Az építészet és épített környezet a mozgókép megjelenésének kezdeteitől meghatározó eleme a filmművészetnek. A némafilmek korszakában elsődlegesen városképeket, a város dinamizmusát, változásait jelenítették meg a filmvásznon. A Lumiere fivérek 1895-ben készült A vonat érkezése című alkotása a film és város kapcsolatának első szemléletes alkotása. A 20. század elejének ismert alkotásaiban szintén meghatározóvá vált a nagyváros bemutatása, csakúgy, mint a modern építészet első jellegzetes épületeinek megjelenítése.( Fritz Lang: Metropolis, 1927; Ruttmann : Berlin, egy nagyváros szimfóniája, 1927).
A II. világháború után a porig rombolt város tragédiája, kihaltsága jelenik meg leggyakrabban a filmvásznon (Rossellni : Németország, Nulla év, 1947).
A 60-as, 70-es években folytatódik a város lelkületének, illetve az ebből fakadó elidegenedés megjelenítése a filmekben ( Malle: Zazie a metróban, 1960; Fellini:Róma,1972)
A fiktív városkép, a modern építészet víziói és a jövő városideája talán először Tarkovszkij Solaris című filmjének adja témáját 1972-be. A Solaris és a 10 évvel később, Ridley Scott rendezésében készült Szárnyas fejvadász a modernkori filmtörténet első sci-fi műfajú alkotásai, a Metropolis-víziók alapjai.
Az építészeti fantázia, a kitalált, utópisztikus világok ábrázolása alapvetően formálja a nézők vizuális élményét és ebből kifolyólag közvetlenül meghatározzák egy film sikerességét.
2. A fantázia szülöttei - díszletek vagy jövő?Valami bevezető
Az építészeti fantázia határtalansága és kreativitása talán legszemléletesebben a Csillagok háborúja saga sorozatban mutatkozik meg. A fantasztikus filmek legismertebbje egy építészeti és belsőépítészeti fantázia szülötte, mely a díszlettervezésen túl a kortárs építészetet is alapjaiban befolyásolta. A modern kori díszlettervezés jóval túlmutat önmagán és egy űr-univerzumot, futurisztikus városképet szimbolizál, melynek legszemléletesebb leképeződése a Star Wars díszlete.
A Csillagok háborúja (Star Wars) egy 6 mozifilmből álló sorozat, űropera George Lucas rendezésében. A sorozat első filmjét 1977-ben mutatták be, majd a bemutató 20. évfordulójára, 1997-re a VI. epizód is elkészült.
A Star Wars generációk képi világára volt nagy hatással, a film és építészet vonatkozásában szinte megkerülhetetlen, hiszen Lucas olyan vizuális világot teremtett, melyben a díszlet jóval túlmutat önmagán, ez az első olyan sci-fi amelyben az ember a trükköket szinte alig veszi észre, a teremtett világ nagyon hitelessé válik A sorozat folyamán a digitális filmtechnika hatalmas fejlődésen ment keresztül, így az egyes epizódoknál is érezhető egyre gazdagabb képi és formavilág, a modern építészet átvett elemei és a vízionárius díszletek egyre hangsúlyosabbá válása. eremtett, melyben a díszlet jóval
A Starwars díszletépítészetére talán a legnagyobb hatással az Arthur C. Clark scifi regénye alapján készült, Stanley Kubric által rendezett 2001: Űrodüsszeia (eredeti címén 2001: A Space Odyssey ,1968 című film volt, mely 1969-ben a legjobb vizuális effektusok Oscar díját
nyerte el.
2.1 A Coruscant bolygó építészete
A város a Lucas-i világ egyik legmeghatározóbb lenyomata. A korábban megjelent részekben nincsenek még olyan határozott városképi fantáziák, mint amilyenek a Baljós Árnyak epizódban megjelennek. A város gyakorlatilag az egész bolygót körülöleli, ami azt jelenti, hogy a díszlettervező-építész csapatnak az arányokat ehhez kellett terveznie, igazítania.
Az ötlet talán nem Lucas-i, mert Asimov Alapítvány- sorozatában a Trantor bolygó kísérteties hasonlóságot mutat a Star Wars Coruscant-jával.
1. ábra A Coruscant város
A Coruscant első pillantásra sűrűn lakott bolygó, vadul futurisztikus elemekkel. Igazi sokszintű mamutváros, a modern város minden elemével, gigantikus méreteivel. A tervezők alapötlete egy szintekre tagozódó városkép, ahol a lakosság vertikális elhelyezkedése a társadalmi, gazdasági helyzetüknek a leképezése. A várost bemutató nagytotálokban a huszonegyedik század modern városképe rajzolódik ki egyértelműen. A svenkek egymásutánja, a légi járművek tömege egy 25. századi New Yorkot vetítenek a néző elé. A közelebbi képsorok azonban érdekes párhuzamokat engednek láttatni. Az egyes épületegyüttesek Mies van der Rohe tornyait idézik szabadon a modernizmus minden motívumával.
Lucas világában keverednek az Art Deco letisztult vonalai és korábbi, tradicionális korszakok stílusazdagsága. Ezen építészeti egyveleg a Császári palotánál, illetve a Jedi Templomoknál érződik a leghatározottabban.
A cselekmény kibontakozásával egyre többet tudunk meg a hatalmas metropoliszról, amely a történet szerint is a galaxis egyik legfontosabb városa. A történet folyásával, a figyelmes néző a szereplőkkel együtt járja végig a város nevezetes pontjait.
A cselekmény kibontakozásával egyre többet tudunk meg a hatalmas metropoliszról, amely a történet szerint is a galaxis egyik legfontosabb városa. A történet folyásával, a figyelmes néző a szereplőkkel együtt járja végig a város nevezetes pontjait.
2.2.A Galaktikus Szenátus Épülete
2. ábra A szenátus épülete
Hatalmas lapított félgömb alakú, gomba szerű kupola szerkezetű építmény, amely kívülről apró bejáratokkal van tarkítva. A funkcionalitásában és kinézetében is modern épület belül a Galaktikus Tanács összes tagjának helyet biztosít, amely gyakorlatilag semmiben sem különbözik a mai modern stadionok lelátóinak szerkezetétől. Természetesen itt a szót kérő szenátorok egy speciális lebegő, hüvelyszerű, mozgó pulpituson keresztül mozognak, kommunikálnak társaikkal. A belső terek kialakítása méhsejt szerű elrendezést mutat, melynek ritmikus formája a modern építészet egyik kedvelt struktúrája. Az épület méretei is kommunikatívak, hiszen a galaxis legfontosabb döntéseit itt hozzák meg.
3. ábra A szenátus épülete belülről
2.3 A Jedi Templom
A hatalmas kő épület a városban sajátságos helyet foglal el. Az épület a Jedik temploma, amely több mint a vallásuk központi épülete. A tervezők az öt magasba törő obeliszkkel erősen szakrális építményre utalnak. Az épületben a különböző vallási motívumok keverednek, a homlokzat különböző minták, illetve textúrák keveredése. Az épület alapja egy az egyben a Maja kultúra piramisszerű templomait idézi. Ehhez az öt égbetörő oszlopfő a modern támadófegyverek, rakéták világát engedi sejtetni úgy, hogy közben az oszlopok pszeudo-gótikus díszítéssel vannak ellátva.
4. ábra A Jedi templom
Az események a nézőt beengedik a templom belsejébe, ahol a díszlet megerősíti a vallásos jelleget. A szemlélő akár egy európai katedrális távoli rokonát is felfedezheti benne. A külső képek, váltakozása még hangsúlyosabbá teszi az építményt, úgy, hogy körülötte nincsenek hatalmas felhőkarcolók, gigászi építmények.
2.4 A Naboo - a galaktika barokk építészete
A Naboo bolygó szándékosan éles ellentéte a Galaktika fővárosának a Coruscantnak. A bolygón az épített környezet töredéke a fővárosénak, a zöld környezet, hegyek, erdők, mocsarak, tavak uralják a bolygó területét, illetve a városok is aprók, az épületek pedig kerülnek mindenféle technokrata motívumot. Az alkotók szándékosan azonosítják a két bolygót a jó és a rossz szerepekkel. Ezt az érdekes felvetést teszi az amerikai Mark Lamster építész teoretikus is , aki a Saga-ban a gonosz, a rossz, a veszély és korrupció alapjának a városokat, főleg a Coruscant bolygót teszi, míg az erőt, a jót, a világot mozgató pozitív történéseket a természethez közeli, naturális elemekkel párosítja. A jó menedéke a természet, a természethez közeli, a rossz, és a gonosz pedig a modern városok mélyén fogan.
A Naboo kicsi, ritkán lakott bolygó, melynek építészetét a barokk romantikája, érzelgőssége itatja át. Ennek legjellemzőbb példája Theed, a főváros, ahol paloták, kastélyok, és ezeknek álomszerű változatai adják az épületek fő tömegét, A városoktól távoli építészet pedig a reneszánsz Firenzét juttatja a néző emlékezetébe.
5. ábra A Naboo bolygó építészete
A történetben igen fontos Padme -Amidala királynő, akinek a lakhelye a bolygónak, a fővárosnak fontos díszlete, illetve meghatározó épülete. A királyi palota kívülről hatalmas zöld kupolás komplexum, amely egyszerre klasszicista és barokk jegyeket visel magán. Érdekes kompozíciója a letisztult formáknak, illetve a túlburjánzó cirádáknak. Az egyensúlyt a "természettel", a ciprusokkal teli kertek, a márvány boltozatok és kupolák fejezik ki Lucas szemléletében, amellyel "elismerését” fejezi ki a klasszikus szimmetria iránt. A filmben, több jelenetben is (pl: temetési menet) egy 25. századi Velencét vizionál, változatos kőhidakkal, amelyek körül úszó, gondola-szerű hajók mozognak, közlekednek. A filmben Naboo, egy gyalogosbarát környezettudatos, élhető város, számtalan körúttal, udvarokkal, parkokkal és közterekkel.
A belső képekhez nem építettek külön díszletet, illetve blue boxot sem használtak és nélkülözték az egyéb vizuális effektusokat is.
A belső felvételeket Olaszországban, Caserta-ban, Nápoly közelében készítették, a királyi palotában. Az ívelt ajtók, ión oszlopok, és a csillogó márvány folyosók, tökéletesen visszaadják a királyi életteret, a fényűző pompát.
2.5 A Tatooine világa – A sivatag építészete
A korábban megjelent részek egyszerű, letisztult motívumai mindenféle három dimenziós technikától és professzionális vizuális effektusoktól mentesek. Az építész-díszlettervezők talán ezekben a díszletekben voltak a legjobban magukra utalva, hisz ne felejtsük el, hogy az első rész készítésekor 1976-ot írunk, amikor a filmes technika még nem állt a mai, csoda „háromdés” szinten. A Star Wars első részének fontos helyszíne Tunéziában, a sivatagban volt. Az épületek abszolút a bolygó klímájához, illetve szélviszonyaihoz lettek tervezve. Az épületeknél a legfontosabb szempont a funkcionalitás volt. Kívülről semmilyen díszítést nem tartalmaztak, csak egyszerű lekerekített, gömbölyű formák, a földbe süllyesztett barlangszerű üregekkel. Az épületekből nagyon kevés „látszik ki”, hogy a szél hatásai a legkevésbé érvényesüljenek. A film, egy nagyobb város építészetébe enged bepillantani. A város a bolygó legnagyobb űrkikötője, Mos Eisley. A városban poros, egyszerű burkolatlan utcák, apró ablakú kisméretű épületek az uralkodóak. Vakolat nélküli, kőfaragott építmények, a technika csak jelzésértékű.(pl. elektromos ajtók, radartorony…)
6. ábra A Tatooine sivatag
Kevés helyszínre kalauzolja el a rendező a nézőt, az egyik ilyen Mos Esley kocsmája. A kocsma belső építészete sallangoktól mentes, egyszerű helyiség ha nem látnánk, hogy nem csak humanoidok járnak a helyre, a belső megoldásoktól nem tudnánk, hogy a történet egy távoli galaxis elképzelt világában játszódik.
A bolygón bujkáló és uralkodó Hut-ok nemzetségéből származó Jabba-nak palotája, erődítménye érdekes színfoltja a bolygó építészetének. A monumentális vár, amely egy hatalmas lapított világító torony formáját mutatja. Talán a legnagyobb épület az egész bolygón. Az épület stílusjegyei letisztultak, a hengerpaláston körben egy koncentrikus kör alakú „erkély” húzódik, amely védelmi szerepet szolgálhat, egész épület egy középkori vár és egy világító torony együttesét mutatja. Az építmény szinte monstru-szerű, nagyméretű külseje, egyszerűsége, ablaktalan, erődítmény jellege a Hut-ok világának leképezése.
A később készült részekben, (Baljós Árnyak) szintén találunk jeleneteket a Tatooine-ról. Érdekes, hogy a New Hope- Az új remény és a Baljós Árnyak képi világa közötti különbség gyakorlatilag kézzel fogható. A két rész forgatása között eltelt 20 év rányomta a bélyegét a díszletekre is. Az 1998- ban forgatott rész nagy hányadában használ effekteket, illetve, rajzolt digitális háttereket, ezáltal a későbbi városkép is sokkal részletgazdagabb. A híres fogat verseny jelenetben a római kor fogatversenyire emlékeztető díszletvilággal találkozunk. Hatalmas amfiteátrum jellegű épület, modern köntösbe bújtatva.
2.6 100% természet – Az Endor holdja
Az előzőekben már találunk utalást a jó és a rossz „élőhelyeire” térbeni megjelenítésére. Ezt a gondolatiságot támasztja alá, az Endor holdja, amelyen a Wokik élnek, akik szeretetre méltó, kedves külsejű, maciszerű lények. Mivel a történetben ez a bolygó egy hatalmas erdőség, az alkotó építész gárdának teljesen ebben a közegben kellett gondolkodni. A bennszülött faj kezdetleges kunyhó szerű házakban él, amelyeket az alkotók az erdő lombkorona szintjére helyeztek.. A film 1982-ben készült, és a fákra épített kunyhók, „shelter”-ek a későbbi avantgard zöld építészet, sajátos, érdekes előszelének is tekinthető. Mivel a filmet milliók és milliók látták, ezért a fára épült sajátos házak, falvak, mélyen az emberek emlékezetébe vésődtek, ami a későbbi divathullámnak akár az alapja is lehetett. Hazai vonatkozása is van a „lombkorona-építészetnek”, a Börzsöny hegység peremén egy kis faluhoz közel, (Szokolya) épült egy hasonló „falu” a lombkorona szintbe.
A filmben lévő Endor hold erdei felvételeit a Jedediah Smith Redwoods nemzeti parkban vették fel Crescent City közelében (Kalifornia, USA).
7. ábra Endor A Wokik házai
2.7 A halálcsillag
A Star Wars talán legismertebb építménye. A gonosz birodalmiak leghatalmasabb fegyvere, amely méreteit tekintve egy kisebb holdéval azonosak. A tervező építészeknek, makettezőknek a külső felületekkel kevesebb problémájuk lehetett, hiszen ezek többnyire távoli képekben adtak információkat a csillagról. Egy- két jelenet kivételével (a támadás a csillag ellen) a belső terek jelentettek komoly belsőépítészi kihívásokat.
A Halálcsillag belseje 24 zónára van felosztva, félgömbönként 12-re. Mindegyik zónában 6 szektor van: általános, parancsnoki, hadi, biztonsági, szerviz, műszaki.
A halálcsillag felépítéséről komoly szakirodalom is áll rendelkezésünkre.
A tiszta vonalak, fém használata mindenütt megjelenik, a sötét színek, éles formák mind a gonosz jelenlétét sugározzák a nézőbe. A fontos történések helyszíne mindig nagy terekben, csarnokokban történik, ahol a néző mindig érzi, hogy a halálcsillagon van. A díszleten átmasírozó katonai egységek, egyenruhások képi világa teljesen összhangban van a nagy hombárszerű terekkel, ahol a legtöbb esetben harci eszközöket is elhelyeztek a tervezők.
8. ábra A halálcsillag
2. Befejezés
A Star Wars díszletei több kortárs építész munkásságának szolgáltak inspiratív alapjául. A modern építészet számos elemet használ a filmek képi világából.
A jövőt megálmodó építészet valójában számos esetben nyúl vissza a több mint 20 éve készült, tömegek világát formáló alapműhöz. Természetesen a filmes fantáziának semmi nem szabhat határt, de felmerül a kérdés, hogy a való világ építészetébe átemelt, gyakran szürreális, jövőbemutató elképzelések mennyiben teszik teljesen öncélúvá a létrehozott alkotásokat? Kell-e, fontos-e és lehet-e a fantáziában jóval korunk előtt járó filmes díszleteket egyfajta építészeti kelléktárnak tekinteni? Mennyiben alkalmazható a szimbolikus ultramodern városi vízió a kortárs építészetben?
Vajon hol a határ az illúzió és a valóság között?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése