2011. január 23., vasárnap

TÉGLÁSSY Júlia: A FILM HANGULATA

A filmet (Something’s Gotta Give, magyar címe: Minden végzet nehéz), amiről írok, sokszor láttam már, és így több érdekes részletet is felfedeztem benne. A cselekmény egy szálon fut, viszonylag egyszerűnek mondható, így a történet könnyen követhető. Szerintem ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ember figyelmét nem sok dolog vonja el a részletekről, és jobban be tudjuk fogadni a környezet alkotta hangulatokat. A dolgozatban azt vizsgáltam meg, hogy milyen helyszíneken játszódik a történet, és ezekhez jellemzően milyen hangulat, milyen érzelmek párosulnak. Ezek az enteriőrők, külső helyszínek úgy válnak igazán megfelelővé az adott jelenet forgatására, hogy jellegzetes, szimbolikus építészeti szerkezeteket, tárgyakat alkalmaznak bennük, és a hangulathoz, illetve a karakter jelleméhez illően öltöztetik fel azokat. Mindezek mellet itt is felfedezhető néhány baki, ami csak sokadszori megnézés után tűnik csak fel.


1. Helyszín és hangulat kapcsolata
A történet alapvetően egy helyszínre koncentrál (a hamptonsi tengerparti házra), és emellett vannak „külső” helyszínen forgatott jelenetek is. Megfigyelhető, hogy vannak helyek/helyiségek, amelyek bizonyos hangulatok kiemelésére kiválóan alkalmasak, illetve olyan is, amelyik kiemelt szerepet kapott azáltal, hogy bizonyos fajta érzelmi töltetű jelenetek főleg itt játszódnak.
Mivel a dolgozatban helyzetekkel, példákkal támasztom alá az általam állított hipotéziseket, ezért fontosnak érzem, hogy a történetet röviden összefoglaljam. Adott egy 63 éves férfi (Harry), akinek ősidők óta csak 30 alatti nőkkel volt kapcsolata, valamint az aktuális barátnőjének (Marin) elvált, befutott drámaíró anyja (Erika). Ők ketten alapvetően különböző személyiségek, egy váratlan szívroham után azonban, a közösen eltöltött idő a tengerparti házban ráébreszti őket arra, hogy mégis összeillenek. Árnyalja a történetet a fiatal orvos (Julien), aki Erika rajongója, a főszereplő nő húga (Zoé), aki szakterületéhez illően többször is megfogalmazza az adott szituáció magyarázatát a társadalmi kapcsolatok bonyolult hálójára vetítve.
A ház díszletére és környezetére az a jellemző, hogy alapvetően egy karakterhez igazították a stílusát: a női főszereplő ízléséhez. Mégis a téralakításokkal, kiegészítőkkel, bútorokkal sikerült ötvözni benne az ellentétes pólust is. Tulajdonképpen ez a lényege a történetnek is, ami egy tipikus romantikus cselekményre épül, vagyis: az ellentétek vonzzák egymást, és a film happy enddel végződik.
A világfi agglegény Harry otthona ezzel szemben a városban van, nyüzsgő környezetben, ahol fiatalok hemzsegnek a körülötte. A háza megfelel a tipikusnak mondható legénylakások képének: méltóságteljes, sötét bútorok, sötét tónusú drapériák, felesleges díszítésektől mentes, gyakorlatias, ám meleg hangulatú környezet.

1.1 Jellemző helyszínek – jellemző cselekmények, hangulatok
1.1.1 Konyha
Az egész filmre vonatkozóan azt figyeltem meg, hogy ez az a hely, ahol a cselekményt előrelendítő események megtörténnek, vagy azok a jelenetek játszódnak, amelyekben olyan érzelmek mutatkoznak meg, amik a történetet vezetik.
Szituációk:
• Történet elején, a bonyodalom kibontakozásánál a konyhában találkozik először a két főszereplő, meglehetősen kínos szituációban, mely erős érzelmeket vált ki. (Erika és Zoé azt hiszik Harryre, hogy betörő, mert Marin anyja tudta nélkül akart eltölteni egy romantikus hétvégét a házban barátjával.) A viszonylag szűkebb helyen (nehéz lehetett szerintem ilyet találni, mert a konyha nagyobb, mint a legtöbb ember nappalija), a teraszajtó és a konyhai bútorok közé szorítva még inkább kínos a helyzet, hogy az idősödő úr alsónadrágban turkál a hűtőben. Idegen ember, félmeztelenül, ilyen testközelben: nem csoda hogy kést rántanak és hívják a 911-et. Ez az hely, ahol Erika a történet első harmadában erősen negatív érzelmeket él meg.
• Negatív az is, mikor idegesen kiosztja testvérét, és lehordja lányát az „öreg és soviniszta” barátja miatt.
• Mikor kiderül, hogy neki kell elszállásolnia a szívrohamon átesett urat, dühét itt adja ki volt férjének panaszkodva. Szerintem ez a három példa azt mutatja, hogy a „házi tűzhely” mellett történnek a fontos dolgok, amiket a családnak meg kell beszélnie. Nem érezném annyira hitelesnek a mérgelődéseket, ha például a teraszon állva, cigarettázva mondaná el a háziasszony. Sokkal hitelesebb azon mérgelődni, hogy miért kell egy idegent ápolni a saját házamban, ha az ember (nő) épp a megszokott mozdulatokat végzi (elrakja az ételt, kidobja a szemetet, leszedi az asztalt). Oda sem kell figyelnie , tudja mi hol van, rutin-mozdulatokat végez a konyhában.
• A történet hátralevő részében megváltozik a konyha szerepe: az újonnan felfedezett, kellemes érzelmek itt derülnek ki. A fiatal orvos vacsorázni hívja Erikát.
• A vacsora után a főszereplők palacsintázása, ahol „más is kisülhetett volna, nemcsak a palacsinta”. Vagyis a nő önmaga lehet, mert hazai terepen van. Vonzalom alakul ki kettejük között a főzőcskézés alatt.
• A konyha „kihelyezett” formája az étterem. A sorsdöntő pillanatok, érzelmek, itt derülnek ki. Harry, Erika és Julien ugyanabban az időben, ugyanúgy, más-más étteremben ülnek, és kiderül, hogy ki kit szeret, ki kire vágyik, jól összekuszálva a dolgokat. Ilyen az utcán ülős éttermi jelenet is, mikor kiderül Harry számára, hogy Erika a kettejük kapcsolatából írta meg következő sikerdarabját. Illetve a párizsi bisztró is ilyen jellegű hely: a film boldog végét beteljesítő érzelmek, egymásra találás is itt történik. Végül a zárókép is egy étteremben, boldogan ebédelő nagy családot mutat.
1.1.2 Kórház
Ez az a hely, ami – mint általában a kórházak belső terei – gyakorlatiasan van kialakítva, nincs benne túl sok díszítés, csak a mindenkit (beteget, orvost egyaránt) megnyugtató jellegzetes zöldre festett falak. Ez egy földhözragadt, egyszerű, funkcionális terekből álló épület, ahol az embert meggyógyítják. Sallangoktól mentes, nincs, ami elvonná a figyelmet a lényeges dolgokról. Jelen esetben a főszereplőnek főleg a lelke gyógyul ebben a környezetben. Azon túl, hogy túlélt egy szívrohamot, a többi „látogatása” alkalmával az orvosok főleg a lelkét ápolják. Az érzelmi világának megváltozása is itt tudatosul Harryben. (Megváltozott az ízlése, a korban hozzáillő nőket is vonzónak tartja. Érzelmes lesz: előfordult, hogy sír, és ezt meglehetősen furcsállja. „Ha maga lenne az apukám” mondja a doktornő, ez ráébreszti a korára, és hogy hogyan kéne viselkednie.).
Szerintem jó választás volt erre a célra a kórház mint helyszín. Talán fel sem tűnik elsőre a nézőnek, hogy igazából (az első orvosi beavatkozást kivéve) nem is történik a szó szoros értelmében vett hagyományos gyógyítás ezen a helyen. Valószínűleg ennek oka lehet az is, hogy a manapság minden TV csatornából folyó kórház-sorozatok is a szükséges mennyiségű műtős jelenet mellett szerelmi bonyodalmakkal, érzelmi válságokkal vannak tele. Ami végeredményben érthető is, hiszen aggódik az ember a szeretteiért/saját egészségéért, viszont az orvosok közti kapcsolatok nem biztos, hogy szorosan ide kell, hogy tartozzanak. Azt akarom ezzel mondani, hogy ügyesen felhasználják ezt a film készítői is, vagyis azt, hogy milyen típusú filmekhez, sorozatokhoz van hozzászokva a néző manapság.
Érdekesség még, hogy a kórház parkolójában összeesve, az utcán, a parkoló kocsik közt fekve, kiszolgáltatott helyzetben tudja meg Harry, hogy nem mehet vissza a városba, a tengerparton kell maradnia Erikánál. A szabad ég alatt fekve, meglehetősen szokatlan helyen, úgy, hogy meg sem bír mozdulni és körülállja a tömeg elég kiszolgáltatott helyzetben van. Nem is tud ellenkezni azzal, amit az orvos mond.
1.1.3 Tengerpart
Jellemzően a főszereplők tere, csak ők ketten jelennek meg itt. Itt alakul ki egymáshoz való viszonyuk, egymás iránt érzett érzelmeik. Tipikus homokos part, magas füvű dűnék által határolva, hullámzó tengerrel. Nincs semmi épített környezet, vagy díszlet, nem vonja el a néző figyelmét semmi sem (szépen kialakított berendezés, színes felületek) a két szereplőről.
Habár nincsenek épített kellékek, a tenger nagy hatással van az emberre: szabadság érzése, természet közelsége, felszabadult séta a parton, önfeledt beszélgetés. Valószínű, hogy ez is közrejátszik abban, hogy itt tudnak csak nyugodtan egymással beszélgetni a szereplő, itt tud igazán kibontakozni a személyiségük. Nem kell alkalmazkodniuk a környezethez (akár maguk által kialakítotthoz, akár idegen helyhez), csak önmaguk lehetnek.


1.1.4 Színház
Erika drámaíró, színházi darabokat ír, és újonnan elkészült művének alapjául pont a főhőssel való viszonya szolgált. Ez a tény magában a színházban derül ki Harry számára, aki nem repes az örömtől. A filmben ebben a jelenetben a színpadon állnak, a kórházi jelenetet próbálják, majd Párizs utcáit jelenítik meg egy kis hóeséssel fűszerezve. Vagyis történet a történetben. Ebből is látszik, hogy amit a filmben több helyszínen, gondosan kitalált környezetben és kellékekkel vettek fel, azt igazából a színpadon is meg lehet valósítani. Vagyis a hangsúly a szereplőkön van. A filmben nem igazán elérhetőek a szereplők a TV vagy mozi képernyője elől, míg a színházban a nagyobb testközelség annyival több pluszt ad, miáltal nincs szükség annyira a környezetre támaszkodni.

1.1.5 Város
Kevés jelenetet vettek fel a városban, de ami itt játszódik, arról általánosságban elmondható, hogy a felzaklatott idegállapotot tükrözi. Az egyik jelenetben Marin hisztizik a telefonban anyjának, miközben a forgalmas utcán gyalogol. A felhőkarcolók, a sok ember, akik mind sietnek valahova, a forgalom, a dudálás, a kamera mellet elhúzó buszok, a cikázó taxik mind mind a nyüzsgő városi életet jelenítik meg. Ez gyökeres ellentéte a tengerparti környezetnek, amibe belesimul az ember agya egy óra után, így elég hatásos is a megoldás, miszerint a szereplő ebben a környezetben siet munkahelyére, miközben egy gyors telefonbeszélgetésben sírja el a baját. Vagyis arra sincs rendesen ideje, hogy az érzéseit átélje? Nagyon sok inger éri a nézőt egyszerre, ami mind felerősíti ezt az érzést.
A másik jelenet szintén az utcán, ugyanezekkel a téri jellemzőkkel játszódik, és itt is a felzaklatott lelkiállapot kap döntő szerepet. (A főhősök veszekednek, amin annyira felizgatja magát a férfi, hogy egy újabb szívrohamot kap.)
1.1.6 Párizs
A szerelem városa. Közhely, de itt működik. Ezen a helyen teljesedik be a főszereplők szerelme, tulajdonképpen itt ér véget a film. Mivel csak egy étteremben ülnek, és francia zene szól ez nem is tűnik soknak. Ha kézen fogva sétálgatnának a város utcáin, egy francia vacsora után, az Eiffel-tornyot fényei alatt, akkor egy kicsit soknak, csöpögősnek érezném, de ez még pont megfelelő mértékű a hatás elérése céljából.


2. Építészeti eszközök, berendezések, tárgyak
1.1 Lépcső
Az élet támasztotta kihívásokat testesíti meg, amikkel a szereplőknek meg kell birkózniuk. Harrynek a szívroham után az jelenti a teljes felépülést, ha már meg tud mászni egy lépcsősort anélkül, hogy rosszul lenne. Komikusan van megcsinálva a jelenet, de az üzenete egyértelmű.
1.2 Kandalló, tűz
A vágy, a vonzalom megjelenítője. A randevún az étteremben ropog a tűz a kandallóban a pár háta mögött, ami amellett, hogy illik a szituációhoz funkcionálisan felesleges: nyáron játszódik a történet, valószínűleg nem lenne szükség rá, hogy meleget adjon. De jól mutat, ezért használták.
1.3 Lift
Amellett, hogy vertikálisan való közlekedésre való, a horizontális térváltoztatásra is szellemesen használják a jelenetek vágása során. Becsukódik a liftajtó, miután Harry beszállt, s mikor kinyílik már Párizsban is van.
1.4 Híd
Két vége van, mindig összeköt valamit valamivel. A hídon sétálva Harryt utoléri egy taxi, amiből kiszáll a hőn szeretett nő, kibékülnek és így már együtt sétálnak át a túloldalra. Szimbolikus jelentése is van ennek: valami új kezdődik el ezzel.
3. Helyszínek „öltözete” – színek, tónusok
Alapvetően azért szeretem ezt a filmet, mert a világos tónusok, a fehér szín uralkodik benne, ami vidámságot tükröz és semmi nyomasztó sincs benne. Ennek az lehet az oka, hogy a főszereplő nő ízlésvilágát tükrözi (hiszen övé a ház), akinek a kedvenc színe a fehér. A ház belső kialakításán túl az egyéb kiegészítők, berendezési tárgyak is mind ehhez vannak igazítva, és ezt hivatottak erősíteni. Építészetileg is köztudott, hogy a világos falak növelik a teret. Itt ez teljes mértékben igaz, azzal kiegészülve, hogy a hatalmas nyílászárókon át bejutó fény fokozza a hatását.
A belső tér kialakítása egyhangú is lehetne mivel szinte minden fehér (falak, konyha, bútorok, ágyneműk, ülőgarnitúra), de mégsem az, mert finoman kombinálják ezt homokszínekkel (drapériák), kiegészítőkkel (pl. halvány csíkos szőnyeggel) és feketével.

Ez utóbbi akkor tűnik fel igazán, mikor beköltözik a házba Harry (aki maga is sötét ruhákat visel, ezzel mintegy ellenpontot adva a házigazda Erikának). Vagyis az ellentétek párt alkotva felerősítik egymás hatását.
A kiegészítőkre is minden fent leírt igaz: az Erika által gyűjtött fehér parti kavicsoktól kezdve a konyhaszekrényben látható tányérokig minden fehér és fekete, persze finoman tálalva.


A nappali az a helyiség, ami az egész házra jellemző megállapítást hordoz magában a nagy tágas terével, világos felületeivel és bútorozásával. „Mesésen tágas nappali”, mondja az egyik szereplő, ami tényleg indokolatlanul nagy, ha figyelembe vesszük, hogy ez egy nyaraló épület, és tulajdonképpen nem nagy a család. Szerintem egy ilyen tér a jó megélhetés biztosította gondtalanságot, nyugalmat sugallja, vagyis azt, hogy nincs az ember szűk terek közé szorítva, hanem ízlésesen berendezett, tiszta, tágas, szép környezetben, kényelmesen élhet.

4. Hibák a forgatáson, a díszletben
A történet fő helyszínét biztosító tengerparti ház a jelenetekben földszintes. Nincs lépcső, emeleti szoba, a főszereplő nő nem az emeletről jön le, mikor várja partnere, hogy elvigye vacsorázni (ez egy tipikus jelenet szokott lenni). Ennek ellenére kívülről egy magastetős, tetőtér beépítéses épületet látunk. Ha ez azért van, mert ezt az épületet találták a legmegfelelőbbnek erre a célra, akkor lehet, hogy érdemes lett volna beruházni egy lépcső építésére is a díszletben, mert így elég szembetűnő a különbség.

Az előbb említett eltérés folytán tűnt furcsának az is, hogy az egyik jelenetben hogyan akadhat fenn a fa rácsostartó fedélszéken a feldobott vérnyomásmérő, ha a ház beépített tetőterű, így nem látszódhat a szerkezet.

Ezek a cselekmény szempontjából nem fontos dolgok, de ha valaki figyelmesen nézi a filmet, észreveszi őket. Az utóbbi hibát én akkor fedeztem fel, mikor legutóbb megnéztem a filmet a dolgozat miatt.
Összefoglalás
Alapvetően úgy gondolom, hogy finom eszközöket használ fel a film arra, hogy az ellentétes jellemű karaktereket ábrázolja, és elhelyezze a környezetben. Nincsenek benne különösebb effektek, vagy bravúrok, mégis jó nézni. A szó szoros értelmében, jól esik a szemnek, mert szépen van kialakítva a környezet. Mindamellett az is kiderül belőle, hogy ugyanez a történet egy egyszerűbb, kisebb eszközkészlettel rendelkező színházban is megvalósítható, mint ahogy azt az írónő is megírta. (Bár nem tudom, hogy az is ugyanilyen minőséget képvisel-e, mert azt már nézőként nem tudja végignézni a film nézője.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése