BOGSCH Albert: A média számára létrehozott épületek

Az építészet és a média közötti kapcsolat a XX. század során alakult ki, majd az eltelt évtizedek során számos változáson ment keresztül. A technika fejlődésével, az anyaghasználat változásával mindkét szakma előtt új lehetőségek nyíltak meg. A média által építtetett épületek sok típusát ismerjük, melyek a megszokottól eltérő tulajdonságaik miatt különleges jelentőségűek építész szemmel. Dolgozatom során kitérek e speciális szerepkör legfontosabb követelményeire, illetve adottságaira, majd az eltérő funkciók alapján csoportosítva elemzem őket.

Nagy Péter: Csillagok háborúja

Létezik egy filmeposz, amit nagyon sok ember csak mesének vagy sci-finek gondol, de mégis több annál. Ezt misem bizonyítja jobban, hogy világszerte sok száz millióan rajonganak érte. Meggyőződésem, hogy ezt a fajta érdeklődést nem csak a történetével érte el, hanem azzal, hogy elrepítette a nézőit egy olyan kitalált és jól felépített világba, ahol a történetek játszódnak. Dolgozatom célja a starwars filmek világának és díszleteinek elméleti alapját, hasonlóságát szemléltetni a minket körülvevő világgal. Be szeretném mutatni azt, hogy véleményem szerint mik lehettek az elméleti alapjaik, koncepciójuk a tervezőknek az egyes világoknál. Hiszen fel kellett építeni ezeket a világokat valamiből és én ennek a valaminek a kiderítését kísérelném meg. Egészen pontosan, hogy miért is érezzük annyira hihetőnek azokat a grandiózus és futurisztikus díszleteket, amelyek életre keltik a filmet.

SZÉCSI Zsuzsanna: A LIFT SZEREPE A FILMEKBEN

Dolgozatom témájának a liftet, mint a függőleges közlekedés egyik legfontosabb kellékét választottam. Ennek szerepe, megjelenése és használata filmenként eltérő. A hétköznapi életben általában pusztán arra használjuk, hogy vertikális irányban egyik pontból eljussunk egy másikba, a filmekben azonban ez a szerep általában kibővül. Dolgozatomban ezeket a megjelenési formákat mutatom be konkrét filmeket keresztül. Szeretnék választ kapni arra, hányféle szerepet kaphat egy egyébként teljesen általános eszköz, ha csak a fantázia szab határt.

NERVETTI Lídia: Eredet

Jelen munkám témájául a 2010 nyarán bemutatott Eredet (Inception) amerikai-brit sci-fi-akciófilm szolgál, amelyet Christopher Nolan írt és rendezett. A történetben kulcsszerepe van az építésznek, aki a helyszínül szolgáló álomtereket tervezi. Az esszében bemutatásra kerül, hogy miben tér el az álombéli tervezés a valóságtól, milyen szabályai és lehetőségei vannak. Beletekintek a forgatási körülményekbe, a három álomszint megvalósításába. Ezután sorra veszem azokat a paradox építményeket, amelyeket Ariadne, az építész tervez, és amelyeknek a valóságból vett előképei vannak. Fontosnak tartom, hogy a rendező nemcsak építészeti feladatokat bíz szereplőjére, hanem további lényeges cselekményeket is hozzá köt. Végül elemzésre kerül az építész személyisége, kiderül, hogy milyen jellemvonásokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy egy ilyen kivételes feladat teljesíthető legyen.

AGG Virág Melinda: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

A dolgozat témájául a valóságban általános tárgyi képpel nem rendelkező fogalmak a film képi világába való átültetését, „építését” választottam. Értve ezalatt például a „semmit”, a „végtelent” és más intenzív érzelmi hatást kiváltó téri jelentéssel is bíró fogalmakat, figyelembe véve a tervezett film, mint termék és felhasználói célközönsége közötti kapcsolatot, két alkotást hozok példának.
A filmet kezdetektől fogva a látható világ megörökítésére, dokumentációjára használták.

SZENES Georgina: A TÉRVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

Mint minden szakmában, a filmvilágban is léteznek bevett fogások, jól bevált sablonok, kipróbált „forgatókönyvek” a megfelelő hangulat megteremtésére. Ennek rengeteg összetevője van (fény, színek, a szereplők ruhája és sminkje, a látószög, maszkok, hanghatások, stb.), de mindenképpen fontos eleme az építészeti (vagy éppen természetes) tér. Az elhagyatott kúria rendszerint rémtörténetek helyszíne, az étkezőasztal és környéke általában családi veszekedéseknek ad teret, ha pedig medencét látunk az első képsorok valamelyikén, akkor később valaki jó eséllyel vízbe fullad. De létezik-e a filmes helyszínek önmagukból fakadó jelkép értéke? Vajon mi befolyásolja a rendezőt vagy a forgatókönyvírót a helyszín megválasztásában? A filmvásznon megjelenő „hely szelleme” valóban a tér sajátja, vagy csupán ügyes trükkök és megfelelő beállítások végeredménye? Az alábbi néhány film példáján keresztül erre keresem a választ.

PAPP Tímea: FANTÁZIA ÉS VALÓSÁG

Az Inception című Christopher Nolan film álomvilágba helyezett speciális helyzeteiben megfigyelhető építészeti hozzáállását és felhasznált elemeit szeretném bemutatni, és rajtuk keresztül keresni a megoldást a helyes tervezői hozzáállásra.

ENGEDY Anna: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

Jogosan vetődhet fel bennünk a kérdés, hogy napjainkban mi(k) az építészet fő irányzata(i), lehet-e egyáltalán ilyenről beszélni. A történelmi korstílusok lezárultával ma már az alkotó egyénisége kerül előtérbe, és az épület magán viseli az építész kézjegyét. Vannak alkotók, akiknek a kézjegye nagyon határozott, egyértelműen felismerhető, míg mások alkotásai jobban belesimulnak a többi közé. Másrészt vannak olyan „landmark”-ok, amelyek a világ minden nagyvárosában megtalálhatóak. Mi lesz ezeknek a jelenségeknek a kimenetele? Esszémben rövid történelmi áttekintés után a jövő építészetének kérdésével, és annak film adaptációjával foglalkozom. Példákon keresztül ezen víziók bizonyos közös vonásait, illetve eltéréseit mutatom be. Vajon mi adja az ihletet ezekhez a filmekhez? Van-e hatása a kortárs építészetnek és tárgyi világnak a filmekben megjelenített fikciókra és viszont?

STANISZEWSKI Andrea: ANTONIONI : AZ ÉJSZAKA - ÉS A MODERN VÁROS

Michelangelo Antonioni Az éjszaka című filmjének már az első képein megmutatja, hogy a modern város fontos szerepet kap a műben. A film célja a modern ember válságának ábrázolása. Az éjszakában nincs sok helyszín, párbeszéd vagy cselekmény, mindössze annyi, amennyi ahhoz szükséges, hogy a rendező be tudja mutatni az elidegenedettség érzését, a monotonitást, a sehová nem tartozást és az üressé váló kapcsolatokat. Az érzések megmutatásának, a hangulat fokozásának eszköze a modern város megmutatása, rokonítása a szereplők érzéseivel. Az üres falak, monoton ritmusok, egyforma épületek kiemelése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy megértsük a szereplők lelkében zajló folyamatokat.

NAGY Dániel: JACQUES TATI – PLAYTIME

1. Tati és művészete
Jacques Tati a burleszk műfajának késői képviselője, művészetében nagy szerepet játszik a némafilm-burleszk hagyományainak tudatos vállalása. Komikus művészetének egyik legjellemzőbb vonása életközelsége, hétköznapisága, természetessége. „ Nem keresgélem a mondanivalót, egyszerűen az emberek, a családok, a gyermekek érdekelnek – minden olyan kicsi esemény, amely egyre inkább betervezett gépiesedő világunkban történik az emberekkel.” (Jacques Tati 1962:14) Legtöbb filmjének főszereplője, a saját maga alakította Hulot úr, aki a modern világhoz alkalmazkodni képtelen, örök kívülálló. Gyermeteg szemmel csodálkozik rá a világra, kedves és segítőkész, tetteivel azonban ahelyett, hogy mások hasznára válna, egyre nagyobb problémákat okoz. Tati azzal, hogy megteremtett egy senki mással össze nem téveszthető, uniformizált figurát tökéletesen megfelel a klasszikus burleszki hagyományoknak. Poénjai nem erőszakosak, mindennapi élethelyzetek finom eltúlzásával, kiemelésével alkotta meg azokat, gúnyolta a társadalmi konvenciókat, az emberi gyengeséget.

Kelle Virág: ÉPÍTÉSZET A FILMEKBEN

Talán az egyik legkedveltebb kikapcsolódás a filmnézés, melyben a látvány nagyon meghatározó. A történet és a szereplők karaktere eltorzított, leegyszerűsített. Kevésbé nyilvánvaló, hogy a helyszíneket, épített környezetet is átírva lehet igazán hatásosan átadni a nézőnek. A valódi térélmény csak a helyszínen, személyesen élhető át igazán, képről vagy vidóról nem tud teljes mértékben átjönni. Főleg egy fimben, ahol a környezet háttéreszközként szolgál hangulatok, benyomások, előcsalogatására. A díszletek és digitális efektek alkalmazása nagyon kézenfekvő és gyakori, noha teljesen valósághűnek tűnik a végeredmény. Dolgozatomban bemutatok olyan alkotásokat is melyekben pont ezért megdöbbentő, hogy amiről díszletet feltételeznék mégis valós épületek és helyszínek szerepelnek.

RÓZSA Dániel: ÉPÍTÉSZET ÉS (DIGITÁLIS)MÉDIA

Építésznek lenni a 21. században nem más, mint az informatikát vegyíteni a művészetekkel. Megtanulni a digitális grafikai segédeszközök alkalmazását és kombinálni a kreativitással, egy kis kézügyességgel. Illik legalább annyira érteni a számítástechnikához, mint a tervezéshez és fordítva. Jártasnak lenni a szakirodalomban, ismerni a kortárs alkotásokat, és a billentyűzetet és egeret olyan magabiztossággal használni, mint a ceruzát és vonalzót. Mindig is nagyok voltak az építészekkel szemben támasztott elvárások és amikor a virtuális valóság átveszi az uralmat a nyomdaipari cégek termékei felett akkor sem változik a helyzet, csak kicsit átalakul.

HECKENAST Gábor: Építészet és média

A film és építészet kapcsolatának áttekintése után a Mátrix című filmben szerepelt valós illetve virtuális terek építészeti vonatkozásait néztem meg; a terek felépítése, a térhasználatot, térszemléletet és a felhasznált építészeti eszközök tekintetében. Végül a film visszahatását az építészeti gondolkodásmódra.

BESSENYEI Krisztina: PLAYTIME ÉS ÉPÍTÉSZET

Dolgozatom témájául Jacques Tati Playtime című 1967-es filmjét választottam. A film elválaszthatatlan az építészettől, kis túlzással főszereplője a modern építészet. Az a modern építészet, ami Tati számára az oly ellenszenves technológia és fejlődés legfőbb jelképe. A film cselekménye darabos, egy remények nélküli és kiüresedett világot mutat, aminek a modernizmus üveg-acél építészete és forgalom-centrikus városa ad keretet. A filmet alaposabban megnézve azonban találunk jeleket, amik a még mindig jelenlévő emberségre utalnak. A film véleményem szerint pozitív végkifejlete azt mutatja, hogy az embertelennek ábrázolt világ ellenére igenis van remény egy élhető világra.

KOLLÁR Dalma: A JAMES BOND FILMEK ÉPÍTÉSZETI VILÁGA

Dolgozatom a James Bond filmek helyszíneit, környezetét, díszleteit elemzi. Ezek a filmek mindig a kor ideáljaival dolgoztak, mind a szereplők, mind pedig azok környezetét és a helyszíneit illetően. Jól nyomon követhető a filmek során az aktuális „trendek változása” az építészet területén is. A helyszínek igen változatosak és gyorsan cserélődnek, van, hogy történeti vagy egzotikus helyeken és díszletek között, máskor hétköznapi helyszínen, egyszerű díszlet előtt, de nagyon sokszor a legextrémebb helyeken és épített terekben zajlanak a történések. A „James Bond világ” 1960-as évektől napjainkig való változását szeretném nyomon követni a következő oldalakon.