A dolgozat a médiahomlokzatok igen tág témakörének egy kisebb szeletét kívánja bemutatni: a kivetítők és teljes homlokzatos megvilágítások használatával foglalkozik, ami egyre gyakoribb a mai modern építészetben. Egy rövid áttekintés, illetve a médiahomlokzat fogalom értelmezése után a fénytechnológiák példákon keresztüli bemutatása a cél, a homlokzati feliratoktól és reklámkivetítőktől egészen a művészi fokú homlokzati fényfestésig, illetve pár szóval ismertetném az ennek teret adó Médiahomlokzat Fesztivált. Közben pedig kitérnék a fényhasználatra vonatkozó szabályozásokra, valamint a nehézségekre, és hátrányokra (fényszennyezés, energiapazarlás).
1. A médiahomlokzatok értelmezése
A médiahomlokzat egy nagyon tág fogalom, amiről mindenkinek talán a nagyvárosok villogó fényreklámjai jutnak elsőre az eszébe. Azonban ez egy sokkal árnyaltabb témakör, így amikor elkezdtem foglalkozni a témával, az első kérdés az is volt, hogy hogyan is lehetne megfogni, vagy mely szeletét lenne érdemes kitárgyalni. A kezdeti ötletelések eredményeként végül összeállt egy egész kis lista, hogy tágabb értelemben mik is azok a megjelenő homlokzati elemek vagy jelenségek, amiket tulajdonképpen ide lehetne sorolni:
• Felújítás alatt álló épületek homlokzati állványzatának takaróhálója, mint reklámfelület
• Óriásplakátok a 10 emeletes panelok oldalhomlokzatán, illetve a nagyobb tűzfalakon
• Jelszerű építészet, azaz olyan épületek építmények, melyek a környezetüktől annyira elütnek, hogy önmagukban reklámértékkel bírnak
• Egy-egy márka, arculat megjelenése az épületben, formában (pl.: autószalonok egységes külső megjelenése)
• politikai vezetés által meghatározott építészeti arculat (pl.: szocreál egységes megjelenése)
• Kordivat: felirat, mint design elem a homlokzaton
• Fényreklámok a háztetőkön, melyek a klasszicista belvárosban nem úgy mutatnak, mint egy felhőkarcolókkal tarkított modern városrészben
• Óriáskivetítők, fénytechnológiák, medatecture
• Fényfestés
A felsorolt megközelítések közül a továbbiakban a fénytechnológiákkal, illetve egy egészen új, 21. századi jelenséggel, a medatecture mozgalommal foglalkozom részletesen.
1.1 Mi is az a medatecture?
A media (média) és architecture (építészet) szavak összevonásával keletkezett kifejezés. Jelentése, hogy az épületek külseje kettős funkciójú interaktív felületté válik: egyszerre lesz a ház homlokzata, és a várossal kommunikáló (sokszor sajnos marketinges) felület.
2. Médiahomlokzatok megjelenése
A homlokzati felületek ilyen célú felhasználása egy egészen új jelenség, bár az első megjelenő médiahomlokzat még nem megvilágítással vagy fénytechnológiákkal jött létre, hanem egy mérnökök, matematikusok és programozók által kifejlesztett fémlapokból álló mechanikus kijelző volt. Ezeket a fémlapokat pneumatikus úton mozgatták, és az érzékelő szenzoroknak köszönhetően mozgásuk követte a közönség mozdulatait, így egy folyamatosan hullámzó felület jött létre. Csupán napjaink terméke a projektoros fénytechnológia, a fénycsöves és legújabban a LED-es megvilágítások, kijelzők.
Azonban természetesen a fény, mint homlokzati elem felhasználása nem ezeknél a teljes homlokzati felületeknél kezdődött. Még sokan emlékezhetnek az üzletek homlokzatain először megjelenő neon feliratokra, világító cégérekre. Példaként említeném a filmekből (pl.: Ponyvaregény) jól ismert, az 1930-as években az USA-ban megalapuló „Diner” étteremláncot. Ezek a kicsi, de szembetűnő útszéli épületek aranykorukat az 50-es években élték, és az akkoriban futurisztikus kinézetüket az újszerű anyaghasználatnak, ezen belül is az elsők között alkalmazott neon fénycsöves technológiának köszönhették. Bár a 60-as években a Diner háttérbe szorul a piacon, napjainkban óriási reneszánszát éli – nem csak Amerikában. A nosztalgia jegyében jött létre a „Repro-Diner” hálózat, amely bár imitáció csupán, az anyaghasználata és a hangulata a régi.
1.ábra: a „Diner M” 2000-ben alapított magyarországi étterme a siófoki Petőfi sétányon
A későbbiekben az ehhez hasonló neonfeliratok a legkülönbözőbb helyeken és méretekben terjedtek el szerte a nagyvárosokban, ezzel új színt adva az éjszakai városképnek. Aztán az egyre nagyobb feliratok mellett a számítástechnika rohamos fejlődésével megjelentek az adott ritmusban villogó fényreklámok, majd az olyan kivetítők, melyeken már változó szövegek futnak, vagy kis piktogramok kelnek életre mátrixszerűen a sok kis apró fénypontból. Napjaink nagyvárosai pedig már elképzelhetetlenek lennének az olyan – akár több méter képátmérőjű – óriáskivetítők nélkül, amelyeken színes, teljesen élethű kisfilmek is tudnak futni. Míg ezek a kivetítők korábban akkora háttérszerkezetet igényeltek, hogy nehézkes lett volna homlokzati elemként beépíteni, ma a koncertek, sportesemények alkalmával használt mobil óriáskivetítők mellett egyre több helyen látni a reklámcélokra használt beépített verziót is.
2.ábra: Óráskivetítő az ALLEE és a Corvin bevásárló központoknál
3. Teljes homlokzatos fénytechnológiák
Mint azt már korábban említettem, az első teljes felületű médiahomlokzat még egy mechanikus szerkezet volt, és nem projektoros fénytechnológia. Ehhez a korábban már említett szerkezethez több hasonló is épült, illetve ennek egy kifinomultabb változata az 1981-87 között épült párizsi Istitute du Monde Arabe (Jean Nouvel) homlokzata, ahol a keleties csipkeszerű felület áttörései a fényképezőgép optikájához hasonló módon nyílnak ki és csukódnak össze, így szabályozva a bejutó fény mennyiségét.
3.ábra: Insititute du Monde Arabe
A mechanikus változatokkal szemben a projektorok alkalmazásakor nincs kézzel fogható felület, kivéve a vetítés alapjául szolgáló szerkezetet, mely vetítés lehet frontális vagy háttérvetítés. A vetítés és mozgás technológiájának közös alkalmazását figyelhetjük meg a budapesti Lánchíd 19 Design Hotel homlokzatán. Az egyidejűleg mozgó és megvilágított üveglamellák elsődleges célja az árnyékolás, azonban sem a mozgás sem a fényjáték nem random, hanem egy számítógépes program irányítja, ami egy ún. Meteo-szenzor jeleit alakítja át. Ez azt jelenti, hogy a homlokzat folyamatos mozgásban van, ami lassú, általában a Duna áramlási sebességével szinkronizált hullámzó mozgás. A Meteo-szenzor jelzéseinek megfelelően pedig erős szélben a hullámzás "felkorbácsolódik", szélcsendben elsimul. A játékba a megvilágítás este kapcsolódik be: a nappal a homlokzat saját színében látszó lamellákat este az RGB LED-ekből épített lámpatestek világítják meg. A Meteo-szenzor ebben a fázisban is beavatkozhat: a hőmérséklet hatására változik a szín hőmérséklete (nyári estéken sárgás-vöröses, hűvösebb időben zöldes-kékes).
4.ábra: Lánchíd 19 Design Hotel és a Meteo-szenzor vezérlője
A számítástechnika és a világítótestek fejlődésével pedig rengeteg új lehetőség tárul fel, egyre magasabb művészi színvonalú installációk jöhetnek létre. Ezen a téren úttörőnek számít a 2000-ben Tim és Jan Edler által alapított berlini Realities United cég, akiknek az első nemzetközi visszhangot kiváltott projektje a grazi Modern Művészetek Múzeuma, ahol a cél az volt, hogy az épületben zajló belső folyamatokat kivetítsék a homlokzatra is. Ehhez végül egy 930 fénycsőből álló gigantikus pixelmezőt hoztak létre (amely a BIX nevet kapta), és különböző absztrakt ábrákat tud megjeleníteni.
Egy másik, szingapúri munkájuk az A.AMP (2008), ami már a LED-technológiát is magába integrálja. Működése: a munkaidő befejeztével az ablakok előtt függöny ereszkedik le, és a homlokzat egyetlen hatalmas, LED-technológiával működtetett kivetítővé válik, ahol az ablakok pixeljei egészítik ki a felületbe integrált LED-kivetítőt. Az ezen futó szpotok mozgóképeit speciális szoftver analizálja, és az információt átalakításával meghatározza, hogy az ablakokban leeresztett, kivetítőfelületként használt függönyre milyen színű fényt vetítsen a lámpa.
5.ábra: Kunsthaus Graz és az A.AMP épülete
A LED-technológiát alkalmazó homlokzatok megjelenése új termékek létrehozásához is vezetett. Ilyenek az Illumesh (kisebb felbontáshoz alkalmas, pl. feliratok, szimbólumok) és a Mediamesh (akár filmek, videók megjelenítésére is képes). Amint nevük is mutatja (mesh = háló), ezek tulajdonképpen LED-del kiegészített fémhálók. Az Illumeshnél a lámpák fénye visszatükröződik a háló fémfelületéről, így érdekes, csillámló hatás jön létre. A Mediameshnél a lámpák sűrűbben helyezkednek el, fényük kifelé sugárzik. Az ezzel burkolt házak homlokzata nappal fémesen csillogó, sötétedés után viszont káprázatos fényjátéknak adja át a helyét.
6.ábra: Illumesh és Mediamesh
Ami a várható fejlődés irányát illeti, homlokzat megvilágítás terén a jövő a LED- technológiáé, hiszen jóval alacsonyabb energiafelhasználással működtethető. Azonban az igen magas építési és fenntartási költségek mellet sajnos gyakori, hogy a művészi megjelenítések sokszor háttérbe kerülnek a gyorsabban megtérülő marketinges és reklám célú felhasználáshoz képest.
4. Innovációk
Napjainkban az egyre nagyobb igény miatt több cég is foglalkozik a LED-technológiák fejlesztésével. Közülük az egyik a Creative Technologies, akiknek számos új LED-termékük van:
• a Stealth™ - 0,6 négyzetméteres panelekből és 2,5 centiméterenként elhelyezett LED-fényforrásokból áll. Előnye, hogy könnyű és jó minőségű képet ad.
• interaktív „LED-csempe” - Nyomásérzékelőjének köszönhetően a felületi érintésekre reagál.
• Nova® - ez a termék már a háromdimenziós képek világába vezet.
Szintén érdekes projekt az ERCO-gyár „Wallwasher-je”, egy homlokzati világító rendszer 4 különböző színű LED-ből, amik kombinációjával szinte a színskála bármely színét le tudja vetíteni; vagy Dominik Kommerell és Angela Renz egy egyetemei feladat kapcsán megálmodott „beton LED-je”.
7.ábra: Concrete LED facade
5. Médiahomlokzat Fesztivál és a Schönherz Mátrix
Az a hely pedig ahol igazán a művész homlokzatszínezésé a főszerep az idén először Budapestre is eljutó Médiahomlokzat Fesztivál. A Berlinből induló rendezvény célja az interaktív felülethasználaton túl egy olyan esemény megszervezése, ahol lokális és nemzetközi kapcsolat jöhet létre a médiahomlokzatok segítségével. Ennek az egyik módja, hogy az interneten keresztül a nézőknek is van lehetősége kiszínezni többek közt a MüPA homlokzatát. 10 lehetséges beállítás közül választhatnak, és addig marad a festés, amíg valaki újra át nem állítja.
Ennek kapcsán megemlíteném még az évek óta egyre népszerűbb, a Schönherz Kupa keretében megrendezett fényjátékot, a Schönherz Mátrixot. Itt a Finta József által tervezett kollégium szabályos ablakkiosztását felhasználva hoztak létre egy mátrixot, amelyben egy számítógépes program segítségével a hallgatók által tervezett fényjátékokat vetítik le (egy ablak = egy pixel). A rendezvény ráadásul folyamatosan fejlődik, az egyre ötletesebb vetítéseket mostmár zenei aláfestéssel lehet élvezni.
(Az idei vetítésről készült videó megtekinthető az interneten is: http://www.youtube.com/watch?v=FQUT7T2ewb4&feature=related )
8.ábra: A kivilágított MüPA és a Schönherz Mátrix
6. A vonzó látvány ellentétben a környezettudatossággal
Bár nagyon látványosak, és éppen emiatt igen népszerűek ezek az új homlokzati fényjátékok, azonban a bolygónkat terhelő nagyszámú környezetkárosító elem mellett sajnos a fény túl nagy mennyiségű, helytelen, és energiapazarló használata is egyre nagyobb probléma.
Az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges megvilágításának energiapazarló és környezetkárosító hatását nevezzük fényszennyezésnek. A lakosság számának növekedésével természetesen nő külső megvilágítás igénye is, az égboltot egyre több helyen megvilágító fények viszont jelentősen csökkenthetik az egy adott helyről látható csillagok számát. A narancsvörös búraként a településekre ráterpeszkedő fényszenny ráadásul nem csak a nagyvárosokat érinti, hanem egyre gyakrabban látható kisebb települések, falvak fölött is. És ez a jelenség tovább is fog gyűrűzni, amíg a köztudatban a civilizációs fejlettség egyik mércéje a fény, amíg az alvó városokban is egész éjjel reklámok villognak, és amíg a diszkók fénycsóvái kilométerekről látszanak a városon kívül.
9.ábra: Sydney „szennyező” fényei és a Keleti pu. helyesen (lefelé) megvilágított peronjai
6.1 Negatív hatások
A fény környezetre gyakorolt hatását azonban nem szabad alábecsülni. Nem csak a csillagászok és az eget kémlelők számára fontos az éjszakai sötétség, de sok éjszakai állat életkörülményei romlanak le jelentősen, illetve jónéhánynak a bioritmusa zavarodik össze a folyton áradó fény miatt. Ilyen esetek például a szentjánosbogarak esetében megfigyelt szaporodási problémák, a repülő állatok Holdhoz való viszonyításának megzavarodása, és a városi feketerigók korai éneke, ill. összezavarodott szaporodási ciklusa. Vagy ilyen az ELTE kutatói által megfigyelt ún. lineárisan poláros fény megtévesztő fénytörése is a sötét felületek, például olajtavak felszínén, amit így sok rovar tiszta vizű tónak érzékel.
De nem csak az állatok, hanem az ember is igényli az éjszakai sötétséget. Komoly orvosi kutatások eredményeként megállapították, hogy az éjjel, sötétben termelődő ún. melotanin csökkenése nem csak életritmusbeli zavarokhoz vezethet, hanem pl. növeli a rák kialakulásának kockázatát is.
6.2 Felmérések
Néhány éve a Globe at Night program keretében végeznek világszerte arra vonatozó felméréseket, hogy egy adott területet mennyiben érint a fényszennyezés. A program 2008-ban Magyarországra is eljutott és amatőr észlelők segítségével feltérképezték a hazai helyzetet is.
10.ábra: Magyarországi fényszennyezés mértéke és Budapest kivilágítva
Ezen kívül az ELTE-n Horváth Gábor - a Biológiai és Fizikai tanszék Biooptika Laboratóriumának feje - vezetésével 2000 óta tart a poláros fényszennyezés hatásainak kutatása. Kutatási eredményeik összegzéseként Bruce Robertsonnal együtt elsőként írták le a poláros fényszennyezés jelenségét (Frontiers in Ecology and the Environment folyóirat 2009. januári számában publikált tanulmány).
6.3 Jogi vonatkozás
Számos országban szabályozzák az esti és éjszakai fényhasználatot a szennyezés visszafogása érdekében. Jelenleg modellértékű az arizonai Tucson város szabályozása. Sok helyen nem csupán a környezetvédelem, de a közlekedés biztonsága érdekében is korlátozásokat vezettek be (pl. a pásztázó diszkófények, vagy fényreklámok betiltása a közlekedési lámpák közelében).
A magyar jogban azonban még nincsenek lefektetve a kültéri világításokra vonatkozó igazán komoly szabályozások - csak az ún. szomszédjogi szabályok alapján nyújt védelmet (hasonlóan a zajszennyezéshez) -, holott apró változtatások is nagy előrelépést jelenthetnének (pl. lefelé irányuló, árnyékolt utcai lámpák, vagy kevésbé szóródó fényű LED-es kivilágítások). Ezen kívül egyelőre csak a kevéssé ismert és támogatott civil kezdeményezések próbálnak gátat vetni a túlkapásoknak. Az egyik ilyen kezdeményezés eredménye a Zselici Tájvédelmi Körzet területén kijelölt Csillagos Égbolt Rezervátum létrehozása. Ez a térség országunkban a legkevésbé megvilágított, és ez az aprófalvas környék egyúttal Európa első ilyen helyszíne is.
Összefoglalás
A dolgozatban is leírtak mérlegelése után két ellentétes érzelem maradt bennem: egyrészről a csodálat, másrészről a félelem. Csodálat az ember nagyszabású elképzelései és technológiai vívmányai iránt, és félelem az esetleges túlkapások és következmények miatt. Így végül marad a kérdés: szükséges-e az innováció kedvéért háttérbe szorítani a környezetünket? Vagy igenis meg lehet, és meg is kell tanulni a fénytechnológiák helyes, környezetkímélő és energiatudatos használatát? Hiszem, hogy a megfelelő hozzáállással meg lehet találni az egészséges egyensúlyt, hogy még sokáig élvezhessük a médiahomlokzatok által nyújtott lenyűgöző látványt.
Források
• http://fovarosi.blog.hu/2010/08/14/a_schonherz
• http://kultura.hu/main.php?folderID=948&ctag=articlelist&iid=1&articleID=305139
• http://www.kitchenbudapest.hu/hu/mff_2010_budapest_hu
• http://hg.hu/cikk/epiteszet/9758-szupermozi-a-homlokzaton
• http://www.ingatlanhirdetes.net/blogroll/mi-is-az-a-medatecture/
• http://www.szubotinpeter.hu/?paged=2
• http://www.hidromatic.hu/index.php?menu=projekt&id=14
• http://www.realities-united.de/#WORK,7,1
• http://www.erco.com/guide_v2/guide_2/indoor_ligh_91/wallwasher_1794/en/en_wallwasher_light_1.php
• http://www.designboom.com/weblog/cat/16/view/7731/concrete-led-facade.html
• http://www.dinerm.hu/html/index.php?id=6
• http://zold.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=38513
• http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyszennyez%C3%A9s
• http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/a_fenyszennyezesrol.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése