POSZTAPOKALIPTIKUS ÉPÍTÉSZET

A dolgozat célja, hogy a témával kapcsolatos filmek és számítógépes játékok segítségével elemezzem a posztapokaliptikus világokra jellemző épített környezetet. Milyen jellemző épületstílusok, építőanyagok, megoldások jelennek meg ezekben a világokban? Miben segítik a megfelelő érzet, hangulat kialakulását, hogy tudnak szavak nélkül történeteket elmesélni a puszta állapotukkal? Milyen szimbólumokat rejthetnek? Hasonló kérdésekre szeretnék választ találni.


1. Posztapokaliptikus világok
„Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel.” (Albert Einstein)
Az emberiség mindennél jobban ért saját maga elpusztításához és ennek konkrét megvalósításához a hidegháború idején (1947-1991) került a legközelebb, így nem csoda, hogy ebben az időben kezdtek feltűnni a világégés-utáni élettel foglalkozó víziók - gondoljunk csak például a Malevil (Robert Merle, 1972) c. regényre!
Az apokalipszis sokféle lehet: a hidegháború idején természetesen egy atomháború utáni világ bemutatása foglalkoztatta az embereket, manapság inkább a természeti katasztrófákat tartjuk az emberiség elpusztítására alkalmas körülménynek, egyrészt elementáris erejük, befolyásolhatatlanságuk miatt, másrészt a 2000-es év környékére datált világvége-jóslatoknak.
Akárhogy is érje el a vég az emberiséget, az utána következő idők víziója sok egyezést mutat: a modern gondolkodó ember eszméi, törvényei eltűnnek és az ember állatias természete kerül előtérbe. Az emberek egy része teljesen átadja magát önnön őrültségének, fosztogató bandákat alakítva, a többiek primitív eszközökkel megpróbálnak valamilyen kezdetleges társadalmat kialakítani. A kezdetleges társadalomhoz hozzátartoznak a kezdetleges igények, a primitív törvényi rendszer és természetesen az épített környezet is, mely áll egyrészt az aktuális igények kielégítését szolgáló viskókból és az elmúlt világ megmaradt emlékeiből.
2. Primitív építészet
A világégésben jellemzően az emberiség máig felhalmozott tudásának jelentős része elveszett, így többek között eltűntek a modern építési technológiák, anyagok, megoldások. A túlélők talált anyagokból építkeznek, sokszor a tárgyak, anyagok eredeti funkcióitól eltérő alkalmazásával, így főként bádogvárosok alakulnak ki. A Fallout c. játékban (Bethesda Softworks) számtalan ilyen helyszínnel találkozhatunk, de ez a jellemző településtípus a Borderlands-ben (Gearbox sotware, 2K Games) és a Mad Max trilógiában (1979-1985) is. Jellemzően fémhulladékok, lemezek, fémhordók, esetenként felszabdalt járművek, lakókocsik darabjait használják alapanyagként, a komolyabb hőszigetelés igénye nélkül.
Mivel a települések védelme fontos szempont, a bádogvárosokat általában fémhulladékból és építési törmelékből emelt falakkal veszik körül, és ahogy a kezdeti kis településbe egyre több biztonságot kereső lakos költözik be, a középkorra jellemző módon egyre magasabb lesz a beépítési sűrűség, így a bádogváros vertikális irányban kezd terjeszkedni, különböző szinteket hozva létre. A Mad Max trilógia harmadik részében ezt úgy hidalják át, hogy a védművet jelentő falat a vadnyugatra jellemző szekérfal után buszokból, kamionokból és egyéb járművekből emelik.
A Waterworld (1995) c. filmben ez a típus annyiban változik, hogy a fémhulladékok, hordók, hajótestek mellett sok faszerkezetet használnak, a benszülött törzsekre jellemző kötési módok alkalmazásával, így nem csak az emberi viselkedéssel, öltözködéssel, de az épületek összhatásával is erősítve az érzést, hogy a globális felmelegedés az emberi társadalom ilyen mértékű hanyatlását is eredményezheti.

1:ábra Többszintes bádogvárosok a Fallot világában és a Waterworld-ben

A posztapokaliptikus világokban az iható víz értéke felbecsülhetetlen, a legtöbben ölni is képesek érte, ezért ezek a települések általában egy víznyerőhely köré épülnek, így maga a vízvételi hely is védhető.
3. Falvak
A Fallout című játékokban több helyen találhatók védművek nélküli, szellősebben telepített falvak. Ezek jellemzően különálló, az USA-ra jellemző könnyűszerkezetű faházakból állnak. Mivel ezek általában a katasztrófa előtti időkből származnak, megtartották az akkori városszerkezetet, így találkozhatunk feltöredezett utakkal, tűzcsapokkal, lepukkant benzinkutakkal. A mai világ megszokott, ikon-szerű elemeinek ilyen lepukkant, funkció nélküli bemutatása remekül érzékelteti a pusztulást, emberi léptékűvé téve a katasztrófa óta eltelt időt (a Fallout-ban körülbelül egy emberöltővel járunk az atomháború után).
A falvak felépítése centrális, a település középpontjában a kocsma és a fegyverbolt áll, mint a két leglátogatottabb helyszín. A település orvosa, rendfenntartója és egyéb fontos karakterek a település szélén elhelyezett házakban laknak. Ettől valamelyest eltér az Éli Könyve (Book of Eli, 2010) fő helyszínének felépítése, mely a vadnyugati településekre jellemző módon vonalmenti, fő utcás rendszerű (természetesen a kocsma és az ellátmánybolt itt is a település középpontjában helyezkedik el).


2:ábra Vonalmenti település az Éli Könyvében

Ezek a településstruktúrák szintén az elmaradottságot, a mai világra jellemző kisvárosi struktúra amortizációját, a népesség drasztikus csökkenését érzékeltetik. A csökkent népességszám az ipari forradalom előtti, aranylázban égő Amerika népességszámával vethető össze, így a települések felépítése a katasztrófa során bekövetkezett halálozás mértékét a történet elmesélése nélkül is remekül érzékelteti.
Mivel ezen települések védhetősége nem elsődleges szempont (általában kevésbé harcias népek szomszédságában helyezkednek el), a víz forrása nem igényel közvetlen védelmet, így legtöbbször a falu közelében találhatunk rá.
4. Erődök
Egy fegyverorientált, létfenntartásért küzdő világban magas népességszám csak nagyon jól védhető helyeken tud kialakulni. Modern világunkban kevés olyan épülettípus létezik, amely kifejezetten a védelmet szolgálja, így a katasztrófa utáni embereknek erre a célra akár teljesen más funkcióval bíró épületeket, eszközöket kell birtokukba venni.
Az Éli könyve c. filmben például az Alcatraz börtön szolgál a hit és tudás utolsó bástyájaként, ötletesen szembefordítva eredeti funkciójával, így is kifejezve a világ kifordulását (bár manapság az Alcatraz már nem börtön, hanem múzeum). Itt ejtenék is egy gyors kitérőt, ugyanis a dolgozat írása közben lettem figyelmes egy eddig rejtve maradt szimbolikára is a filmben: mikor Éli és társa, Solara a börtön felé eveznek, a kamera először az evező Éli-t mutatja, hátterében a börtönt, így szimbolizálva, hogy a tudás őrzője a biztonság felé vezető út végéhez közeleg, ezután nézetváltás, láthatjuk társát, háttérben a lerombolt várossal, jelezve, hogy az útitárs, aki a megmentésre érdemes, erkölcsileg a bandák felett álló népességet szimbolizálja, eltávolodik a pusztulás és szenvedés világából, szemüvegében tükröződik az Alcatraz, így jelezve az emberiség esélyét, majd egy újabb képváltás, amikor már Solara evez, az ő háta mögött látjuk a börtönt már elég közelről, ezzel érzékeltetve, hogy az út végét nem az iránymutatónak, Éli-nek kell megtennie, hanem az emberi ételem és erkölcs megmentéséért magának az embernek kell megtennie az utolsó lépést.


3:ábra A civilizáció romjai (Éli Könyve)

A Fallout-ban ilyen biztonságot például egy zátonyra futott hadihajó is szolgáltat, így a hajótestben egy kisebb város tud kialakulni. A Waterworld-ben a banditák városa egy megfeneklett tankerhajóban található, és miközben a világban üzemanyag-ínség van, a bandák szinte végtelennek tűnő készletükkel pazarlóan bánva egy tipikus kizsákmányoló társadalom szimbólumává válnak.
A biztonságot, bevehetetlenséget szimbolizálják a Neobrutalizmus termékei és az indusztriális építészet megmaradt elemei, hatalmas silókkal, gyárkomplexumokkal. Az Éli könyvében például vándorlásuk során egy erőmű hűtőkéményének belsejében lelnek menedékre és ebben a biztonságot jelentő közegben indul el a bajtársi kapcsolat megerősödése.


4:ábra Hűtőtornyok az Éli Könyvében és Gyáróriás az Ember Gyermekében

Hatalmas gépmonstrumokkal nem csak biztonságot, de erőt is lehet érzékeltetni, jó példa erre a Borderlands-ban, amikor egy banda vezérét egy külszíni szénbánya jól védett gépóriásába behatolva kell legyőznünk, vagy egy másik bánya szövevényes labirintusában és épületein keresztül kell végigküzdenünk magunkat.
Az erődök közé tartoznak a menedékek, köztük például a Fallout híres Vault-jai is. A menedékek előképét a világháborúk során és a hidegháborúban kiépített óvóhelyek szolgáltatják. Bár ezek a föld alatti járatrendszerek az emberi élethez szükséges alapvető feltételeket biztosítani tudják, de huzamosabb távon fölöttébb ingerszegény környezetet nyújtanak, amit remekül érzékeltetnek a Fallout nyersbeton falai, egységes világítórendszerei, berendezései. Nyomasztóan steril érzést kelt a katonai rendszer-szerű kialakítás, ahol mindennek szabványos mérete, szabványos színe, szabványos íze van, így még a Fallout 3 elején egy óra kóborlás után a Vault-ból kiszabadulva még az elsivatagosodott, fertőző, radioaktív és minden tekintetben ellenséges környezet is üdítőnek hat.
Bár egy pincében és nem kifejezetten menedékben, de mégis hasonló módon menekülnek meg páran az atomrobbanástól Robert Merle „Malevil” c. regényében is.
Jól védhetőségük és relatíve magas népességszámuknak köszönhetően ezek a városok szolgálják ki az emberek primitív szórakozási szükségleteit, legyen szó bordélyházakról, játéktermekről, vagy különböző látványosságokról, vérről és harcokról. Erre nagyszerű példákat láthatunk a Fallout – New Vegas-ban, vagy a Mad Max trilógiában.


5:ábra Hadihajó-erőd és szórakozási lehetőségek a Fallout világában



5. A modern kor jelképeinek pusztulása
Az emberekben a lakóépületek mindig is az otthon, a fizikai- és létbiztonság érzetét keltették. Éppen ezért, ha ezt az otthonképet módosítjuk, akkor a hozzárendelt érzetek is módosulnak. Egy posztapokaliptikus korban például nem szerepelhet egy felújított, kifestett ház rendezett kerttel, zöld fűvel, gyerekjátékokkal az udvaron.
Egy posztapokaliptikus épületnek a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot, az elmúlást kell érzékeltetnie, ezért lakás céljára vagy a már említett bádogvárosokat kell felépíteni, ami a nyomornegyedekre és ezáltal az éhínségre, szegénységre való utalás, vagy a meglévő lakóépületek túlzott amortizálásával érzékeltethetjük a megváltozott igényeket, a prioritások áthelyeződését. A Fallot-ban és a Borderlands-ben mindkettőre találunk megfelelő példát, de a magány és kiszolgáltatottság legjobb szimbólumát az Éli könyvében találtam, ahol a puszta közepén álló düledező faház képe jelzi az emberiség elidegenedését önmagától.


6:ábra Magány (Éli Könyve)

A modern nagyvárosok képe a fejlődés, tudás és technika szimbóluma. Ezért a nagyvárosok és a bennük található kulturális létesítmények romjainak bemutatása mindig a tudomány, a gazdaság, a kultúra hanyatlásáról beszél. Igazából nem is kell tudnunk, pontosan mi történt, egy omladozó nagyváros, például New York képe mindig a társadalom középkorba való visszaesését jelképezi. A Fallout-ban több ilyen helyszínnel is találkozhatunk, ahol a növényzet kipusztulásával, a modern kor berendezéseinek és használati tárgyainak pusztulásával az elmúlást, az omladozó, de még mindig álló épületekkel pedig az ürességet érezzük. Egy ellenséges közegben a kevés túlélő nem tudná benépesíteni a fenti világot, ezért az ilyen városokban az egyedüli menedéket a metróhálózat zártsága és az új népességszámmal összevethető alapterülete jelenti.


7:ábra Lepusztult nagyvárosok a Fallout világában és alagút a Metro 2033-ban

A Legenda vagyok (I am Legend, 2007) című filmben az omladozó New York egyrészt a lassú pusztulás, a magány, az elidegenedés képét idézi, viszont a többitől eltérően itt a remény is helyet kap, egyrészt a várost visszafoglaló természet (elburjánzott növényzet, úttesten növő fű), másrészt az ellenséges környezetben is biztonságot adó otthon és az éhezés elleni felhalmozott készletek segítségével. Ezek az elemek már a film elején a reményt, a pusztulás visszafordíthatóságának lehetőségét nyújtják, így előjelzik a várható pozitív végkifejletet.
A hidak mindig is a kapcsolatot jelképezték, kapcsolat ideológiák, társadalmak, népek között. A leomlott híd képe nem csak a fizikai elszakadást jelenti, hanem a többi embertől való elidegenedést is. Nem véletlen hát, hogy nemcsak a magányosan vándorló Éli, de apa és fia (Az Út) is szembetalálkozik ezzel a szimbólummal. Ugyancsak a társas-és fizikai elszakadást jelképezi a lebombázott Brooklyn-híd a Legenda Vagyok című filmben.


8:ábra Hidak (Éli Könyve és Az Út)

Egy egész nép pusztulását nemzeti jelképének pusztulásával tudjuk drámaian érzékeltetni. Klasszikus példa erre a Majmok Bolygója (1968) befejezése, ahol főhősünk a Szabadságszobrot felfedezve ébred rá az egész emberiség pusztulására, de hasonló érzetet kelt a meteoritokkal bombázott Eiffel-torony, Taj Mahal, vagy a Függetlenség Napja (1996) fővárosokat ért támadásai is. A Fallout-ban is számos utalást találunk amerikai jelképek pusztulására.


10:ábra A Szabadságszobor (Majmok Bolygója) és Nemzeti jelképek (Fallout)

A modern kor technikai eszközeinek (ilyenek például a TV-tornyok, átjátszó állomások, vagy a magasfeszültségű távvezetékek) amortizációja a technika, tudomány és modern kommunikáció pusztulását jelzi, halvány párhuzamot vonva a posztapokaliptikus világokra jellemző tényleges megértési nehézségekkel (társadalmi és etikai különbségek kiéleződése, konfrontációk, agresszív problémamegoldás, stb…).



Összefoglalás

Épített környezetünkkel szoros kapcsolatban állunk, hétköznapi tárgyainkat nap mint nap funkciójuknak megfelelően használjuk, éppen ezért megdöbbentő és hatásos a modern kor megszokott elemeinek amortizációja, újraértelmezése. A posztapokaliptikus témájú filmek és számítógépes játékok élnek is ezekkel az eszközökkel, így fokozva a korra jellemző pusztulás, elidegenedés hangulatát, elősegítve a katasztrófa túlélőinek ösztönszerű, létfenntartásra és (a katasztrófa ellenére) egymás elpusztítására szorítkozó életének építészeti eszközökkel történő bemutatását. A cél egyértelmű: olyan vízió megfogalmazása, mely rádöbbentheti a ma emberét döntései következményeinek súlyára.

Felhasznált irodalom

Albert Einstein idézetének fordítását a http://www.citatum.hu/szerzo/Albert_Einstein/2 oldalról vettem
Robert Merle: Malevil (1972), ford. Görög Lívia 1975, Európa könyvkiadó Budapest
A posztapokaliptikus témájú filmek felsorolásával a következő oldalak foglalkoznak:
http://www.kulturpart.hu/film/16534/a_10_legemlekezetesebb_vilagvegefilm
http://filmelmeny.freeblog.hu/archives/2010/10/16/Poszt_apokaliptikus_filmek-_Az_ut_2009_Eli_konyve_2010/
http://filmvilag.blog.hu/2009/06/09/poszt_apokalipszis_filmek

A dolgozat megírásához alapul vett filmek (a képek és információk egy részét a www.imdb.com oldalról vettem):
A Majmok Bolygója (Planet of the Apes, 1968)
Az Ember Gyermeke (Children of Men, 2006)
Az Út (The Road, 2009)
Éli Könyve (Book of Eli, 2010)
Legenda Vagyok (I am Legend, 2007)
Mad Max trilógia (1979, 1981, 1985)
Vízivilág (Waterworld, 1995)

Érintőlegesen említett filmek:
A Függetlenség Napja (Independence Day, 1996)
Armageddon (1998)
Deep Impact (1998)

A dolgozat megírásához alapul vett számítógépes játékok:
(a képek és információk egy részét a http://www.pcguru.hu/pcguru/jatek oldalról vettem)
Fallout – sorozat, főként:
Fallout 3 (Bethesda softworks, 2008)
Fallout – New Vegas (Obsidian entertainment, Bethesda Softworks, 2010)
Borderlands (Gearbox sotware, 2K Games, 2009)
Metro 2033 (4A Games, THQ, 2010)