Minden kornak megvan a társadalom nagy többsége által elfogadott közlési stílusa. A stílus meghatározó jegyei az építészeten belül is markánsan meghatározó. Évszázadokra, talán évezredekre is megfigyelhető bizonyos stílusjegy. Gondolok itt a görög, római, vagy akár az egyiptomi nagyszerű építészeti maradványokra. A korok technikai korlátai bizonyos fokban meghatározzák a tervező, alkotó fantáziáját, mivel a kivitelezés során számolni kell a megvalósítás lehetőségeit. Hogyan épülhettek meg az egyiptomi piramisok? Milyen technikai megoldásokkal mozgatták és illesztették oly pontossággal a hihetetlen nagyságú és súlyú sziklatömböket. Egyértelműen a kivitelezés a mai napig nincs bizonyítottan dokumentálva.
A gótika, a barokk, a reneszánsz stílusok nagyszerű egyházi és világi építészetének épületei Európa szerte megtalálhatóak. Az építészetben a funkció figyelembe vétele elkerülhetetlen. A védelmi képességek kialakítása egy-egy épületnél, városnál természeti adottság is lehet. Velence városának megközelíthetősége, a kiemelkedő dombokra, hegyekre épített fellegvárak, főúri kastélyok védelmi szempontjai nyílvánvalóak.
2.1 Az építész személyisége
A megtervezett és kivitelezett építészeti alkotásoknál következtethetünk-e a tervező személyiségére ?
A „ beavatott szeműek” biztosan tudnak következtetni a stílusjegyek alapján a tervező személyiségére, mint ahogy a festészetben az eredetiségvizsgálatnál az ecset kezelésének módja, a felhasznált anyag meghatározó lehet. Az építészetnél a síkok, terek alkalmazási módja, a környezethez történő viszonyulás kifejezés, közlés. A ciráda, az extravagáns megjelenítés, rendkívül drága kivitelezési mód, különleges formavilág mind-mind utal az építész személyiségére, azaz közöl valamit. Információt közöl ! Megvan a kapcsolat a médiával ?
Az irodalmi megközelítést érintve említem meg a kritika fontosságát. A budai várban felépített Hilton Szálló beilleszkedéséről a vélemények sora hangzott el. Az ellentétes vélemények sora hangzott el. És talán a mai napig nem dőlt el, hogy a látkép a felépített szállodával megváltozott, oda nem illő épület került a műemlék együttes látványképébe. A végeredmény: a szálloda felépült lés sok-sok éve üzemel. A véleménynyilvánítás szabad. Az építészeti díjak odaítélésénél is óriási szerepe lehet a kritikának. Sajnos ez néha a személyeskedés határvonalát átlépi, ami sok esetben megosztó lehet.
3.1. A média meghatározása
Médiának nevezzük a kommunikáció bármely eszközét, amely biztosítja egy közlemény eljuttatását egy közlőtől a fogadóig, függetlenül attól, hogy a kommunikációban résztvevők egyének vagy csoportok. Ilyen értelemben bármilyen eszköz, amely egy információt téren és időn átjuttat el egy forrástól a fogadóhoz, a kommunikáció médiumának tekinthető.
A média szó eredete a latin medium, és a közvetítő eszközre utal, amellyel egy üzenetet vagy hírt továbbítani lehet. Mivel a média nyelvtanilag többes számot fejez ki, a szó többes számú alakjának használata ('médiák') helytelen.
3.2 A média szerepe
Az építész és az építészet is közöl. Közvetetten megvalósul az információ átadása. Az ember törékeny és halandó. Az Isten halhatatlan. Az egyház hogyan tudja közvetíteni ezt a hívők felé ? Az egyházi építménnyel, az Isten házával, a templommal. Ennek eszköze a bejáratnál található lépcsősor, az ég felé nyújtózkodó oszlopsor, a legtöbbször előforduló hatalmas bejárati ajtó, a belső tér kialakítása során a boltíves mennyezet gazdagon díszítve.
Az információ hatalom! Az információ közlésével és átadásával az emberek befolyásolhatóak, álláspontokat, érdekeket módosíthatnak, változtathatnak meg. Megannyi pozitív és negatív oldala lehet a médiának. Csak egy a biztos, hogy a mai világban megkerülhetetlen. A média fajtái és eszköztára rendkívül szerteágazó. Ezek közé tartozik a mozgókép, a film a kezdetektől fogva. A kommunikációs média része a film is. A kezdeteknél a kimondott szó helyett a némafilmek idején feliratozással történt a helyettesítés. A fenti gondolatsorok alapján az építészet és a mozgókép világa között a kapcsolat szoros. Az elkészített filmekben a tér, a látvány és az építészeti alkotások felhasználása megkerülhetetlen.
4.1 A METROPOLIS
A film a német konszolidáció éveiben készült az UFA Filmgyártó Vállalat keretein belül. Németország – és sok más ország számára is – tragikusan végződő I. Világháború után a szörnyű időszak lezártával igen jelentős és korszakalkotó műveket sikerült alkotni. Ezen alkotások közül is kiemelkedik Fritz Lang Metropolis című filmje. Az alkotás egy része megsemmisült, de a fennmaradó rész így is a kulturális világörökség része. Az 1926-ban készített film alapötlete Fritz Lang elmondása szerint – akkor született meg, amikor hosszú hajóút után a rendezőnek órákat kellett eltöltenie a kikötőben a hajó fedélzetén. Az elhúzódó ellenőrzés miatt a partra szállás késedelme miatt az utasok megcsodálhatták a hatalmas város éjszakai fényeit. Európai szemmel a látvány csodálatos lehetett, talán hihetetlennek is tűnt. Lehet, hogy olyan, mint a magyar alföldi kis településről érkező pásztor számára Budapest látványa a magyar mértékkel hatalmas épületekkel, emberi sokadalommal. A szekér lassú mozgásához szokott ember számára nem szokásos látvány az automobilok gyors mozgása. Csodálatos volt a látvány, vagy megdöbbenést váltott ki. Ezt már nem tudhatjuk meg. Az épületek, a hatalmas felhőkarcolók tündöklő fényei mindenképpen váratlan dolgok. Jószerivel nincsenek történelmi hagyományok, mert New York a XIX. Század végén és a XX. Század elején alakítja ki arculatát. Európában London, Berlin, Párizs, Róma és a többi nagy város mind tele van gyönyörű évszázadokkal ezelőtt megalkotott épületekkel, esetleg évezredek óta felépített és maradványiban is fantasztikus építményekkel. New York egy más város, egy más világ.
4.2 A film adatai:
Eredeti cím: Metropolis.
Német némafilm, 1926-ban készült.
A forgatókönyvet Fritz Lang és Thea Von Harbou írták, Thea Von Harbou regénye alapján.
Rendezte: Fritz Lang.
Operatőr: Karl Freund, Günther Rittau.
Díszlettervező: Otto Hünte, Erich Kettelhute és Karl Vollbrecht.
Főszereplők: Alfred Abel (Joh Fredersen), Brigitte Helm (Maria), Gustav Fröhlich (Freder Fredersen), Rudolf Klein-Rogge (Rotwang).
A Metropolis az első klasszikus film, melyet az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított. *
4.3 A rendező Fritz Lang
A rendező: Fritz Lang (1890–1976). Apja jónevű építész, ő maga is építésznek készül, majd a Képzőművészeti Akadémián folytatja tanulmányait. Fiatal festőként, képregény-rajzolóként bejárja szinte az egész világot Ázsiától Afrikáig és Japánig. Az első világháborúban megsebesül, hosszú kórházi kezelése alatt kezd írni filmnovellákat. Feleségül veszi Thea Von Harbou írónőt, akivel több közös forgatókönyvet írnak. 1919-ben készíti első filmjét. Rendezőként a német expresszionista film egyik legjelentősebb alakjává válik. Filmjei által a német némafilm széles nemzetközi nézőközönséget hódított meg, és sajátos esztétikai jegyeinek köszönhetően a hollywoodi filmek komoly ellenfelévé vált. A kriminálpszichológia és az általános pszichológiai folyamatok közötti párhuzamra épül a Dr. Mabuse, a játékos (1922) c. filmje: ebben a főhős egy álnok, de zseniális tudós, aki megpróbál korlátlan hatalmat szerezni az egész társadalom felett. Mint egy pókerjátszmát, olyan egyszerűen manipulálja Mabuse az értéktőzsdét: hipnózist, csábító nőket, pszichológiai terrort vet be annak érdekében, hogy tehetős áldozatai tönkretegyék magukat. A Nibelungok (1924) és a Metropolis (1926) nemzetközi közönség számára készített monumentális szuperprodukciók voltak.
Fontosabb Németországban gyártott filmjei: A fáradt halál (1921), Dr. Mabuse, a játékos (1922), A Nibelungok (1924), Metropolis (1926), M – Egy város keresi a gyilkost (1931). 1933-ban a náci cenzúra betiltotta a Dr. Mabuse testamentuma című filmjét. Lang felbontja a házasságát Thea Von Harbouval, mivel az asszony náci szimpatizáns lesz. Előbb Párizsba, majd Amerikába menekül. Több filmet is készít (krimit, melodrámákat, westerneket) a hollywoodi stúdiórendszer hivatalnokaival való csatározások közepette – köztük a western műfajának kiemelkedő darabját, a Rancho Notoriust (1952). Lang német filmjeiben a néző jóval tájékozottabb, mint maguk a szereplők. Ez a fajta „mindentudás” eltűnik amerikai filmjeiben, ahol a közvetett bizonyítékok jelentős szerepet játszanak, és a látszat gyakran ugyanúgy megtéveszti a nézőket, mint a szereplőket. Lang ötvenes évekbeli filmjeiben élesen bírálja az amerikai médiát. Figuráit fokozódó távolságtartással mutatja be, megakadályozva ezzel, hogy a néző a szokásos módon azonosulhasson velük, és inkább a film felépítésével, ismétlésekkel, vágásokkal befolyásolja a közönséget.
1957-ben átmenetileg visszaköltözik Németországba, élete hátralevő részét azonban Amerikában élte le. Némely filmkritikus szemében két Fritz Lang létezik, a németországi időszak halhatatlan géniusza és az emigráns, aki becsöppent a hollywoodi tömegfilmgyártás gépezetébe, és többé nem talált vissza igazi művészetéhez. 1963-ban saját magát alakította Godard Megvetés című filmjében: a rendezőt, aki kitart amellett, hogy komolyan és erőteljesen kifejezésre juttassa vízióját a filmvásznon, a nemzetközi koprodukció elidegenítő körülményei között is. *
4.4 A film tartalma
A futurisztikus hatalmas városban – Metropolis – játszódó történet bátran nevezhető naívnak. A két szintre osztott város ( felsőváros és alsóváros ) körülményei között hatalmas különbség van. A város alsó szintjén laknak a munkások, akik munkájukkal, életükkel rabszolga szintű munkával kell, hogy kiszolgálják a felső szinten élő iparmágnásokat és kíváló műszaki érzékkel dolgozó kiemelt embereket. A felső szinten lakók környezete édenkertszerű, minden földi jóval ellátott életük biztosítása érdekében dolgoznak az alsó szinten lévők. Az alsó szinten élő munkások a középkorra jellemző életmódban, érzelmi és értelmi elnyomás alatt teljesítik feladatukat. Az elsődleges cél a gépek kiszolgálása fáradhatatlan munkával, tévedhetetlenül. Madách Imre már több, mint egy évszázada elképzelte a jövőt ? A falanszterszerű városban az alsó szinten nyoma sincs az érzelemnek, értelemnek, a vidámságnak. A „családok” a gyermekektől elválasztva élnek, már a mozgásuk is robotszerű, meghatározott alakzatban történik.
Az alsóváros és a felsővárost ipari méretű ráccsal ellátott lift köti össze. A felső szintig minden gépies és sötét tónusú. Egy véletlen folytán a várost uraló iparmágnás fia Jon Freder meglát egy nagy gyermekcsoportot és a gyermekek felügyeletét ellátó Máriát. Az ábrázolási móddal, a fénnyel kiemelt Mária talán képzeletünkben az isteni „ szűz Máriához “ hasonlítható, nem is tartozik talán az alsó szinten élekhöz. A megbabonázott, a lány bűvkörébe kerülő Freder követi a lányt és rájön arra, hogy a lányból a szív hangja szól. Nem agitál, nem buzdítja lázadásra a munkásokat, hanem inkább a nyugodt beletörődésre bíztat.
Atörténteket elmondja apjának, aki szintén meggyőződik Mária és a munkások találkozásáról. Azonban a felső városiak számára rendkívül veszélyesnek tartja Mária tevékenységét és ezért megbízza Rotwangot, a nagy tudóst és feltalálót, hogy készítsen egy Mária hasonmást.
A laboratóriumban elkészített szexis , agitátor Mária már lázadásra buzdít és alsóváros lakói elkezdik pusztítani a gépeket. Nemcsak a gépek, de az egéyz város pusztul fantasztikus jelenetek között. Az összetévesztett és elcserélt Mária ( a robot ) máglyahalált szenved. Elpusztulásra ítéltetett a város a gyermekekkel együtt. A történet végén mégis megvan a feloldozás. A munkások vezére kezét nyújtja Freder apja felé, aki azt elfogadja. Mária kézrátétele a békekötést jelenti, megáldja azt. Győzött a tőke a munkásosztály fölött. Az iparmágnás terve megvalósult, lényegében a rendszer működik tovább.
5.1 Az építészet és a film
A forgatókönyv alapján elkészült egy expresszionista stílusú futurisztikus film hatalmas
költségvetéssel. Hogyan valósulhatott meg a gigantikus város annak felépítése nélkül? Sok-sok pénzzel, ötlettel és munkával. Az UFA költségvetése nem szigorú keretek közé szorítva működött. Az idézett 7 millió Márka óriási összeg abban a korban, nagyon nagy pénz Nem is térül meg, a csőd szélére sodorja az UFA-t. A felhasznált díszletek, makettek, a laboratóriumi jelenetek rendkívül sokba kerültek. Építészeti hatást kell kiváltani. A díszletek nem hasonlíthatak egy western film díszleteihez, hiszen egy fából elkészített épületoldal ábrázolásával, megjelenítésével már majdnem egy utca látványa jelenik meg. Nem beszélve arról, hogy a stúdió keretein belül akár többször is felhasználható. Építészeti hatásokat kell kiváltani képi ábrázolással. A középkori szellemi és érzelmi elnyomás hatása valósul meg alsóváros katakomba szerű járataiban. Az igazi ellentét felsőváros toronyházai és közlekedése.
A rendező és a díszlettervező bravúros munkája látható a két képen.Az építészeti síkok, terek ábrázolását a fekete-fehér film fényviszonyaival erősítik fel.
A szuper várost fel kellett építeni. A felhőkarcolók képi megjelenítését, az autók megállás nélküli áramlását egy rendkívül ötletes tükrös szerkezet segítségével valósítják meg.A Suftan-eljárás alkalmazásával parányi modellek mozgatásával teszik láthatóvá az épületek között zajló forgalmat.Első benyomásra a csatolt kép szerint jó játéknak tűnik felnőttek számára az alkotó munka. Hányan vannak felnőttek mai korunkban is, akik vasúti modelleket gyűjtenek és gyermeikkel együtt élvezik a terepasztalon a járművek mozgását.
5.1 Az építészet és a filmművészet változása
Nehéz párhuzamot vonni a két művészeti ág lehetőségei és változásai között, figyelembe véve a Metropolis jelentős hatásait alapul véve. Az építészetnek évszázados hagyományai biztosítanak egyfajta folytonosságot. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az új anyagok alkalmazását, új technológiák alkalmazását. Előtérbe kerül az üveg, az üvegbeton és más egyéb anyagok használata.Meddig tarthat a toronyházak építése során azok méretének és magassága közötti verseny ?
Hogyan tud korunk filmművészete megújulni ? A Metropolis megalkotása után még 100 év sem telt el, de láthatjuk az elektronikus világ térnyerését. Szükség lesz-e , igénylik-e az emberek mozifilmek előállítását? Azt hiszem ezt a kérdést a media, az elektronikus media befolyásoló hatása foglya eldönteni.
Az építészet minden korban meg tudta magát újítani. Új stílusok alakultak ki új korszerű építési lehetőségek teremtődtek meg.Milyenek lesznek kétszáz, esetleg hároszáz év múlva a városaink? A rohamos technikai feljődés következtében ki tudunk majd lépni az űrbe ? Netán létrejön valóüban egy korszerűbb falanszter szerű az Orwel-i új világrend ?
6.1 Összegzés
Az építészet és a média szakágai kapcsolatban állnak egymással, Hatásuk kölcsönös, csak annak mértéke talán nem árányos. Lang Metropolis című alkotásainak hatása máig végig kíséri akár a scifiket, az új fantasztikus jövőt ábrázoló filmeket, de ábrázolási módjaiban a horror filmeknél ugyan úgy felfedezhetők az alapok. A Metropolis mérföldkőnek tekinthető. A Metropolisban megjelenített gigantikus város megvalósulni látszik a föld néhány túlnépesedett részén. A maláj városállam már létezik. Egyértelműnek látszik, hogy az építészetnek új kihívásoknak kell a jövőben megfelelnie.
A média szerepe, annak birtoklása óriási jelentőségűre nőtt. Szakágai szintén állandó változásokon mennek keresztül. Digitalizált világunkban a fénykép készítése mindenki számára elérhetővé vált.A kifejezés, a közlés és az információ fogadásának módjai, az eszközök fejlődése megállíthatatlannak tűnik.Mi következik még a három dimenziós számítógép után?
Felhasznált szakirodalom
http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro/?szo=49
http://kv.sapientia.ro/uploads/felveteli/Fritz%20Lang-Metropolis.pdf
http://www.ectomo.com/category/fritz-lang/
képkockák a filmből
Srigfied Kracauer: Calgaritól Hitlerig 131. oldal (T-Twins Kiadó 1993)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése