Dolgozatom témájának a liftet, mint a függőleges közlekedés egyik legfontosabb kellékét választottam. Ennek szerepe, megjelenése és használata filmenként eltérő. A hétköznapi életben általában pusztán arra használjuk, hogy vertikális irányban egyik pontból eljussunk egy másikba, a filmekben azonban ez a szerep általában kibővül. Dolgozatomban ezeket a megjelenési formákat mutatom be konkrét filmeket keresztül. Szeretnék választ kapni arra, hányféle szerepet kaphat egy egyébként teljesen általános eszköz, ha csak a fantázia szab határt.
1. A lift, mint a film főszereplője
Sok filmmel találkozhatunk, amelyben a lift kulcsfontosságú kellék. Ezekben a filmekben általában valami probléma történik a lifttel, elromlik, beragad, leesik, a történetet pedig a bennragadt emberek lelkiállapota, félelme kreálja. Már az 1970-es években is született film a liftekről, és a mai napig születnek újabb feldolgozások. A téma hasonló, de a technikai fejlődés új problémákat hoz magával.
1.1 The Elevator (1973)
Tipikus alkotás. A történet lényege az, hogy az emberek lifttel utaznak a toronyház emeletei között, de mind bennragadnak a liftben, méghozzá ugyanabban. A ház negyvenemeletes, irodák és lakások vannak benne.
Egy idős hölgy egy lakást szeretne megnézni, őt az épület menedzsere kíséri. Beszáll egy anya is a fiával, egy orvos a feleségével. Közben az épület egyik irodáját kirabolják, a két tolvaj gyorsan szeretne lejutni, de csak az egyikük fér be a liftbe. Nála van az aktatáska a lopott pénzzel. Pár emelettel lejjebb beszállnak a karbantartók, akik egy széfet visznek egy másik emeletre.
A gondok akkor kezdődnek, amikor ők kiszállnak, ugyanis a széf nehéz, alig tudják kivinni. Közben valami meghibásodik, csavarok esnek ki. Nem sokkal később végleg elromlik, zuhanni kezd, de megakad egy építés alatt álló emeleten. A bennrekedtek próbálnak jelezni a vészjelzőn, telefonálni, de mint ahogy ez számtalan másik filmben is így van, a vészjelző nem működik, telefont pedig nem építettek be.
A karbantartási és építési hibák és hiányosságok szinte minden ilyen témájú filmben tetten érhetők. Általában ez a hiba a történet alapja, ebből lesz a baj. Itt ráadásul hosszú hétvége következik, három napig senki nem lesz az épületben, addig nem fogják használni a lifteket, és nem veszik észre a hibát.
A bennragadtak között egyre nagyobb lesz a feszültség. Eddie, a tolvaj a klausztrofóbiája miatt kezd teljesen kikészülni. Kiderül, hogy pisztoly van nála. A tolvaj társai nem értik, miért nem ért még le, megpróbálják megkeresni. Ő közben kimászik a lift tetején keresztül a liftaknába. Ez is gyakori a liftet feldolgozó filmekben.
Ha a liftaknában kiabálnak, azt könnyebben meghallják kívülről. Eddie-t is meghallják a társai, és próbálják kiszabadítani. A próbálkozás eredményeként a lift tovább zuhan: Ez is tipikus a liftes filmekben. A történet ebben az esetben happy end-el ér véget, megjönnek a rendőrök, meghallják a kiabálást, sikerül kiszabadítaniuk az embereket. Amikor mindenki kiszabadul, a lift lezuhan.
1-2. ábra The Elevator
1.2 Páternoszter (2004)
Béres Dániel Páternoszter című rövidfilmje témájában hasonló, mégis egészen más jellegű film.
A páternoszter egy ma már eltűnőben lévő liftfajta. Nyitott kabinok láncából áll, amely felfelé és lefelé is folyamatosan szállítja az utasokat, úgy, hogy a ki- és beszállás is mozgás közben történik. A kabinok többnyire kétszemélyesek. Nem az a történet lényege, hogy egyszerre sok ember ragad be kis helyre. A lift kattogása és állandó mozgása teremti meg a film ritmusát. A történet a fel- és eltűnő emeletek bevillanó képeiből bontakozik ki. Tulajdonképpen a liftbe tett kamera segítségével követhetjük nyomon egy focista dopping-tesztjének titokzatos sorsát.
2. Lift az akciófilmekben
Az akciófilmek kulcsjelenetei sokszor játszódnak liftben, még gyakrabban a liftaknában. Itt lehet észrevétlenül mozogni, veszélyes és akciódús pillanatok zajlanak. A liftkabinból való kimászás, annak tetején a harc, illetve a liftet tartó kábeleken ugrálva a liftaknában folytatott küzdelem szinte minden akciófilmben megjelenik. Ezek olyan mozdulatok és cselekmények, amiket a valóságban nem lehetne megtenni, ezért tűnik izgalmasnak.
2.1 Die hard 1. (1988) – Drágán add az életed
A filmben John McClane nyomozó New Yorkból Los Angelesbe utazik, hogy a karácsonyt családjával tölthesse, és rendbe hozhassa házasságát. Felesége, Holly egy multinacionális cégnél dolgozik, éppen a karácsonyi partin van, mikor John megérkezik. Miközben John a feleségére vár, a 34 emeletes épületet terroristák szállják meg, akik Hans Gruber vezetésével kötvényeket készülnek ellopni a páncélteremből. Túszul ejtik az alkalmazottakat, és a széf kinyitásával próbálkoznak. Fogalmuk sincs arról, hogy egy rendőr is van az épületben, aki minden erejével próbálja megakadályozni őket.
A liftnek itt először akkor van fontos szerepe, amikor John a liftkabin tetején állva kihallgatja a szervezkedő terroristákat. A lift és a liftakna itt is szerepet kap. Szinte hang nélkül lehet benne közlekedni, senki nem veszi észre, ha valaki a liftkabin tetején állva kihallgatja a beszélgetéseket.
A leginkább kulcsfontosságú liftes jelenet ebben a filmben, és általában az akciófilmekben az, mikor a bombát dobnak a liftaknába. John egy irodai gurulós székből és egy monitorból robbanóanyaggal készít bombát, amit a liftaknába dob.
A lift üzenetküldésre is alkalmas. Ebben a filmben az üzenet egy halott terrorista ruhájára van írva.
A történet azzal ér véget, hogy John-nak sikerül megmentenie az emberek többségét, ebben nagy segítségére van Al Powell őrmester is.
3. ábra Die hard 1. – lift 4. ábra Die hard 1. – üzenetküldés
3. A lift a katasztrófafilmekben
A katasztrófafilmekben is szívesen alkalmaznak liftet. A történetek elsősorban magas felhőkarcolókban játszódnak. Többnyire valamilyen terrortámadás, tűz, elektromos hiba okoz problémát, ki kell menekíteni az embereket. Így kerül középpontba a lift, amibe ezután vagy bennragadnak az emberek, vagy azt is eléri pl. a tűz. A legtöbb esetben a bajt tetézi, hogy nem az előírásoknak megfelelően készült a lift. Vagy a kábelekkel van baj, vagy a segítségkérés megy nehezen, mert hiányzik a segélykérő telefon, nem működik a vészjelző stb. A lift árammal működik, ezért áramszünet esetén is lehetnek problémák.
3.1 The Towering Inferno (1974) – Pokoli torony
Amerikai katasztrófafilmről lévén szó, természetesen a „főszereplő épület” egy felhőkarcoló. Nem is akármilyen, az első toronyházat adják éppen át San Franciscóban. A film főszereplője a tervező, Doug Roberts, aki lelkiismeretesen készítette el a terveket, minden biztonsági előírásnak megfelelt, sőt annál biztosabbra tervezte az épületet. Egy ilyen helyen a magasság miatt minden apró hiba végzetes lehet. A figyelmetlen és hanyag kivitelezés miatt azonban már az átadás estéjén gondok adódnak.
Az épület átadása alkalmából nagyszabású partit adnak. Természetesen az eseményt legfelül, a 135. emeleti bálteremben tartják. A vendégek a kilátólifttel és a két tűzbiztos lifttel mennek fel. Az eseményen a polgármester és a szenátor is részt vesz.
A 81. emelet egyik raktárhelyiségében egy zárlatos kábel tüzet okoz. Ezt a karbantartók először nem veszik észre. Amikor a tartalékgenerátor is elromlik, bekövetkezik a baj.
A tűzet robbanások is kísérik, az egész épületet, így a báltermet is ki kell üríteni, ám mivel neves vendégek vannak ott, az építési vállalkozó, az est szervezője, halogatja a menekítést, de be kell látnia, hogy ez elkerülhetetlen. Az emberek először a tűzbiztos lifteken jönnek le. Időközben a tűz a liftakna felé halad, így azok használata már nem biztonságos, a kilátóliftet még lehet használni. A felvonók egyszerre csak bizonyos mennyiségű embert tudnak szállítani, ezért várni kell. Ez azonban az embereket nem érdekli, és megpróbálnak mindenképpen lejutni. Bezsúfolódnak a már veszélyessé vált felvonóba, az azonban megreked a tűz szintjén.
Az áramot lekapcsolják, hogy ne legyen túlterhelt a hálózat, de ettől a liftek is leállnak, és a menteni induló tűzoltók is bennrekednek, ők a liftaknában másznak tovább.
Az egész épület lángokban áll. A tűzoltóparancsnoknak van egy ötlete, amivel le lehetne hozni fenn rekedt embereket. Egy helikopterrel odamegy, ráakasztja egy kampóra a liftet, elvágja a félig leszakadt kábelt, és a helikopter leteszi a földre a kabint.
A tüzet végül úgy tudják megszüntetni, hogy felrobbantják a víztartályokat, ami eloltja a tüzet. Rengetegen meghalnak vagy megsérülnek, de végül sikerül sokakat megmenteni, és a tüzet is eloltani.
A liftek itt is nagy szerepet játszanak, hisz egy 135 emeletes épületben a lépcsőn közlekedni elég fárasztó és időigényes. Ahogy már korábban írtam, azokban a filmekben, ahol a toronyház és a lift jut fő szerephez, általában a katasztrófa oka valamilyen figyelmetlenség, kivitelezési hanyagság, spórolás. Itt is ez történt, hiába tűzbiztosak a liftek és a lépcsőház, egy zárlatos kábel hatalmas bajt tud okozni.
A liftes jelenetek a film elején a csúcstechnika bemutatására szolgálnak. Először a gyönyörű kilátás, később inkább a menekülés miatt válnak fontossá a liftek. Ez tudja lejuttatni az embereket, ezáltal megmentheti őket. Végül, mikor a tűz a felvonókat is eléri, még nagyobb lesz a baj, hisz a liftakna egy teljes épületmagasságú akna, amiben gyorsan terjed tovább a tűz.
5.ábra The Towering Inferno – tűzbiztos lift 6.ábra The Towering Inferno - kilátólift
4. A lift, mint időbeli szállítóeszköz
Az eddigi kategóriák mellett fontos megemlítenünk azokat a filmeket is, ahol a lift szerepe megváltozik. Nem térbeli szállítóeszközként működik, vagy nem csak úgy, hanem az időben is utazhatunk vele. Visszavisz minket a múltba, vagy éppen előre a jövőbe.
4.1 Time at the Top (1999) – Felvonó a múltba
Egy amerikai kalandfilmről van szó, amiben a 14 éves Susan Shawson egy varázslatos erejű lift segítségével utazik az időben.
A lány egy vak idős úrnak, Mr. Reynoldsnak segít, aki megkéri, hogy néhány könyvet vigyen le neki a pincébe. Amikor Susan felfelé megy a lifttel, az nem akar elindulni, ezért megpróbálja a kulccsal elindítani, amit Mr. Reynolds adott neki, hogy kinyithassa lent a kamrát. Elfordítja a kulcsot, benyom négy számot, mire a lift elindul. Hatalmas meglepetésére nem a saját emeletén találja magát, hanem egy régi házban. Egy olyan korba csöppent, ahol a lányok még hölgyek voltak, és csodás ruhákat hordtak. Megismerkedik a vele egykorú Victoriával, aki elmondja neki, hogy 1881-et írnak.
Később Susan rájön, hogyan is működik a csodalift; ha a pincében áll és elfordítja a kulcsot, a beütött számok évébe utazik vissza. Így került 1881-be, amikor megnyomta az 1, 8, 8, 1-es gombokat. Ezután már könnyen utazgat a két világ között.
Victoria és az öccse, Robert megkérik, hogy segítsen nekik elűzni anyjuk udvarlóját, akire anyagi okok miatt lenne szükségük. Apjuk befektetése ugyanis csődbe ment, és anyjukkal egyedül maradtak, vagyon nélkül. A gyerekek a csodalift segítségével visszamennek abba az időbe, mikor apjuk rossz értékpapírokba fektetett be, és olyan részvényt vesznek, amiről tudják, hogy nyereséges lesz.
Susan korábban Mr. Reynoldsnak az újságból felolvasott egy cikket, amiben az állt, hogy polgárháborús érméket találtak a házuktól nem messze. Azért, hogy segíteni tudjon újdonsült barátai anyagi helyzetén, visszautazik velük a polgárháború idejére, hogy megnézzék, hova is rejtették az érméket, majd 1881-ben megkeresik őket. Addigra kiderül, hogy a részvényekkel valóban gazdaggá váltak, és nincsenek anyagi gondjai a családnak, így az érméket ott hagyják. Így tudták azt a jelenben, vagyis 1998-ban megtalálni egy építkezésen.
A lifttel az évek között lehet utazni, de csak annak, aki ismeri a működését. A múltba úgy lehet eljutni, hogy kulccsal indítják el a liftet, a visszautazáshoz a riasztó távirányítóját kell megnyomni.
7.ábra Time at the Top – a lift indítása 8.ábra Time at the Top – a lift előhívása
5. A lift, mint találmány
Az utolsó film, aminek kapcsán a liftek szerepéről írok, sokban különbözik az előzőektől. Itt a liftnek nem az a szerepe, hogy szállítsa az embereket. A felvonó egy találmány, ezért jut fontos szerephez.
5.1 Kate & Leopold (2001) – Kate és Leopold
Az amerikai romantikus vígjáték két ember egymásra találásáról szól, akik különböző korban élnek.
Kate a bátyjával él napjaink New Yorkjában. Volt barátja, Stuart egy különleges időszakadékra talál a város egy eldugott pontján, ahol lehetséges az időutazás. Visszamegy az 1870-es évekbe, ahol fényképezőgépével meg is örökíti, amit lát. Mikor visszajön, véletlenül visszahoz saját magával egy férfit abból az időből. Leopold számára minden új, és idegen itt. Igazi úriember, akinek öltözéke, modora szokatlan a helybelieknek. Furcsa, életművész színésznek hiszik. Ő azonban egy nagyon okos feltaláló: a lift feltalálója. Időutazása előtt még nem végzett a tervekkel, csak ötlet szinten volt készen a felvonó. Ezért, mikor a jelenbeli, számára a jövő New Yorkjába kerül, a liftek eltűnnek, ugyanis még nem találta fel őket. Emiatt balesetek is bekövetkeznek, ugyanis kívülről ennek a hiányosságnak nincs nyoma, viszont amikor beszáll valaki a liftbe, az nincs ott.
Leopold és Kate egymásba szeretnek, de kapcsolatuk bonyodalmakkal teli. Végül Leopold visszatér saját korába, hogy tovább élje akkori életét. Kate úgy jön rá, hogy a férfi nincs már ott, hogy mikor beszáll a liftbe, az ott van és működik, tehát már feltalálták. Végül, ő is visszamegy a múltba, és szerelmük beteljesül.
A lift tehát megjelenhet egy romantikus vígjátékban is, természetesen teljesen más aspektusban.
9.ábra Kate & Leopold – a lift feltalálása 10.ábra Kate & Leopold – a liftek eltűnnek
Összefoglalás
Összességében arra a megállapításra jutottam, hogy a lift akció- és katasztrófa filmek eszköze, ami valamilyen ok, többnyire emberi mulasztás miatt meghibásodik, az emberek bennragadnak, vagy lezuhannak. Ugyanakkor szerepet kaphat kalandfilmben is, ahol valamilyen felfedezés része, például az időben utazhatunk vele, de lehet mellékszereplő is, például a főszereplő találmányaként.
Csak a képzelet szabhat határt a liftekhez kapcsolódó történeteknek illetve azok mozgóképi megjelenítésének.
Felhasznált szakirodalom
a dolgozat megírásához megnézett és felhasznált filmek:
• The Elevator (1973); rendező: Jerry Jameson
• Páternoszter (2004); rendező: Béres Dániel
• Die hard 1. (1988); rendező: John McTiernan
• The Towering Inferno (1974); rendező: Irwin Allen és John Guillermin
• Time at the Top (1999); rendező: Jim Kaufman
• Kate & Leopold (2001) rendező: James Mangold
A képek forrása:
• http://psychotic-cinema.blogspot.com/2010/09/elevator-1974.html
• http://www.videodetective.com/movie_trailer/LIVE_FREE_OR_DIE_HARD/trailer/P00576561.htm
• http://www.setbuild.ucreative.ac.uk/08/wordpress/author/team04/page/4
• http://www.ratedesi.com/video/v/wHsyQoJSSfI/The-Towering-Inferno-Scenic-Elevator-Explosion
• http://homecinema.thedigitalfix.co.uk/content.php?contentid=61513
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése