Annak ellenére, hogy a médiahomlokzatok felhasználása egyre szélesebb körben terjed, megjelenésük kétségtelenül igen látványos és izgalmas, én mégis remélem, hogy nem ők jelentik az építészet jövőjének egyik fő irányát. Az elragadó külső mögött ugyanis nagyon sok mögöttes probléma rejlik (energiafogyasztás, gyors elévülés, túlzott feltűnés…). Ha a figyelemfelkeltés a cél, arra számos gyönyörű példát láthattunk már az évezredek folyamán, amik hagyományos technológiákkal épültek. Létjogosultságuk a több száz, ezer év elmúltával sem megkérdőjelezhető, nem úgy mint esettünkben, ahol már kialakulásának idején rengeteg problémás kérdés vetődik fel. Remélem, hogy a jövőben is képesek leszünk olyan épületeket alkotni, amik önmagukban –mindenféle „köpeny” nélkül - is képesek kivívni a használók, szemlélők csodálatát, szeretetét.
1. Médiahomlokzatok
A 21. század építészete jól tükrözi a kommunikációs társadalom mentalitását, igényeit. Különösen a média egyre gyakoribb megjelenését a homlokzatokon, ami lehetővé teszi, hogy az épület kommunikáljon környezete felé. A legnagyobb kihívás a média homlokzatba illesztésénél, hogy az integráció során a két elem szimbiózisba kerüljön egymással. Ez nem csupán az épület méretéhez és stílusához való alkalmazkodást jelent, hanem fontos a közölni kívánt tartalom megfelelő képi megjelenítése.
A médiahomlokzatok tervezési kérdései minden projektnél különbözőek és a tervevezési folyamat nem zárul le az épület átadásával, hanem folyamatos továbbfejlesztésre, tervezésre szorul. Ez tekinthető egy paradigmaváltásnak a több mint 5000 év alatt kifejlődött építészet tudományban, és a média-építészet tudományának kezdetének.
1.1 Kezdetleges médiahomlokzatok
Az első médiahomlokzat gyakorlatilag egy mechanikus kijelző volt, ami tükröződő fémlapokból épült fel, amiket sűrített levegővel egyesével mozgattak. A kezdeti technológia bonyolultságát - ami a technika fejlődésével sem vált egyszerűbbé, csak átalakult – az is mutatja, hogy építészek, mérnökök, matematikusok és programozók közreműködtek a megalkotásában. Ez a szerkezet egy hullámzó felületet hozott létre, tehát itt még nem mesterséges megvilágítás „színezte” a felületet, hanem a különböző dőlésű lapokról visszaverődő fény. Ilyen típusú felületek készülnek még ma is fejlettebb technikával (kinetikus homlokzatok), de napjainkra jellemzőbbé váltak a megvilágított homlokzatok.
1.2 Mai médiahomlokzatok típusai
1.2.1 Kinetikus homlokzatok
A már korábban említett „mechanikus kijelző” típus mai változatai. Természetesen ebben az esetben is nagyrészt fénnyel „működik” a homlokzat, csak a napfény vagy a környező fények felhasználásával állítják elő a felületi, képi hatásokat. A homlokzati elemek mozgása, több módon előidézhető. Lehet interaktív, amikor a homlokzat valamilyen kívülről érkező hatásra reagál, legyen az akár időjárási tényező – szélmozgás, napsugárzás intenzitása, eső – vagy akár emberi érintés, mozgás. Jellemzően azonban nagyon precízen megtervezett hátszerkezettel rendelkeznek, amit számítógéppel vezérelnek.
1.2.2 Vetített homlokzatok
A fény előállítására rengetegféle technológia (projektor, fénycső, fluoreszkálás, LED…) áll rendelkezésre. Napjainkban a kedvező energiafogyasztásának, tartósságának, szinte korlátlan színskálájának köszönhetően a LED-technológia a legelterjedtebb. A vetített homlokzatoknak két típusa van: a frontális vetítés és a háttérvetítés. Az első esetben a vetítés bármilyen felületre lehetséges, de természetesen minél világosabb a felület, annál kedvezőbb. Háttérvetítés esetében, mindenképpen valamilyen fényáteresztő felületre van szükség, ez jellemzően üveg vagy akrilüveg. Már a médiahomlokzatok területén is elindult egyfajta előregyártás. Léteznek LED-ekkel kiegészített fémhálók (8 méteres szélesség, korlátlan hosszúság), előregyártott homlokzati LED-es panelek, interaktív „LED-csempe” (érintésre reagál). Jelen pillanatban ezek közül a legelterjedtebb a hálós rendszer. Ennek 2 típusa van: az Illumesh és a Mediamesh, előbbinél gyengébb felbontású, súrolt fényes képet kapunk, utóbbinál, mivel a LED-ek sűrűbben helyezkednek el és fényük kifelé sugárzik, akár filmek vetítésére is alkalmas felületet kapunk. Ezek a hálós rendszerek sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek a hagyományos rendszerekhez képest:
• könnyen integrálható a homlokzati felületbe (akár már meglévőbe is)
• mivel ez egy átlátható rendszer, nem fedi el az homlokzat architektúráját
• gyors beszerezhetőség (előregyártás miatt)
• egyszerű szerelhetőség (könnyű).
A technológiák rohamos fejlődésének köszönhetően már készültek térbeli pixelekből – voxelekből - álló 3 dimenziós képek is.
1.2.3 Épületfestés
Úgy gondolom, hogy ennél a témánál, ugyan csak kis kitérőként, de megemlíthetjük az úgynevezett épületfestést is. Ez inkább egy művészeti installáció, de szintén vetítéssel változtatja meg, alakítja az épületet, az azt körülvevő teret, légkört. Ugyan ezek nem állandó jellegű vetítések, de kifejtett hatásuk, hacsak rövidebb ideig tart is, de megközelíti a médiahomlokzatokét. A másik ok, amiért szerintem érdemes róla beszélni az, hogy ebben mi magyarok is világszinten egészen jól megálljuk a helyünket, ami talán annak köszönhető, hogy itt kisebb anyagi tőke, viszont annál nagyobb szellemi tőke szükséges az előállításhoz.
1.3 Az előállított kép minősége
A tervezés kezdetén el kell döntenünk, hogy mit várunk el a kivetítő-felülettől. Más-más technikai igényei vannak például egy szöveg, egy film vagy egy absztrakt kép vetítésének. Míg egy szöveges üzenet megjelenítéséhez szabályos mátrixra van szükségünk, addig egy absztrakt forma vetítéséhez tetszőleges hálót hozhatunk létre. Sok paraméter van, ami meghatározza a kép minőségét, milyenségét. Meg kell határoznunk a kép felbontását, vagyis, hogy az adott felületen mennyi lesz a pixelek száma, mekkora méretűek ezek. Fényforrások esetén a pixelek középpontjai közti távolság a meghatározó, illetve, hogy az egyes lámpáknak mekkora a fényerőssége, az hogyan oszlik szét a diffúziós felületen. A felbontás illetve a pixelméret nagyban befolyásolhatja a kép élességét, ezáltal értelmezhetőségét. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szemlélők várhatóan milyen távolságból fogják nézni a felületet. Minél nagyobb a pixelméret, annál távolabbról kell néznünk ahhoz, hogy tisztán lássuk a képet. A kivetítő színei gyakorlatilag a választott technológia korlátaitól függenek. A LED-es technológiával gyakorlatilag bármilyen színt elő tudunk állítani. A pozitívuma még, hogy minden szín előállítása azonos költségeket vonz maga után, mivel RGB színrendszer segítségével minden színt a három alapszín: a vörös (R - red), a zöld (G - green) és a kék (B - blue) egymásra vetítésével - összeadásával - állítanak elő (additív színkeverés). Ezenkívül jelenleg a LED technológia az egyetlen, ami elég világos, fényes ahhoz, hogy nappali fényben is érzékelhető legyen. A kinetikus homlokzatoknál, ahol a nap a fényforrás, az egyik legmeghatározóbb tervezési szempont a megfelelő tájolás. A napsugarak iránya határozza meg az elemek síkbeli és térbeli elrendezését, állíthatóságát.
