Kiinduló pontban érdeklődésem tárgyát a valós és a számitógéppel generált épitészeti környezetek filmművészeti elemeire gyakorolt hatása képezi. Ezek elönyei és hátrányai érdekelnek, valamint, hogy a kettő együttes alkalmazásáböl keletkezhet-e valós értékű mű. A számitógépes látványvilág a valós látványvilág és az épitészeti látványvilág sajátosságaiból következtetek.Mindenekelött a filmek épitészeti elemeinek hatását vizsgálom. Három film szolgál segitségemül, hogy jelenlegi elképzelésemet alátámasszam, illetőleg cáfoljam. Ezekből kettőt elemzek, és leirom a terek, épitészeti környezet hatását. Belemegyek a hangulati és konkrét hatásokba, valamint a dramaturgiai elemek és az épitett környezet kapcsolatába. Ezek után térek rá, a számitogép és valós elemek elönyeire és hátrányaira.Megvizsgálom, hogy mekkor az az épitészeti közeg, amekkorában érdemes, vagy nem érdemes számitogépes eszközöket, tárgyakat, elmeket alkalmazni.
1. Főcím
Kiválasztottam két, első látásra és story-uk alapján is egymáshoz nagyban hasonló sci-fi filmet, melyekben az épitészet nem csupán hangulati alátámasztásul szolgál, hanem fontos szerepet kap a film dramaturgiájának alakulásában is. Ezek, jelen ponton belüli bemutatása, szempontjaim szerinti értékelése és elemzése alapján a 2. Főcim keretén belül összehasonlitó elemzést készitek.
1.1 Aeon Flux
A story tömör ismertetése:
400 évvel a jövőben járunk, amikor is egy gyilkos virus elpusztitja a Föld lakosságának 99% -át. Csupán egy fallal körülzárt, védett városállam, Bregna élte túl az emberiségre sújtó armageddont. Bregna- ban látszólag tökéletes az élet, az emberek harmóniában élnek egymással, egy tudósokból állü kongresszus irányitása alatt. A valóság azonban egészen más képet mutat. A városállam életét általános riadalom és belső villongások jellemzik. Aeon Flux, a ’Monican’ nevű földelatti titkos mozgalom vezető ügynöke, amelyet a The Handler irányit. Amikor Aeon azt a feladatot kapja, hogy a készülő forradalom érdekében ölje meg az egyik kormányzati képviselőt, egy titokzatos világba nyer bepillantást...
Film adatok:
• Gyártási év: 2005
• Gyártó ország: USA
• Rendező: Karyn Kusama
• Szereplők: Charlize Theron, Csókás Márton, Jonny Lee Miller, Sophie Okonedo, Frances McDormand
• Film ötletének gyökerei: Peter Chung animációs MTV- sorozata alapján
1.1.1 Az épitészeti környezetének bemutatása; elemek, épületek ismertetése
A film teljes egészében létező, nem pedig számitogéppel generált terekben játszódik. A rendező gondosan összegyűjtötte a témához illő környezeti és fomai megjelenésű épületeket, amik ráadásul kimagasló épitészeti műremekek.
Bauhaus múzeum Berlinben, BUGA Park Potsdamban, Világ Kultúrájának Háza Berlinben, Krematórium Baumshulenweg Berlinben, Anatomiai intézet Langhansbauben, Maxikói nagykövetség Berlin, Sanssousi kastély és park Potsdamban, Állatotthon Berlin, berlini Velodrom és Max-Schmeling csarnok, vizművek Friedrichshagen, Berlin-Adlershof szélcsatorna.
1.1.2 Az épitészeti környezet hatása a cselekményre
Folyamatos kommunikációban állnak egymással az események és a terek. Nem konkrét értelemben véve, csupán hangulati aspektusokat tekintve, a nyitott terek jelentik a társadalom terét, ezáltal sokkal nyugodtabbak, akciómentes jelenetek zajlanak bennük. A zárt tereket a rendezö ezek alá rendeli és ezekben többnyire egyetlen szereplő az, aki dominál, illetöleg ez az alvilág tere is, ahol a gonoszok élik életüket. A film folyamán többször megfigyelhetö az is, hogy a félig nyitott terek azok, amelyekben a bonyodalmak történnek és akció folyik. A rendezö folyamatosan érzékelteti és alátámasztja a terekkel, térkapcsolatokkal az éppen zajló dramaturgiát. Konkrét példát véve: Aeon tárgyal egy szellemi vezető nővel, az Anatomiai intézetben. Kicsi zárt tér, ahol a vezető fent áll és Aeon a szinpadi, bemutató részen áll, ezzel is érzékelhetővé válik az alá fölé rendeltségi viszony, és a zárt tér a privát és közvetlen érintkezés tereként van jelen. Másik példa a levegőben úszó léghajó, mely az összes addigi ember , és a jelenlegi embercsoport korábbi életeinek DNS-ét szállitja a város felett és igy a fennmaradás kulcsa is egyben.. Ez egy teljesen naturalistán ábrázolt organikus forma, mint akár egy tüdű, ami ábrázolja, hogy az embercsoportnak egyetlen utolsó levegővétele ez a tér. Dramaturgiai elem, hogy ez a hajó lezuhan és a városfalon ütve lyukat, új utat mutat, megnyitja a teret egy új, másfajta élet felé.
Konkrét értelemben véve az egyes terek csapdába ejtik, illetőleg megmentik az ott tartozkodót. Labiruntusszerűen ábrázolt szellőzőcsatorna rendszer, mesterséges tó, pergolázott terek, átriumos ház, léghajó, dimenziókapus szoba. Tehát, az egyes terek, térrendszerek szerepe is igen nagy a szereplők mozgását illetően, és nem csupán az épitészeti környezet, hangulati látványbeli hatása kimagasló. A film szinte ősszes jelenete új helyszinen játszódik, mintha egy épitészeti újságot lapozgatnánk. Valamint fontos szerepet kap a táj és kert tervezés is. Kijelenthetem, hogy a film ezen része is pontosan átgondolt.
Részletesebben boncolva az épitészeti hatást, kitérve az alkalmazott anyagokra, szinárnalatokra és elsösorban a fény szerepére, mely talán a legmeghatározobb: Anyagok tekitetében a film hi-tech megoldásihoz hűen, teljesen kimért. Csupán beton, fém és pár agressziv szinű textilen kivül nem kinál sokkal többet. Ezek homogén felületek, letiszult egyszerű terek, és csupán egy épitész számára jelentenek értéket. Amelie csodálatos élete c. filmben például sokkal gazdagabb megoldások vannak, amik jobban lekötik az ember figyelmét. Fontos megjegyezni, hogy az Aeon Flux c. filmben ugyan csak csekély vizuális ingerrel számolhatunk, azonban igy a hanghatások kerülnek előtérbe, melyeket helyesen megválasztva pótolhatjuk az élményt. (Hozzáteszem az élmények és az esemény gazdagságot is túlzásba lehet vinni, lsd.: Becstelen Brigantik – Inglorius Bastards.)
Részeletkbe nem kivánok belemenni és konkrét példákat sem hoznék a filmböl. Fő szempontom ugyanis, a valós és nem valós környezet közötti különbség.
1.2 Ultraviolet
A story tömör ismertetése:
Futurisztikus akciófilm, melyben szörnyű háború dúl a kormány és a mutánsok között , akik egy járvány következtében szuperképességekre tettek szert. Annak érdekében, hogy a főszereplő nő ’Violet’, aki maga is mutáns megvédjen egy halálra itélt fiút egymaga száll szembe a túlerőben lévő kormánykatonákkal.
Film adatok:
• Gyártási év: 2006
• Gyártó ország: USA
• Rendező: Kurt Wimmer
• Szereplők: Milla Jojovich, Cameron Bright, Nick Chinlund, Sebastien Andrieu, Ida Martin
• Film ötletének gyökerei: Marvell képregény
1.2.1 Az épitészeti környezetének bemutatása; elemek, épületek ismertetése
A film majdnem teljes idötartama alatt számitogéppel készitett városképet és környezetet láthatunk.
Egyedüli valós helyszin, amit azonban szintén átalakitottak, a shanghai központi kikötőtorony.
1.2.2 Az épitészeti környezet hatása a cselekményre
Hasonlóan az előző filmnél, itt is szerepet kap az épitészeti környezeten túl a térbeliség is, amit egy filmes trükkel – egy gravitációra hatással lévő övvel még meg is csavarnak. Azonban ez itt kevésbé átgondolt, a terek többsége ugyan olyan, mindössze szinükben térnek el egymástól. Csupán három kivételes térszemlélet van a filmben. Az első, amikor Violet bemegy a központi épületbe, hogy megszerezze a fiút, ami mellesleg egy térzsugorito szerkezettel ellátott táskában van. Ezek a terek egyre szűkülő terek, majd szobák, amiken a nőnek túl kell jutnia. Dramaturgiai alátámasztás is ez, mivel a nőnek mutáns létére nem lehet gyereke, de a táska amiért megy egy fiú, igy a rendező gyakorlatilag azt vetiti a nézőbe ,hogy Violet küzdelmes, agressziv és haragos módon egyidejűleg saját gyökeeihez, emlékeihez is visszakerül.A második téri elem, amikor szembeszáll a főnökkel és katonáival, ennél a jelenetnél csupán a főnök és az épület között van párhuzam – üveg felhőkarcoló, illetőleg a harmadik eset, amikor happy end-nél felülnézetben látjuk a legyőzött rendszer épületeit, itt a sárga napfény ami dominál. Tehát ennél a filmnél csupán a terek mérete, és burkolataik szine az amivel a rendező játszik. Szinek szerepe elsősorban figyelem felkeltő, nem pedig informaitv. Vérvörös, Ultraviola, Sárga, Zöld, mind agressziv rikitó kivitelben, ez homogén fekete vagy fehér alapon, ez rendkivül elegáns és profi külsőt kölcsönöz az épületnek, azonban csupán vizuálisan köti le a nézőt, ami nem elegendő. Tulajdonképpen a film tekinthető, egy számitogépes játék (pl DOOM) háromdimenziós felvételének is. Sem épitészeti élményt nem nyújt, sem pedig nem válik az épületektől izgalmasabbá a cselekmény. teljesen egyszerű felépités. Kizárólag elnagyolt belsőépitészeti elemek sorozatáról beszélhetünk. Növények a filmbben alig vannak jelen, a természeti környezetnek gyakorlatilag teljes a hiánya. Az effektek azok amikkel a rendező probálja elérni a megfelelö hatást, azonban ez zsákutca.
2. Aeon Flux és Ultraviolet c. filmek összehasonlitó elemzése
A két film story-ukat, szerepkörüket tekintve szinte semmiben nem különbözik egymástól, csupán a környezet az ami eltér, ezért is találtam jónak ezt a párositást. A személyes élményből egyből mérhető ugyanis, hogy az épitészeti környezetnek milyen hatása van. Ha a néző lát különbséget a két film között, az gyakorlatilag az épitészeti környezetre való fogékonyságát tükrözi és lényegtele, hogy teccett-e neki, vagy sem amit látott. A story mindkét film esetében közepesen alacsonynak mondható.
Bútorok: Aeon flux –nál gondosan kidolgozott, tervezett valóságos elemekről lévén szó, teljesen beleillenek az amugy reprezentativnak számitó terekbe. Természetesen ezek is minimal kivitelben, csupán funkcionális megoldásokra támaszkodva jelennek meg. Egy akciójelenetben konkrétan egy bútor az amit eszköznek - fegyvernek használ a főszereplő. Szerepet kapnak függönyök is, törött üvegdarabok is.
Ultraviolet-nél teljesen leredukálódik a dolog. Csupán egyetlen ellenőrző berendezésekkel ellátott bogárszerű fotel az, ami kapcsolatba kerül a főszereplővel.
Ebbe a csoportba tartoznak a belsőépitészeti elmek is, és belső tereknél a kilátás – a háttér is
Tárgyak: Aeon flux – nál kiemelődik egy üvegkanna, néhány ruhadarab és páncél, valamint egyedi számitogépes technikával megoldott elemek. Kiemelném a kannát, mivel a rendező egy jelenetnél tejesen arra fokuszál. Formabontó eszközröl lévén szó, erősiti bennünk a sci-fi hangulatát, és az idöbeliséget, hogy ez nem a jelen megszokott életmód.
Ultraviolet-nél egy motor jármű, egy inekcióstű, két kard és egy táska kap fontosabb szerepet. Egyetlen helyzet van a filmben amikor Violet használja a környezetében lévő tárgyat, egy gépkarabélyt. Ezek az eszközök azonban inkább a multbéli dolgokok átiratai, minthogy újnak és érdekesnek hassanak.
Tárgyak esetében a számitógépes megoldások kedvezőbb és szélesebb skálát nyújtanak a rendezőnek, hiszen ilyen dimenzióban varázslatossá tehetők a tárgyak, mig épület szinten, sokkal lekorlátoltabb ismeretmennyiség révén azok inkább elidegenednek, értehetlenné válnak, az ujitásoktol.
Város: Mindkét esetben bemutatásra kerül, azonban kizárólag az Ultravioletnél van fontos szerepe. Hiszen amikor a nő egy motoron menekül és bekapcsolja a gravitációs manipuláló övét, képes lesz merölegesen a talajra is közlekedni és leszedni egy helikoptert a levegőből. Ez azonban csak egy trükk, ahogy azis, hogy egy épület egyik közbenső szintjén landolva átszakit két fehér válaszfalat melyek mögött perspektivában láthato módon van egy ságra tartófal, ami csupán az áttörés után látszik, igy az áttörések jobban kiemelődnek.. A számitógépes illetőleg valós városok közötti különbség elhanyagolható, pörgős jeleneteknél.
Kamera: Fontos aspektusa a filmnek a kamera látószög, kamera mozgás lehetöségei, komponálási variációk lehetöségeinek mennyisége. Ez a két film összehasonlitásában talán a leglényegesebb pont. Ugyanis, az Aeon Flux (ejtsd: éon flú)– nál teljesen szabad kezet kaphat az operatőr, akkor is eredményes lesz a forgatás, mig az Ultravioletnél a munkát nagyban megneheziti, hogy a szereplőt és a teret nem látjuk egybe azonnal, csupán csak utómunka hatására. Ebből kifolyólag a kameramozgás első esetben sokkal szabadabb és dinamikusabban változó lehet, amellet, hogy az nem válik zavaróvá, sőt jót tesz a jelenetnek, mig másik esetben, a silányabb filmnél ez a mozgás, töredezetté és indokolatlanul zavarossá válhat, ugyanis mozgásokat egy valóságos kamera sokkal inkább vissza tud adni, mig egy számitogépes kamera ehhez kevés, illetőleg külön eljárás kell hozzá.Az Ultraviolet mellet szól azonban, hogy mig a valós felvétel korlátaira érvényesek a fizika törvényei, a számitogépesre nem, igy extrémebb képekhez juthatunk. Ezek sokesetben értelmezhetetlenné válhatnak.
Összefoglalás
Felhoznám a harmadik filmet, amiről beszélni szeretnék, és ami segitségével megmagyaráznám, hogy milyen következtetéseket vontam le a korábbi két filmem elezésénél. Bibliotheque Pascal (2009). Ez egy magyar rendező által készitett remekmű, mellesleg a felesége játsza a főszerepet. A filmben remekül ötvöződnek a számitogépes elemek, a valós megoldásokkal, az egyik jelenetben a szoba változik át, mennyegzői oltárrá, egy másik szinben a kislány álmai lesznek láthatóak – zenekar. Révén újabb műről van szó, mint a korábbi két kevésbé felemelő próbálkozás, a rendező sokkal inkább tudta, mi az amit használhat és mi az amit nem. Tehát kimerem állitani, hogy ebben az évben ez az a próbálkozás, ami leginkább ötvözni tudta a két technológiát. A péládat végignézve és a folyamatból erőremutató következtetéseket levonva, úgy vélem nagyjából még 3-5 év mire ez a két műfaj annyira összeérik, hogy lehetőséget ad művészfilmekben a rendszeres használatra, azok költségvetésének csökkentésére, és igy a köztudatban nagyobb szerepet kaphat a kultúra amellett, hogy egy film végig ingerdús maradjon. Háromdimenziós művészfilm készitése. Lehetőséget teremtve művész minőségű sci-fi filmek gyártására.
Dolgozatom konklúziója tehát az, hogy a számitógépes és valós épitett környezet, épitészet még nem, de hamarosan tud olyan szinten együttműködni, hogy az épitészeti élményt ( valós épületek 3D-s digitális újraépitése, majd viszaadása vásznon 3D-ban ) fokozza és az épitészet szerepét még inkább hangsúlyozza és kiemelje, igy támogatva aztán a dramaturgiai elemeket, amiket az egyes filmeknél leirtam.
Felhasznált szakirodalom
Aeon Flux:
http://german.about.com/library/blaeonflux_berlin2.htm
http://blog.buildllc.com/2007/09/the-architecture-of-aeon-flux/
http://madeinatlantis.com/blockbuster_movies/aeonflux/gallery5/
http://designfolio.co.nz/_blog/Design_Folio_NZ/post/Architecture_in_Film_-_Aeon_Flux/
http://filmclub.hu/index.php?option=com_jmovies&Itemid=59&task=detail&id=11449
Ultraviolet:
http://en.wikipedia.org/wiki/Oriental_Pearl_Tower
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése