Lehoczki Zsolt: Építészet és film

A filmes technikák változása kihatással volt az építészet és film kapcsolatára is. Manapság egy Hollywoodi film elkészítésekor biztos találkozunk a stáblistában építészekkel. Szerepük megnőtt, ahogy az egyes filmek egyedi világot akarnak megjeleníteni a filmvásznon. Ezek a legtöbbször virtuálisan létező helyek, városok, épületek vagy belsőterek mind a film cselekményének kibontását, hitelességét szolgálják. A második főcím két rendező: Tom Twyker és Christopher Nolan filmjei közül mutat be példákat, ahol a különböző formában épített környezet felhasználásával alátámasztják, vagy éppen alakítják a film történetét. A filmek sorrendje olyan fejlődési vonalat mutat be, ahol az egyes kortárs épületek csupán látványszerű használatától, egy fiktív társadalmilag rétegződött városon keresztül eljuttunk a film építészet általi teljes manipulációjához.

VADON Györgyi: AZ ÉPÍTÉSZET MEGJELENÉSI FORMÁI AZ EREDET CÍMŰ FILMBEN

A film érdekes témát szolgáltat, mert az építész és az építészet is központi elemként jelenik meg benne: az építészet határait feszegeti egy építészhallgató szemszögéből, aki a „tiszta alkotás” erejével teremt, felrúgva a fizika törvényeit. Az építész művész jellege kerül tehát előtérbe, a mérnökivel szemben.
Célom bemutatni, milyen építészeti rétegek jelennek meg a filmben (tájépítészet – városépítészet – egyedi épületek – épületszerkezetek – belsőépítészet – maga az építésztervező), hogyan kapcsolódnak a helyszínek a cselekményhez, valamint elemezni, hogyan jeleníthető meg egy szürreális világ valósághűen és végülis ez hogyan különíthető el a valóságtól a film logikai rendszerében.

BORDI Beáta: A DOGVILLE TÉRI VILÁGA

A dolgozatomban a Dogville című filmmel foglalkozom, melynek történeténél talán még érdekesebb
a megvalósítása és a részleteinek a kidolgozása. A mű szélsőséges érzelmekről és szélsőséges
emberi tulajdonságokról szól, melyeket szélsőséges eszközökkel mutat be. Az egyik ilyen eszköz a
film minimalista építészeti/épített tere. A rendkívül absztrahált és szinte nem is létező tér
kulcsfontosságú elem, nagyon jól kiegészíti és összhangban van a többi részlettel, mint például a
színészi játékkal vagy a kameramozgással. Azt szeretném bemutatni és elemezni, hogy ez hogyan és
miért történik.

POLGÁR VERES Andrea: FORMA-ÉRZÉS-FIKCIÓ

Az alábbi dolgozat arra a kérdésekre keresi a választ/válaszokat, hogy ha a fantáziának semmi sem szabhat határt egy képzelt világ megteremtésénél, akkor mik azok az építészeti formák, terek, melyek e világ épített környezetét alkotják? Léteznek-e olyan berögzült formák, amiket tulajdonságokhoz, ideológiákhoz kapcsolunk? Olyan filmtörténeti alkotásokat fogok megvizsgálni, amelyekben több világ, társadalom keveredik, és ezek a világok mögött jól átgondolt háttértörténet áll.

GARAY Dorottya: A 2001 – ŰRODÜSSZEIA CÍMŰ FILM ÉPÍTÉSZETI NYELVE

Dolgozatomban Stanley Kubrick 1968-ban készült 2001 - Űrodüsszeia című filmjének tereit, építészeti formanyelvét vizsgáltam. Az foglalkoztatott, hogy az építészeti”háttér” hogyan tud a rendező eszközévé válni a film jellegzetes hangulatának megteremtésében és a mondanivaló kifejezésében, és mennyire segít elhelyezni a cselekményt az időben és a térben. Az, hogy ma már túlhaladtunk azon az időponton (2001), amikor a film játszódik, az ábrázolt világ, a hatvanas évek (a forgatás ideje) és a 2001 után elképzelt jövőbeli építészetnek összevetésére ad alkalmat

MÉSZÁROS János: PANTOMIM. A DOGVILLE LÁTHATATLAN ÉPÍTÉSZETE

Nagyjából húsz éve a számítógépes filmtechnikai utó- (majd elő-) munkálatoknak köszönhetően a film pszichikai hatása meglehetősen megváltozott. A színházak sokszor absztrakt díszlete végletesen realisztikussá vált, így a befogadó passzív féllé alacsonyodott – saját fantáziájára ma már nincs szükség. Ez gyakorlatilag a dolgozat tézise. A Dogville a közelmúlt filmiparának dramaturgiailag és filmtechnikailag az egyik legkülönlegesebb alkotása. E filmen keresztül közelítem a fenti problémát, hiszen a Dogville az „absztrakt” színház és a hiperrealisztikus mai film sajátos ötvözete, melynek e vegyítésből fakadóan lehetnek hiányosságai. Ugyanakkor talán a néző bevonásával egyedi atmoszférát teremt.

KOHOUT Dávid: STALKER - OROSZ MODERN FENOMENOLÓGIA

Andrej Tarkovszkij örökérvényű filmjének morális attitűdje átsüt napjaink felgyorsult, mediatizált vizuális kultúráján. Sajátos beállításainak és helyszíneinek köszönhetően lenyűgöző és egyben félelmetes atmoszférát teremt, amely (keletkezésének időpontját is tekintve) távol áll a lassan mindenkit „beburkoló” virtuális tértől (3D mozik). A dolgozat a stalkeri helyfogalom értelmezésével foglalkozik, mindezt főképp fenomenológiai értelmezésű helyfogalommal állítva párhuzamba. A Stalker erős és nyers természetbe ágyazott épített környezete szándékos narratívától mentesen sugallja az emberi érzékelés elemi erejét, amely építészeti kontextusban is sokszor meghatározó.

NÉMETH Diána: Reneszánsz

Dolgozatom során a Reneszánsz című film, mint utópia alapján egy lehetséges verziót szeretnék
bemutatni arra, milyenné alakulhat a jövő Párizsának arculata egy fél évszázad múlva.
Elemzésemet az ábrázolt térnek a filmbeli műfaj adta lehetőségeken keresztüli vizsgálatával kezdem,
majd bemutatom a jövőbeli Párizs általános vonásait, kiemelve belőle annak futurisztikus,
valótlannak tűnő részeit. A film fontosabb helyszíneit sorra véve megvizsgálom, melyek azok az
építészeti elemek, melyet utódaink megőriznek a jelenből, és milyen újító változások mennek végbe
az építészetben. Rövid kísérletet teszek napjaink várostervező törekvéseinek és a filmben bemutatott
városképnek összehasonlítására, majd összegzésként levonom az utópia jelenkorra vonatkozó
következtetéseit.

Benedikty Márk: JÁTÉKHÁZ

Nincs olyan emberi történet, amiben ne jelenne meg valamilyen épület, már a Biblia is az ember által létrehozott tárgyakkal és a tárgyak legősibb megjelenési formájával, az épülettel határozza meg az ember történetét, Káin kunyhójától az Újszövetség Templomáig. Természetes, hogy nincs olyan film mint az emberi történetek legnépszerűbb és legelterjedtebb hordozója, amelyben ne jelenne meg valamilyen épület, hogy jelenlétével meghatározza a történet lényegét és annak korát, stílusát.

KISS András: Fillm és építészet

Film és építészet – illúzió és valóság, ilyen egyszerű ez a kapcsolat? Elfogadva ezt a feltételezést, mi az amit egy filmben látunk és építészetként beszélünk róla? Létezik-e a kétdimenziós vásznon építészet? Kapcsolat a filmkészítés folyamata és az építészet között, szélsőséges példák elemzése szemléltetve az építészet és a film kapcsolatát.

FARKAS Krisztina: A KEVESEBB LEHET TÖBB

Az alkotóknak számtalan eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kifejezzék mondanivalójukat, elérjék a kívánt hatást. Nincs ez másként egy film esetében sem. Ez a műfaj abból a szempontból is különleges, hogy a képzelet és a technika segítségével gyakorlatilag bármit képes elénk varázsolni. De nem mindig az a célravezető, ha felvonultatjuk az eszköztárunk minden elemét. Gyakran a kevesebb több lehet. A helyszín esetében a léptéket a végtelenségig lehet változtatni. A szereplőket végighajszolhatjuk a városon, a fél világon, egészen egy távoli univerzum pereméig. De mit tartogathat a másik véglet? Mennyire redukálható egy tér? Számos kérdés merül fel a témával kapcsolatban. Vajon mennyiben támogatja egy film sikerét – és itt siker alatt a mondanivaló eljuttatását értem – az, ha az alkotó minimálisra redukálja a helyszínül szolgáló teret? Milyen megoldások születhetnek erre, illetve mennyire lehet a végletekig elmenni? Az alábbi filmeken keresztül keresem a választ a fenti kérdésekre.

BARÓTHY Laura: Film Fény Építészet

A dolgozat a címben nevezett két vizuális alkotási mód közeledésének folyamatát, okát vizsgálja, tárgyalja a két műfaj egymásra hatását, közös nevezőit, s lényegi különbségét.

DANIS Kata: ÉPÍTÉSZET ÉS FILM

Az építészet a filmekben bár, a vizualitáshoz hozzá tartozik, nem mindig játszik döntő szerepet. Ha az ember végignéz egy filmet, akkor az lehet az első benyomása, hogy az épített környezetnek csak hangulati szerepe van. Ahhoz, hogy ezen a benyomáson túlléphesseünk el kell kezdeni nem csak nézni a filmet, hanem látni is a képeket.

TÉGLÁSSY Júlia: A FILM HANGULATA

A filmet (Something’s Gotta Give, magyar címe: Minden végzet nehéz), amiről írok, sokszor láttam már, és így több érdekes részletet is felfedeztem benne. A cselekmény egy szálon fut, viszonylag egyszerűnek mondható, így a történet könnyen követhető. Szerintem ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ember figyelmét nem sok dolog vonja el a részletekről, és jobban be tudjuk fogadni a környezet alkotta hangulatokat. A dolgozatban azt vizsgáltam meg, hogy milyen helyszíneken játszódik a történet, és ezekhez jellemzően milyen hangulat, milyen érzelmek párosulnak. Ezek az enteriőrők, külső helyszínek úgy válnak igazán megfelelővé az adott jelenet forgatására, hogy jellegzetes, szimbolikus építészeti szerkezeteket, tárgyakat alkalmaznak bennük, és a hangulathoz, illetve a karakter jelleméhez illően öltöztetik fel azokat. Mindezek mellet itt is felfedezhető néhány baki, ami csak sokadszori megnézés után tűnik csak fel.

Káli Marianna: Bor, mámor, Provence

Párhuzam a filmben látott építészeti és belső világunk között. Épített környezetünk ennyire befolyásolja személyiségünket? Más környezetben teljesen máshogy viselkedünk? A dolgozat során kérdéseim sorozatával próbálom megtalálni a választ arra, lehet-e élni és érdemes-e, és ha igen meddig egy olyan „világban”, épített környezetben, mely nem belső világunkat tükrözi, mely nem mi vagyunk? Vajon jó úton haladunk-e az építészetben, vagy mindenki életében elkövetkezik az a pont, mint a Bor, mámor, provance c. filmben Max életében? Tényleg ennyire valóságosak ezek a törekvések, melyek megindultak a zöld környezetbe való költözéssel, az óriásházak elhagyásával? És minek a metaforájaként értelmezhetjük ezt?