópia is lehetne, azonban ez csak ügyesen megteremtett hamis illúzió. A trükk a tudatlanságban rejlik, vagyis a rezsim az elnyomást zseniális módon, finom eszközökkel valósítja meg: titkos megfigyelőbázis, a gyanús elemek észrevétlen és nyomtalan likvidálása.
Az igazi probléma – a génmanipulációra épült zsarnokság – így a felszín alatt húzódik meg. A vírusra gyógyírt kitaláló technokrata uralkodó istent játszva klónozza a népességet, mert a kúrának van egy nemkívánatos mellékhatása: a terméketlenség. Bár az eredeti terv szerint ez az uralkodási forma csak ideiglenes a probléma megoldásáig, a kormányzó egy végeérhetetlen láncolatban állandóan újraklónozza magát, örök életet és hatalmat biztosítva magának.
Az újrafelhasznált génű emberek pedig genetikai emlékezőképességgel rendelkeznek, ami teljesen megzavarja őket és fogalmuk sincs, miért ilyen boldogtalanok, amikor látszólag minden ideális körülöttük.
Bregnát szándékosan egy utópisztikus paradicsomnak tervezték, de a nézőnek már az első percben megmutatja igazi arcát – a sötét disztópiát, fenséges építészete pedig hirtelen egy sokkal hidegrázóbb, rémálomszerű érzetet kelt.
Az építészeti látványtervező végső kihívása – minél kevesebb számítógépes trükkel, valós épületekkel megmutatni ezt a futurisztikus, fullasztó, elegáns környezetet, ahol az elnyomás kifejezése az építészetben csak finom eszközökkel jelenhet meg.
1.2 Megoldás – kortárs modern Berlin merész funkcióváltásokkal kombinálva
A felhasznált képlet:
„Function follows form” + „Form follows fiction”= Berlin → Bregna
A képlet kibontása:
A helyszínfelderítőknek valós forgatási helyszíneket kell találniuk az eredeti épületek funkciójának teljes figyelmen kívül hagyásával. Ebben rejlik a helyszínválasztók alfája és omegája: mivel hozott anyagból dolgoznak, meg kell fordítani az amúgy is sokat vitatott eredeti jelmondatot, vagyis ebben az esetben „Function follows form” – a funkció követi a formát.
„Form follows fiction” – mivel sci-firől van szó, a helyszínfelderítő kap egy listát a filmben feltűnő képzeletbeli épületfunkciókról, majd végignézve a kínálatot, a látvány alapján eldönti, hogy a formája alapján melyik épület tudja betölteni a filmben az adott fiktív, talán még nem is létező szerepet.
1.3 Berlin a jövőben – forgatási helyszínek
A legtöbb filmben szereplő épületben ezelőtt még soha nem forgattak filmet. Nem kevés merészség és fantázia kellett ahhoz, hogy az alábbi listában szereplő valós épületekbe beleálmodják a jövőbeli, egyes esetekben most még nem is létező funkciókat. Ennek azonban van egy óriási előnye – előkép híján a nézők sok mindent el tudnak fogadni hitelesnek, ezt a rugalmasságot pedig a film látványvilága a végletekig feszítve kihasználja.
Mivé válhat tehát egy mai épület a jövőben?
• Múzeumból ... lakókomplexum
1.ábra: Das Bauhaus Archiv, Designmúzeum
(Megjegyzés: a listában szereplő ábrákban a felső képsorok az eredeti épületeket, míg az alsó képsorok a filmbeli megjelenésüket mutatják be.)
A Walter Gropius által tervezett, 1979-ben megépült Bauhaus épület csak külső felvételekre szolgált, mint a jövő lakókomplexuma, a lakásbelsőket már külön felépített díszletek adták. A film egyik legfontosabb, érzelmekkel telített jelenete, amikor Æon egy küldetéséből visszatérve meglátja, amint elviszik húga holttestét és a lebukás veszélye miatt neki teljes érzelemmentességet kell színlelnie. Ezt a hangulatot gyönyörűen aláfesti ez a rideg, elegáns épület a háttérben, amire ráerősít az előtte futó hosszú rámparendszer, amin maga a jelenet játszódik.
Érdekes megfigyelni, hogy a múzeum külsejéhez megálmodott lakásbelsők is teljesen hihetők, túlnyomóan japán belsőépítészeti elemekkel. Tanulság: a Bauhaus és a japán stílus békésen megfér egymással.
• Növénymelegházból ... biológiai kutatóbázis
2.ábra: BUGA Park – Volkspark Potsdam, Biosphären-Halle („Biogömb”)
A kétévenként megrendezett német botanikus kiállításnak, a Bundesgartenschau-nak 2001-ben otthont adó, most már BUGA Parknak is keresztelt létesítmény sok teljesen eltérő funkciójú helyszínt jelenített meg, ami valóságos sokoldalúságának bizonyítéka.
• Nyilvános parkból ... lezárt védelmi zóna
3.ábra: BUGA Park – Volkspark Potsdam, Britzer Garten
Nyilvános parkból egy olyan védelmi gyűrűt csinálni, ami megöli a betolakodókat – merész húzás. Ezentúl a néző ott sétálgatva majd biztosan hálát ad az égnek, hogy nem akarja lelőni egy kókuszdió.
• Gördeszkapályából ... védelmi zóna kerítőfala
4.ábra: BUGA Park – Volkspark Potsdam, Gördeszkapálya
Az óriási bástyafalra emlékeztető látszóbeton tereptárgy formája az illetéktelen behatolók elriasztására szolgál. Olyan ügyesen vették fel, hogy senki nem gondolná, a való életben egy gördeszkapályáról van szó.
• Kultúrházból ... digitális megfigyelőközpont
5.ábra: Haus der Kulturen der Welt – A világkultúra háza, előtte Benjamin Franklin Kongresshalle (Gyűlésterem)
Az amerikai Hugh Stubbins, Werner Düttmann and Franz Mocken által tervezett, 1957-ben befejezett különleges parabolatetős épületet a berliniek csak a „terhes osztrigának” (Schwangere Auster) becézik. Az elhanyagolás miatt 1980-ban beomlott tetőt felújították, így újra régi fényében tündökölhet. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy ilyen régen készült épületet is el lehet adni egy sci-fiben, mert igenis működik, a hatás teljesen hihető.
A megfigyelőközpontban a digitális adattár egy óriási kerek medence, ahol a felvételek vízcseppek formájában hullanak bele és raktározódnak – mintha maga a tető is egy óriási felvétel volna, ami bele akar esni a vízbe.
• Krematóriumból ... főhadiszállás
6.ábra: Krematorium Baumschulenweg
Az Alex Schultes és Charlotte Frank tervezte épületben még sohasem forgattak filmet – így nem csoda, hogy a filmplakát hátterét is ez az épület szolgáltatta. A rezsim vezéreinek tanácsterme, mint a főhadiszállás legfontosabb helye, a valóságban a lenyűgöző Kondolenzhalle („Részvétterem”). Ez több szempontból sem meglepő: mi fejezné ki jobban egy kormány hatalmát, minthogy a mindössze 12 főből álló tanács megengedheti magának, hogy egy ilyen óriási méretű és a szinte lebegő tetejű, az oszlopok mentén beáramló fénytől emelkedett hangulatú teremben hozza meg döntéseit. A néző számára tudat alatt, szavak nélkül is világossá válik a fényűzés mértéke. Ironikus adalék, hogy míg a film pont a klónozásról, vagyis tulajdonképpen az örök élet egy megvalósított formájáról szól, addig magát az épületet a valóságban pont az ellenkező célból hozták létre. A filmbeli technokrácia azért jöhetett létre, mert a kormány kezében van a klónozás, mint az örök élet kulcsa. És erre fel a halál szentélyében, egy krematóriumban ülésezik. Mi lehet ennek az oka?
A sorozat egyik részének címe „Thanathofóbia”, egy orvosi kifejezés, aminek jelentése „félelem a haláltól”. Lehet, hogy Trevor Goodchild a krematórium, mint a halálnak szentelt hely kormányülésekkel való elbagatellizálásával éppen azt az üzenetet akarja küldeni, hogy most már legyőzte a halált és nem fél tőle.
A kellékek is zseniálisan ráerősítenek erre a tekintélyt sugárzó hatásra, és kitűnően alkalmazzák Ludwig Mies van der Rohe aranyszabályát, miszerint a „kevesebb több”: nem kell más, csak ez a fantasztikus fényoszlopokkal szabdalt terem és 12 darab Pierre Paulin szék élénkfukszia színben.
• Állatorvosi egyetem előadó boncolóterméből ... lázadók vezetőjének trónterme
7.ábra: Langhansbau – Anatomisches Theater („Anatómia Színház”)
A tervező Carl Gotthard Langhans-ról elnevezett teremben a leendő állatorvos hallgatóknak mutatták be a boncolás tudományát. Az Æon Fluxban pedig a lázadó Monican-ok főnöke itt mondja meg, kit kell megölni. Mindkettő véres feladat. Erre a hatásra az a kontraszt is ráerősít, hogy ezekben a jelenetekben minden fehér, vagyis a tisztaság, ártatlanság színe: a ruháktól kezdve a film kedvéért kifehérített, eredetileg nem is ilyen színű helyszínig. Csupán egy dolog vörös, mint a vér: a főnöknő kócos haja. Külön érdekesség, hogy az előadóterem eredeti használatát direkt felcserélték: a vezető a diákok helyén, a padsorokban áll, és onnan osztja a gyilkos parancsokat a nála jóval alacsonyabbra kerülő, eredetileg a tanár helyén lévő, meghunyászkodott követőknek. A hatás lenyűgöző, sokkal jobb, mintha fordítva, az eredeti szerepek szerint forgatták volna.
• Nagykövetségből ... Bregna piactere, egy emberrablás színhelye
8.ábra: Mexikanische Botschaft – Mexikói Nagykövetség
A Francisco Serrano és Teodoro González de León együttműködésével 2000-ben létrejött mű börtönrácsot idéző betonpilléreivel megfelelően baljós hatást kelt egy nyílt utcán, fényes nappal elkövetett emberrabláshoz. Az óriási pillér ráadásul igen praktikus is: kényelmesen be lehet mögé húzni egy gyanútlan járókelőt. Csak nehogy ötleteket adjon a valóságban is.
• Palotaparkból ... Bregna főtere
9.ábra: Sanssouci Palota és Park, Potsdam
Mégis ki gondolta volna, hogy egy 1747-ben épült palota fog tökéletes helyszínt szolgáltatni egy 2415-ben játszódó sci-finek? A II. Nagy Frigyes porosz király számára épült nyári laknak ugyan csak a híres teraszsoros parkrészét használták, mégis ez adja a nézőnek már a film első perceiben azt a benyomást, hogy a bregnai polgárok igen fényűzően élnek, ha ilyen a városuk főtere.
Érdekes, hogy a név jelentése „gondtalan”, vagyis a paradicsomra emlékeztet – pontosan ez a fajta utópisztikus illúzióteremtés a bregnai kormány titkos célja.
• Állatmenhelyből ... a kormányzó luxuslakóhelye
10.ábra: Tierheim Falkenberg – Állatmenhely
A magánfinanszírozásban üzemeltetett, Dietrich Bangert által tervezett, 2001-ben átadott óriási állatmenhely-komplexumban szintén először forgattak filmet. Az állatok ezek szerint igen jó körülmények között élhetnek, ha lakóhelyük még egy jövőbeli kormányzó luxusrezidenciájára is méltónak találtatott.
Az egyetlen változtatás, amit a stáb szükségesnek tartott: a végső összecsapás helyszínére egy egész cseresznyefaligetet telepítettek, a rideg betonkomplexum előtti virágsziromeső így azt az illúzióvesztést jelképezi, amit maga a kormányzó él át, mikor megtudja, hogy testvére áruló lett és csak úgy lehet leállítani, ha megölik.
• Aerodinamikai kutatóbázisból ... földalatti labirintus
11.ábra: Grossen Windkanal, Berlin-Adlershof – Szélcsatorna
Az 1932-ben létrehozott masszív betonlétesítmény eredetileg a német repülőgépek tesztelésére szolgált. A II. világháború után a szovjetek elvitték az összes felszerelést, így már csak a betonépítmény maradt, ami azonban önmagában olyan értékes, hogy most már „műszaki mérföldkő”-nek lett minősítve és pillanatnyilag a DLR űrtechnológiai kutatóközpontjában áll.
Ahhoz, hogy a kormánynegyed védelmi zónáját képező labirintusként tűnjön fel a filmben, minden bizonnyal csupán esztétikai értéke és az a tény adta az ötletet, hogy egy ember kényelmesen átfér a réseken. Egy dolog azonban tisztázatlan marad: csupán katonai szempontból nézve védelmi zónát ilyen vizuális akadályokkal kialakítani egyszerűen nincs értelme, mert bárhol bármilyen illetéktelen behatoló játszi könnyedséggel elbújhat benne.
• Stadionból ... kormányzati negyed távoli látképe
13.ábra: Velodrom
• Űrkutatóbázis betontornyából ... fegyverraktár
12.ábra: Trudelturm
• Kápolnából ... piactér
14.ábra: Kapelle-Versoehnung
• Irodaházból ... metrókijárat
15.ábra: Paul Löbe Haus
• Csatornából ... titkos vészkijárat
16.ábra: Wasserwerk Friedrichsagen – Csatornahálózat
Az fenti listában szereplő épületek közül egyik sem az eredeti funkciójában tűnik fel a filmben.
Azonban akad egy kivétel:
• Metrómegállóból ... metrómegálló
17.ábra: U-Baunhofs Reichstag
Ezek szerint a jövőben az egyetlen, ami ugyanolyan lesz, mint most – a metró.
Érdekes tanulság.
2. Építészet és média – gondolatok a látványtervezésről
2.1 Hogyan ad felmentést a látványtervezőnek a sci-fi műfaja?
Sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a futurisztikus filmekben választott helyszínek akár jövőbe mutató, merész megnyilatkozásoknak is felfoghatók, mivel a tudományos fantasztikus saját műfajánál fogva nem csak, hogy képes magáról lerázni a beidegződött konvenciókat, de pontosan azzal a céllal készült, hogy a határokat feszegesse. A jövő szó használata ugyanis sok minden alól mentesít: miért ne lehetne a jövő tanácsterme pontosan olyan, mint egy mostani krematórium? Vagy egy kormányzói luxuslakás, mint egy mai állatmenhely? Tulajdonképpen arról van szó, mintha a mában a kezére kesztyű helyett zoknit húzóra mindenki rácsodálkozna, de ha ugyanezt egy futurisztikus filmben látjuk, egyből kérdezés nélkül elfogadjuk, hogy abban a korban már biztos ez a divat. Mégis hogyan lehetne ennél hálásabb, elfogadóbb hozzáállást kicsikarni egy közönségből?! Melyik építészeti látványtervező ne akarná a végletekig kihasználni ezt a rugalmasságot?
2.2 Egy laikus jobban tudja élvezni egy film látványvilágát, mint egy szakmabeli építész?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a közönség építészetileg műveletlenebb része vajon jobban tud-e élvezni egy filmet: mint amikor Budapestet Párizsnak állítják be, a kisföldalatti állomása miatt egy fővárosi számára az illúzió percek alatt szertefoszlik. Vagyis akkor a jól tájékozott építészek mindig rosszabbul járnak és hamarabb átlátnak az illúzión? A válasz sajnos: igen. Az Æon Flux esetében például nyilván nem véletlen, hogy Berlinbe települt az amerikai stáb: százalékban számolva még mindig elenyésző a berliniek és az építészetben műveltek száma az amerikai popcornzabáló nagyközönséghez képest, akik tulajdonképpen egy film vásárlóerejét adják.
2.3 Az építészeti látványtervező olyan egyedi tehetség, mint a parfümkészítő?
Majdnem. Gondoljunk csak bele, tulajdonképpen mi is egy látványtervező feladata: összepárosítani egy valós funkciójában működő helyszínt és egy képzeletbeli, esetleg idealizált, csak a jövőben létező funkciót úgy, hogy a végeredmény hiteles legyen. Ehhez olyan elvonatkoztató-képességre és képzelőerőre van szükség, ami nem sok embernek adatik meg.
Nem kevés fantázia kell ahhoz, hogy valaki meglásson egy adott épületben egy teljesen oda nem illő lehetőséget és némi átalakítással vászonra álmodja azt, ami senki másnak eszébe sem jutna. Az egészet szétszedni darabjaira és meglátni azt az egy pici részletet, ami megfelelő. Mivel a filmkészítés a valóságos épületeket csak mintegy kulisszaként, elhúzott függönyként kezeli, egy bizonyos szögből valamilyennek mutatja, olyan funkciókat tud adni nekik, amelyeket a való életben egyáltalán nem biztos, hogy ki tudnának elégíteni.
Be kell látnunk, hogy a „semmi sem az, aminek látszik” jelmondat igazsága a filmkészítés műfajában hatványozottan visszaigazolódik, egy jövőben játszódó tudományos fantasztikus filmnél pedig még inkább előtérbe kerül.
2.4 Miért mindig a főgonosznak van a legjobb ízlése – avagy a „jó design az ördög műve”?
Tulajdonképpen a kortárs modern építészet a közfelfogás szerint még mindig űrkorszaki, túl futurisztikus, és nem igazán érti esztétikai és utópisztikus törekvéseit. Mi erre a jobb bizonyíték, minthogy Hollywoodban mindig a főgonosznak van a legjobb építészeti és esztétikai érzéke, főleg a sci-fikben? Nehéz eldönteni, hogy ez a „a jó design az ördög műve” jelenség egy jól megalapozott szkepticizmusból vagy egyfajta puritán konzervativizmusból ered, esetleg mindkettőből.
2.5 Ha Berlin építészete meglepően kevés változtatással képes helyettesíteni a 2415-ös Bregnát, akkor vajon mikor érkezik el az pont, amikor a kortárs modern építészet már nem tűnik annyira futurisztikusnak?
Erre a kérdésre a választ csak a jövő adhatja meg.
Összefoglalás
A dolgozat célja bebizonyítani: egy jól kidolgozott, igényes látványvilág igenis képes megemelni egy eredetileg csapnivaló film színvonalát. Egy film sikerességét nem feltétlenül anyagi eszközökkel mérjük: rengeteg kultfilm volt pénzügyi értelemben vett bukás. A siker igazi mércéje az, hogy mennyire képes megmaradni a köztudatban: az a tény, hogy egy 5 éves filmről még mindig beszélnek, elég bizonyíték a maradandóságára. Az Æon Flux ezt csak és kizárólag Berlinnek köszönheti. Ennél jobb ingyenreklámot egy város számára el sem lehet képzelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése