KISS Marianna: Eredet

Témám az építészet gondolati határainak vizsgálata az Eredet (Inception, 2010) című film alapján. Szeretnék foglalkozni az építészeti gondolat keletkezésének körülményeivel, az emlékek, előképek és ötletek szerepével, az épített környezet (anyagok, színek, terek) hangulati összefüggéseivel. Továbbá a film kapcsán érdekes lehet megvizsgálni a fizikai és a gondolati világ kötöttségbeli különbségeit és a paradoxonokat, illetve a teremtés határait. Végezetül a filmmel kapcsolatos problémás kérdéseket gyűjtöm össze.

Benyusz Bence: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

Az építészet és média logikai, és fizikai összefüggéseinek vizsgálata technológiai összeolvadásuk küszöbén. A tömegmédia hatása a fogyasztók építészeti értékrendjére, az építőművészet veszélyeztetettsége a globális versenyben.

FLAISZ Ágota: Az épített környezet vizsgálata a Rómeó és Júlia című dráma két film feldolgozásában

Shakespeare, a drámaíró mindig örök témákat dolgozott fel. Rómeó és Júlia című drámája különösen az, mert minden korosztálynak szól. A szerelem érzés az egyik legalapvetőbb emberi érzelem. Drámájának üzenete kortól, helytől független, mindenki számára nyilvánvaló. A szerelem örök, nem csak az életben, hanem a halál után is elválaszthatatlanul fűzhet össze két embert.
Tanulmányomban nem egyetlen filmre összpontosítottam, hanem két neves, kiemelkedő rendező filmjén keresztül vizsgáltam az építészet és média kapcsolatát. Külön, külön, jelenetről jelenetre vizsgáltam, hogy a háttér, a díszlet, az épített környezet hogyan szolgálja a cselekmény minél képiesebb megfogalmazását.

Kishonthy Kata Judit: Médiahomlokzat

Annak ellenére, hogy a médiahomlokzatok felhasználása egyre szélesebb körben terjed, megjelenésük kétségtelenül igen látványos és izgalmas, én mégis remélem, hogy nem ők jelentik az építészet jövőjének egyik fő irányát. Az elragadó külső mögött ugyanis nagyon sok mögöttes probléma rejlik (energiafogyasztás, gyors elévülés, túlzott feltűnés…). Ha a figyelemfelkeltés a cél, arra számos gyönyörű példát láthattunk már az évezredek folyamán, amik hagyományos technológiákkal épültek. Létjogosultságuk a több száz, ezer év elmúltával sem megkérdőjelezhető, nem úgy mint esettünkben, ahol már kialakulásának idején rengeteg problémás kérdés vetődik fel. Remélem, hogy a jövőben is képesek leszünk olyan épületeket alkotni, amik önmagukban –mindenféle „köpeny” nélkül - is képesek kivívni a használók, szemlélők csodálatát, szeretetét.

KOMLÓSI Ágota: Metropolis

Minden kornak megvan a társadalom nagy többsége által elfogadott közlési stílusa. A stílus meghatározó jegyei az építészeten belül is markánsan meghatározó. Évszázadokra, talán évezredekre is megfigyelhető bizonyos stílusjegy. Gondolok itt a görög, római, vagy akár az egyiptomi nagyszerű építészeti maradványokra. A korok technikai korlátai bizonyos fokban meghatározzák a tervező, alkotó fantáziáját, mivel a kivitelezés során számolni kell a megvalósítás lehetőségeit. Hogyan épülhettek meg az egyiptomi piramisok? Milyen technikai megoldásokkal mozgatták és illesztették oly pontossággal a hihetetlen nagyságú és súlyú sziklatömböket. Egyértelműen a kivitelezés a mai napig nincs bizonyítottan dokumentálva.

NAGY Anna Eszter: TÉR ÉS JELENTÉS PETER GREENAWAY KÉT FILMJÉBEN

Dolgozatomban Peter Greenaway rendező filmjeinek téralakításával foglalkozom. Két alkotásának részletesebb elemzése során mutatom be, hogy az épített környezet, belső tér, díszlet milyen kifejezőerővel bír, hogyan segíti a megértést. Greenaway A szakács, a tolvaj, a szerető és a felesége valamint a Prospero könyvei című alkotásaiban hasonlóan használja a téralkotásban rejlő rendezői lehetőségeket. Ennek jellemző pontjai a térarányok változtatása, a színek mint burkolatok használata, az egyes terek szereplőkhöz való rendelése. A filmek kitűnő példák arra, hogy az épített tér hogyan segíti némán a megértést.

Garai Zsófia: CSILLAGOK HÁBORÚJA

Azok a filmek, amik a jövőben játszódnak, mind szembesülnek azzal a problémával, hogy egy jövőbeni jelenetekhez márpedig egy egész jövőbeni világképet, házakkal, városokkal, országokkal fel kell építeni. A fiktív építészeti hátterek mindig izgalmasak, és nagyon jól kifejezik egy-egy jelenet hangulatát. A Csillagok Háborúja filmeposz építészetének megfigyelése során megállapítható, hogy miként gondolunk egy rossz, és egy jó környezetre, és mik azok az építészeti motívumok, amiket a készítők a létező világunkból felhasználtak, amik nélkül nem tudunk elképzelni egy épületet. A tanulmány során a hangulat megteremtésének az eszközeit, és sok építészeti párhuzamot találtam.

Párkányi Lilla: HARRY POTTER

Harry Potter varázslótanonc világában feltűnnek Nagy-Britannia román és gótikus stílusú építészeti kincsei, melyek segítenek a varázslóvilág sokféleségének bemutatásában. Nemcsak hangulatában de cselekményében is meghatározó részei a filmnek a különböző helyszínek, melyek eltérő korban és stílusban épültek, és amelyek más-más karakterű szereplőkhöz idomulnak A természeti táj/épített környezet egyforma súllyal fontos a filmben, hiszen mindkettő mindegyik részben jelen van. A könyv írója, J.K. Rowling kérése volt, hogy angol színészekkel dolgozzanak a filmkészítők, ezt az igényét a helyszínek során is fenntartotta, helyi elfelejtett épületeket, vagy turistahiányban szenvedő középületeket szeretett volna ezzel a döntésével támogatni. Konklúzió: Magyarországon is szorgalmazni kellene a helyi építészeti értékek felkeresését, akár egy médiumon keresztül.

VÁRHELYI ENIKŐ: ÉPÍTÉSZET ÉS A SOROZATOK

A médián belül a mozgóképi világ rengeteg szempont szerint bontható fel. Dolgozatomban az időben leghosszabbra nyúló „filmekkel”, a sorozatokkal foglalkozom. Ennél a műfajnál a helyszín jelentőségét a nézők gyakran alábecsülik, mert ellentétben egy 30 perces reklámmal, nem azonnal érzik annak önmagukra és magára a sorozatra gyakorolt hatását. A díszlet, a tárgyi környezet határozza meg egy sorozatról elsőként kialakult képet, hisz ez az, ami azonnal a szemünk elé tárul, míg a szereplők jelleme és az eseménysor többnyire csak lassan bontakozik ki. Ezáltal a díszlet kialakításánál elsődleges szempont, hogy teljes mértékben harmonizáljon a sorozat témájával, annak történetbeli, időbeli változásaival és a szereplők jellemének „megrajzolása” mellett ne veszítse el funkcionalitását sem.

Fekete Csilla: TÉRÉLMÉNYEK A FIZIKAI VALÓSÁGON TÚL

Dolgozatomban a médiának azon ágait illetve eszközeit próbáltam összegyűjteni, amelyek meghatározó térélményt nyújtanak a befogadóknak anélkül, hogy konkrét, háromdimenziós fizikai teret hoznának létre. A gyűjtés csak az elektronikusan közvetített, virtuális terekre terjed ki. A három fő csatorna: a film, a televízió és a számítógép. Vizsgáltam a bennünk kialakuló térélmények milyenségét, majd ezeknek az élményeknek a valós terek érzékelésére illetve a valós terek alakítására, vagyis az építészeti tervezésre való visszahatását.

Boros Anna Mária: ÉPÍTÉSZET MINT FILMKLISÉ

A televíziós filmekben vagy sorozatokban mindig is nagy jelentősége volt az egyes épülettípusok által tudat alatt sugallt szimbolikának. A rendezők előszeretettel választanak olyan épített környezetet, ami már maga segít az alaphelyzet felvázolásában. Az adott épület vagy környék, ami a jelenetben szerepel segít az érzelmek és érzések hatásosabb átadásában is. Persze néha túlzásba is esnek ezen elemek használatával a nagyobb szenzációhatás érdekében, ami kicsit „idilli” képet festhet elénk.

KŐMÍVES Ildikó: URBÁNUS UTÓPIÁK

Dolgozatomban először egy rövid bevezetőben a filmnek azt az aspektusát vizsgálom, hogy miért különösen alkalmas műfaj a különböző utópiák bemutatására. Mit fejez ki egy utópia, vagy akár anti-utópia, és miért válhatott ennek a műfajnak egyik meghatározó nyelvezetévé a történet színteréül szolgáló épített környezet.

GYŐRFFY Máté: FILM ÉS LAKÓTELEP

Dolgozatom témája a huszadik század modern városépítészetének mára már egyik legellentmondásosabbá vált központi eleme, a lakótelep. Azt igyekeztem vizsgálni, hogy a filmművészet foglalkozik-e, és ha igen, akkor hogyan a lakótelepek mára felmerülő társadalmi, építészeti, szociológiai kérdéseivel. Jelen esetben csak a játékfilmekre koncentrálva, bár a témában született rengeteg dokumentumfilm is. Érdekelt, hogy ez mennyiben tér el Európa nyugati és keleti felében a két gyökeresen különböző világrend ellenére a hatalmas lakáshiánya adott rendkívül hasonló válasz.

PINTÉR Norbert: LÉPCSŐK SZEREPE A MOZGÓKÉPEK VILÁGÁBAN

Dolgozatomban azt igyekszem kutatni, hogy a lépcsők milyen szerepet tölthetnek be a különböző mozgóképi műfajokban. Keresem a választ, hogy vajon az általános építészeti célon túl van-e valami egyéb jelentőségük. Azon túl, hogy látványelemként használják, kaphatnak-e valamiféle szerepet, mely befolyásolja a film menetét. Vagy éppen lehet-e valami jelentősége, szimbolikája annak, hogy milyen alakú a lépcső, vagy annak, hogy pont ott folyik a cselekmény.
Dolgozatom végére példákon keresztül bemutatom, hogy a lépcsők szerepe igen sokrétű, és sokszor a mű nem születhetett volna meg nélkülük.

BÉLAFI Zsófia: A FANTÁZIA VILÁGA A FILMEKBEN

A mai fantasztikus kalandfilmek, fantasy-k és scifik egy elképesztő átmenetet képeznek valóság és a képzelet között Dolgozatom ezt a témát járja körül. Az első fejezetben az építészmérnök szemmel egy ház megpillantásakor azonnal eszembe villanó szabálytalanságokra mutatok be néhány példát. A másodikban azokról az építészeti eszközökről lesz szó, amelyeknek kizárólag az a szerepe, hogy ráerősítsen egy filmbeli érzelemre, jellemre, hangulatra. Az első két fejezet összegzéseképpen kitérek a játékfilmekben alkalmazott hagyományos makett építő technikák fontosságára, ill. a digitális technika egyeduralmának ellensúlyozására a mai filmgyártásban.