Magyarországon, az életem során, azaz 1987-től máig 2010-ig sugárzott jelentősebb magyar szappanoperákban megjelenő építészetet, építészeti vonatkozásokat vizsgáltam, térképeztem fel. Az országban ma is alacsony az építészeti vizuális kultúra az építészek és az építészettel foglalkozó szakértők megállapításai alapján. Általánosan mondható, hogy az építészeti szakma és a „köznép” azaz a nem építészek közötti vizuális kultúra nagyon eltérő. Ennek egyik oka talán visszavezethető Magyarország legnépszerűbb és legnézettebb szappanoperáiban napról-napra, vagy hétről-hétre megjelenő, az országban általánosan bemutatásra kerülő és került építészetnek, épületeknek is?! Milyen üzenete, hatása van a ’90-es 2000-res vagy akár manapság ezen, nagy jelentőséggel bíró médiafelületnek abban, hogy a magyar általános vizuális kultúra, a lakáshoz az építészethez való hozzáállás elmaradottnak tekinthető a nyugat európaihoz képest. Nem kéne-e a mai kortárs építészetnek ezen, jelentős médiafelületre betörnie, nem kellene-e többet gondolni arra, hogy a sorozatok sajnos nagyban befolyásolják a magyar társadalmat, a vizuális esztétika szintjén is!
1. Meghatározó magyar Filmsorozatok és nézettségük
Magyarországon az 1990-es évektől négy meghatározó szappanoperával foglalkozom, melyek a lakosság nagy tömegéhez eljutnak, eljutottak.
Az 1990-es évek egyértelműen meghatározó sorozatával a Szomszédokkal, mely 1987 és 1999 között volt látható a mindenki által fogható magyar 1-en. A második a Barátok közt, mely 1998 óta látható napjainkban is folyamatosan. A harmadik a Szeress most, mely bár csak egy rövid ideig volt látható 1998-ban, de jelentősebb különbség fedezhető fel építészetileg az addigiakhoz képest. A negyedik a ma is látható a Barátok közttel egyidőben futó, ámde a két nagy közszolgálati csatorna közül a másikon futó korház-sorozat a Jóban rosszban. Ezek azok a sorozatok, melyeket a legnagyobb tömegek néztek, vagy néztek hétről hétre.
A Szomszédok esetén nincsenek számomra megtalálható nézettségi adatok, de egyértelműen nagy nézettsége volt. A Barátok közt részeit naponta átlagosan fél-2 millió néző nézi, mely elmondtató a Jóban rosszbanról is. A Szeress most heti sorozatot is meghatározó fél-1 millió körüli nézőszám jellemezte. Ilyen nézettségi adatokkal elmondható, hogy az ország lakosságának 5-20 % a nézi folyamatosan minimálisan. Ehhez hozzájönnek az ismétlések, a reklámok az internetes részletek, amivel akár egy-egy részlet, rész akár 50 % feletti nézettségre is szert tehet az ország teljes lakosságához viszonyítva. Megállapítható tehát, hogy jelentős tömegekhez jut el és ezáltal meghatározóvá vált.
2. 1990-es évek: a Szomszédok
A Szomszédok egy, még a Szocializmus nagyban „nevelő”-nek is szánt TV adásainak egyike. A filmsorozat alaptörténetét ismertnek veszem, ezért rá is térek a sorozatban fellelhető építészeti vonatkozásokra. A sorozat legfőbb helyszíne egy panel lakótelep, melyben boldog és elégedett emberek laknak, a napi gondjaikat kisebb nagyobb sikerrel, de nagy megelégedéssel megoldják.
A legfőbb üzenete, hogy ezen a lakótelepen jó élni, jó az életszínvonal. Sosem akarnak elköltözni, nincs elégedetlenség, szilárdan kitartanak a felépített szocialista lakótelepi ideál mellett. Természetesen már az írók és rendezők is rájöttek, hogy ezen életforma nem teljesen hiteles, ezért megjelent egy tradicionális alapú, gazdagabb ugyanakkor nem mindenben jobbnak bemutatott helyszín is, a panel tömbhöz kapcsolódó szintén általánosan a lakóteleppel egyidőben, és minőségben épült kiszolgáló funkciójú épületek sora mellett.
A legtöbb jelenetet tahát panelekben játszódik méghozzá a gazdagréti lakótelepen. A sorozatban szereplő Lantos utca 8. a valóságban a Csiki-hegyek utca 1. számú ház. A stáb az 1. emeletet vette meg, három lakásban a három család lakott, a negyedik lakásban pedig a Gábor-Juli stúdió volt. Julcsi általános iskolája és Jutka munkahelye a lakótelepen található Csiki-hegyek Utcai Általános Iskola volt. Etus lakása a Gazdagréttől északra lévő Sasad városrészben, az Ugron Gábor és a Pannonhalmi utca sarkán található, ez volt az a helyszín, ami oldotta a panelrengeteg monotonitását, egyúttal az említett egyetlen más alternatívát szolgálta a sorozaton belül, az öröklődés útján való panel életből való kiválást. Julcsi első középiskolája Angyalföldön a Röppentyű utca 62. szám alatt volt. Második iskolája a lakótelep közvetlen közelében van, az iskola neve a valóságban Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium (1118 Budapest, Rétköz u. 39.). A piac, ahol Józsi dolgozik, és ahová Etus szokott járni, a Budafoki piac volt. Lenke néni lakótelepi közértje (később Plus diszkont) ma is üzemel - mint Spar, mivel a Plust a cég felvásárolta - a Nagyszeben tér 1. alatt. A ruhabolt, amelyben Lillácska dolgozik, a 18-as villamos Krisztina téri megállójánál található. Alma presszója az Alkotás utca - Tartsay Vilmos u. sarkán helyezkedik el. Ez a helyszín az egyetlen –talán a piacot kivéve- nem lakás helyszín, mely kapcsolat a régi városi szövettel, mely nem a szocialista panelépítészet következtében jött létre. Ennek azonban sincs nagy jelentősége, nagy történelmi múltja, nem egy igazi belvárosi tradícionális helyszín. A sorozat tehát nem ad sem új, sem más alternatívát a panellakótelepen élőknek (melyben akkoriban az ország nagy része élt). Ez a szocializmusban nem meglepő, annál inkább az 1990 es évek vége felé, mikor főleg 1994 után az ország irányultsága egyértelműen már a nyugati szemlélet felé hajlik. De nem használja fel, sőtt elzárkózik a történeti épületek helyszínek és lakáslehetőségek elől is. A sorozat az egyértelműen új időket kezdő országban a ‘90-es évek után is inkább fenntartani kívánja a már amúgy is gyenge lábakon álló magyar főként építészeti kultúrát. Talán ez is okozza a sorozat bukását. Sajnos csak igen lassan, de szerencsére megjelenik egy másfajta kultúrális igény. Ezért 1998-ban meg is születik a hazai piacon az új “Szomszédok” a Barátok közt.
3. A 2000-res évek eleje: a Barátok közt 1998-
Még Európában az építészeti, és általánosan maga a kultúra egy egészen más felfogás szerint egyre jobban a high-tech és a technika felé tolódik és a nyugati országok ezt reprezentálják (filmiparban és sorozatokon egyaránt, népnevelő célzattal is bújtatva), addig Magyarországon a még mindig jelentős panelkorszakból való kilábalást keresi a népesség nagy része. Ez a kilábalás a sorozatok szintjén is megjelenik, ugyanakkor az alternatíva bár nem panel, nem mutat újat sőtt. A barátok közt építészeti megjelenése újnak hat a magyar tv-s világban, ugyanakkor mélyebben vizsgálva nem mutat nagyobb előrelépést. Az új filmsorozat szereplői szintén egy házba költöznek, ugyanakkor a kontextus más. Mivel Magyarország gazdasági helyzete javult, de még mindig nem mondható jónak, a sorozat írói egy tradicionális helyszínt választanak, melyben felújítva a kor magyar viszonylataiban nézve modern arculattal kialakítva költöznek be, melynek tradicionális a külső megjelenése. A helyszín a Wekerle telep, a ház egy Kós Károly stílusában épült bérház. A környezet történeti, a ház elhelyezkedése ugyanakkor park közelében áll hasonlóan a parkban álló panelhez. Sok az áthatás és a hasonlóság a Szomszédokkal. Az ottani Etus féle örökölt nagy csalási ház motívuma a kandallós nappali tér, mely ott is megjelent, itt is fellelhető, de már nem öröklődés útján, sikeres munka (kis részben feketemunka és nem teljesen törvényes pénzkereset) útján elért. A helyszínek sora hasonló, van bár (Rózsa kávéház), mely szimbolizálja az átlag magyar bárok állapotát, próbál belsőépítészetileg a film során mindig megújulni az aktuális trendhez, ugyanakkor inkább leképezése annak, nem mer merőben újat felvállalni, közízlést formálni. Nem teremt, inkább bemutat, leképez divatirányzatokat, színeket, hangulatokat. A lakások belső felépítése ugyanezt az elvet követi. A park valós, ezáltal a környezet minősége is, azaz nem mutat előre, nem mutat példát. A Barátok közt építészeti megjelenése, egyetlen vonatkozásában mutat jobb képet mint a Szomszédok, hogy az eddigi városi szövetbe visszanyúl. Több a Budapest látkép a nevezetességek fel-fel villannak. Megvan a történeti továbbélés, ami a szocializmus nagy hátránya volt, ugyanakkor ettől a sorozattól sem kapunk újat, nem a jövőre mutat, inkább a múlt első nagy hibájára a történeti összefüggések, továbbélések fontosságára hívja fel a figyelmet, ad választ.
4. nyári felvillanás: A Szeress most 2003-2005
A szeress most nem lett Magyarország meghatározó sorozata, nem tudott a Barátok közt helyébe lépni, mint annak megújult formája, ugyanakkor építészetileg fontos pont. Érezhetően eljutott a magyar társadalom odáig, hogy a világ kinyílt a magyar szemek előtt. A szocializmusból való kilábalás szinte teljesen megtörtént. Az Európai Unió tagjaként egy teljesen Európai országgá alakult, melynek elkezdtek nagyobb igényei lenni, mindazonáltal a kapitalizmus fellendülésével átrendeződtek az eddigi egysíkú gazdag, szegény, átlagos társadalmi rétegek. A sorozatban megjelenik az újgazdag réteg, mely megengedheti a legmagasabb szintű minőséget is. Rámutat a szocializmus jobb módú rétegeinek elszegényedése, ezen rétegek házainak elértéktelenedésére. Itt jött el az első lehetőség, hogy egy sorozat bemutassa a jövő igényeit is kielégítő nem történeti alapon felépült gazdagabb családi háztípust. Az eredmény meg is születik, de az sajnos silány építészeti minőséget mutat. Bemutatásra kerül a mai kor gazdag típusháza, ami nem előremutató, nem stílusteremtő, hanem sajnos kiábrándító lett, építész szemmel. Az építészeti terekben a megjelennek a legmodernebb technikai újítások, a ház beleillik a modern európai elképzelésekbe, ugyanakkor belső kialakítása gyengére sikerült. A ház inkább giccses és posztmodern, mint előremutató vagy elvárhatóan elegáns. A mára visszacsúszó réteg, azaz szocializmusban jómódú család bárháza, viszont jól mutatja annak hibáit, a Balatoni nyaralók állapotát, és visszaesését, az ottani nyaralók elhanyagoltságát. A sorozat jól példázza, hogy eljutott a magyar társadalom egy fejlődő gazdasági szintre, de kulturálisan hihetetlenül elmaradott. Az építészet és a művészet nem haladó. A jobb módú fiatalabb korosztály által lakott új építésű társasház minősége sem előremutató a sorozatban, nem példaértékű, inkább az akkori helyzetet reprezentálja, mely ma is uralja ezen lakástípust. Elmondható tehát, hogy ez a sorozat sem mert felvállalni újítást, társadalmi kulturális előrelépést demonstrál, de gyenge építészeti és vizuális szinten, és ennek van a magyar társadalom számára a legnagyobb vesztesége. Az általános igényesség és szépérzet, magas szintű vizuális kultúra sorozatbeli hiánya kihat a társadalom egyes rétegeire is.
5. A legújabb: Jóban rosszban 2005-
A több mint 10 éve szinte változatlanul futó Barátok közt érdemben nem volt képes megújúlni az évek folyamán sem történetben, sem építészetileg. A hazai sorozatpiacon megjelent az újabb kihívó sorozat, mely a nagy sikerű európai trendeket követve, egy korház sorozat lett. A helyszín egy Buda környéki kis falu kastélya. Nagykovácsiban lévő nagyobb zöldterületen álló épület, mely a korház. A belső helyszínek színvilága anyagai a mai trendeket követi, mintázza. Lakás belsőépítészetében megjelenésben felvonultat modern villabelsőt, kis bérlakást, szegényebb gangos szoba-konyhás lakást, és közepesen nagyobb méretű jobb módú polgárlakást. Ez a sorozat mutatja be talán legjobban és legszínesebben a magyar lakáshelyzet lehetőségeit és problémáit. A sorozatban fellelhető villaépület külső megjelenése határozottan igényes és kulturáltabb, mint a Szeress most villájáé, ugyanakkor belsőépítészete minimalista (próbálkozás). Erős színeket használó, egyszerűen berendezett egybenyíló nagy tereivel közelebb áll az európai magasabb színvonalhoz, ugyanakkor inkább a 2010 előtti trendeket követi, nagyobb egyediséget, extra magas színvonalat nem vállal fel. Egészen eddig (2010) kellett sorozat szinten is várni még az ódon hangulatot árasztó belső kialakítás mellett az új modernebb finomabb formákat is felvonultató lakásbelső, és külsőhöz eljut a magyar sorozatipar. Nem jelenik meg a várossal való intenzív együttélés, kisebb falu a helyszín, ugyanakkor a kapcsolatok az összefüggések nem átláthatóak, felszínesek.
6. Tanulság, végkifejlet
Általánosan elmondható, hogy mivel a legtöbb új sorozat műtermet használ, a természetes fény, a fénnyel való játék azok fontossága, az intenzív ház és kertkapcsolat bemutatására nincs lehetőség, vagy ennek az igénye nem merül fel egyik sorozat kapcsán sem. A barátok közt lekövezett zárt udvara nem nevezhető igazi kertkapcsolatnak, természettel való együttélésnek. Markánsan válik tehát minden sorozatban el a kül- és bel-tér. Nincsenek valóban építészetileg is értékes és izgalmas köztes terek, nagy vagy kisebb építészeti bravúrok és húzások a sorozatokban megjelenő épületeknél, ebből kifolyólag igény sem keletkezik ezekre az emberekben, az otthoni mindennapjaikban nem vetődnek fel ilyen igények, csak ezt alapul véve. Egyik sorozatban sem jelennek meg igazán igényes közterületek, viszonyítási alapul szolgáló jól kialakított városi környezet. A szomszédok után nem jelentek meg meghatározó közfunkciók, azok példamutató, vagy jól kialakított helyszíneik. Óvodák iskolák polgármesteri hivatalok. A szocializmus idején „bújtatott” nevelő célzat túlzott alkalmazása a sorozatba való beleillesztése után a következő meghatározó sorozatoknál megfigyelhető, hogy teljesen elhagyják a bújtatott nevelési célzást, az igényesebb társadalom kialakítására való nevelő ismeretterjesztő lehetőséget. Trendeket, sokszor színeket és divatot már fel-fel mutatnak, ugyanakkor építészeti értelemben nagyon felületesek ezen sorozatok.
Elmondható tehát, hogy az építészeti, de egyáltalán a vizuális kultúra hiánya a magyar filmipar, és most kifejtve főként magyar szappanopera készítésében is rejlik. Az emberek a mindennapi média egyik legfőbb felületén az elmúlt húsz év során, szinte el voltak zárva az európai és magyar kortárs építészettől. Sem az építészeti szakma sem a filmipar, és nem meglepő módon főként maguk a nézők sem vették észre, vagy ez ellen nem akar vagy tud tenni egyik fél sem, hogy teljes több tíz éves a lemaradás ezen a téren is. Az emberek szépérzetének eltolódásáért ezen sorozatok főként a Szeress most-típusúak nagyban felelősek. Az építészeti vizuális kultúra magas szintjét a mindennapi életben, a mindennapi médiafelületeken, ezáltal a mindennapi sokak által nézett sorozatok szintjén is el kell érni, és el kell várni.
Felhasznált irodalom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szomsz%C3%A9dok / forgatási helyszínek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése