„Az is lehet jó dolgozat, ha az ember összeszedi ki-, mire jutott már korábban az adott témában.” (Wesselényi-Garay Andor)
A komplex tervezésem jellegéből adódóan (VJ-centrum) már egy ideje érdeklődöm a média homlokzatok, és a különböző interaktív és vetített homlokzatok iránt, és úgy gondoltam, Dr. Gernot Tscherteu 2008-as berlini Média Homlokzatok Fesztiváljára szerzett nyitóbeszéde kellőképpen tömören és jól vázolja ezt a témát. Az alapvető fogalmak és tulajdonságok megismerésével rálátás nyílik ennek összetettségére, átfedéseire; példák bemutatásán keresztül rávilágít a média homlokzatok, a média építészet és interaktív homlokzatok különbségére és közös jellemzőire, valamint a problémákra, amit magukban hordoznak. Ezért tettem kísérletet ennek a szövegnek a lefordítására és tömörítésére kisebb kiegészítésekkel itt-ott.
1. MÉDIA HOMLOKZATOK: ALAPVETŐ KIFEJEZÉSEK ÉS FOGALMAK
A média homlokzatok teljesen új kapcsolatot hoznak létre a digitális tér, az építészet és városi tér között. Nem csak az egyéni felhasználókhoz fordul, ahogy ez egy számítógép esetében történik, hanem egész csoportokhoz, vagy egy város teljes lakosságához, továbbá lehetővé teszi, hogy az emberek és a homlokzat kölcsönösen hassanak egymásra, vagy hogy megtervezhessék annak tartalmát. Ez hatalmas potenciált rejt a dizájn számára lehetőségek és kockázatok sorát vonva maga után, amit nehéz felbecsülni és mélyreható tárgyalást igényel. A média homlokzatok gyártói és felhasználói egyaránt kihívásokkal néznek szembe, és időre lesz szükség, hogy ebben a témában – ami még csak most formálódik - jól elkülöníthető vélemények és álláspontok alakuljanak ki. Természetesen egy nagyobb technikai rálátás nagy segítség a különböző szemléletek kialakulásában. Hogy ehhez közelebb kerülhessünk, megvizsgáljuk azokat a technikai jellemzőket, amik fontos hatással vannak a vizuális élményre, valamint a média építészet interaktivitására és „városi értékére” egyaránt. A cél nem a média homlokzatok és a médiaépítészet szigorú szétválasztása, hanem hogy egy sor kifejezés birtokában összahasonlíthassuk és megvitassuk őket.
1.1 Kijelző technológia
Technológiai szempontból legjobb a „fény-szolgáltató” megismerésével kezdeni: A homlokzat bocsát ki aktívan fényt, vagy gépi mozgások által a természetes fény visszaverésével hoz létre képeket az épület felületén? A kinetikus és a statikus média homlokzatok is nyilvánvalóan fénnyel működnek, habár az előbbiek passzív módon. Napfényt vagy a környező fényt használják és alakítják át felületi hatások és képi információk létrehozására (erre jó példa a Flair, vagy a Daisyworld projekt). Technológiák sora áll rendelkezésre fény előállítására a média homlokzatok felületén (LED, fluoreszkálás,…), és szintén sok módja van a gépi elemek mozgatására: a sűrített levegőtől a segédvezérlőkig, vagy a szélenergia egyszerű felhasználásáig. Egy különleges esetet mutatnak be a vetített homlokzatok: önmaguk nem állítanak elő fényt. Az épület felszínét használják vetített felületként, és a vetítés kívülről, külső forrásból érkezik az épületre, vagy belülről egy áttetsző területre (legtöbbször ablakra). A további elemzésekben ezek a homlokzatok nem vesznek részt, mivel nem „építészeti kijelzőként” funkcionálnak, hanem időnként tehetséges művészeknek szolgálnak vászonként.
1.2 Képtulajdonságok
Felbontás Hány pixelből áll a kép? A példák hatalmas skálán mozognak: a Blinkenlights 144, a Uniqua kb. 160.000, a Grand Lisboa 1 milliónál több pixel. A pixelek nagy száma nem feltétlen javít a kép minőségén, de minden bizonnyal egy nagyobb felbontás élesebb és részletesebb képet eredményez, ha szükséges.
Pixel-köz Milyen nagyok a pixelek, és a középpontjuktól számítva milyen messze helyezkednek el egymástól?
Eloszlás Az egyes pixelek mérete hatással van a megfigyelőre. A diffúziós/elosztó felület révén lehetséges a pár mm-es fényforrásokat (mint a LEDeket), méteres pixelekbe átalakítani (Galleria Store, Szöul). A lámpa fényessége vagy fényerőssége a diffúzió révén szétoszlik egy nagyobb területen, de ez által a fényessége vagy fénysűrűsége csökken.
Távolság a nézőtől Közvetlen kapcsolat van e tulajdonság és a pixel-köz és diffúzió között, mivel minél nagyobb a pixel-köz vagy a pixel, annál messzebb kell állni, hogy ne csak különálló pontokat lássunk, hanem felismerjünk egy értelmes, teljes képet. Így ha közelről nézzük, az érdekes, absztrakt fényhatásokat eredményezhet.
Világosság Az összes aktív kijelző közül csak a LED elég világos, fényes ahhoz, hogy napfényben is látható legyen. Azonban néhány kinetikus homlokzat (mint a Flare) ügyesen kovácsol előnyt a napsugárzásból. Éjszaka pedig a túl sok fény hátrány is lehet, mivel az hatással van a környezetre és a közlekedésre egyaránt.
Színmélység / Színárnyalat-függés Többé-kevésbé a színek technológiától függően állnak rendelkezésre. Bár a kevesebb szín használata stiláris eszköz is lehet (mint a BIX, a SPOTS, a Blinken Lights vagy a Chanel Tower esetében). A LED milliónyi színt képes megjeleníteni.
1.3 A kijelző integrálása, illeszkedése az épületbe
A média homlokzatok megítélése során alapvető kérdés az integráció, az épülettel való kapcsolat – ez egy meghatározó jellemző abból a szempontból, hogy valami média homlokzatnak számít-e vagy sem. Kapcsolat nélkül az épület csupán a kijelző (hirdetés) hátszerkezetéül szolgál önmagában jelent valamit, vagyis az épülettől független. Ezzel szemben a médiahomlokzatok már közvetlenül az épület homlokzatát, annak főképp világítását használják kijelzőnek. És amikor az épületet úgy tervezik meg, hogy világítása, épületszerkezeti elemei, felületei nem csupán az építészet és esztétika, hanem egy újfajta médium követelményeinek is megfelelnek, akkor beszélhetünk médiaépítészetről. A konstruktív integráción felül a tartalmat szintén az épület igényeinek megfelelően lehet meghatározni, kihangsúlyozva a kijelző és az épület egységét. Néhány esetben akkor is beszélhetünk sikeres integrációról, amikor az épület már felépült, és a média homlokzat tervezése és elhelyezése csak ezután következik (ahogy a UNIQUA-nál is történt). Általános szabály, hogy akkor születik sikeres média építészet, ha az itt említett faktorok mindegyikét már a tervezés szakaszában figyelembe veszik egységes koncepciót alkotva. A kapcsolat a „média homlokzat” és a „média építészet” kifejezések között alapjában véve nem különbözik a „homlokzat” és az „építészet” kapcsolatától. A homlokzat felületre utal és minden, a felülethez tartozó funkcióra: védelem, klíma, megjelenés, stb. Az építészet, más részről, lényegesen tágabb fogalom, ami térbeli struktúrák és funkciók egész sorára és minden mélységére utal. Sőt, ezt a kifejezést gyakran használják nem térbeli struktúrákkal kapcsolatban, mint például „szoftver építészet”.
1.4 Állandó / Ideiglenes
Szorosan az integráció témájához tartozó kérdés a média homlokzat felszereléseinek tartóssága. Egyesek feltételezhetik, hogy az állandó berendezéseknek jobb eredményeket kellene adni, mivel ezekre több tervezést és pénzt fordítanak. A gyakorlatban sok a kivétel: például a Blinkenlights, és sok koncert és esemény „show-homlokzata” is elég eredményes (pl.: Asian Games). Ebben az összefüggésben szintén nem szabad elfelejteni a művészi tartalommal töltött sikeres installációkat (pl.: a SPOTS)
1.5 Dimenzionalitás
Az integráció másik szempontja a dimenzionalitás. Mivel az épületek általában több irányban kiterjedtek, nem egyszerűen lapos szerkezetek, nyilvánvaló, hogy a média homlokzatoknak is kellene bírniuk térbeli hatásokkal. Csak szokatlan és rendkívüli esetekben lesz elképzelhető és lesz értelme, hogy a kijelző az épület teljes háromdimenziós terét elfoglalja. Mindaddig, amíg nincsenek lakók a házban, az épület „mélyére” való vetítés lehetséges, de ez időben évente néhány napra, és naponta néhány órára korlátozódik. Mindezidáig gyakoribbak a „2,5 D-s” vetítések. 2,5 D azt jelenti, hogy a média homlokzatok nincsenek egyetlen felületre korlátozva, hanem az épület körül áramlanak (Galleria Store), vagy gömbölyű felületekre terjednek ki (UNIQUA, Grand Lisboa). Ily módon lehetségessé válik a teljesen-körbe-vetítés és térbeli hatások létrehozása. Jó példa 3D-s kivetítőre a Nova installáció a zürichi pályaudvaron.
1.6 Továbbított nézet / Káprázat (Átlátszóság / Áttetszőség)
Számos olyan pont van, ahol a média homlokzatok ellentmondásba kerülhetnek az épület más funkcióival. A legfontosabbak a fényre és energiára vonatkoznak (az energiáról az 1.7 pontban). A média homlokzatok kitakarnak egyes részeket az épületből. Néha nincs elég vagy egyáltalán nincs napfény, ami bejuthatna a ház belsejébe, így a közvetlenül mögötte lévő tér használata mint iroda többé már nem lehetséges. Ebből az okból számos kísérletet tettek a fénykibocsátó elemek számának lecsökkentésére és ezek fényességének maximalizálására. A LEDek tulajdonságai ezt a célt jól szolgálják. Más esetekben az épület használóira semmilyen hatást nem gyakorolnak a média homlokzatok. Ahhoz, hogy a kívánt minőségű képet kapjuk, és a „felhasználók” se sérüljenek, a homlokzati hálót ehhez megfelelően kell rendezni, esetleg zsalukat, árnyékolókat is betervezni. Kielégítő megoldásokat a világítás-foglalatokkal kiegészített, előre elhelyezett elemekkel sikerült elérni, amelyek magas minőségű képet és magas minőségű használatot biztosítanak. A lakó szemszögéből nézve nem csak az fontos, hogy elég napfényt kapjon, hanem hogy élvezhesse a szabad, akadálytalan kilátást. Egy homlokzat lehet áttetsző, de nem átlátszó, mint a tokyói Chanel Toronynál, ahol az „épülethártya” diffúziós rétegként funkcionál. Nyilvánvaló, hogy a tervezők egyik célja, az egyes világítás-foglalatok elosztása volt különböző világító területekre Privalite-üveg felhasználásával, ezzel létrehozva olyan képi hatásokat, melyek a ruhaanyagra erősen hasonlítanak. A kép pompás összhatása ebben az esetben valóban a felhasználók „kilátásába” kerül, akik a külvilágból az üzemeltetés alatt nem sokat észlelnek. A diffúziós réteg következménye továbbá, hogy a fény egy része az épület belsejében szórt fényként verődik vissza. Ezért ahogy a kijelző működésbe lép, egy redőnyt engednek le. Ez a helyiségek további károsodásához járul hozzá. A redőnyök a belső fény külvilág előli elrejtésére is szolgálnak, vagyis, hogy kettéválasszák a belső tér és a média homlokzat fényeit.
1.7 Energiafogyasztás – fenntarthatóság
A növekvő energiafogyasztás idején, ami nem csupán magas költségekhez, hanem a megoszlás körüli összetűzések kialakulásához is vezet, muszáj megemlíteni a média homlokzatok fogyasztását – ami olykor igen magas. Ez a fényforrások hatékonyságától, valamint számától és fényességétől függ. A LEDek nagyon eredményesek, de ha nagy számban használják őket (néhány projektnél 1 millió egységnél is több), akkor a fogyasztási szintek összeadódnak vagy négyzetre emelkednek. Minél fényesebb, minél nagyobb a teljes terület, és minél sűrűbben helyezkednek el a pixelek, annál nagyobb az energiafogyasztás. A költségek és a haszon összehasonlításával mérlegelni kell, hogy társadalmilag mi indokolható, nem egyszerűen az számít, hogy egy nagy cég mit engedhet meg. Ha a helyszínen elég energia áll rendelkezésre, például a napenergia hasznosításának következményeképp, az megkönnyíti a döntést, mint a Geenpix esetében is. Továbbá szem előtt kell tartani, hogy a működés mellett a kijelző életciklusának más szakaszai is beleszámítanak az ökológiai mérlegbe, mint a termelés és az eladás.
1.8 Médiatartalom és a ház
Ez a kérdés azzal foglalkozik, hogy a homlokzat vetítése figyelembe veszi-e az épület térbeli szerkezetét vagy a helyi adottságokat. Ez is szoros összefüggésben áll az integrációval. Ha ez kellőképpen meg is valósult, a vetítés még mindig nem feltétlen létesít kapcsolatot az épülettel. Még akkor sem beszélhetünk feltétlenül kapcsolatról, ha az épület használó cégnek a logója kerül kivetítésre. Nem kellene, hogy a tartalom csak a cég arculatára vonatkozzon. Egy jó tervben mind a három komponenst – egyéniség, építészet és kivetítés – számításba veszik. Ráadásul, ha ezek egyenlő hangsúlyt kapnak, nemcsak egy sikeres média építészet, hanem egy erős reklám is születik. Gyakran a tulajdonos számára nagyobb hasznot jelent, ha a figyelem a kiegyensúlyozott média építészet felé irányul, mint a UNIQUA-épület esetében, nem pedig a logó ideiglenes kivetítésére. Az épület ez által ikonná, irányponttá válik, a mindennapos városi észlelés részévé, amihez hozzászokik az ember, és egy idő után már nem akarja nélkülözni. A tulajdonos (vagy bérlő) média homlokzatból származható haszna arányaiban a rövidtávú reklámok hatásaiból kisebb, míg a hosszútávú kapcsolatokból és az épület termékkel történő összekapcsolásából nagyobb. Ez az érték nem határozható meg könnyen számokban, mint a klasszikus értelemben vett reklámok esetében, de létezik, és igen nagyra becsült. Természetesen a média homlokzatok vetítésének minden formája – legyen az reklám céljából vagy csupán művészi szándékból – nagy szaktudást és tapasztalatot igényel, és sokkal nagyobb érzékenységet követel meg az építészet és városi tér iránt.
1.9 Interakció
Egy cég média építészettel való beazonosításához messze a legnagyobb potenciál egy interaktív média fogalomban áll. A berlini Blinkenlights-nál a „felhasználók” különböző módon kommunikálhattak magával az épülettel, vagy valaki mással. Egyrészről egyszerű animációkat vagy szöveges üzeneteket küldhettek a homlokzatra. Másrészről „pong”ozni is lehetett mobiltelefon adapteren keresztül. „Normál” működés közben, a Blinkenlights előre meghatározott sorrendben automatikusan játszott felhasználó által generált animációkat. Meg lehetett szakítani a programot mobillal, ha valaki szeretett volna „pong”-ot játszani, akár egyedül akár párban, vagy aktiválhattak egy korábban feltöltött szerelmes levelet. Egy mobiltelefonon benyújtott aktiváló kóddal az adást lehet időzíteni, így az üzenet egy romantikus pillanat tökéletes kiegészítőjévé válhat. Vannak egyedülálló élmények, amik megmaradnak az ember emlékezetében, és szorosan kötődnek különleges helyekhez. Mi többet várhat egy cég, minthogy a város lakói és látogatói személyesen kötődjenek az épületéhez? A weblap és a nyilvános hozzáférés a szoftverhez fontos szerepet játszott a közösség létrehozásában a Blinkenlights körül. A felhasználók a médiatartalom aktív tervezőivé váltak, és így elfogadták a Blinkenlights-t mint a SAJÁT médiumukat.
Ma a média építészet csúcsa az interaktív homlokzatok.
1.10 Kilátás
A fogyasztók hatalmas fejlődése eredményezte a média megjelenését a Web 2.0-n. Továbbá a közösségi oldalak fellendülése óta felmerült, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek olyan applikációkban, amik létrehozhatnak közösségi oldalakat a média építészet körül. Ezeken a helyeken új média formátumok alakulnak ki, amelyek feltételezik tervezői oldalról az interdiszciplinaritás magasabb szintjét, és ami magában hordozza a lehetőségét a fejlődő innovatív városi élmények termelésének.
Olvasott szakirodalom:
http://www.mediaarchitecture.org/mediafacades2008/
http://www.mediafacades.eu/
http://hg.hu/cikk/epiteszet/10348-bulvarhomlokzat-vagy-mediaepiteszet
http://www.kitchenbudapest.hu/
2. Példák
Blinken Lights, Berlin – hagyományos ablakos homlokzat, halogén lámpák az opálos festett üveg mögött
Greenpix, Beijing – függönyfalas homlokzat, LED-ek az áttetsző üveg mögött
Flare homlokzat, interaktí művészet és design, Berlin – kinetikus, 3D-s membrán, napfényt hasznosítja
Uniqua Tower, Bécs – kétrétegű hajlított, emeletmagas üveg-homlokzat, LED-ek alumínium házban az első réteg mögött
Chanel Tower, Tokyo – kétrétegű homlokzat, „Privalite”-üveg, LED csövek az első réteg üveg mögött
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése