Esszém az utópisztikus filmek építészetével foglalkozik, vizsgálom a régi főleg az 1970-es években készült stílusalkotó filmeket, a valós épületek meghatározó szerepét, a kor adta technikai lehetőségeket egy utópisztikus épület/ város bemutatására. Ez alapozza meg, az Aeon Flux című film elemzését, mely mai viszonylatban egyedi eset az építészet és utópisztikus film kapcsolatát tekintve. Az építészeti vizsgálatakor felfedezett vélt vagy valós szimbólumok értelmezése, a filmet jellemző egység, az egységes városkép miben létének megválaszolása egy átfogó általánosításhoz vezetett, az utópisztikus filmek építészeti tartalmát illetően.
1. Utópisztikus filmek a '70-es években
Az utópisztikus/disztópikus filmekben mindig, valamilyen változás történik a világunkkal, pozitív vagy negatív jövőképet tárnak elénk. Építészetileg azonban, nem mindig történik meg a változás, a film megjelenésekor éppen aktuális viszonyokhoz képest. A poszt-apokaliptikus filmeknél,(Mad-Max, Waterworld) vagy az úgymond közeljövő-filmeknél (Az ember gyermeke) ahol egy eszme miatt következik be a társadalmi változás és még nem telt el annyi idő, hogy ez a külsőségekben is megmutatkozzon, nincs eltérés építészetileg. Az időutazó filmek ugyan elénk tárnak egy jövő-alternatívát, vagy egyszerre többet is (12 majom, Az időgép) de nagyon fiktívek és digitálisan hozzák létre. Azokkal a jövő-filmekkel foglalkoztam, vagy nevezhetjük távoli jövő-filmeknek, amik egy megváltozott társadalom képét mutatják be, (Hétalvó, Logan futása, Fahrenheit 451, Aeon Flux) ahol eltelt annyi idő, hogy építészetileg elemezhető változás is történt, de ezen belül nem érintem a digitális technikával felépített városok, virtuális épületek témakörét, csak a valós épületeket. A jövőkép, az új társadalom bemutatása filmek esetében leggyorsabban (idő hiányában, nincs lehetőség az egész kultúrát, eszméket, történelmet megismerni) képileg lehetséges: öltözködés, divat, tárgyak, beszéd, életmód, épített környezet, épületek, enteriőrök. Mivel az épületeken (főleg az exteriőrre értve) kívül minden más díszletként stúdiókban könnyen felépíthető, valamint a '90-es évek előtt nem állt digitális modellezési technika a filmkészítők rendelkezésére, fontos volt régen a megfelelő épület kiválasztása. (Persze látunk példát makett városra a Logan futása c. 1976-os film nyitójelenetében, de jellemzően az épület külsőket mégsem makettezték, vagy építettek házakat egy jelenet kedvéért, de úgy vélem az nem építészet.) Főleg a '70-es évekbeli filmeknél érezhető, hogy az építészet hangsúlyos része a filmnek, az épületet is bemutatja, nem csak egy díszlet. Az 1970-es évek építészeti mozgalmainak természetesen voltak előzményei. A háború utáni években a modern építészet szigorú fegyelme oldódni kezdett a '70-es években megnövekedett az „érdekes” épületek száma egyre több „megmagyarázhatatlan” forma jelent meg. A szokatlan kinézet miatt történhetett meg, hogy médiavisszhangot kaptak az épületek egy-egy utópisztikus filmbéli szereplés után. Jó példa erre a Hétalvó (Sleeper) című Woody Allen film posztmodern épületei, ahol a leghíresebb a Charles Deaton által saját magának tervezett ház.
2. Aeon Flux
A régiekhez hasonlóan az Aeon Flux című amerikai filmadaptáció is hasonló hatást ért el, talán nagyobb is volt az építészetére irányuló médiavisszhang mint a filmkritikusok elismerése. Mint kiderült, az interneten sok blog foglalkozik az eredeti forgatási helyekkel felsorolás szinten, tehát bizonyos szempontból hasonló utat jár be 2005 óta mint a '70-es évekbeli klasszikusok. Az Aeon Flux egyfajta tisztelgés a régi idők utópisztikus filmjei előtt mikor még valós, építészetileg átgondolt, egyedi helyszínek keresésére „kényszerültek” a rendezők. Ahelyett, hogy számítógépes technikával virtuális világok kreáltak volna a nézőknek, építészetileg nagyon élvezetes, szép képeket kapunk kortárs, modern és régi épületekről, parkokról. Természetesen 2005-ben már elengedhetetlen volt a digitális effektek használata az utópisztikus filmekben, ahogy itt is, az épületek viszont eredetiek.
2.1 A film története
Az Aeon Flux az azonos nevű MTV rajzfilmsorozatának filmadaptációja. A rajzfilm látványvilágának erős meghatározója Egon Schiele figuratív festészete. A grafikai ábrázolásból árad az erőszak, szexualitás, fetisizmus és dominancia, több hatás érezhető a japán animék világából is, valamint az európai képregényekből. A történet szerint 2415-ben járunk, amikor egy gyilkos vírus elpusztította a Föld lakosságának 99%-át. Csupán egy fallal körülzárt, védett városállam, Bregna élte túl az emberiségre sújtó armageddont. Látszólag tökéletes az élet, az emberek harmóniában élnek egymással, egy tudósokból álló kongresszus irányítása alatt. A valóság azonban más: a városállam életét általános riadalom és belső villongások jellemzik. A meddővé vált emberiség a létfenntartáshoz klónozással reprodukálja az embereket. Folyamatos a megfigyelés a vezetőség diktatórikusan érvényesíti akaratát.
2.2 A látványvilágot befolyásoló tényezők, eszmék, stílusok
Karyn Kusama a film rendezője egy organikus világot akart teremteni, ami kevésbé technika vezérelt. A felszínt harmónia jellemzi de alatta valami más húzódik, titkokat fedezünk fel, ahogy belemélyedünk a történetbe. A film produkciós dizájnere Andrew McAlpine szerint „ahhoz hogy megértsük mi lesz 400 év múlva, vissza kell menni 400 évet a múltba. Észrevehető, hogy sok dolog ugyanolyan maradt, mint az eszközök, ablakok, ágyak, polcok. Ezekből érdemes kiindulni.”
Kellet egy építészeti stílus, egy irányzat ami jól tükrözi a film mondanivalóját. A Bauhaus jól példázza amit a rendező el akart érni a képernyőn. A művészet és technika kombinációjával új társadalmi körülményeket idézhetnek elő azáltal, hogy teljesen új vizuális környezetet hoznak létre. Ez a gondolat vezérelte Karyn Kusama-t is amikor az erősen írányítás alatt tartott elszeparált Bregna városának látványvilágát tervezte. Tiszta, egyenes vonalvezetésével és geometrikus modern formáival, ez a művészeti irányzat tökéletesen megfelelt a stilizált de organikus kinézethez. Egyedi, mégis tömegesen fordul elő. Az Aeon Flux készítői megtalálták a tegnap és a holnap kombinációját Berlin és Potsdam épületeiben és kertjeiben. Amióta a Fal ledőlt a német főváros népszerű forgatási helyszínné vált a hollywoodi és nemzetközi filmpiacon. Ezeket a berlini helyszíneket, talán soha eddig más hasonló filmben nem láthattuk.
A legtöbb jövőfilm, tulajdonképpen a mai problémák felnagyításán alapul. A kontroll, a folyamatos megfigyelés szinte elengedhetetlen elemei az utópisztikus filmnek, úgy mint az egyéniség elnyomása, a totalitárius.(Logan futása, 1984, THX 1138, A szolgálólány meséje) Kívülről látszólagos tökéletességet áraszt a társadalom. Mintha az utópisztikus szocializmus elveire épült volna a város kialakítása Az egyéniséget elnyomó, merev, gépies társadalmi berendezkedés egy közös termelésen és fogyasztáson alapuló zárt közösség. Egy ideális társadalom, ahol megmarad a magántulajdon, a társadalmi osztályok. Az egész egy racionalizált munka- és településszervezet, mint Charles Fourier falansztere. Ezek az eszmék érezhetők Bregna városán is. Kívülről a tökéletes város képe tárul elénk: kör alaprajzú, fallal körülvett, szimmetrikus elrendezés, formailag a reneszánsz ideális városkép jut eszünkbe.
2.3 Egységes városkép
Bár a történetből nem derül ki, az eddigi tények alapján feltételezhető, hogy Bregna egy tervezett utópisztikus város. Ez nagyjából azonos időben épülést, így azonost stílust feltételez az épületekben. Megfigyelhető, hogy amint néhány érdekesebb kortárs épületet összevágnak egy jelenetté, máris megteremtettünk a futurisztikus város látszatát. Ilyenkor ha ugyanabból a városból választjuk az épületeket nagyobb esély van, az egységes stílus elérésére. Nagyon jó reklámnak tartom a valós helyszínnel dolgozó filmeket, az épület szempontjából, ebben az esetben pedig egy egész város (jelen esetben Berlin) megítélése miatt.
A történet szerint megreked az emberiség egy szinten, a folyamatos reprodukciók miatt nincs fejlődés, így a koncepció része volt, hogy a négy évszázad alatt ne változzanak sokat az épületek. Ha a jövőbeli környezet hasonlít a jelenlegire a nézők is könnyebben azonosulnak a filmbéli szituációval, de legalábbis fenyegetőbbnek érzik a bemutatott problémákat.
2.4 Szimbólumok, jelek, végigvonuló elemek
Valamilyen egységesség árad az egész filmből. Mi kötötte össze az épületeket, a különböző stílusokat? Elég volt másodszorra megnézni a filmet ahhoz, hogy észrevegyem milyen elemek tartják össze a látványvilágát. Több ilyen elem van, de a legfeltűnőbb, a félreérthetetlenül sok kör forma. Ez a mennyiség azt jelzi, hogy tudatos választás a film egészén végigvonuló alakzat. Valahol mindig visszaköszön a körforma: épület külsőn, falnyílásokként, födémáttörésekben, belsőtérben falbeugrásokban, az épület alaprajzában. Még a várost körbefutó védőfal is kört zár be. Mit jelent ez az elem a film szempontjából?
1. Szimbolikus tartalma van a körnek. A végtelenséget, az örökké megújuló létet, körforgást, szellemiséget, egységet, az eredendő tökéletességet és harmóniát jelképezi. Ez párhuzamba hozható a film történetével, mivel az örökkévalóságot, az életet, a körforgást saját maguk klónozásával tudják fenntartani Bregna elszigetelt városában amit látszólag a tökéletesség és harmónia jellemez.
2. Az adaptált rajzfilmsorozat grafikáin meg-megjelenik a kör mint dekoratív geometrikus elem. Rajzfilm képi világára való visszautalás.
3. A kör és lamellaszerű vertikális elemek a különböző (kortárs, bauhaus és klasszicizáló) épületek összekapcsoló eleme. Az egységesítés eszközei.
4. Az eddigiek együtt a koncepció.
1.ábra A kör mint jelkép
Ugyanilyen ismétlődő jel a vertikális sorolt elemek: homlokzati függőleges lamellák a mexikói nagykövetség épületén, lakóépületek belső térelválasztói, a berlini aerodinamikai központ szélcsatornája, a krematórium erdőszerű oszlopai. Ez egyszerű építészeti látványelem, hatásvadászat, vagy a börtönrácsokra utalás, a látszólagos szabadság jele? Ebben az esetben az átkötés, az épületstílusok egységessé tétele, mintsem a jelszerűség volt az ok az egész film tekintetében. (Természetesen mindegyik épület saját koncepciójában oka van a vertikális elemeknek. Például a krematórium "égigérõ", a födémet átszakító nyersbeton oszlop-fái szabálytalanul teleültetett absztrakt ligetet jelképeznek.)
2.ábra Sorolt vertikális elemek a filmben
Többször előfordul a két elem együtt egy jelenetben, vagy egymásban, átfedésben. A körben lévő függőleges rácsozat oldja a túl sok üres környílást (szélcsatorna függőleges terelőlemezei, környílásokhoz utólagosan beépített elemek, a szélcsatorna mintájára) és erősíti a gyanúnkat, hogy nem véletlen a két elem ismétlődése külön-külön és együttesen. Számomra elképzelhető az a magyarázat is (forrás hiányában), hogy az előbb felsoroltak, a rajzfilm nyitójelenetének képe a legyet megfogó szem (4.ábra) köré épített szimbólumrendszer elemei. A kör mint szem, a függőleges rácsozás mint az összezáródó szempillák, de ez már súrolja a belemagyarázás esetét.
3.ábra Kör és sorolt elemek együttesen
4.ábra A rajzfilmsorozat szimbólummá vált szeme
A filmen végigvonuló további elem, a bauhausra utaló színek által (fekete, fehér, szürke piros és különböző árnyalatai, lila, narancs, ciklámen) egységesebb a látványvilág, és a közérzetre is hatással van. A középületekben, köztereken és az irányítás épületeiben, a nyersbeton felületeket részesítették előnyben, hogy egy szürke, monoton társadalom képét lássuk. Kizárólag a privát szféra, a lakó jellegű helyiségek falai barátságos, meleg színűek, ahova nem ér el a központi ellenőrzés: pirosak, narancsok. Minden más beton, vagy épp az eltérő funkció érzékeltetésére (labor, központ) fehér. A tömegekben is minden pont annyi amennyi szükséges, a bauhaus és a kortárs elvekhez hűen nincsenek felesleges díszítőelemek.
3. Általánosítás
Mitől használhatóak a filmben szereplő összeválogatott épületek közül a régebbiek (bauhaus, posztmodern) ma is mint jövőbeli ház? Lehet, hogy az adott korstílus örök érvényű általános elveket fogalmazott meg, olyat alkotott amire még ma is hivatkozunk, ezáltal 400 év múltán is elképzelhető, hogy használható lesz, (nincs új a nap alatt) így jogos az elképzelés, hogy a jövő épületein is mindig lesz valami a régi kor építészetéből. Más esetben egész egyszerűen egy építészzseni egyedi, egyszeri, felülmúlhatatlan alkotása az épület, amit ma sem tudunk megmagyarázni. Mégis mik az elvárások egy filmbéli jövőt bemutató épülettel szemben? Arra nincs képlet, hogy milyen legyen az utópisztikus film épülete, de az eddig leforgatott filmek alapján megfogalmazhatóak közös elvek:
Az éppen aktuális divat, a kortárs építészet jegyei mindig fellelhetők. (Feltéve, ha nem egy világkatasztrófa utáni állapotról beszélünk) A fehér, steril belsőterek, szürkés, fakó színek, nyersbeton felületek a dominálóak. Minimális a színhasználat, (csak a privát terekben) ebből leszűrhető, hogy a legtöbb film nem túl derűlátó a jövővel kapcsolatban. Minél kevesebb elemet őriz meg az épület a hagyományosból, a tradíciókból, annál kevésbé kapcsolódik a múlthoz, vagyis nyit a jövő felé. Biztosan kellenek egészen egyedi épületek, amik még az aktuális trendnek is ellent mondanak: egy különc építész agyszüleménye, vagy egy múltbéli különlegesség, esetleg a helyi kultúra átértelmezett épülete, nehogy még az építészetileg szakavatott szemeknek is unalmas legyen a látványvilág. Külső felvételeket ezekről érdemes készíteni, minden más akár stúdióban is felépíthető. Magyar viszonylatokban is gond nélkül lehetne az utópisztikus filmek építészeti elveit követő filmet forgatni. A fővárosban és vidéken is vannak olyan kortárs épületek, akár külföldi akár hazai építészek munkái, amik világszínvonalú díszletként szolgálnának. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: Papp László Sportarénára, CET Budapest, Meder utcai yacht kikötő épülete (Melba étterem), XI. kerületi Ildikó téri református templom, Alkotás Point Irodaház, Kreinbacher pezsgőpincészet. Közterek, parkok: Infopark, Millenáris Park, Graphisoft Park.(5.ábra)
5.ábra Egy esetleges utópisztikus film magyarországi helyszínei
Összefoglalás
Az utca embere nehezen azonosul a kortárs építészettel, ezt valószínűleg a filmesek is jól tudják, ezért használják ezeket az épületeket a lélektelen, személytelen jövőképhez. A film megmutatja a laikusoknak, vagy az építészet iránt nem érdeklődőknek, hogy a jelenünkben is meglepően jövő-szerű épületek vannak. Ettől a filmbéli részlettől is érezzük a fejlődést, nem csak James Bond high-tech eszközeitől. A létező épület foglalkoztat, érezhető, hogy van tartalom mögötte, egy kor eszméje amiben épült. Az Aeon Flux alkotói egy visszafogott, kifinomult stílust teremtettek. Ebben a filmben találkozik a művészet a technikával, a régi az újjal, a modern a kortárssal, mégis egységben látom az egészet. Bár jövőfilm, a múlt és jelen épületeivel érték el a futurisztikus hatást. Hiába, a valóság építi a legjobb díszletet, csak meg kell találni.
Felhasznált irodalom
http://bregna2415.webs.com/filminglocations.htm
http://michellesmentalclutter.blogspot.com/2005/12/architecture-in-aeon-flux.html
http://madeinatlantis.com/blockbuster_movies/aeonflux/aeon_flux_4.htm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése