Dolgozatom témájának a Barátok Közt és a Szomszédok című teleregényeket választottam. A témaválasztásom oka az, hogy véleményem szerint ez a két filmsorozat feltételezhetően igen erős hatással lehetett a magyar közízlésre, ez természetesen csak egy hipotézis melyet nem áll módomban bizonyítani a dolgozat terjedelme és a rendelkezésemre álló eszközök hiánya miatt. Igyekszem majd összehasonlítani azt, hogy a sorozatok által használt szociokulturális sémákat milyen módon erősítik, illetve gyengítik a képernyőn feltűnő, épületek lakberendezések vagy a készítők térhasználata és helyszínválasztása. Az összehasonlítás igyekszik figyelembe venni a kort ahol a sorozatok játszódnak és ennek szellemében, próbálom levonni a konklúziót.
1.A sorozatok történetének rövid ismertetése
Először némi történeti áttekintést nyújtanék a sorozatokból a közeg alaposabb ismerete végett.
A Szomszédok című teleregényt a Wikipédia ekképpen foglalja össze:"Cselekménye a gazdagréti lakótelep egyik panelházában élő emberek, családok és ismerőseinek mindennapjait, életét meséli el, apró-cseprő gondjaikat, mindennapi problémáikat a kor jellemző helyzeteit, történéseit dolgozza fel 30 perces epizódokban. Három család története indul el. Vágásiék − fiatal tanítónő−nyomdász pár − albérletből költöznek új lakásba. Takácsék − nyugdíjas házaspár − házát az M0 autópálya építése miatt szanálják. Velük költözik Alma is, az unokájuk. Magenheimék − orvos−kozmetikus házaspár − sokéves spórolás után jutnak végre rendes lakáshoz. A három család egy új lakótelepi ház azonos emeletére költözik”.(forrás: Wikipédia,2010)A valóságos lakótelep történetéről is érdemes ejteni egy pár szót hisz lehetséges, ennek is jelentősége van, feltételezve, hogy nem véletlenül kezdtek el egy televíziós sorozatot egy ilyen elavult technológiával épített már akkor is korszerűtlen házba. A gazdagréti lakótelep építése 1983-tól 1989-ig tartott és a város egyik legsűrűbben beépített lakótelepévé vált, mintegy huszonötezer ember költözött ide. A barátok közt sztoribordja- a Wikipédia szerint- a következő:
„Huszonöt évvel a történet kezdete előtt egy csapat gyermek sorsa különös és elszakíthatatlan szállal fonódott össze, amikor egy rideg és „bürokratikus” intézmény gondjaira hagyták őket. Mély barátság szövődött köztük, amely kiállta az idő próbáját, és nagyralátó álmok szülője lett. Az azóta eltelt évek során megélték a siker és a bukás sokféle szintjét. Karriert építettek, családot alapítottak, gyermekeik születtek, elváltak. Néhányuk nem is gondolták, hogy később egy házban fognak lakni. Egy megdöbbentő és tragikus esemény gyökerestül felforgatta Miklós, András, Nóra, Zsuzsa, László és Gabi életét, amikor Berényi Zoltán (aki titkos szerelmi viszonyt folytat Berényi Zsuzsával, András feleségével), a legidősebb fivér Miklós és András bátyja, a Berényi Építőipari Kft. alapítója és vezetője, rejtélyes körülmények között halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett. Autóját egy végzetes éjszakán egy titokzatos idegen (Nagy Ferenc) szorítja le az útról. A karambolt csak István, a sofőr élte túl. A baleset következtében Zoltán és István súlyos sérüléseket szenvedtek és Zoltán belehalt. Istvánt életveszélyes állapottal kórházba szállították. A baleset után a „barátok” legégetőbb gondja egy olyan vállalkozás jövője, amibe még Zoltán fogott bele. Azt az épületet kezdte modern lakóházzá alakítani, amelyben gyermekként először találkoztak, ahol együtt töltötték legfogékonyabb éveiket és ahol most újra együtt élnek. Új otthonuk építését be kell fejezniük, a cégnek pedig – új vezetővel az élén – munkát és anyagi biztonságot kell nyújtania a barátoknak, családjaiknak és alkalmazottaiknak is.”(forrás: Wikipédia,2010)A külső forgatások helyszínei változóak a Park, amelyet sokszor láthatunk, az a XIX. kerületi Kós Károly tér és környéke. Ez tulajdonképpen a Wekerle telepet jelenti, melynek történetét és ismérveit hosszan lehetne sorolni, de dolgozatom szempontjából a lényeg az, a terület egy a századfordulón épített külvárosi telep, melynek építészeti és várostervezési értékei maradandónak bizonyultak.
2.A sorozatokban megfigyelhető, építészeti eszközök használata
A történeteket megismerve a következőket fedezhetjük fel. A szomszédok esetében az egyenlőség eszméje még sokkal hangsúlyosabban jelenik meg, mint a barátok közt esetében. Ennek több oka is lehet, de a legkézenfekvőbb a két szappanopera készítésének időpontja. Horváth Ádám a szomszédokat 1987-ben kezdte el forgatni és ebben az időszakban, bár még a szocialista rendszerbe esik, a felszín alatt már komoly változások történnek. Ezért ugyan még nem a középpontba állítva, de megjelennek a második gazdaság képviselői a szereplők között. Mivel ez egy állami pénzből készült produkció volt, valószínű figyelembe kellet venni a hatalom hivatalos vélekedését is a társadalomról és ezen keresztül az emberek hétköznapjairól, melynek szerves meghatározó léte a lakáskultúra is. Az hogy mennyire gondolták népnevelésnek is a sorozatot, jól szemlélteti az egyes epizódok végén elhangzó életbölcsesség gyűjtemény. Ha valóban életszemléletet is akartak formálni a sorozattal nem lehetett pusztán a véletlen műve a lakások kiválasztása az egyes családoknak, a helyiségek berendezése és a terek elosztása. Tipikus szocialista gondolat a lakóközösség nagycsaládként történő aposztrofálása. Itt rögtön szembetűnik a közösségi életre teljesen alkalmatlan terek, mint például a lépcsőház vagy a ház előterének agoraszerű használata. Ez kissé életszerűtlen ha látjuk, milyen hosszú párbeszédeket bonyolítanak le milyen sok szereplővel, később ezt a problémát áthidalandó a ház pincéjében alakítanak ki egy társalkodót. Érdekes lehet megnézni, a három családból csak Takácséknál lehet meleg ételt fogyasztani az „Étkezőben” mely egyben a nappali is, ezzel szemben a másik két lakótelepi lakásban nagyon kevés kivételtől eltekintve szinte mindig a konyhában esznek. Lehetséges ezzel az alkotók szándéka az volt, hogy eltakarják a panellakások funkcionális gyengéit. Nagyon ritkán utalnak hőseink a szomszédból átszűrődő zajokra, holott köztudott ez a házgyári lakások sokat emlegetett gyengéje. A többi helyszín is igen beszédes. A két különálló ház -melyek olykor szerepet kapnak a történetbe- egyedülálló emberek által lakottak, mintha a vagyoni helyzet fordítottan lenne arányos érzelmi, emberi kapcsolatokban megmutatkozó gazdagsággal. Persze lehet ez csak spekuláció, de nem igazán érhető miért nyomorog egy kis lakásban a Mágenheim család, miközben az anyai nagyszülő Etus egyedül él hatalmas műterem házában, vagy Dénes bácsi a nyugdíjazott erdész mit keres a nehezen felfűthető vadászházban. Az is igaz, hogy ezen épületek sokszor helyszínei olyan eseményeknek melyeket már a Lantos utcában nem sikerült lebonyolítani. Vannak szereplők, akiket csak a munkahelyükön érhetünk tetten melyek a presszó és a szépségszalon. Ezek a terek a közösségi élet legfőbb helyszínei, emellett a progressziót is hivatottak ábrázolni. A sorozat ideje alatt jól megfigyelhető volt a presszó többszöri felújítása, mindig az aktuális népizlés, divat szerint. A szépségszalon esetében is tetten érhető az akkori kommersz megjelenése, melynek legfőbb indikátorai a falon található képek és a bútorzat. A kozmetika és a Presszó tulajdonosának lakásába tehát nincs alkalmunk ellátogatni. Ez jelentheti a sorozat alkotóinak fogalmatlanságát, esetleg nem volt szükség a szereplők több dimenzióssá tételére vagy egyszerűen csak nem volt pénz. Ahogy az időben haladunk előre úgy változik a forgatókönyvírók attitűdje is a rendszer irányába. Egy a rendszerváltás hajnalán készült epizódban „Bakonyi elvtárs” fia a rózsadombi villájukban pénzt lop és azt gyógyszerre költve öngyilkosságot kísérel meg. Ebben a jelenetben jól megfogható a kisemberek akkori pártfunkcionárius ellenes hangulata, melyre ügyesen erősítenek rá a rózsadombi villa képeivel. Megjeleni még egy nagypolgári villa a szappanopera kezdetén, Vágási Jutka szüleinek otthona, az épület többfajta mögöttes jelentéstartamot hordozhat. Egyrészről Jutka „jó családból” való származását igazolja férjével Vágási Ferivel szemben, akiről köztudott, „lelencgyerek” volt, így jobban érthetik a nézők a szülők rosszállását –akik cselédet is tartottak- vejükkel szemben. A közért változása is emblematikus. Kezdetben a jól bevált csemege üzleti elrendezést láthattuk Lenke néni munkahelyén, később a piacgazdaság egyre erősebb tombolása változásokat hozott és a klasszikus élelmiszerüzleti elrendezést a diszkontok más típusú, már marketingszempontokat is figyelembevevő beosztása váltotta fel. Média és építésztörténeti pillanat, mikor szintén egy attitűdváltásnak lehetünk szemtanúi, a sorozatkészítők részéről 1990 nyarán. Nevezetesen a gazdagréti templom alapkő letételének lehetünk szemlélői, mely eseményben a teleregény szereplői is tevékenyen részt vesznek. Véleményem szerint szimbolikus jelentősége van a templom megjelenésének a mainstream médiában, hisz ezzel kvázi kifejezték az addigi egyházellenes hivatalos kánon végét. A gazdagréti templom egyébként is, sokak szerint az egyház szereptévesztésének egyik jelképe ezért külön érdekes feltűnése a sorozatban. Egy másik szimbolikus dolog , mely nem ugyan nem szorosan kapcsolódik a az építészethez , ettől függetlenül komoly tájformáló és mikrokörnyezetalakító szerepe van, az autópálya építés. A történet kezdetén Takácséknak az azóta is épülő mo-ás autópálya-építés miatt kellet elhagyniuk kis kertes házukat. Ez lehet akár a hatalom szimbóluma is, ami kontroll nélkül hathat a kis emberek életére.. Míg a Lantos utcában majdnem ugyanolyan panellakásban él mindenki, addig a Kós Károly téren már látszólag sokkal differenciáltabb a lakókörnyezet, sokkal nagyobbak a különbségek a különböző státuszú szereplők között, ám a látszólagos cizelláltság mögött egy uniformizált világkép bújik meg. Ennek alátámasztására idézném Szegő János tanulmányának egy részletét: „Ha a Szomszédokban egy piaci kofa, egy szakképzett nyomdász, egy gégészorvos, egy erdőmérnök és egy keramikusművész összeakadt, akkor a közös kulturális és szociális evidencia nem engedte, hogy felesleges, vagy a kelleténél nagyobb zavar támadjon a résztvevők között. (Ez 1990 után változik.) A Szomszédok társadalomreprezentációjában léteztek egyértelmű kulturális és illemtani referenciák, ezek közé tartozott az udvarias előreköszönés és magázódás, de a kedélyesen, felpuhítottan homofób „olinénizés” is. Ugyan dívott a doktor úr, a művésznő, a művész úr, és a főmérnök úr megszólítás, és vele szemben a „Józsizás”, a „takibácsizás”, és az „öregezés”, de nemcsak az anyagmozgató ismerte el a fogorvos kompetenciáját, hanem a főmérnök is respektálta a nyomdász munkáját. Mennyivel aszimmetrikusabban kerülnek szóba, és még inkább képbe a társadalmi viszonyok – már ha egyáltalán felbukkannak – a két jelenlegi magyarországi szappanoperában. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy maguk a szociális viszonyok önmagukban, közvetítés nélkül is sokkal aszimmetrikusabbak. A Barátok közt szereplői társadalmi vákuumban élnek, a csaposon és a cselszövőn kívül senkit nem látunk munka közben.”(Szegő János,Időszerű Anakronizmus- a Szomszédok 20 éve,Nol.hu,2009, http://www.nol.hu/kult/20091106-lombikbabok, mentés ideje:2010-12-10)
Azaz a két sorozat eltérő belső terei a két alkotói csapat eltérő emberképéből ered, ahogy a fent idézet tanulmány is megállapítja. Míg a szomszédokban többdimenziósan láttatják a szereplőket-vagy legalább is egy részüket- és ez által sokkal differenciáltában építészeti eszközöket is segítségül hívhatnak, addig a barátok közt egysíkúsága nem enged túllépni a reklámdíszletek világán. Ugyanerre vezethető vissza a külső terek eltérő mértékű használata, míg a szomszédokban akár öncélúan is, a történet szempontjából irreleváns módon megjelenik, az erdő vagy a külső épített környezet a Barátok Közt erősen megkonstruált világába, csak akkor jelenik meg, ha ez elengedhetetlen az események előrehaladásának szempontjából. A közösségi terek eltérő számú használata is megkülönbözteti a két szappanoperát. A Barátok Köztben szinte csak elvétve találkozhatunk közintézményekkel, mint iskola vagy korház, a Szomszédokban rendszeresen felbukkannak ezek a terek. A Barátok Közt egyedüli permanens közösségi helye a lakóház alagsorában található kávézó-bisztró. A leegyszerűsített üzenet csak leegyszerűsített térhasználatot tűr meg maga mellet különben zavart keletkezne.
A Barátok Közt című sorozat, egy a magyar valóságtól teljesen elszakított világot tár elénk. egyfajta „lakóparképítészetet”.Miközben a főcímben a Kós Károly teret láthatjuk, az enteriőröket látva elképzelhetetlen, hogy a sorozatot a Wekerle telepen forgatnák, ezzel látványosan bizonyítják a készítők, milyen véleménnyel vannak a nézőikről. Persze lehet, nekik van igazuk, de mégis fejet kell hajtani az előtt a teljesítmény előtt, hogy még egy kockát se láttunk a sorozatból és máris hülyére veszik a nyájas szappanoperafogyasztót. A szomszédok ezzel szemben, bár szintén egy konstruált valóságot mutatott, egyrészről nem volt olyasfajta direkt manipulálási célja, mint a most futó szappanoperáknak-eltekintve egy-két életszerűtlen helyzettől- olyan otthonokat mutat be, melyekről el tudja képzelni a néző, valóban lakik benne valaki. A bútorokra kitérnék egy pár mondat erejéig. A szomszédokban látható bútorok az akkori félhiánygazdasági állapotokat tükrözik, eltekintve a keramikus művésznő lakásától, ahol láthatunk egyedi dolgokat is. A barátok közt lakásberendezése és ez már meglepőbb, szintén úgy látatja, mintha még mindig csak egy lakberendezési áruházban vásárolhatna az egész ország és ez az IKEA lenne.
Összefoglalás
Összességében úgy gondolom, a Szomszédok című televíziós sorozat annak ellenére, hogy készítésének kezdete a szocializmus alkonyára esik, tudatosabban használja az építészeti eszközöket a mondanivalója alátámasztásának céljából. Ezzel szemben a Barátok Közt nem törekszik a szereplők, illetve a történet árnyaltabbá tételére, az építészet vagy a térhasználat segítségével. Ennek okát leginkább a történet vagy termék uniformizáltságában látom, teljesen irreleváns hol játszódik a sorozat, mert akárhol játszódik nélkülözni, fogja a helyi sajátosságokat, mert egyszerűen nincs rájuk szükség, ahogy teljesen jelentéktelen az is kinek mi a szakmája. Jelen esetben, a legtöbb szereplő építész.
Felhasznált szakirodalom
Wikipédia,http://hu.wikipedia.org/wiki/Szomsz%C3%A9dok,, mentés dátuma:2010-12-07
Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Bar%C3%A1tok_k%C3%B6zt , mentés dátuma:2010-12-08
Szegő János,Időszerű Anakronizmus- a Szomszédok 20 éve,Nol.hu,2009, http://www.nol.hu/kult/20091106-lombikbabok, mentés ideje:2010-12-10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése