A médiaépítészet folyamatosan fejlődik és egyre szélesebb körben válik népszerűvé illetve elérhetővé. Anyagi és szerkezeti vonzatai jelentik egyelőre legfőbb korlátait. Jövőbeni alkalmazásuk és élettartamuk az átlagos épületekéhez képest egyelőre megjósolhatatlan, ugyanis napjaink technikai fejlődésének iramával hamar elavulttá válhatnak. Ugyanakkor tömeget megmozgató, interaktív jellege miatt könnyen befogadható jelenség, valamint a számítógépes grafika számára is új kihívásokat jelenthet.
1. Mi is az a médiahomlokzat?
Akik megkérdezték milyen témát is választottam ehhez a fogalmazáshoz a válaszom hallatán nagy kerek szemekkel meredtek rám. Bevallom, nekem is azért tetszett meg, mert eddig szinte semmit nem tudtam ezekről a rendszerekről. Első olvasásra beugrottak olyan amerikai világvárosokról látott képek, mint például New York vagy Las Vegas, illetve ezek utcáinak éjszakai sötétségben is nappali világosságot árasztó, túlzsúfolt képe. Az ilyen és hasonló helyeken megjelenő rikító, erős színek, a folyamatosan változó, villogó fényreklámok egymáshoz való viszonya – illetve pont annak a szándéknak a hiánya, hogy bármiféle vizuális összhangot kialakítsanak egymással - azonban többnyire nem igazán összeegyeztethető építészeti szándékainkkal.
Ugyanakkor az épülethomlokzatok mindig valamilyen üzenetet voltak hivatottak továbbítani, tehát modern kijelzőként történő használatuk megalapozott elképzelés. Ilyen módon könnyebben fel tudják kelteni a figyelmet a rohanó világban, ahol már az egyes embereknek nincs idejük, de talán lassan már fogékonyságuk sem a dolgok háttértartalmának vizsgálatára. Viszont ez a fajta felület az idő nagy részében nem nagyon tud érvényesülni, márpedig egy épületet nem lehet a nappalokra megszüntetni. Így ennek, mint tervezési és koncepcionális kiindulópontnak a létjogosultsága megkérdőjelezhető, mint designelem jobban elképzelhetőnek tartom.
A válasz megtalálásához persze nem kellett sokáig keresgélnem, a többségében idegen nyelvű cikkek azt bizonyítják, hogy ez az építkezési forma Magyarországon még nem terjedt el. Kiderült viszont, hogy a fent említett felületek olyannyira megfogták a 21. századi építészeket, hogy mára már egy egész „mozgalom” indult a hasonló jellegű homlokzatkialakítások jegyében „Medatecture” elnevezéssel (a media és architecture szavak összevonásából). Olyan intelligens, multimédiás, rendkívül kreatív módokon vezérelhető, akár a külső környezeti hatásokra is érzékeny felületeket tudnak létrehozni a kifejezetten erre a célra kifejlesztett technológiák igénybevételével, melyek önmagukban alkotják az épület homlokzatát.
Az első ilyen irányban történő próbálkozások még többnyire mechanikus kijelzők voltak. Ezek sokkal nagyobb részt igényelték még matematikusok és programozók együttes munkáját, mint mérnökökét. Ilyen például a minden félévben megrendezett bemutató a Schönherz kollégium homlokzatán, ahol az ablakokat pixelpontoknak megfeleltetve hoznak létre különböző képeket és formákat. De alkottak már létre pneumatikus rendszerrel mozgatott fémlapokból álló felületet is. Ez utóbbi esetben az elemek mögé beépített légáram-szállító berendezés és külső érzékelő szenzorok segítségével a tömeget lekövetve egy folyamatosan hullámzó mozgás jött létre.
Az ilyen és hasonló változatokkal szemben a valódi médiahomlokzatok készítése esetében már építészek, designerek és mérnökök szoros együttműködésére van szükség. A többnyire projektorral történő vetítés az alapfelület jellegétől függően lehet frontális-, amennyiben az tömör, illetve háttérvetítés, ha áttetsző (általában üveg vagy akrilüveg). Médiahomlokzatról beszélhetünk abban az esetben, ha a megvilágítás alapjául szolgáló felület eredetileg nem olyan céllal készült, hogy információs kijelzőként szolgáljon, viszont olyan köztereken, csomópontokban helyezkedik el, ahol a jó rálátás és a nagy közönségforgalom miatt ilyen célra is jól hasznosítható.
1. ábra: Bécs, alkotók: Heike Wiermann, Holger Mader és Alexander Stubic
Médiaépítészetről pedig akkor beszélhetünk, amikor egy épületet már eleve úgy terveznek meg, hogy világítása, épületszerkezeti elemei, felületei nem csupán az építészet, hanem egy újfajta médium követelményeinek is megfeleljenek. A kész homlokzat azonban kikerül a tervezők ellenőrzése alól, így sok esetben az absztrakt és esztétikus képek helyett a homlokzaton reklámok jelennek meg a beruházó költségeinek minél hamarabbi megtérülése érdekében.
2.ábra: Jeddah, King’s Road Tower 4. ábra: Berlin, Potsdamer Platz
3. ábra: Adelaide , Rundle Lantern
2. Példák és technológiák
A led (világító dióda) olyan fénykibocsátó félvezetőt jelent, amely a hagyományos izzóknál sokkal hosszabb élettartammal, kisebb áramszükséglettel rendelkezik és működébe lépési válaszideje is lényegesen rövidebb. Hatásfokát vizsgálva is rendkívül jó értékeket mutat, hiszen a felvett áram energiájának közel 65 százalékát alakítja fénnyé. A médiahomlokzatokhoz ezen kívül színkeverési tulajdonságai miatt is rendkívül jól használható. A három alapszín (vörös, kék és zöld) különböző erősségű variálásával a tiszta színek mellett gyönyörű pasztell színek előállítása is lehetséges. A színek kialakításához precíz elektronikával szabályozható háromféle színű lámpa szükséges.
A különböző cégek új termékek kidolgozásával reagáltak a felmerült igényekre. Transzparens rendszereket úgy hoznak létre, hogy kombinálják a led technológiát az épület nyitott homlokzatán elhelyezett lamellákkal. A kép minősége ez esetben nagyban függ a ledek vízszintes és a lamellák függőleges távolságától, ezen túl még az is befolyásolhatja, hogy mennyire messziről nézzük. Azonban belülről nem korlátozza a kilátást az épületből, illetve kívülről is látható marad az épület vetítő felület mögötti része.
A német ag4 media facade GmbH által kifejlesztett eljárások alapja is egy transzparens háló, ami a lámpákat tartalmazza. Előnye, hogy amikor nincs bekapcsolva, nem változtat az épület homlokzati megjelenésén. A Mediamesh fantázianevű rendszer esetében a lámpák sűrűbben helyezkednek el és fényük kifelé sugárzik, ezért sokkal árnyaltabb, jobb felbontású képet, animációt érhetünk el. Illumesh nevű rendszerük ezzel szemben kisebb felbontású igények kielégítésére alkalmas, mivel a lámpák fénye visszatükröződik a háló fémfelületéről, csillámló hatást hozva létre. A kettő együttes alkalmazásával azonban már teljesen kidolgozott felületeket képesek létrehozni.
A Creative Technologies által kifejlesztett led-csempe nyomásérzékelővel van összekötve és a felületi érintésekre reagál. Az angol SmartSlab úgy javított a létrehozható kép minőségén, hogy a legkifinomultabb optikai rendszert, a légy szemének felépítését vette alapul. Ez esetben egy méhsejtszerű, hexagonális polikarbonát vázrendszerbe kerülnek bele a lámpák, így egy árnyaltabb képet adó pixelrendszer jön létre.
Az előre megtervezett rendszereken túl az egyes építészirodák projektjeik homlokzatának létrehozásához is hoztak létre különböző fantáziadús megoldásokat, amelyek beleillenek az épületek szerkezeti és homlokzati rendszerébe, illetve amikkel tudtak alkalmazkodni a befogadó környezethez. Sok esetben a homlokzaton megjelenő függönyfal üvegfelületei közötti részekbe építettek be fényforrásokat, melyek különböző ritmusukkal vagy szélességükkel sötétben változatos felületet hoznak létre. Ilyen többek között a linzi Barcode Building illetve a hong kongi Nexxus Building megjelenése is.
A szingapúri A. AMP esetében is a tervező cég (WOHA) a megvilágítási rendszert az irodaház üveghomlokzatával kombinálta össze. A munka végeztével leereszkednek a belső oldalon a számítógép által vezérelt redőnyök, így egy hatalmas vetítőfelület jön létre. A ledek a függönyfal mögött vannak elhelyezve, amely kiegészíti a képpontokat.
A szintén szingapúri Iluma bevásárlóközpont homlokzatán egyedi alakú műanyag elemeket helyeztek el, melyek egyben jellegzetes struktúrát is adnak a homlokzatnak. A számítógép vezérelte fénycsövek e mögött a burkolat mögött találhatóak. A sajátos elemekből kialakult szabályos rendszer megvilágítva egyfajta óriás-pixelhatással jelenik meg.
5-6. ábra: Szingapúr, Iluma
A liverpooli egyetem homlokzata esetében a valódi tartószerkezet előtt 1 méterrel „lebegő” 1500 m2-es homlokzat hatalmas felbontású kijelzőként jelenik meg. A számítógép vezérelte felületen bármilyen szín vagy forma megjeleníthető. Az abu dhabi-i Yas Hotel tömbjeit úgy fogták össze vizuálisan, hogy egy hullámzó rács-héjat emeltek föléjük, melybe bele van építve a világítás.
A svájci Casino Lugano homlokzatának szolid szürke márvány lapjai felnyithatóak, a mögöttük beépített megvilágítás és a nyitásszélességek különbségéből adódó ritmus- és színváltakozással elegáns és visszafogott példája a médiahomlokzatok kialakítási lehetőségeinek.
7. ábra: Svájc, Casino Lugano
Az „Espacio de Creación Artística Contemporánea” győztes terve Cordobában előregyártott beton elemekből készült homlokzatába ágyazott különböző méretű és mélységű mélyedések 3 dimenzióssá teszik a látványt. Az eredmény ahhoz hasonló, ahogyan az emberi szem retinája is leképezi a látott képet. A monokróm rendszer fluoreszkáló fényei csak 1/20-ad másodpercig vannak ugyanazon az elemen, gyors mozgásuk által úgy érzékeljük, mintha mozgóképet látnánk.
8. ábra: A cordobai pályázat győzts terve
A reklám jövőjéről alkotott radikális elképzelésként is értelmezhető a tokiói N Building homlokzata, melyen a szokásos színes hirdetések helyett QR kódok fedik. Ha lefényképezzük egy olyan mobiltelefonnal, mely képes ennek az olvasására naprakész információt kaphatnak az aktuális eseményekről és akciókról.
A médiaépítészet legújabb trendjét az interaktív homlokzatok jelentik. Ahelyett, hogy az emberektől független változók határozzák meg a tartalmát, mint például a hőmérséklet és az időjárás, ezek a felületek már kétirányú kommunikációra képesek, azaz viselkedésük és működésük nem előre meghatározott, hanem a felhasználói bevitel által befolyásolható, irányítható. Népszerűségét bizonyítja az idén (több európai város között) Budapesten is megrendezett Media Facades Festival, mely keretében a Lánchíd 19 Design Hotel és a Művészetek Palotája homlokzatának megvilágításával lehetett „játszani”. A MŰPA díszkivilágítását egy iPad-en a helyszínen, illetve egy weboldalon keresztül lehetett különböző színűre állítani. A szálloda homlokzatán végigfutó színhullámokat az épület előtti parkban elhelyezett objektumok megfújásával tudták gerjeszteni a látogatók.
Az emberek bevonása, megmozgatása is legkönnyebben különböző játékokkal valósítható meg. Liverpoolban például egy csúzlival lehetett rövid üzeneteket lőni egy falra. Linzben alacsony felbontású, 4x4-es puzzle játékot lehetett játszani, egyszerre akár többen is. A legutóbbi E-culture Fair alatt pedig a dortmundi U épület homlokzatát varázsolták egy függőleges táncparketté.
3. Felmerülő problémák
3.1 Kik használják az épületet és mi a funkciója
Bár a szakemberek azt ígérik, idővel otthonainkban is nélkülözhetetlen design-elem lesz, egyelőre nehéz ezt elképzelni. Ez a fajta kifejezőeszköz sokkal inkább illik középületekhez, mint lakás- jellegűekhez. Persze ez összefüggésben van azzal, hogy milyen tartalmak, témák jelenjenek meg rajta. Egyelőre azonban alacsony fénykibocsátási tulajdonságai miatt például csak kontúr vagy vitrin megvilágításoknál lehet alkalmazni, ahol erős fényre nem, csak jó színkeverésre van szükség.
3.2 Fényszennyezés
A fényszennyezés nem más, mint az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő felesleges megvilágítása. Kültéri világítást számos okból alkalmazunk, többek között biztonsági, sport és reklám célra. A lakosság számának növekedésével természetesen nő a külső megvilágítás igénye is. Ahogy a városok és kerületeik növekednek, egyre több és több fény világítja meg fölöslegesen az égboltot. Vannak azonban olyan fényforrástípusok, melyek kialakításával és irányításával csökkenthető felfelé illetve oldalra történő világítás.
Az ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyó hatalmas mennyiségben elhelyezett világítótestek nagyon gyors terjedése maga után vonta a lakott területeken élő emberek és a várostól távoli természeti környezet fényterhelésének rohamos emelkedését. Az állandósuló fényszennyezés egészségügyi, közlekedésbiztonsági, ökológiai és tájvédelmi szempontból is kockázatot jelent, miután megvalósul az élővilág állandó zavarása és közvetett módon környezetszennyezéssel is jár.
3.3 Növekvő energiaárak
A ledes kijelzők a jelenleg ismert, legkevesebb energiával működtethető fényforrások, és maga a megvilágítás nem kerül sokkal többe az általános külső megvilágításnál. De egy ilyen épületnek számos plusz szerkezeti, technológiai és kivitelezési követelménynek kell megfelelnie.
Kifejezetten a szabályozatlan és agresszív gazdasági fejlődésre reagált Greenpix fantázianevű rendszer. A washingtoni Simone Giostra & Partners által tervezett nullenergiás médiafal, ahol ezt alkalmazták, jelenleg a világ legnagyobb led fala. A pekingi olimpiai falu közelében elhelyezkedő épület függönyfalába integrálták a polikristály anyagú napelemes akkumulátorokat, és ezeket a cellákat változó mélységgel helyezték el a homlokzaton, mellyel nappali fényben is változatos megjelenést értek el. A nappal összegyűjtött a napenergiát sötétedés után a homlokzat megvilágítására használja fel, visszatükrözve a nap klimatikus változásait. A 2200 m2-es kijelző művészi kommunikációs képességével absztrakt vizuális megjelenést kölcsönöz az épületnek a konvencionális médiahomlokzatokkal szemben.
9-10. ábra: Greenpix
3.4 Fejlődés
A technika folyamatos fejlődésével ezek a mai legkorszerűbb rendszerek hamar elavulttá válhatnak és kérdéses, hogy mondjuk 10 év múlva hogyan fogják ezeken megjeleníteni az akkori, valószínűleg már sokkal nagyobb felbontású és jobb minőségű tartalmakat. Márpedig ennek a kialakítási formának a célja pont a változatosság, a változtathatóság.
4. Összefoglalás
A médiaépítészet tehát folyamatosan fejlődik és egyre szélesebb körben válik népszerűvé és elérhetővé. Anyagi, illetve szerkezeti vonzatai jelentik egyelőre legfőbb korlátait. Jövőbeni alkalmazásuk és élettartamuk az átlagos épületekéhez képest egyelőre megjósolhatatlan, ugyanis napjaink technikai fejlődésének iramával hamar elavulttá válhatnak. Ugyanakkor tömeget megmozgató, interaktív jellege miatt könnyen befogadható jelenség, és a számítógépes grafika számára is új kihívásokat jelenthet.
5. Felhasznált szakirodalom
http://www.architonic.com/ntsht/media-faade/7000408
http://hg.hu/cikk/epiteszet/10348-bulvarhomlokzat-vagy-mediaepiteszet
http://hg.hu/cikk/vilagitas/2581-led-del-szinezett-hazak
http://hg.hu/cikk/epiteszet/7903-fenyruhat-kapott-az-oriasmecset
http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/globe_at_night/learn_light_pollution.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1g%C3%ADt%C3%B3_di%C3%B3da
http://www.mediaarchitecture.org/biennale2010/
http://hg.hu/blog/8696-qr-koddal-kommunikalo-interaktiv-homlokzat
http://www.medienfassade.com/index.html?&L=1
http://www.smartslab.co.uk/
http://www.greenpix.org/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése