A médián belül a mozgóképi világ rengeteg szempont szerint bontható fel. Dolgozatomban az időben leghosszabbra nyúló „filmekkel”, a sorozatokkal foglalkozom. Ennél a műfajnál a helyszín jelentőségét a nézők gyakran alábecsülik, mert ellentétben egy 30 perces reklámmal, nem azonnal érzik annak önmagukra és magára a sorozatra gyakorolt hatását. A díszlet, a tárgyi környezet határozza meg egy sorozatról elsőként kialakult képet, hisz ez az, ami azonnal a szemünk elé tárul, míg a szereplők jelleme és az eseménysor többnyire csak lassan bontakozik ki. Ezáltal a díszlet kialakításánál elsődleges szempont, hogy teljes mértékben harmonizáljon a sorozat témájával, annak történetbeli, időbeli változásaival és a szereplők jellemének „megrajzolása” mellett ne veszítse el funkcionalitását sem.
1. Építészet és a sorozatok - két népszerű amerikai példa elemzése
Az építészet elsődleges szándéka a tér alakítása, formálása, létrehozása (érdekesség, hogy a Wikipédia a „tér” címszót beütve számos témát jelenít meg zárójelben, ezek közül első a „tér (építészet)” – csakhogy még szócikk nincs hozzárendelve). A tér alapvetően áll a makrokörnyezetből, azaz a globális, mindenkit körülvevő, természetes és ember alkotta térből, pl. egy ország, város stb. illetve a szűkebb mikrokörnyezetből, mely az egyes emberek életterét adja.
A sorozatokon belül vannak a sikeres és a kevésbé sikeres vagy megbukott sorozatok, amelyek legtöbbször csupán egy évadot élnek meg. A siker kulcsa nemcsak egy, hanem számos zárat kell, hogy kinyisson, amelyek például a történet maga, annak témája, stílusa, a párbeszédek életszerűsége és érthetősége, a szereplők jelleme és kedvelhetősége, a rendező, a stáb munkája és nem utolsó sorban a helyszín, mely még önmagában is első számú alapanyaga lehet a sorozat témájának: a sorozathoz speciálisan kitalált/kreált mikrokörnyezet, mely a szereplők közvetlen életterét alakítja ki, és többnyire egy mesterségesen megalkotott miliő.
A következő néhány oldalon két, Magyarországon is közismert sorozat enteriőrjét hasonlítom össze a vele szemben támasztott kritériumok alapján. A két sorozat a Szex és New York (a továbbiakban „SZÉNY”) és a Született feleségek (a továbbiakban „SZF”).
1.1 A helyszín
A legelső, legszembetűnőbb különbség, hogy míg a SZÉNY valós helyszíneken, valóban létező lakásokban játszódik, addig a SZF egy épített stúdiókörnyezet.
A SZÉNY-nak egyértelműen előnyére vált a valós helyszín. A főcím első kockája a Chrysler Building, és még pár városképi bevágás egyértelműsíti, amit már a cím alapján is tudunk: világ egyik, ha nem „a” fővárosában járunk. Ez lényeges is: sokszor érzékeltetik velünk, hogy a szereplők New York szerelmesei. (Az Egyesült Államokban soha nem járt emberek is akár néhány tengerentúli film megtekintése után alkothatnak véleményt az országról, pl. itt is megjelenik a szereplők benyomása az „ellenpólus” Los Angelesről: a kezdeti lelkesedés után pár nap után kivétel nélkül vágyakoznak vissza a keleti partra. Másik példa a SZÉNY-kal ellentétben a Fiúk a klubból című sorozatban Pittsburgh-nél mint helyszínnél inkább annak viszonylagos sivársága miatti irónia kap hangsúlyt.) A sorozat New York közismert utcáinak, épületeinek nagyban köszönheti sikerét, és ez egészen biztosan fordítva is igaz: egy-egy jelenet megtekintése után a néző óhatatlanul vágyódik a város lüktetésére. Véleményem szerint a SZÉNY kevésbé lett volna sikersorozat, ha kevesebb külső, és mesterségesebb belső helyszíneken forgatják. A lakások tipikus new york-i belsője abszolút hitelessé teszi számunkra a cselekményt, holott a díszlettervezőknek sokkal komplexebben kellett gondolkozniuk, mert itt a szereplők egy akkoriban még kevésbé ismert, manapság már – éppen a sorozat által – divatossá vált szinglik életét élik, dinamikus, divatos és változó környezetben.
Ezzel szemben a SZF szereplőinek hagyományosnak, nyugodtnak tűnő, külvárosi családi élete egy már megszokott, mindenki számára könnyebben emészthető környezetet kíván. Itt nem a szó szerint értelmezett élettér a különleges, hanem a város- és utcanév - Széplak (Fairview) Lila Akác köze - érzékelteti, hogy valószínűleg nem maradunk a realitás talaján.
1.2 A külső-belső terek váltakozása
Alapvető tézisnek számít, hogy a háttér ne legyen előtér, azaz ne vonja el a figyelmet a cselekményről. Ezzel a kijelentéssel azonnal vitába szállnék, ugyanis számos filmben, illetve jelen sorozatainkban is hangsúlyos a környezet, a látványvilág, ami nem csupán speciális effekteket jelenthet, hanem, mint jelen esetben, magát a díszletet.
Nagyon jó példa erre a SZÉNY, hiszen itt nem egyszer tereli a néző figyelmét a városra, a város egyes helyszíneire, ám még éppen nem súrolja azt a határt, ami a két tényező arányát fordítja meg. Mikor a 3-4. évad környékén kezdtek eltűnni a külső helyszínek a felvételekből, tudatosan visszahozták őket, hisz ez a sorozat védjegyévé vált. Ezekben az epizódokban a szereplők életútjával harmóniában erősödött a belső helyszínek hangsúlya, mint a főszereplők lakása, ahol a díszlettel szemben állított egyik alapvető kritérium fantasztikusan jelent meg: a bővíthetőség, a díszlet formálhatósága. Carrie lakását egybe akarják nyitni a szomszédos lakással, hogy a friss jegyespár megkezdhesse közös életét együtt. A főszereplő ekkor döbben rá, hogy ő nem képes feladni jelenlegi életét. Itt a tér formálásával egyszerre változik a cselekmény menete, igazi fordulópontot élünk meg a falak által.
Hasonlóképpen a SZF kis utcájának is egy egyre nagyobb szeletét láthatjuk, ahogy az egyre távolabbi házakba beköltöznek az új szereplők, bonyolítva a cselekmény szálát. A tér bővíthetősége mindkét esetben lehetőséget teremtett a cselekmény bővíthetőségére, anélkül, hogy az mesterkélté válna.
A külső és belső helyszínek gyakorisága mindkét sorozatban egyformán váltakozik. Annak ellenére, hogy a SZF egy stúdiókörnyezet, mégis fontos helyszín az utca, az előkertek és verandák, ahol az események történnek, a cselekményszálak összefonódnak.
1. ábra A Született feleségek házai
Mindkét sorozatnak nagy előnye a kellemes és változatos környezet, még úgy is, hogy valójában a SZF Lila Akác köze egy jellegtelen kis amerikai utcácska képét formálja, és nem is nagyon kerülünk ezen kívülre, maximum 1-1 kulcsjelentnél (étteremnyitás, gyógyszertár, kórház). Itt a változatosság abban rejlik, hogy egy epizódban számtalanszor váltakozik a külső és a belső tér, szemben mondjuk a Vészhelyzettel, ahol egy-egy személyes szálon illetve mentőautó-érkezésen kívül végig a sürgősségi osztályon vagyunk.
Véleményem szerint nagy hiba a sorozatokat bezsúfolni zárt terekbe, az egész egy idő után unalmassá, szürkévé, és könnyen behatárolhatóvá válik. A környezet hiánya szerintem csak az u.n. sitcom sorozatoknál elfogadható, amely műfaj alapvető kritériuma, hogy maximum néhány belső helyiségben játszódjon, és a külső tereket is szinte teljesen mellőzi.
1.3 A belső terek szerepe
Nagyító alá véve az enteriőrt, mindkét díszletről elmondható, hogy aprólékos kidolgozásában igényes munka tükröződik vissza. Mindkét esetben nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a szereplők jelleme és a funkcionalitás egyformán érződjön. Ahogy a cselekmény és a jellemrajz meghatározza az egyes szereplők otthonát alkotói oldalról, úgy emeli ki a díszlet a szereplők jellemét a befogadónál, mindenki számára olvasható módon.
Egy másik fontos szempont a nézőből kiváltani kívánt érzelmi reakció, az élményvilág. A sorozatok díszlete nem nyújt különösebb élményt, de nagyon fontos érzelmi reakciókat vált ki. Egy nagyon jó negatív példa a magyarországi sorozatok (pl. Barátok közt, Jóban rosszban, etc.) silány díszlete, amely a végletekig ellenszenvet kelt a nézőben a sablonosságával, az uniformitásával és a trehányan összecsapott kellékeivel. A sikeres amerikai sorozatok olykor százezreket is költenek a díszlet kialakítására, és a befektetett pénz meg is térül! A jelen esszében tárgyalt mindkét sorozat enteriőrjének aprólékos kidolgozása hozzásegít, hogy megismerjük és megszeressük a szereplőket.
A SZÉNY-ban mindegyik lakás valós new york-i apartman a város különböző pontjain. Carrie otthona abszolút tükrözi lelki világát és jellemét, a gardrób elfoglalja az amúgy is viszonylag kicsi apartman negyedét, egyebekben könyvespolcokat, magazinokat, fényképeket találunk, kicsit kesze-kusza, az ódon és modern darabok ugyanúgy jelen vannak benne, változatos, színes, melegséget sugároz, és használatban van! Nem egy mindig tiszta, rendes, vázákkal teli üres lakás, amit a szereplő egyáltalán nem képes belakni, hanem szinte eggyé válik a térrel. A lakás kialakításánál szerepet kapott a transzparencia – a díszlettervezők nem különálló szobákat, apró helyiségeket kreáltak, hanem az egész apartmant egybenyitották, így mindig láthatjuk, mi van a „hálószobában”, amikor Carrie a „nappaliban” tartózkodik. Ezzel a teret is hagyták lélegezni, megkönnyítették a forgatást és mozgalmasabbá, színesebbé, tágabbá tették a cselekményt. Ez szerintem egy nagyon okos megoldás volt szemben azzal, hogy a többi lány lakása különálló szobákból áll és mindig csak egy pici szegletét láthatjuk.
2. ábra Carrie lakása
Ennek köztes, ám viszonylag kézenfekvő változata a SZF hatalmas kertes házai, ahol az előszoba, a konyha és a nappali többnyire egy tágas helyiségben van, így mindig nyomon követhetjük, mi történik a házban.
1.4 A színek szerepe
Ahogy előtérbe kerül valós világunkban az enteriőr, a design, úgy tükröződik ez vissza a sorozatok színvilágában is. Érzelmeket fejeznek ki vele, sőt még kontrasztot is állíthatunk, ahogyan a fény/árnyék játékával szoktuk. A kevésbé fontos jelenetek pasztell és krém színeivel szemben a tarka színek dinamikussá teszik a cselekményt, vidámságot visznek bele, kiemelik azt, míg a sötétebb, halott színek sivár vagy borús érzelmeket tükröznek.
A SZF főszereplőinek lakásánál például nagy hangsúlyt kapnak a színek, a négy főszereplő négy lakása teljesen eltérő, ahogyan a szereplők jelleme is. Bree, a végletekig pedáns és „tökéletes” háziasszony háztája rendezett, tiszta és ízléses, a színek pedig igyekeznek visszaadni a nő alapvetően hűvös jellemét. Ennek teljes ellentéte a lányát egyedül nevelő elvált nő, Susan, akinek lakása inkább otthonos, kicsit „összevissza” hatást kelt, és meleg színekben pompázik. Ez romantikus, érzelmes jellemét tükrözi.
A színek tekintetében a SZÉNY szereplőinek lakása kevésbé árulkodó, mint például a ruháik, de itt is megfigyelhetjük az egyéniségüket tükröző különbségeket. Miranda, a már-már férfias nő lakása kisebb változtatásokkal akár egy féri lakás is lehetne, dominálnak a semleges, ám férfiasabb színek, mint a szürke, sötét bútorok, sötét kiegészítők, egyszerűség. Charlotte lakása viszont nagyon szembeötlően mutatja az ő ártatlanságát, naivságát, optimizmusát és abszolút nőiességét a krémszínekkel, hangulatos megvilágítással/fényekkel, tapétamintákkal és itt-ott kis virágokkal, nőies részletekkel. Samantha életterében is, aki öltözködésben gyakran harsány színekkel vonja magára a férfiak figyelmét, alapvetően uralkodnak a pasztellszínek.
3. ábra Miranda dolgozószobája és Samantha konyhája
4. ábra Charlotte enteriőrje
Az a benyomásom, hogy az alkotók alapvetően elég szolidan bánnak a színekkel, általában olyan árnyalatokra esik a választásuk, melyek kellemes látványt nyújtanak, és nem szülnek ellenszenvet. Ha mégis harsány szín jelenik meg egy belső térben, annak általában jelentőséget is tulajdonítanak, hisz a szereplők sem tudnak elmenni mellette szó nélkül. Ilyen volt pl. a SZÉNY-ban, mikor Big, Carrie szerelme a lakásában igyekezett eltüntetni az őt már rémesen untató, a volt feleség ízlése szerint meghatározott bézs színeket: pirosra festette a hálószobája falát. Ez elevenebbé tette a szereplőt, jól kifejezte hangulatát, hisz az ember ilyen, ha szomorú, képes átrendezni az életterét, és ennek legjobb, legerőteljesebb és legolcsóbb (igaz, ez Big esetében nem mérvadó) módja egy új, teljesen más színű fal.
1.5 Egy-egy berendezési tárgy szerepe
A már említett lakáselválasztó fal cselekménybefolyásoló hatása mellett néha a bútorokat, berendezési tárgyakat is eszközként használják az alkotók, hogy egy bizonyos ténnyel végre szembesüljenek a szereplők, rádöbbenjenek életfelfogásuk hibáira vagy az addig magukba fojtott érzelmek tárgyi kifejeződése által hangot adjanak igazi véleményüknek. Példának hoznám itt fel Samantha - a promiszkuitás női megformálója - betegségét, mikor képtelen felkelni az ágyból, hogy megjavítsa a leszakadt függönykarnist, ekkor gondol rá talán először, hogy egy férfi a testiségen kívül mással is „beszállhat” egy nő életébe.
Charlotte, az idealista álmodozó karakter arra kéri új élettársát, hogy olyan kényelmesen viselkedjen nála, a most már közös lakásukban, ahogyan azt tette korábban is a saját otthonában. Ekkor derül fény arra, hogy párja leginkább ruha nélkül szeret otthon tevékenykedni, és ezt a meglehetősen prűd Charlotte kínos meglepődését egészen addig mosoly mögé próbálja rejteni, míg Henry bármiféle alsóöltözet nélkül leül újságot olvasni a hófehér bőrkanapéra. Ekkor kénytelenek tisztázni az alapvető szabályokat.
Ezen példákkal szemben a SZF eszközhasználata sokkal sivárabb, a cselekményt nem igazán befolyásolja.
1.6 Térélmény
1.6.1 Kulturális, faji, anyagi különbségek
A díszlettervezés egyik igen fontos kritériumáról még nem beszéltünk, pedig röviden mindenképpen szót érdemel: a szereplők faji, kulturális identitása és a cselekmény földrajzi elhelyezkedése is egy meghatározó szempont. Pl. egy Ázsiában játszódó filmet keleti szereplőkkel nem lehet olasz enteriőrrel megrajzolni, ugyanígy teljesen eltér pl. az afroamerikai szín- és anyagvilág az északi népekétől.
A jelen esszében tárgyalt sorozatokban ez kevésbé érződik, az egyetlen szembetűnő kivétel a Solis házaspár a SZF-ben, akik spanyol ajkúak, így a legmelegebb és legerőteljesebb színkombinációk ebbe a házba kerültek.
Ezzel egyetemben elmondható, hogy a házak, lakások apró részleteiben, nyitott/elemző szemmel nézve mégis egyértelműen definiálják a karaktereket, és mivel mindkét sorozatban a 4-4 főhős teljesen eltérő jellem, mindig azonnal tudjuk, kinek az otthonában tartózkodunk. Ezzel nagyon jól megkülönböztetik a helyszíneket, amire ismét nagyon jó ellenpélda lehet a Barátok közt c. magyar sorozat, ahol nagyjából minden szoba ugyanolyan, az egyetlen különbség a szereplők anyagi helyzetéből fakad. A SZÉNY szereplői között nincsen jelentős osztálykülönbség, így ez nem jelenik meg a díszletben sem, a SZF főhősnői már inkább eltérő anyagi javakkal bírnak. Ez meg is mutatkozik állandó életterükben, mégsem érezzük nagy jelentőségét, nem ez kap hangsúlyt, csak árnyalja a többnyire más eszközökkel bennünk kialakított képet.
1.6.2 Álablakok, álajtók szerepe
A terek átláthatóak, egyértelműek, követhetőek, még ha nem is ismerünk minden helyiséget a házakban, lakásokban, szerencsére a helyszínek egyikén sem botlunk folyamatosan álablakokba és álajtókba. A díszlettervezők olykor hajlamosak ezek használatára, mintha ettől színesebbé vagy változatosabbá válna a tér, holott szerintem ellenkező hatást vált ki: bennem mindig hiányérzetet és rossz ízű kíváncsiságot gerjeszt.
1.7 Konklúzió
Kijelenthetjük, hogy a szereplőket körülvevő életterek mindekét sorozatban viszonylag állandók. Érthető, hogy ezzel próbálják az állandóságot kifejezni, illetve elég valószerűtlen, hogy évente új környezetbe költöznek az emberek, mégis a saját életteremben azt tapasztalom, hogy a belső berendezés igenis alakul, fejlődik, még ha nem is annyira a családosok körében – bár ott is –, mint inkább a fiatal szinglik vagy friss házasok esetében.
Alapvető különbségnek látom a két sorozat között, hogy a SZF-ben sokkal inkább háttérnek minősül a díszlet, a külső utcafronttól eltekintve a lakásbelsők nem szerves részük a sorozatnak, különösebben nem céljuk bővíteni, gazdagítani a szereplők jellemét, életét.
Véleményem szerint ez nemcsak az épített térben, hanem általánosságban különbség, hogy a SZÉNY-ban nagyobb hangsúlyt kap minden tárgyi, környezeti kellék, míg a SZF-ben a cselekmény a lényeg, minden más csak másodlagos.
2. Kitekintés
A Szex és New York illetve a Született feleségek helyszínei alapvetően - ahogy erre már korábban is utaltam - nem tűnnek ki a számtalan hasonló műfajú sorozat díszletei közül. Talán sablonosnak tűnhet, de lehet, hogy ez nem is olyan nagy baj, hiszen a különc, túlságosan egyedi háttér könnyedén visszatetszést kelt, és nem hálálja meg önmagát.
Ezen felül a díszlettervező a való élettel ellentétben nem évek alatt találja ki a környezetet, ért hozzá, de nem él benne. A rendező elképzelései, egy-egy kitalált karakter kitalált stílusához igazítja a miliőt, és véleményem szerint a sorozat az a műfaj, ahol ez a megépített tér a későbbiekben olykor visszahatással lehet a cselekményszálakra.
Felhasznált szakirodalom
www.interior-design.hu
wikipédia
http://sexandthecity.hu/
http://shine.yahoo.com/event/satc/exclusive-interview-with-quot-sex-and-the-city-2-quot-set-decorator-1561163
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése