Építésznek lenni a 21. században nem más, mint az informatikát vegyíteni a művészetekkel. Megtanulni a digitális grafikai segédeszközök alkalmazását és kombinálni a kreativitással, egy kis kézügyességgel. Illik legalább annyira érteni a számítástechnikához, mint a tervezéshez és fordítva. Jártasnak lenni a szakirodalomban, ismerni a kortárs alkotásokat, és a billentyűzetet és egeret olyan magabiztossággal használni, mint a ceruzát és vonalzót. Mindig is nagyok voltak az építészekkel szemben támasztott elvárások és amikor a virtuális valóság átveszi az uralmat a nyomdaipari cégek termékei felett akkor sem változik a helyzet, csak kicsit átalakul.
1. Építészet és (digitális)média eszközei
„Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása; egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina.” (Wikipédia)
És ha megnézzük a média szó jelentését: tömegtájékoztatás, sajtó, hírszóró közeg, hírközlés, tömegközlési és tájékoztatási eszközök összessége, és megpróbáljuk erre a témára ráhúzni az építészetet, megállapíthatjuk, hogy a legszűkebb értelemben kezelve, két dolog lakozik ezek a fogalmak kapcsolatában.
Hogy ha az alapoknál kezdjük, és nagyon elvonatkoztatunk mindenféle sallangoktól, azt mondhatjuk, hogy: volt a ceruza, mint a létrehozó egység, és volt a papír, mint a közvetítő közeg. A mai napig ez az alap eszköztára az építészmérnököknek a tervezéseik illetve a prezentációik kivitelezése során. Hogy ha nagyon leegyszerűsítve tekintjük az alkotás egyes folyamatait, akkor skiccelgetünk, rajzolgatunk, folyamatosan jönnek az ötletek, amiket papírra vetünk, majd bemutatjuk ezeket a megrendelőnek, majd ha valami kérdéseket vet fel vagy nem érthető, tovább rajzolunk, és minduntalan rajz formájában próbáljuk közölni a mondanivalónkat. Igaz hogy a gondolataink sokkal gyorsabban száguldanak, minthogy felálljon a számítógépünkön az operációs rendszer a mai modern technológiának köszönhetően szinte alapkövetelmény a digitális megjelenítés. Ezek a modern „létrehozó egységek” azok a rajzprogramok, amiket az építészek nap, mint nap használnak és alkalmaznak. A közvetítő közeg, pedig a könyveken és szaklapokon kívül maga az internet a sok szemetével és fals információival. Mégis talán ez a legpopulárisabb és legelérhetőbb „eszköz”, amit használunk a mindennapjainkba.
2. Rajzprogramok
A legjobb rajzprogramot nagyon nehéz meghatározni, mert több szempontot is figyelembe kell venni a választás során (bonyolultság, kezelhetőség, gyorsaság, alkalmazási terület stb.), de egy biztos, mint nagyon sok területen itt is különbséget kell tenni tervezőprogramok, rajzprogramok és látványtervező programok között. Vegyük először a tervezőprogramokat, mint az alkotásban részvevő elsődleges digitális segédeszközöket.
2.1 Tervezőprogramok
Mint a nevük is mutatja a tervezésnél van fontos szerepük, amikor az első gondolatok kerülnek megvalósításra. Az építészet is egy olyan tudomány, ahol a precíség és pontosság alapvető elvárás. Bár a fő mértékegység inkább a centiméter, mintsem a milliméter (gépészet) ez a lényegen nem változtat. Az összemetsződések, rétegi különbségek, mind-mind meghatározó tényezők és bár azt mondják, hogy a papír nagyon sok mindent elbír és a helyszínen még bőven van mit kikorrigálni, a rajzasztalon ez egyfajta magabiztosságot ad és megbízhatóságot biztosít. Ennek eredményekét a tervezőprogramoknak is ez a legfontosabb tulajdonságuk: a pontosság. „A vonal ponttól pontig tart és nem tovább” (Czeglédi Ottó). Ennek elérése érdekében dolgoznak nap mint nap a fejlesztők, hogy a legtökéletesebb és legjobban kezelhető szoftvert állítsák elő számunkra. Sorra jelennek meg a legkülönfélébb nevű és bonyolultságú programok, majd követik őket a szériaszámok, javítások és frissítések. A jobb megismerés érdekében fussuk át gyorsan a legközismertebb programok tulajdonságait.
ArchiCAD
Most Magyarországon a leginkább alkalmazott magyar fejlesztésű tervezőprogram. Építészek tervezik építészeknek. Így az alkalmazhatóság és elvárások könnyebben megvalósításra kerülnek. Viszonylag az alapokba gyorsan beletanul az ember, egyszerű és látványos háromdimenziós képeket lehet vele létrehozni, majd a tervezés végén egyszerűen lehet a dokumentációhoz szükséges adatokat kinyerni a virtuális modellből.
Auto CAD Architecture
Körülbelül hasonló adottságokkal rendelkezik az AutoCAD Architecture program is ami Európa szerte elterjedt CAD programok direkt építészeknek szánt „segédeszköze”. Bár azt mondják hogy pontosság és precizitás szempontjából jobb mint az előző, laikusok számára a különbség a két végeredmény között megkülönböztethetetlen.
AutoCAD
Tipikusan az a program, ahol a CAD programok kamatoztatni tudják a precizitásukat és ebben rejlő lehetőségeket. Elsősorban gépészek számára nyújt lehetőséget a milliméter pontosságú tervezésben. Építészek csak a fontosabb részletek kidolgozásánál veszik hasznát és leginkább csak ekkor alkalmazzák.
Egy dolog azonban a műszaki rajzok elkészítése és azok dokumentálása. A mai világban, amikor már viszonylag gyorsan összeállítható egy terv háromdimenziós képe, esetleg egy videó készítése, amint körbenézünk a megépíteni gondolt házunkban, ez már szinte elvárás is. A megrendelő, főleg ha szakmához nem értő személy, csak a látványtervi részeket tudja értékelni, megérteni és ezek alapján tud megfelelő döntést hozni.
2.2 Látványtervező programok
3D Studio Max
Egy nagyon igényes program. Gyönyörű képi eszközöket lehet vele létrehozni, mint 2 mint 3 dimenzióban. Valós környezetbe lehet belehelyezni az épületünket és foto szintű képeket lehet vele létrehozni. Alkalmazása kissé bonyolult. Több gyakorlást és foglalkozást kíván, mint általában egy tervezőprogram, köszönhetően a milliónyi effekt beállításnak is, ami persze a végeredmény szükséges feltétele.
Artlantis
Főként nagyobb kaliberű látványtervekhez ideális (lakótelep, városrész, városrendezés) de persze belsőépítészeti előképek készítésére is tökéletes. A kezelhetősége egyszerűbb az előzőénél ezért talán populárisabb is. Könnyebb és gyorsabb megtanulni a kezelőfelület rendes használatát.
SketchUp
Egy igazi Google fejlesztés. Nagyon egyszerű, nagyon könnyű kezelni, és nagyon gyorsan lehet vele látványos dolgokat eszközölni. Arra épít hogy a síkokból hogyan lehet újabb síkokat, tömegeket kihúzni vagy éppen betolni. Egy kis árnyékkal pedig meglepően szép dolgokat lehet létrehozni vele. Igaz a végeredmény minőségét tekintve messze elmarad az előzőektől, de ötletelés szintjén nagyon hasznos program.
A látványtervezés is az a terület, ahol szinte végtelenül sok grafikai eszközzel találkozhatunk. Kezdve a képkészítő programoktól egészen az animáció készítő programokig. És ahogy a specifikáció jellemző a 21. századra itt is minden szoftvernek megvan a saját szakterülete, amiben a legjobbat tudja nyújtani:
Cinema 4D 3D modellező, festő, animáló
Softimage 3D karakter animáció és a vizuális effektek alkalmazása
Lightwave 3D számítógép által generált animáció, videó és film különleges hatások
Rhinoceros 3D és Maya NURBS (organikus) modellezés
Igencsak manipulatív eszközként lehet kezelni a jól elkészített látványterveket esetleg látvány-videókat. Ha igazán profi szinten akarjuk űzni a 3D-s látványtervek készítését, igen komoly időt kell ráfordítanunk függően a megrajzolás bonyolultságától, részletességétől, illetve a megfelelő háttérrendszer (hardver) gyorsaságától. Egy-egy ilyen látványtervező program megtanulása sokszor több évnyi gyakorlásba telik. Lassan külön szakterületté növi ki magát, ezért manapság ezeknek a képi eszközöknek a megszerkesztését külön látványtervező szakemberre bízzák.
Viszont, amikor már készen vannak a műszaki tervek és elkészültek a látványtervek, akkor kerülnek elő a rajzprogramok, amik biztosítják, hogy a prezentálandó tervek azonos küllemet kapjanak. Meglegyen az egység, az azonosság, és a tervlapok is szépen meg legyenek szerkesztve. Lehet velük színezni, festeni, képbe illeszteni és szinte mindent, ami a tökéletes képi megjelenést segíti.
2.3 Rajzprogramok
Adobe Photoshop
Az egyik legismertebb képszerkesztő és képmanipulátor. Főként a fotózásnál és reklámiparban alkalmazzák előszeretettel, de mivel alkalmazása könnyű és gyors, építészek körében is igen közkedvelt szoftver. A végleges tervek feltuningolásához tökéletes segédeszköz.
Adobe Illustrator
Az Adobe család egy olyan képszerkesztője, amelyik a vektorgrafikus rajzolást részesíti előnybe. Vele a rajzolás is inkább műszaki gondolkodást kíván mintsem művészit. ű Könnyen és gyorsan lehet saját ecseteket létrehozni, egyedi vonalakat szerkeszteni és azokat utána alkalmazni, illetve perspektivikus képeket rajzolni.
Corel Draw
Ennek a vektorgrafikus szoftvernek leginkább már csak a szerkesztésben van jelentősége, a képrajzolás terén nem igazán jeleskedik. Kész „termékekből”, képekből viszonylag könnyen lehet összevagdosni a kívánt végeredményt. Inkább „plakátkészítő” mint a szó szoros értelemben vett rajzoló program, bár itt is állnak a rendelkezésünkre alapvető segédeszközök.
Paint
Szinte mindenki által ismert Windows alapú rajzprogram. Igen kezdetleges és nem ad sok lehetőséget a képszerkesztés terén. Alapgondolatok lefektetésére alkalmas, bár alkalmazása nem jellemző.
2.4 A kapcsolat biztosítása
Ezer és még egy program van a piacon, amiket módunkba áll alkalmazni és egy kifogástalan, végleges tervhez szükséges is legalább 2-3 program legalább felhasználói szintű használata. Azonban semmit sem ér az egész, ha a programok között nincs „értelmi” kapcsolat. Ezek pedig nem mások mint a mentett file-ok kiterjesztései. Általában minden programnak megvan a saját alapértelmezett kiterjesztése (.psd, .cdr, .pln, .dwg, .dfx, .png stb.), de ezek csak nagyon ritkán nyithatók meg és kezelhetők más programokkal. A legközkedveltebb kiterjesztések a JPG és PDF. A JPG minőségileg nem a legtökéletesebb képhordozó, de könnyen kezelhető és általában kis mérete miatt szeretik. A PDF egy vektorgrafikus kiterjesztés. Nagyon fontos jellemzője, hogy például nyomtatásnál nem veszít a minőségéből, a vonalak nem lesznek pixelesek, illetve digitális használatakor a nagyítás nem okoz képi torzulást, így szép és áttekinthető képeket eredményez. Ezek apró, de nem jelentéktelen dolgok a tökéletes végleges eredményhez.
3. A közvetítő közeg
Általában jellemző az építészekre, hogy ugyanúgy, ahogy ők kommunikálnak, tehát rajzokban és képekben, nagyjából ők is elsődlegesen csak a vizuális megismerésre koncentrálnak. Ugyan mindig van kísérő szöveg a megjelent publikációknál, de azok főként csak akkor vannak elolvasva, ha egy terv már elnyerte a tetszését például a küllemével, illetve valamilyen módon felhívta magára a figyelmet (tervező, egyedi szerkezeti megoldás, stb.). abban a tekintetben, hogy milyen módon vannak ezek a tervek közzétéve, nagy általánosságban két dolgot említhetünk meg érdemben: a szaklapokat és magát az internetet.
3.1 Szaklapok
Egy nagyon meghatározott közeget céloznak meg a tartalmukkal. Ritka az, ha nem szakbeli járatja ezeket a folyóiratokat, de ez valahol természetes is. A cél a látókör szélesítése, ismeretek szerzése a kortárs alkotóművészekről, szerkezetekről, lehetőségekről, és nem utolsósorban arról, hogy egyes országoknak mi a felfogás egyes építészeti alkotásokról és azokat mekkora szabadsággal ruházza fel az adott állam. Ezen apróságokból sok minden kiderül az helyiek mentalitásáról és kultúrájukról, illetve a kultúrához, művészetekhez való viszonyukról. A megjelenés minősége itt is nagyon fontos szempont. Az alap koncepció szinte mindegyik lapnál ugyanaz: rövid hírösszefoglaló, szép, minőséges lapokra nyomtatott, szinte megelevenülő fotókkal (kevés konkrét szerkezeti megoldás, inkább csak alaprajzok bemutatása), sok-sok képpel és kevés szöveggel, a végén, pedig egy „reklámtömb” a legkorszerűbb technológiai újításokkal. Általában 2 havonta megjelenő számokkal jelennek meg az újságárusoknál és mostanság már nagyon sokféle újságból választhatunk. Ha csak a legismertebb hazai példákat vesszük: Oktogon, Alaprajz, Metszet, Átrium, Szép házak. De ebben a témakörben is az internet az, ami meghatározza a híráradat jelentős mennyiségét.
Manapság már mindennek és mindenkinek van weboldala. Ez mára már szinte elvárássá nőtte ki magát. Aki valamilyen formában nem tudat magáról a virtuális világhálón az örökre elásta magát a nagy semmiben és senki nem fog tudni róla. Nem utolsó sorban az internet a leggazdaságosabb olyan eszköz, ami mostanra mondhatni mindenki számára elérhető és leggyorsabban tudja közvetíteni az információt az emberek felé. Ebben az esetben is különbséget kell tenni az internetes sajtó és az interneten közzétett irott újságok archívumai között, ami teljes egészében megegyezik az újság digitális változatával, csak megfosztva az olvasót az újságolvasás kultuszától.
3.2 Internetes sajtó
Itt a szerkesztés és megjelenés egy időben történik. Nincsenek határok, korlátok, nincsenek dátumhoz kötött kiadások. Ez maga az internet szabadsága. Bárki szerkesztheti és nem csak szöveges, illetve képi elemekre tud hagyatkozni. Akár videó, hang és egyéb multimédiás eszközöket is bevethet a jobb megismerés érdekében. Egyre nagyobb teret hódít el a papírra nyomtatott változatától, aminek a fennmaradása mai szemmel nézve kétséges. Egyetértek abban, hogy nem szabad túl nagy bizalmat fektetni az online „folyóiratok” hitelességébe, viszont ha ezt az építészet szemszögéből nézzük, úgy hogy a vizuális élmény megteremtése az elsődleges szempont, akkor ebben az esetben a valódiságtól sokszor el is tekinthetünk. Egy kép lehet az eredeti vagy sem, lehet manipulálva vagy egyes részei letakarva, kitörölve, ha valaki számára biztosítanak egyfajta belső örömöt, elindítanak egy gondolatmenetet, akkor már volt hasznuk. A legismertebb csak online megjelenő újságok: epiteszforum.hu, hg.hu, lakaskultura.hu, archdaily.com, archinect.com, designboom.com és még millió másik.
Összefoglalás
Ha jobban belegondolunk a technikai fejlődés miattunk van, a saját kényelmünk biztosítása érdekében, igazából szeretjük és akarjuk is valamilyen szinten mindannyian. Az „alkotások” digitalizálása, pedig a vizuális élményeink tökéletesítése, egy magasabb szintre helyezése érdekében születnek és nem csak technológiai újítást jelentenek hanem a szakma fejlődését is. A 21. században építésznek lenni nem csak a fizikailag megvalósuló művészetet jelenti, mint például a papíron való rajzolás, festés, vagy modellezés, mint a „végtermékek” bemutatásának eszközei. A szakma megkívánja, hogy minimum felhasználói szinten kezeljük a programokat a tervezéseink során. A szoftverek lehetőséget nyújtanak nekünk, azonban az elvárások szinte köteleznek arra bennünket, hogy használjuk is azokat. Informatikus-művészként fejezzük az egyetemet. Innen már csak egy lépés az, hogy a web böngészés az életünk napi rutinjává váljon. De vajon kényszerből vagy csak a magunkkal szemben felállított követelmények miatt hajszoljuk magunkat bele ebbe a digitális őrületbe? Szerintem az utóbbi. Mert egyre jobbak akarunk lenni. Csak miután belekóstol az ember, akkor szembesül vele, hogy az e fajta fejlődésnek, mint a szoftverek megtanulása sosem lesz vége.
Felhasznált szakirodalom
Wikipédia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Épíszet
Czeglédi Ottó – saját szavajárása egy konzultációs alkalom során
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése