GERGELY Dóra: Valósághű komédia az építészet tükrében

Dolgozatom témájául egy olyan francia alkotást választottam, mely már megjelenésekor is, azaz 1967-ben, teljesen idegennek hatott a mozinézők számára. Jacques Tati Playtime című filmje nem rendelkezik történettel, a kalandosság és az izgalmasság is hiányzik belőle. Biztonsággal állíthatom, hogy ezt az alkotást a mai megnövekedett ingerküszöbbel bíró filmnézők unalmasnak tartanák, és elhagynák a vetítőtermet maximum félóra után. Egy olyan modernkori börleszkről van szó ugyanis, melyben nem csak, hogy csattanós poénok, de még csak mély értelmű dialógusok sincsenek. Azért tartottam mégis fontosnak a Playtime elemzését, mert vizualitásában rendkívül nagy szerepet játszik az építészet és a térbeliség jelenléte. Hipotézisem az, hogy a Playtime világában a látvány válik főszereplővé az emberekkel szemben. A város, a tér önmaga, az épületek és az enteriőr lesz az, ami a modern világ apró ostobaságait fogja hangsúlyozni. Azokra a felületekre fogok rávilágítani, amikben az elsőszámú „eseményalakító” a fentebb említett látványelemek lesznek.

SZEBERÉNYI Ádám: SOLARIS

Írásom a Solaris című sci-fi történetet elemzi. A Solaris címét egy távoli, fiktív bolygóról kapta, amelyen játszódik. Felszínét egyetlen összefüggő massza, óceánszerű képződmény borítja, ami bizonyos vonásaiban élő szervezet működését mutatja. Jelen esszé szempontjából a művet két elemében fontos megvizsgálni - egyfelől a bolygó emberkéz alkotta állomása, az óceánt kutató tudósok szállása, valamint az ezzel szemben megjelenő, az óceán mozgása következtében kialakuló, fantasztikus formák vizsgálata, a két formavilág közti összehasonlítás az esszé tárgya.

Hegedűs Klára: EREDET

A választásom egy, a mozikban idén játszott, Christoper Nolan által rendezett filmre esett, címe az Eredet. A film a műfaj tekintetében viszonylag sokrétű, besorolható a sci-fi, de akár az akció film kategóriába is.
Az építészet, mint fogalom több szinten értelmezhető, attól függően, hogy milyen gondolati körbe helyezzük. Ebben a filmben és történetben egyszerre több szinten, és több értelmezési formában is megjelenik, és eszközévé válik. Ezeknek a szinteknek és értelmezési lehetőségeknek a feltárását tűztem ki dolgozatom céljául.

VEISZ Szilárd:

1. Az építészet, mint a film díszlete
A mozgóképkészítés olyan művészeti ág, amely a tér és az idő dimenzióit egyszerre használja fel. Ebből adódóan a film 115 éves története alatt az építészet mindig fontos szerepet játszott. Az egyes alkotások történetének, mondani valójának bemutatására mindig kell egy díszlet, egy környezet. Ez természetesen már a színházban is így volt. Így a színjátszás hagyományai mellett a díszletek kultúrája is felbukkant a kezdeti időkben. (Sőt ma is erősen jelen van egyes kortárs alkotásokban ez a hatás)
Az építészet azonban nem feltétlen a valóságban megismertek szerint jelenik meg egy filmben. A mozi néha csal. Néha a fizika törvényeinek meghazudtolásával, néha a valóság elkenésével, máskor egy teljesen fiktív építészeti vásznat húz a cselekmény mögé.
Ez utóbbi jellegzetes példái az utópiák. Maga az utópia az építészettörténetet is végigkísérte, de a sci-fi megjelenésével a film egyik fontos elemévé is vált. Itt nagy csak az utóbbi évek számítógéppel generált tereire kell gondolni. A jövőképek már az egészen művekben megjelentek.

Balogh Boglárka: UTÓPISZTIKUS FILMEK ÉPÍTÉSZETE

Esszém az utópisztikus filmek építészetével foglalkozik, vizsgálom a régi főleg az 1970-es években készült stílusalkotó filmeket, a valós épületek meghatározó szerepét, a kor adta technikai lehetőségeket egy utópisztikus épület/ város bemutatására. Ez alapozza meg, az Aeon Flux című film elemzését, mely mai viszonylatban egyedi eset az építészet és utópisztikus film kapcsolatát tekintve. Az építészeti vizsgálatakor felfedezett vélt vagy valós szimbólumok értelmezése, a filmet jellemző egység, az egységes városkép miben létének megválaszolása egy átfogó általánosításhoz vezetett, az utópisztikus filmek építészeti tartalmát illetően.

TÓTH Emese: Építészet és film

NAGY Anna Flóra: EGY ESZME KIFEJEZŐDÉSE ÉPÍTÉSZETBEN ÉS FILMEN

Dolgozatom témája a szocreál építészet és A tanú című film összevetése. A témát azért választottam, mert Magyar építészettörténetből ehhez a korszakhoz érkeztünk, és úgy éreztem az óra keretein kívül is foglalkozni szeretnék vele. A szocializmus máig érezteti hatását a társadalomban, hiszen a közelmúltban volt. Persze nem tudhatom, hogy milyen lehetett akkor az élet csak elmondások, leírások alapján. A tanú című film számomra érzékletesen átadja az akkori miliőt, egy ember történetén keresztül fejezi ki azt, hogy mi zajlott a társadalomban, a politikában. Ugyanakkor jobban belegondolva arról is pontos képet ad, hogy mi történt az építészetben. Azokat a vonásokat kerestem a filmben, amelyek párhuzamba állíthatók az építészeti eseményekkel. És meglepően sok dolgot találtam.

Nagy Valéria: ÉPÍTÉSZET ÉS ANIME

Az esszé témája és célja az animékben fellelhető építészeti elemek és egymáshoz való viszonyuknak rendszerbe foglalása. Ez a műfaj nagyon szerteágazó, hiszen önmagán belül is különböző jellegű csoportok keletkeztek, ezért az anime elnevezés rengeteg alkotásra igaz. Egészen biztos, hogy az általam látott és elemzett filmekből nem fogalmazhatok meg kizárólagos igazságokat, de a filmek átgondolása kifejezetten esszé-írás céljából egy olyan általános rendszert hozott, ami talán minden animére igaz elemeket tartalmazhat. Az épített környezet, akár fikció, akár a valóság mása, ugyanolyan fontos része az animéknak, mint bármelyik kamerával forgatott filmnek. Nem csak háttérkép, hanem hangulatok kifejezésre, érzelmek kiváltására megalkotott külön világ.

Riesz Gábor: Építészet és 007

A 007 – James Bond filmekben megjelenő építészeti eszközök vizsgálata alapján bebizonyosodik, hogy a filmekben megjelenő épületek határozzák meg a földrajzi helyet. Az építészeti téralakítás komoly segítséget nyújt a történetek élményvilágának színesítésében. Ha egy jelenetet igényes építészeti környezetben forgatnak, az sokall nagyobb hatást gyakorol a nézőre, mint a szegényes környezetben felvettek. A dolgozat alátámasztja, hogy az építészet biztosítja a szemlélő lenyűgözését az épületek méretei illetve különlegességei által.

JUHÁSZ-NAGY Eszter: AZ ÉPÍTÉSZET SZEREPE ÉS HATÁSA A WARCRAFT VILÁGÁBAN

1. Az építészet és a virtuális tér
Egy számítógépes játékban az építészet egész más szerepet kap, mint egy filmben. Itt az épület nem csupán a történet háttereként szolgálhat, hiszen bizonyos esetekben a játékos szabadon mozoghat a tervezők által megalkotott térben, megismerheti, teljességében megélheti azt. Ezáltal egy sokkal valóságosabb viszony alakul ki a virtuális környezet és a játszó személy között.

KÓSA Luca Kornélia: A VÁROS ÉS A FILM KAPCSOLATA

A dolgozatomban a város, mint építészeti megjelenés és a film kapcsolatát szeretném bemutatni, egy konkrét film elemzésén keresztül. A választott film, Walter Ruttmann: Berlin, egy nagyváros szimfóniája című filmje, amely az 1920-as évek avantgárd filmművészetének egyik legjelentősebb darabja. A nagyvárosok, illetve a filmgyártás kialakulása egy időszakra tehető. Az új életformával együtt járó, korábban ismeretlen élmények feldolgozására a film új,remek eszköznek bizonyult, az új, filmes eszközökkel, alapvetően a mozgások ábrázolásának képességével jól megjeleníthetőek a nagyvárosi élet tipikus jelenségei, mint például a rohanás, a tömeg, az átláthatatlanság, vagy személytelenség.

Gaschitz Ágnes Márta: Zárt terek

Dolgozatom alapvetően egy összehasonlító elemzés 3 olyan film között, melyek egy-egy kitalált, fiktív és zárt világban játszódnak. A három alkotás története nagyon is eltérő egymástól, építészeti szempontból valahol mégis megegyeznek. A szereplők akaratukon kívül kerültek ezekbe a beszűkült városokba, céljuk kvázi a szabadulás, a tér megnyitása, mely a cselekmények hatására, legfőképpen pedig személyiségük fejlődésével sikerülhet. A dolgozat a 3 filmet, melyek a Truman Show, a Dark City és a Pleasantville, elemzi párhuzamosan, kiemelve azok hasonlóságait és különbségeit.

ACSÁDY Zsombor: ATMOSZFÉRÁK FILMEN VALÓ BEMUTATÁSA

Ha belépünk egy térbe, a több érzékszervünket egyidejűleg érő ingerből összeáll egy komplex térbeliség, egy atmoszféra. Ennek az atmoszférának az átéléséhez, annak minden dimenzióját észlelnünk kell, jelen kell lennünk a helyszínen, meg kell tapasztalnunk környezetünket. Azonban az építészet jelentős százaléka ma képek és szavak formájában jut el hozzánk, így rengeteg információ elveszik. A terek filmen való közvetítésével kerülhetünk legközelebb a valóság észleléséhez, így minimalizálhatjuk az információveszteséget.

Bánhegyesy Éva: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

A dolgozat a filmekben megjelenő építészetet elemzi. A mondanivalót, a megjelenítendő kort, társadalmat, vagy képzeletbeli világot különböző eszközökkel, építészeti elemekkel lehet kifejezni, nyomatékosítani. Az egyes elemek nem csak a történet alátámasztásaként, díszleteként jelenhetnek meg, hanem önálló elemként, egyfajta szimbólumként is. Konkrét példákon keresztül vizsgálom az építészet és a filmek viszonyát. A filmeket további kategóriákra osztva műfaj alapján az építészeti stílusok (nagy általánosságban) változnak, így párhuzam fedezhető fel a történet és a filmhez választott helyszínek és díszletek között.

Novkov Ratko: ÉPÍTÉSZET, MINT A FILMEK KIFEJEZŐESZKÖZE

A témám a mozifilmek és az építészet kapcsolata. Az esszé megírásához kifejező és nem hétköznapi stílust kerestem. Már korábban is nagy érdeklődéssel kísértem a Tim Burton filmeket, melyekben a rendező sajátos világa jelenik meg. Egy olyan épített tér, ami csak a fantáziákban létezik.
Az a kérdés merült fel bennem, hogy ez a fantázia világ vajon hogyan válik gondolatból vizuális valósággá. A megvalósíthatatlan, vagy szélsőséges építészeti megoldások, hogyan kerülnek a képernyőre, mi a céljuk, és hogyan válnak valóságossá a néző számára. Ezt a folyamatot egy film példáján keresztül próbálom bemutatni a filmek előmunkálataitól kezdve, a megvalósításon át, a filmnézők elé kerülő végtermékig. A választott filmem a Charlie és a csokigyár (2005) lett.