KÓNYA Balázs: ÉPÍTÉSZET ÉS HÁBORÚS FILM

A féléves feladatban szereplő építészet és média kiírás kifejezetten tágan értelmezhető, így szükséges pontosabban meghatározni, leszűkíteni a témát építészet és film témára, ami számomra még mindig tágan értelmezhető, szóval az általam írt fogalmazvány az építészet és a háborús filmek kapcsolatáról fog szólni, kivált képen az építészetnek a háborús filmeken belül játszott szerepéről. Első feltevés: az építészet a filmeken belül alapvető hangulatteremtő elem, melyet a díszletek formálásával érnek el. Második alaptézis, hogy a filmeken belül, de kifejezetten a háborús filmeken belül nem az építészet, vagyis a díszlet az egyetlen olyan elem, ami hangulattal és „élettel” tölti meg a filmet, ahogyan ez a való életben is igaz. Harmadik alapgondolatom, hogy egy film és különösen a háborús filmek a háttérben tartják, az építészet filmen belüli megjelenését ebből következik a negyedik alapgondolat, ami az első 3 feltevés összefoglalása: az építészet csak eszköz.

Barcza Tamás: ÉPÍTÉSZET ÉS FILM

Azon analógia alapján, hogy „a világon minden valamiképpen összefügg mindennel”, semmiképpen sem akartam erőltetett, nem létező találkozási pontokat is felfedezni, belemagyarázni a film, és az építészet kapcsolatába. Az általam választott nézőpont, gondolatmenet miatt, szándékosan nem árnyaltam jobban bizonyos dolgokat, így például a film szó használatakor - függetlenül attól, hogy azt a moziban, a televízióban, vagy az interneten láthatjuk - a mozgóképes megjelenítésre gondolok, amikor pedig az építészetről beszélek, a végeredmény méretétől, és az alkotójának az iskolázottságától függetlenül egy kalap alá veszek minden az ember által létrehozott építményt, legyen az egy díszlet, egy hatalmas épület, vagy egy egész utcakép.

Pál András

Dolgozatom témája az építészet, mint gondolt és azt kiváltó érzet felkutatása. Rengeteg alkotót megérint az építészet szele, sokan nyúlnak a művészet ezen eszközéhez gondolatviláguk terjesztése és megörökítése céljából. A filmes média olyan tág határokat nyit a fantáziának, ami befogadóvá, mintegy otthonossá teszi az épített környezet absztrahált átalakítását. Futurisztikus, jövőben játszódó utópiák sokasága foglalkozik a bizonytalan jövő lehetséges megfejtésével. A tér és formai világ nagyban hasonlít a mai viszonyokra. Vajon napjaink filmes rendezői tudatosan választják a modern építészet eszközét disztópiájukhoz? Mi a cél és mi az eszköz? E lehetséges utakat kutatom.

ÁDÁM Attila: Számítógépes játékok

Az építészet megjelenése a számítógépes játékokban majdnem mindig eszköz-szerű. Az építészeti alkotás paramétereit, az azokat meghatározó erőket nem köti meg más, csakis a játék saját szabályrendszere. Az épület legtöbbször egy „landmark”, egy jelkép, amely beazonosít egy helyszínt, segít tájékozódni, vagy éppen kijelöl egy utat, esetleg létrehoz egy kívánt hangulatot. Ha más feladata van, az pontosan illeszkedik a játékmenetbe. A pontosságra való törekvés a modellező fő feladata, a rendelkezésére álló eszközökbő az épület lehető leghűbb mását kell elkészítenie, különben nem éri el fent említett célját. A felhasználható technikák segítségével gyakorlatilag bármi létrehozható a virtuális térben, legyen az egy buszmegálló látványterve vagy egy teljes egészében bejárható képzeletbeli ország digitális mása.

Holló Attila: VÁROSÉPÍTÉSZETI MŰSOR LAIKUSOKNAK, A TELEVÍZIÓBAN

Az építészeti média új műfajai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hétköznapi, az építészetben laikus emberek nagyobb figyelmet fordítsanak saját környezetük, a táj alakulására. Dolgozatomban egy televíziós „városépítészeti valóságshow” tanulságait, illetve Szőke Zsófia és Paczolay Zsófia évfolyamtársaim TDK dolgozatának tapasztalatait, illetve a kettő kapcsolatait foglalom össze. Foglalkozom az épített környezet érzékelésével, a médiában rejlő, eddig nem túl hatékonyan felhasznált lehetőségekkel, a közösségi tervezés módszerével és a „A mi kis városunk” című televíziós műsorral.

Csanádi Tamás: Bibliothéque Pascal

Hajdu Szabolcs filmje olyan színes álom -és valóság határán mozgó alkotás, ahol nagyon erős képi elemek jelennek meg, többek köz’t építészeti alkotások formájában. Ezek a külső és belső terek, olyan jól szerkesztett elemei a filmnek, részei a hangulatnak, amely építésztervezői szemmel is figyelemre méltó. A meglévő helyszínek kiválasztása persze nem tartozik szorosan ide, hiszen jó érzékkel ehhez nem kell építésznek lenni. A kulisszaként fölépített elemek azonban igazán figyelemre méltó, ötletes alkotások, melyek szinte elválaszthatatlanul egészítik ki a valóságot az álomvilág, a mese kedvéért.

TROMBITÁS Anna: Eredet

Dolgozatomban a tér manipulálásának eszközeit vizsgáltam meg az Eredet c. filmben. A kiinduló álláspontom az volt, hogy a szereplők az építészetet tudatosan használják a cselekmény során a célszemély befolyásolására, tehát ebből a szempontból az építészet a film egyik főszereplőjévé lép elő. Bemutattam az egyes álomszinteket a kiinduló szempontból, azt vizsgálva, hogy miként tudják építészeti és egyéb eszközökkel elérni, hogy az álmot a célszemély valóságként élje meg. Fontos megállapítás volt, hogy ezt nem különleges épületekkel, látványos trükkökkel és speciális díszletekkel érik el, hanem a valóságos és egyszerű helyszínek meggyőző erejével. Természetesen a filmben vannak nagyon látványos elemek is, amely a határtalan építészeti fantáziából fakad, ezért szerintem a rendező nagyon jól variálja ezeket a látványos jeleneteket a hagyományos, egyszerű eszközökkel. A film világa az álomvilág, amelyben az építészeti képzelőerő révén, a valóság korlátai átléphetők, amely a filmben tudatosan alakított valósággá válik.

SALAMON László: Az építész szerepe

A filmek és az építészet kapcsolata sokrétű lehet, a legegyszerűbb és leggyakoribb eset, amikor az épített környezet mindössze díszlet, az események helyszínéül szolgál. Sok esetben viszont fontos hatáskeltő, hangulatkeltő funkciói vannak az épületeknek. A legszorosabb és legérdekesebb kapcsolat azonban az, amikor az építész is, mint karaktertípus, megjelenik a műben. A tanulmányban két ilyen filmet (nevezetesen a Mátrix – Újratöltve és az Eredet című alkotásokat) és a bennük megjelenő építész-képet fogom vizsgálni, végül egy japán animációs film (Kara no Kyoukai, Paradox Spiral) példáján keresztül az építész egy még rendhagyóbb felfogását elemzem majd. Ezekben a művekben az építész, mint a szó eredeti jelentésén túlmutató, teremtő, új világokat létrehozó szellem jelenik meg. Az is lényeges kérdés, hogy mely tulajdonságai miatt kerül ebbe a szerepbe.

Zakariás Tamás: A SZOMSZÉDOK ÉS A BARÁTOK KÖZT CÍMŰ TELEVÍZIÓS FILMSOROZATOK BEMUTATÁSA, A TÉRHASZNÁLATUK ALAPJÁN

Dolgozatom témájának a Barátok Közt és a Szomszédok című teleregényeket választottam. A témaválasztásom oka az, hogy véleményem szerint ez a két filmsorozat feltételezhetően igen erős hatással lehetett a magyar közízlésre, ez természetesen csak egy hipotézis melyet nem áll módomban bizonyítani a dolgozat terjedelme és a rendelkezésemre álló eszközök hiánya miatt. Igyekszem majd összehasonlítani azt, hogy a sorozatok által használt szociokulturális sémákat milyen módon erősítik, illetve gyengítik a képernyőn feltűnő, épületek lakberendezések vagy a készítők térhasználata és helyszínválasztása. Az összehasonlítás igyekszik figyelembe venni a kort ahol a sorozatok játszódnak és ennek szellemében, próbálom levonni a konklúziót.

Tóth Márton: Sci-fik építészete

Dolgozatomban az építészet és a média kapcsolatát, az építészet különböző megjelenési módjait vizsgáltam filmeken, számítógépes grafikán és számítógépes játékokon keresztül. Kíváncsi voltam, hogy épített környezetünk, az építészeti formavilág mennyire, hogyan és miért alakul át az egyes médiumokban, egyáltalán átalakul-e minden esetben.

GERZSÓ Szilárd: Metropolisz

A Metropolis című, fekete-fehér némafilmet 1927-ben mutatták be. A német expresszionista, Fritz Lang legsikeresebb műve, mely mai értékre átszámítva 200 millió dolláros költségvetéssel készült, a Világörökség része.
Bár Németországban a film forgatásának idején, a két világháború között a gazdaság még manufakturális jellegű volt, a technika intenzív fejlődésen ment keresztül. E fejlődés gyors, átható, az élet minden szintjén érzékelhető volt. Az emberekben a jövőt illetően a gépesített futurizmus víziója élt, ám a változások intenzitása, újszerűsége, kiterjedtsége miatt az iparosodás egyben fenyegetőnek is hatott. A társadalmon belül kiéleződő ellentétek jelentkeztek.

Varga Viktor Bence: Ayn Rand, Az ősforrás

1. A film rövid bemutatása
A The Fountainhead Ayn Rand azonos című regénye alapján készült, 1949-ben. A forgatókönyvet Rand írta. Főszerepben a kor ünnepelt sztárja Gary Cooper, aki a szuperegoista és kitartó Howard Roark építész szerepét alakítja. Roarknak már az egyetemen szembesülnie kell az ítélettel, ami a dékán dolgozószobájában hangzik el: belőle sosem lesz építész, mivel nem követi a korstílust. Individualizmusával egyedül fog maradni a világgal szemben. Évfolyamtársa és barátja, Peter Keating figyelmezteti: ő hamarosan sikeres építész lesz mivel megadja a tömegeknek amit akarnak, ellentétben Roarkkal.

Buzási Orsolya: TEREMTETT JÖVŐ A 2001- ŰRODÜSSZEIA KÉPI VILÁGA

A Stanley Kubrick által rendezett 2001 határozottan minden idők egyik legfurcsább filmes jelensége. Néha fájdalmasan lassú, de közben technikailag és művészileg elkápráztató még a mai számítógépes látványokhoz képest is. Tudományosan jól alátámasztott, és különös erőfeszítéssel próbál meggyőző képet mutatni az űrutazásról. Azon kevés filmek egyike, amely hitelesen mutatja be teljes csendjével az űr ürességét. A rendező az utolsó pillanatban úgy döntött, a film vizuális erényeire helyezi a hangsúlyt, és kihagyja a párbeszédek sorát. Kubrick előre megtervezte a látványt, amely egyszerre tűnik újszerűnek és reálisnak, korában ez maga volt a képi forradalom. Az Űrodüsszeia fő díszlete, a Discovery lakótere, a filmtörténet egyik legjobban csodált és legtöbbet emlegetett alkotásává vált.

Horváth Gergő: Az építész

A történelem folyamán az építészetet mindig alkotó, teremtő mesterségként ítélték meg. A különböző kultúrák fejlődésében az építészet töltötte be a legfontosabb szerepet, a hatalom, a kulturális fejlődés kifejezőeszközévé vált. Ennek megfelelően az építész státusza volt talán a legjobban megbecsült minden más hivatás képviselői közül. Mennyiben változtat a digitális média ezen a nézőponton? Vajon a mai haladó korban ugyanolyan fontos és megbecsült mesterségről van szó? A filmekben fellelhető építészeti alkotások tudnak üzenetet közvetíteni? Írásomban megpróbálom a témát minél szélesebb spektrumban, minél szélsőségesebb nézeteket valló filmek illetve sorozat segítségével feszegetni. A túlzott realitástól a futurista hozzáállás legkiélezettebb víziói között talán megtalálhatom a választ.

Baráth Dániel: AZ OPERAHÁZ FANTOMJA - ÉS AZ ÉPÍTÉSZET, MINT DÍSZLET

Az operaház fantomja az egyik legromantikusabb musical melyet sokan ismernek már filmről is. III. Napóleon uralkodása alatt Párizs fénykorát éli. Az ekkor épült a régi párizsi opera (Opera Garnier) ihlette a filmnek azt a látványvilágot, amelyjel nem csak egy díszletet, hanem egy kor megelevenedését akarták bemutatni. Az akkoriban kialakult neobarokk építészeti stílusból épült az a díszlet, amely a film szinte majdnem minden pillanatát meghatározza, háttere, „szereplője” a történetnek.