1.4 A homlokzat, az épület, a tér, a város kapcsolata
Nagyon fontos szempont egy médiahomlokzat megítélésénél a homlokzat és az épület kapcsolata. Anélkül, hogy ez a két dolog ne lenne tökéletes összhangban egymással, nem is lehet jó médiahomlokzatot csinálni. A homlokzat az épület része, nem választható le róla, viszont ha például pénzügyi okokból, az ilyen kivetítőket csupán hatalmas hirdetőfelületként használják, megszűnik ez a kapcsolat és „szétesik” a ház. Sajnos ez elég gyakran előforduló jelenség. Az épület külső és belső elemei hatással vannak egymásra. A belső terek fényei ugyanúgy részei lehetnek a külső vetítésnek, mint ahogy a külső fények hatással vannak a belső terekre. Annak ellenére, hogy a homlokzat, akár percről percre változhat, mindig az épület része kell, hogy legyen. Az integrálásban dimenziós problémák léphetnek fel, mivel az épület egy térbeli tömeg a homlokzat pedig egy síkfelület. A dimenziós problémák áthidalására fontos, hogy a különböző homlokzati síkok is egy térbeli három dimenziós tömeget alkossanak.
1.5 Interaktív homlokzatok
Nagy lehetőség rejlik az interaktív médiában. Az épület, amely homlokzatának alakításában, megtervezésében, pillanatnyi megjelenésének meghatározásában részt vehetnek a város lakosai vagy látogatói, sokkal nagyobb figyelmet kap, még inkább maguknak érezhetik a házat, ezáltal reklámértéke is megnő. Így egy jól kitalált interaktív homlokzat képes lehet kielégíteni, mind a befektetői, mind a „felhasználói” igényeket. Ilyen például a berlini Blinkenlights, aminek előre beprogramozott animációit, bármikor megszakíthatjuk, akár egy üzenetet szeretnénk küldeni vagy éppen valamilyen játékot szeretnénk játszani.
1.5.1 Néhány példa bemutatása
MIMODEK: egy dinamikus, interaktív és fejlődő szintetikus élő rendszer, amely a természetes élővilág elvein alapszik mégis a városi szövetből nő ki. Mint minden élő rendszer a természetben, MIMODEK is a saját környezetére reagál. Ez helyspecifikus, egyedileg, a helyhez kapcsolódó adatok, és a látogatók viselkedése által formálódik. MIMODEK az ember és a környezet kényes viszonyát világítja meg, és a kapcsolatukat más élőlényekkel, akikkel megosztják ezt a környezetet. A projekt eredetileg a madridi alacsony felbontású Medialab digitalis homlokzatára lett kifejlesztve, azonban lehetséges nagy felbontású kijelzőre való adaptálása is.
"Cerebra Electronica": célja, hogy a 2010-es berlini média homlokzat fesztivál látogatói és az Ars Electronica – A Jövő Múzeuma között egy egyedi kapcsolatot hozzon létre . Ez alkalommal neuronok által generált apró elektromos impulzusokat közvetítik az AEC 5200 négyzetméteres interaktív homlokzatára, gyakorlatilag az emberi agyban beindult „mozgást” szemlélhetjük a hatalmas kivetítőn. "Cerebra Electronica" minden résztvevő számára magával ragadó élményt nyújt azáltal, hogy bepillantást nyerhetnek az agyukba egy épületen keresztül, ami önmaga is meg van töltve a város környezeti, kulturális és társadalmi távlataival. Ráadásul, a közönség egy olyan kivetülés nézőjévé válik, ami egyébként eleve privát és személyes.
Interaktív TETRIS: a legendás "Tetris" játék ihlette a LummoBlocks projectet, és célja, hogy a közterületen, ahol egy digitális homlokzat jeleníti meg a játékot, társadalmi interakciót teremtsen az emberek között. A játék működése hasonló a Tetris-éhez. Játékosok egy játékkonzol segítségével saját mozgásukkal irányítják és forgatják az egyes elemeket. Megpróbálják kirakni a lehető legtöbb sort annak érdekében, hogy megakadályozzák a darabok felhalmozódását még mielőtt elérnék a képernyő felső részét. A cél az volt, hogy létrehozzanak egy élményorientált játékos interaktív teret.
1.6 Felvetődő kérdések problémák
1.6.1 Megéri? Szabad?
A mai igen magas energiaárak és fosszilis energiahordozóink vészes csökkenése mellett vajon megengedhető-e ilyen nagy energiafelhasználású építmények létesítése? Vannak olyan esetek, amikor a válasz erre a kérdésre: igen. Például abban az esetben, ha van valamilyen alternatív energiaforrás (pl.: napenergia) a területen, ami biztosítja az épület energiaellátását. A LED technológia a mai technológiák közül talán a legmegfelelőbb ilyen szempontból, mivel a többihez képest viszonylag kicsi az energiafogyasztása és magas az élettartama. Egy újkeletű problémaként felmerül a fényszennyezés is, ami a világ nagyvárosaiban már komoly gondot jelent. Az eddigiek mellett ezeknek a homlokzatoknak a bekerülési költsége is igen magas és a gyors technológiai fejlődést látva lehet, hogy az elévülési idejük igen alacsony lehet. A mai gazdasági és ökológiai helyzetben egy-egy cégnek nem csak a saját befektetésük megtérülését kell figyelembe venni, hanem a fent említett eseteges problémákat is.
1.6.2 Hova és hogyan?
Városképi szempontból igen meghatározóak lehetnek, az ilyen hatalmas, világító, színes felületek, ezért ha nem jól átgondolt helyre, nem megfelelően megtervezve, integrálva építik meg őket, az könnyen a városkép rovására mehet. A túlságosan világító, vakító felületek sötétben akár az autósokat is megzavarhatják. Természetesen vannak olyan épületek is – a minden szempontból átgondolt tervezésnek köszönhetően – amelyek képesek meghatározó, ikonikus elemmé válni.
1.6.3 „Elbírja”-e az épület?
Gyakran ezek a kijelző felületek nagy részt takarnak ki a homlokzati felületből, ami funkcionális problémákat vethet fel. Kérdéses, hogy kellő mennyiségű napfény jut-e a belső terekbe, hogy a külső világításból mennyi zavaró fény szűrődik be, továbbá biztosítható-e a megfelelő kilátás. Ezek az épület használói szempontjából igen fontos kérdések, mert ha a belső terek komfort igényei nem kielégíthetők, az akadályozza a funkcionális használatot. Természetesen ezek a problémák is kiküszöbölhetők megfelelő tervezéssel. Sokat kísérleteznek azzal, hogy kevesebb, de nagyobb erősségű fényforrást alkalmaznak, ezzel csökkentve a lefedett felületek nagyságát. A LED technológia erre megfelelő megoldást tud nyújtani, így ha megfelelően osztjuk ki a fényforrásokat a homlokzaton, akkor ez a probléma teljesen kiküszöbölhető. A beszűrődő fény ellen megfelelő árnyékoló szerkezetek beépítésével védekezhetünk, vagy olyan fényforrásokkal, melyeknek befoglaló testei kifelé irányítják a fénysugarakat.
1.6.4 Van-e kellő szaktudás, tapasztalat?
Ilyen bonyolult építészeti elemek megalkotása során fontos, hogy a tervezőnek/tervezőknek megfelelő szaktudása, tapasztalata legyen. Ez egy nagyon komplex tervezési feladat, nem csak építészeti problémák lépnek fel. A tervezés folyamán fontos, hogy különböző szakemberek folyamatos kapcsolatban álljanak egymással. Egyéb építészeti feladatoknál is nagy a felelősség, de egy ilyen költséges és igen meghatározó, feltűnő elemnél talán még inkább szükség van a tapasztalatra, a helyszín, a program, a kitűzött cél és az ahhoz használatos eszközök mélyreható ismeretére
Felhasznált szakirodalom
http://www.medienfassade.com
http://hg.hu/cikk/epiteszet/9758-mediahomlokzatok
http://hg.hu/cikk/vilagitas/2581-led-del-szinezett-hazak
http://www.webdesignerdepot.com/2009/08/30-dazzling-and-interactive-media-facades/
http://www.architonic.com/ntsht/media-faade/7000408
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése