A filmes műfajok közül a science fiction filmek világa az egyik legérdekesebb, hiszen azt vetítik előre, hogy adott korban mit tartunk a jövőről. Philip K. Dick a XX. századi sci-fi irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, több regényét, novelláját megfilmesítették, ezért a nagy filmes sci-fi tárházból az ő művei alapján elkészült filmeket alapul véve elemzem a jövő építészetét. Természetesen léteznek pozitív jövőképpel rendelkező filmek is, itt azonban cselekményileg olyan filmekre térek ki, melyek a kétségbeesett jövőt festik le. A kiválasztott filmeket többnyire készítésük sorrendjében vizsgálom, ami azért is logikus, mivel látványvilágukban ebben a sorrendben közelítenek napjaink világához, ezáltal a köztük lévő párhuzamok könnyebben levezethetőbbek.
1. Elemzett filmek rövid ismertetése
1.1 Szárnyas fejvadász
A film alapjául az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regény szolgált. A nem túl távoli jövőben 2019-ben játszódik Los Angelesben. A Végső Világháború után járunk, a Föld szinte lakhatatlanná vált, a lakosság nagy része más bolygókra emigrált. Az emberek a technika segítségével létrehozott ún. replikákat szolgaként alkalmazzák, melyek némelyike fellázad ez ellen. A főhős Deckard fejvadászként dolgozik, feladata kiszűrni és kiiktatni az utánzatokat. Ezt egy Voight-Kampff teszt segítségével teszi, mely az érzelmi reakciókat vizsgálja, ugyanis az alapfelvetés az ( később kiderül: ezek a határok jobban össze vannak mosódva, mint gondoltuk), hogy az egyetlen, ami megkülönbözteti az embereket a replikáktól, hogy az utóbbiak nem képesek érezni, csak imitálni tudják azokat.
1.2 Különvélemény
Az író azonos című novellája alapján készült, cselekményileg, látványvilágban (eszközök) kisebb változtatásokkal. Itt már kicsit távolabbi jövőben, 2054-ben járunk Washingtonban. A cselekmény fő szálát az adja, hogy három, ún. prekog jövőbe látó képességét kihasználva egy Pre-Crime nevű szervezet még a gyilkosság bekövetkezte előtt képes azt meglátni, ezáltal lehetőséget kapnak megakadályozni azt. Azonban egyik alkalommal a szervezet egyik vezető rendőrét, Andertont gyanúsítja meg a szerkezet gyilkossággal, akinek így menekülnie kell, és miközben próbálja bebizonyítani ártatlanságát, rájön, hogy az eddig tökéletesnek hitt módszer közel sem az.
1.3 A felejtés bére
A cselekmény a most már múltnak számító 2004-es évben indul és rögtön három évet ugorva 2007-ben játszódik. A film alapjául szolgáló Fizetség című novella viszont 1954-ben íródott. A főhős Michael Jennings foglalkozása „reverse engineer”, vagyis olyan elektromérnök, aki már létező rendszereket szed szét, ismer meg és rak össze újra egy fejlettebb formában. Mivel eredménye a cég tulajdonát képezi, ezek védelmében minden megbízás után kitörlik a memóriáját. Egyik elvégzett munkája után azonban önmaga lemondott a fizetségről és csak apró tárgyakkal teli borítékot hagy magának, melyeken elindulva próbálja kibogozni mit is csinált az elmúlt három évben.
2. Építmények
A filmekben épített környezetet érdemes különböző, funkciók szerinti témákra bontani, nem csak hogy a nagy témának egy fajta rendszert adjon, hanem az adott film – jelen esetben filmek – vizsgálata szempontjából elengedhetetlen a több irányú megközelítés.
2.1 (Köz)terek
A Szárnyas fejvadászban a köztér, mint városépítészeti elem nem jelenik meg, azt sugallva, hogy valószínűleg ilyen fajta közösségformáló eszközre az adott társadalomnak nincs szüksége. Az utcák zsúfoltak, szűk sikátorokra emlékeztetnek ahol a járda, az úttest és kipakolt bódék alig férnek meg egymás mellett. A sikátorhatást fokozza a füst, gőz, a szél fútta szemétdarabok. Egyetlen irányba történik teresedés, mégpedig felfelé, de ezt a látványt az utcáról még a nézőnek sem engedi meg kameraállás.
1. ábra. Épületek között (Szárnyas fejvadász)
A Különvélemény már többet enged láttatni a városi terekből, bár ezek félrevezetőek lehetnek. A kezdő képsorokban láthatunk egy kertvárosi részletet, amelyből nem tudnánk megállapítani, hol is járunk, látszólag napjainkban is történhetnének az események. Egy kisebb játszóteret egyforma házak sora veszi körbe, a gyerekek játszanak, lovas rendőrök sétálnak. A városközpontban a látszólagos biztonság ellenére vannak olyan helyek melyeket érdemes elkerülni, ezek természetesen a legalsó szinteken helyezkednek el. Az előző filmben egyértelműen kiderül a városi képből, hogy a társadalmi különbségek, helyzetek mindenki számára nyilvánvalóak. A Különvéleményben azonban már az épületek bejáratánál, közlekedési csomópontoknál felállított íriszszkennerek azt sejtetik, hogy itt egy – Orwell 1984 c. művét idéző - totalitárius társadalom van kialakulóban, ahol az emberek állandó ellenőrzés alatt állnak. Erre utal az is, hogy az autókat nem tudja az utas irányítani, csak a végcélt mondhatja be, a közlekedési pályák kötöttek.
Mivel A felejtés bére filmváltozata elkészülte nem sokkal – mindössze négy évvel - a történet időpontja előtt történt, ezért nagyobb volumenű jövőkép ábrázolásra nincs is lehetősége városi viszonylatban. Egy városi távlati kép önmagában is alkalmas arra, hogy 1-2 képpel már adjon a nézőnek egy körvonalas rajzot arról, hogy milyen világban játszódik az adott történet, ezért több sci-fi film is – esetleg egy bevezető párbeszéd után - ilyen képpel nyit.
2.2 Épületek
A Szárnyas fejvadász nyitóképében a zavaros városi látványból néhány, feltehetőleg a vezetőség számára fenntartott épület emelkedik ki formailag. Ezek az épületek az ősi építészeti formából merítve zikkurat formájúak, melynek mitológia vonatkozása az adott társadalomra is érvényes. Az utcán élők ugyanúgy nem értik egymást, elbeszélnek egymás mellet, mint ahogyan a mítosz szerint az istenek összezavarták a Bábel tornyát építő emberek nyelvét, túlzott égbe felé törekvésük miatt. Ez a zikkurat-szerű építmény azonban szerkezetét tekintve karcsú acélszerkezetből áll, melyek között lévő üvegfelületeket díszes elemek tagolják. Az épületek architektúrája nagyon vegyes, egy épületen is akár egymás mellett jelen vannak ókori korinthoszi oszlopfők és beton gömbszerű, íves vésettel ellátott pilléralapok. Azon díszítések, melyek egyértelműen a kor velejárói többnyire geometriai formákból állnak, hiszen ezt a kort a technológia fölénye, a racionalitás jellemzi.
2. ábra. Zikkuratok (Szárnyas fejvadász)
A társadalmi hierarchia térben is érvényesül, az utcán a hajléktalanok, megélhetésért küzdő réteg lakik, értelemszerűen a vezető réteg az égbe törő építmények legfelső részében foglalnak helyet. A főhős, Deckard egy, a többitől nem sokban különböző lakóházban lakik, a 97. emeleten, feltehetőleg az egyen lakások egyikében. Lakása szűkös, borús, fény nélküli. A fény hiánya az egész filmet végigkíséri. Az utcákat csak a reklámok neonfénye világítja, a lakásokban nincsen egyetlen nagyobb, egész szobát megvilágító lámpatest, a jelen lévőek csak a szükséges tájékozódáshoz elegendőek. Az otthonokban sincsen teljes biztonságérzet, köszönhetően a kívül folyamatosan köröző, a kitelepedést propagáló rekláműrhajóknak, melyek reflektoraikkal pásztázzák az utcákat, a lakásokban így állandó villódzó fényhatást létrehozva.
A Különvéleményben is a városkép hasonlóan alakul, az épületek az ég felé törnek. Az épületek formájukban, szerkezetükben látszólag nem tartalmaznak nagyobb újításokat, a jelenlegi irodaépületek egymásra sorolásával is keletkezhettek. A film egyik meghatározó épülete Anderton munkahelye, ide többször is visszatérünk. Az épület belülről úgy néz ki, mint bármely irodaépület, a fém, beton és üveg dominálnak, az előtér közlekedőrendszerében visszaköszön a gyilkosságjelző szerkezet csúszdaszerű, íves kialakítása. Ez érvényes a többi épület formájára is, a távlati képekből kiderül, a nagyobb méretű épületeknek nincsenek sarkai, egytől egyig ívekkel záródnak. Habár ezt nem mondják ki, mégis a prekogok termébe belépve az az érzésünk támad, hogy ez a terem az épület központjában helyezkedik el. A terem elliptikus alaprajzú, viszonylag nagy belmagasságú, egyfajta templomnak tűnő kialakítású, mely nemcsak ennek az épületnek, hanem a film magját és képezi.
Mint ahogy az előző filmben is volt egy kiemelt fontosságú épület és annak központi tere, úgy az A felejtés bérében is jelen van, mégpedig igen hasonlóan ábrázolva. A központi épület egy kutatólabor, mely úgy jelenik meg, mint erőd. Kialakítása is erre emlékeztet, nagy vastagságú beton falak, ill. négyzetes keresztmetszetű beton pillérek, a különböző kiegészítő szerkezetek, mint például korlát, felvonó fém. A kulcsfontosságú teremben egy jövőbe látásra alkalmas szerkezet áll, melyet Jennings tervezett. Ide úgy lehet bejutni, hogy minden előtte levő termen át kell menni mire ebbe az egy bejárattal rendelkező terembe jutnánk, ez a lineáris térszervezés, melyet az elején be is mutatnak, tulajdonképpen előrevetíti, hogy a finálé is ebben térben fog bekövetkezni.
2.3 Kertek, növényzet
A Szárnyas fejvadászban növényzet és épített kert egyáltalán nem jelenik meg, pedig a könyvben a főhős terasszal rendelkező lakásban él, ahol igaz mesterséges, de háziállata is van. Az ilyenfajta élőlények hiánya – kihagyása – a Föld élettelenségét, haldoklását erősítik. A belső terekben jelennek meg egyedül cserepes virágok, de a fényhiány miatt valószínűleg nem élő növények. A filmben az állatok szerepe inkább a kiemelkedő fontosságú, hiszen már csak néhány élő állat van, többnyire csak mesterséges állatokat lehet kapni, amik presztízsértékűek.
A Különvélemény a környezetet tekintve nagy változásokat nem jósol, a tereken ugyanúgy jelen vannak a fák, bokrok, mint napjaink terein, amik egyrészt akár a jelenkor környezetvédelmébe vetett hitet is jelenthetik, másrészről viszont mellettük az épületek sivárnak, élettelennek tűnnek.
A felejtés bérében egy belső kert – pontosabban a kutatólabor egyik részlege – többször is megjelenik, többek között a végjáték egy része is itt játszódik.
2.4 Berendezés, tárgyak
Az első vizsgált filmben, ahogyan az épületek külső megjelenésükben, úgy belsők berendezésükben is keverik a régebbi (ebben az esetben a jelen) kort, néhány új kor adta kiegészítővel. Az újak többnyire technikai eszközök, de a bútorok formavilága is változatos, a klasszikus stílus keveredik modernebb vonalvezetésű tárgyakkal. Az épületekben megjelenő múltbeli gyökerekhez való ragaszkodás az emberekre is érvényes. Ezért ragaszkodnak a már kihalás szélén álló állatok mesterséges másolásához, ezért kapnak helyet a modernebb eszközök mellet olyan tárgyak, mint egy zongora vagy egy sakk-készlet (mindkettőt használják is a filmben, nem csak dekoráció). Deckard lakására is érvényes ez a kettőség, például az asztal, a konyha hagyományosnak mondható, de ugyanakkor a nappaliban „futurisztikus” kanapé hever, fejtámlájában belső világító testtel. Más belsőkre is igaz ez, az androidgyár vezetőjének lakása egy kastély termére emlékeztet, még jobban a régebbi korhoz kötődik, mint Deckard lakása. Valószínűleg ezek a tárgyak már ritkaságszámba mennek, ezek értéke nagyobb. Az előkelőbb lakás belső világítását hosszú gyertyák biztosítják, de mivel láthatólag ennek nem a technikai tudás hiánya az oka, lehet a felsőbb réteg luxustárgya, de a többi bemutatott lakás teljes fényhiánya arra enged következtetni, hogy az energiafelhasználás biztosítására fennálló földi készletek kezdenek kifogyni.
A főhős lakásának megmutatása a nézőnek fontos, hiszen szavak nélkül semmi nem adja vissza jobban a személy jellemét, jelenlegi hangulatát, mint egy ilyen személyes tér. Anderton lakásának kialakítása igen beszédes. Már belépéskor láthatjuk, hogy itt nem egy család él, nincsen sok személyes tárgy, inkább egy hotelszobára emlékeztet. A bútorok többnyire fémből készültek a technika mindenhol, a kisebb kiegészítő használati eszközöknél is megjelenik, a mostani kornál még jobban kötődve a mindennapi tevékenységekhez. Amikor Anderton a szemműtéte után bujkál, láthatjuk más családok lakását is. A rendőrök által küldött elektromos pókok bármelyik lakásba bemehetnek személyazonosításra. Ezt felső kameraállásból láthatjuk, a pókokat követve mi is bármely lakásba bepillanthatunk, láthatjuk, hogy ezek a lakások sokkal szerényebb kialakításúak, cellaszerűen egymásra sorolva helyezkednek el. Ugyanakkor itt megjelennek egy-egy színesebb foltok is, mint például egy sárga fénytest, piros ágyneműhuzat, fa nyílászáró, amik az otthon érzetét kelti. Ezek a lakások a város kevésbé ellenőrzött részén helyezkednek el, ezzel is erősítve a film egyik alapkérdését, hogy vajon biztonságban jobb-e élni, vagy szabadságban.
3. Anyagok, színek, hatások
A Szárnyas fejvadászt meghatározó alapszín a zöld, de emellett feltűnnek a reklámok élénkebb sárga és lila színei. Az épületek anyagai nem sokban határozzák meg a látványt, hiszen a bemutatott főként utca mentén levő épületek homlokzatait kosz borítja. Ezért inkább csak formájukban érvényesülnek. Látványban ennek a filmnek az épített környezete adja a legtöbb impulzust.
A Különvélemény alapszíne kétség kívül a kék, ez az egész filmet meghatározza. Minden ridegséget áraszt magából, ezáltal ellenpontként is jobban érvényesül Anderton célja, a tengerparti családi ház ahová vissza szeretne térni. Az eső visszatérő motívum mindkét filmben. Az első filmben az utcai szinten kivétel nélkül minden alkalommal esik az eső, mint amikor a Különvéleményben először látjuk a legalsó szintet.
A felejtés bérében annak ellenére, hogy szinte napjainkban játszódik, mégis ad a belső terek kialakítása egy olyan érzetet, mintha mégis néhány évtizeddel előrébb járna, noha ez a külsőben nem jelenik meg. Ez főként az épületrészek anyagainak köszönhető, közülük is a beton a leggyakrabban használt..
Összefoglalás
A sci-fi filmek világában a látvány mindennél fontosabb, nincs idő mindent megmagyarázni a nézőnek, pedig a legtöbb filmben – főként a könyvadaptációk esetében – összetettebb történettel állunk szemben, és a film megértéséhez némi háttér-információra van szükség. Legalkalmasabb módszer ezért az építészeti elemekkel jellemezni a kort, társadalmat a film készítőinek, a nézőnek pedig érdemes ezekre figyelni.
Philip K. Dick könyveinek főhőseire jellemző módon mindhárom film központi karaktere egy határozott világnézettel rendelkezik, melynek alapját a technikába és eredményeibe vetett hit képezi. Azonban mindegyikükben a film – és útjuk - végére kivétel nélkül ez megváltozik, előtérbe kerül a kétségbeesés, a technikába, és vele együtt az emberiségbe vetett hit megkérdőjelezése, néha elvesztése.
A Különvélemény és A felejtés bére szoros kapcsolatot mutat, nem csak cselekményileg (fő mozgatórugó a jövőbe látás lehetősége), jövőkép ábrázolásban, hanem a vizuális elemekben is. Látványvilágban e két film és a Szárnyas fejvadász alapvetően különbözik egymástól, amely annak tudható be, hogy készítésük között 20 év telt el. Ez alatt az idő alatt pedig az emberek technológiához való hozzáállása is változott. Az írói filozófiát a Szárnyas fejvadász adja leginkább vissza (többszöri próbálkozás árán: a filmnek több változata is készült, az elsőt 1982-ben, végső verziót 2007-ban mutatták be). A film minden (építészeti) részletében egy zsúfolt világot, benne zavarodott társadalmat mutat be, melyben az emberek és általuk létrehozott androidok közötti határok elmosódnak, a kezdeti fő különbségtétel megdőlni látszik.
Felhasznált irodalom
http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4989
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1rnyas_fejvad%C3%A1sz
http://www.helloinfo.hu/main.php?folderID=1391&articleID=8540&ctag=articlelist&iid=1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése