A 007 – James Bond filmekben megjelenő építészeti eszközök vizsgálata alapján bebizonyosodik, hogy a filmekben megjelenő épületek határozzák meg a földrajzi helyet. Az építészeti téralakítás komoly segítséget nyújt a történetek élményvilágának színesítésében. Ha egy jelenetet igényes építészeti környezetben forgatnak, az sokall nagyobb hatást gyakorol a nézőre, mint a szegényes környezetben felvettek. A dolgozat alátámasztja, hogy az építészet biztosítja a szemlélő lenyűgözését az épületek méretei illetve különlegességei által.
1.Földrajzi helyszín
Szinte minden titkos-ügynökös filmben megszokott megoldás a helyszín beazonosítására, a kép alján középen felirat pl.: Bilbao, Spanyolország. De ennél hatásosabb és vizuálisabb, ha egy a helyre jellemző épületet vág be a rendező, a példánál maradva Frank O. Gehry Guggenheim múzeumát mutatják („James Bond – A világ nem elég – 1999”). Később egy jelenetnél már nem is kapunk feliratot, elegendő információ, hogy a 007-es éppen üldöz valakit a Temzén a londoni parlament előtt. Az épület felvillantásával meghatározza a helyet. Ugyanakkor „oktatja” is a nézőt, mert lehetséges, hogy a Guggenheim titáncink formája elsőre nem kötődik Bilbao-hoz, de ha később – esetleg egy másik filmben – ismét megjelenik, már meg lesz a kapcsolat, ennek köszönhetően behatárolódik a helyszín.
1.1„Új” jelek
Az újabb épületekre érvényes ez a tanítási szándék. Akkor érvényes, ha a helyszínnek megvan ezen jelszerű épülete. Spanyolországnál maradva, ha nem lenne Guggenheim, akkor nem lett volna James Bond.
Hasonló a helyzet a londoni Millennium Dome – nál is („James Bond – A világ nem elég – 1999”), nem ezzel a képpel indít a rendező, hanem csak a jelenet végére érünk el az épülethez, mert még nem ismert a nézők többségének számára – nem úgy az építészeknél. Ezért a londoni parlamenttől indulunk – a hely már adott – majd a Temzén végigszáguldó üldözés végére érünk el a Forster által tervezett kiállítási csarnokhoz.
1.2„Régi” jelek
A korábbi épületeknél ez másként működik, már jellé váltak a történeti előzményeikből fakadóan. Ezek az épületek már a köztudat részei - az angol parlamentet hetente minimum egyszer látni valamelyik filmben, sorozatban vagy reklámban! Valószínűleg pont a médiának köszönhetően mindenki számára ismert az épület – ha a romantikus homlokzatát és alaprajzát nem is mindenki tudja felrajzolni.
2.Épített környezet
Közelítve a pontos helyszínhez kirajzolódik a történet hangvétele, amit a mutatott környezet vetít előre. Első lehetőségként kapunk egy vidéki kis angol kastélyt, teljesen korhű berendezési tárgyakkal – vörös bársonyfotel, belső rakott kőfal és kandalló – valószínűleg nem robbanás következik. Második eset egy rakétasiló vagy katonai tábor, ekkor majdnem biztos a szokásos minden felrobban és összetörik befejezés.
Ez lehet pont félrevezető is; egy palladionista klub oszlopos belső átriummal. A következő kép ugyanott, egy kardozó teremben vagyunk, biztosan nem az lesz, amit a környezet elsőre sugallt. Ennek megfelelően teljesen átszabják a berendezést, a festményeket összevágják, a mozgatható bútorokat összetörik, de az átrium oszlopaiban nem keletkezik kár. Az épített elemeket emberi erővel nem tudják tönkretenni, ez egyedi eset, hiszen a 007-es filmek híresek arról, hogy kő - kövön nem marad. A szétrobbantott épületmaradványok pedig a látvány – pirotechnikusok munkáját dicsérik.
2.1.Első variáció: Nyugalmas hely
Az első pillanatban egyértelművé válik, milyen jelentre számítson a néző. Ezek átvezető részek az akció jelenetek között, ekkor tudjuk meg a későbbi fontos információkat, kapcsolati hálókat. Gyakran kastélyban, természeti környezetben vagy lepukkant kocsmában játszódnak:
• angol vidéki kastély – romantikus tömegalakítású a legapróbb részletekig korhű ábrázolás: kőből készült épületben, fejedelmi trónon ülnek a szereplők, intarziás bútorok, festmények – középkori hangulat
• tengerparti villa – kovácsoltvas kapu, kőépület, gyönyörű természeti környezetben
• városi szálloda – klasszicista városi palota
• tengerparti kunyhó – összetákolt fából és nádból
2.2.Második variáció: Akció hely
A titkos-ügynök történetek alapja, olyan helyszín, ahol a gyilkoláson kívül más nem igen történhet, ez pedig az első pillanattól fogva egyértelmű, mindenki számára.
• Rakétasiló – a funkcionális prioritások döntenek, robbanni fog
• katonai bázis ~
• obszervatórium – több részben is feltűnnek a csillagászati épületek, ahol általában az űrfegyver irányító egységei találhatóak, amit mindkét fél meg akar kaparintani magának; az épületek itt másodlagosak, a technológia a lényeges
• félig kész építkezés – az épületekhez használt anyagok és technológiák mellett zajlik a cselekmény (üldözés), építészeti szempontból komikus, amikor Bond „átmegy” a kétrétegű gipszkarton falon – érdekes kérdés, miért nem volt ott borda?
• hotel a civilizációtól távoli helyen – nem feltétlenül szállásként funkciónál, sokkal inkább, mint a „rossz” búvóhelye, amelyet kénytelen a 007-es felrobbantani...
2.3.Harmadik variáció: ”Ál”hely
Nem egyértelműen következik a helyszínből a cselekmény folyásának iránya, sokszor pont ellentétesen folytatódik a történet.
• Klasszicista város – Szentpétervár: egy tankkal végigpusztítja a főhős a teljes belvárost, nem igazán szívmelengető látvány
• Velence: vitorláson érkezik, de egyik pillanatról a másikra átcsap eszeveszett hajtóvadászatba, amely egy felújításra előkészített reneszánsz városi palotába vezet – a cölöpök javítása érdekében a palota falai alá levegővel teli zsákokat rögzítenek, amelyek a víz felszínén tartják a házat. Az épület elsüllyedésével a történet is lezárul.
3.Lenyűgözés az épület különlegessége által
A filmek készítői a legvalószerűtlenebb akció jeleneteken túl, a szemlélő ámulatba ejtését tovább fokozni már csak egy fiktív környezettel, épülettel képesek. Ennek bemutatására a legkézenfekvőbb példa az Izlandon „felépített” teljesen jégből készülő szálloda („James Bond – Halj meg máskor! – 2002”).
Ezen szállodát úgy kellett megtervezni / kitalálni, hogy a realitások és a néző tűréshatára közötti intervallumon belül legyen a fikció. Ha túlságosan valószerűtlen, akkor széthullik a történet és ennek az építészet lehet az okozója. Ezért szükséges az együttműködés a filmes szakemberekkel. Bizonyos alapgondolatok, pedig pontosan a rendezőtől származnak, amit az építésznek kötelessége figyelembe venni – jégből legyen.
Ekkor az építész/látványtervezőnek az alapelveken (szerkezeti hihetőség, megvalósíthatóság, realitások) túl, nem sok elemmel kell törődnie, mivel fikció az épített környezet: LÉNYEG A LÁTVÁNY. Az épületelemeknek figyelemfelkeltőeknek, egyedieknek kell lenniük (nagyméretű jégtartók, jégoszlopok és jégfödém elemek). A berendezési tárgyak következnek a design-folyamat során. Itt „elszaladhat” a ceruzája a tervezőnek. Megjelennek trónus-szerű ülőalkalmatosságok, lenyűgöző formavilággal rendelkező asztalok, természetesen minden jégből. A hattyúformájú ágy már a látvány rovására megy. De ezeknek az elemeknek mindenképpen összhangban kell lenniük egymással és a filmmel egyaránt. Egyik sem lehet sokkalta hangsúlyosabb a többinél, mert akkor az „széthúzza” a teljes történetet.
A filmből teljes mértékben kitűnik, hogy csak a cselekmény számára fontos elemeket – hatszög nézetű két oldalra nyíló tolóajtót készíti el valójában, hogy működjön is – ennek örömére a jégszálloda melletti Buckminster – Fuller szerkezeti rendszerű üvegháznál is felhasználja ugyanezen ajtótípust. A lépcsőszerkezet is jégből készül, bár a lépcsőszerkesztési szabályoknak nem felel meg, a színészek is majd leesnek róla és még korlát sincs hozzá!
1:ábra Izland, Jégszálloda - („James Bond – Halj meg máskor! – 2002”)
Tehát a hideg „jégszálló” mellett található az ismertebb szerkezeti rendszerű üvegház. Acél tartóvázon hatszögű üveggel burkolt gömbszerkezet. Az irodai blokkban minden üveg – üveg-asztal, üveg-szekrény, üveg-szék – de a látványosság nem meggyőző, mert a hétköznapi irodákhoz viszonyítva nem mutat annyi pluszt. Ámbár az átlátszó üvegpadló rendkívül nagyvonalú, ennek megfelelően a következő pillanatban már össze is törik a szereplők.
A szálloda külseje rendkívül LÁTVÁNYOS, a Sydney operaházra emlékeztető kagylóformájú héjjak magasodnak egymás fölé jégből. Bár ha jobban szemügyre vesszük lehet, hogy ez is vasbeton? A tömeget nagyméretű, önmagukban állékony ívekkel gazdagítja, így jelölve ki a bejárat helyét. Előkerül az örök építészeti dilemma; egy ilyen egyedi formára hová helyezzük a bejáratot? A film a legkézenfekvőbb megoldást szolgáltatja, egy semleges helyzetű plusz bejárati tömegelemmel biztosítja a bejárat helyét.
Az ebből a nézőpontból készült render valósághű, ám ezen a képen kívül mindig csak részletében láthatjuk az épületet, egészben többé már sosem. Ezért nehezebb elhinni a valóságát, mintha több átfogó kép készült volna az épületről.
A jelenetekben megfigyelhetőek a nyilvánvalóan valóságos és a kitaláció közötti különbségek, részletek; az üveggömb melletti területen, a film folyamán azonnal megjelenik egy szellőző – gépészeti cső, amin tör elő a gőz. Felettébb komikus építészeti szempontból, hogy a földből kiáll egy rozsdamentes acél cső, megközelítőleg 25 cm-re a méregdrága acél-üveg fullerén üvegháztól. Ennek ellenére filmes szemszögből nézve rendkívül jól kezeli a helyzetet – kinyit egy nagy csapot a 007-es és az ellenfelei a felcsapó gőztől ártalmatlanná válnak.
Tehát a fullerén formájú üvegház valós, de ugyanez nem igaz a hotelre. Ott semmi ilyen építészeti elem nem támasztja alá az épület igazát. Nincsenek csövek, így az épületen belüli komfort biztosítása lehetetlen. Ahhoz, hogy az épületben ne -10°C legyen komoly gépészet szükséges, ez a látottak alapján nem tűnik megoldottnak. Az elképzelhető, hogy nincsen több -2-3°C-nál, mert a szállodai személyzet elég jól fel van öltözve a jelenetben. Azonban a szobákat mindenképpen fűteni kell, tehát a jégfalakat pedig hűteni szükséges, amihez embertelen sok folyékony levegővel (nem lehet víz!) teli csőnek kellene behálóznia az épületet. Ám erről sem képi sem narratív módon nem kapunk információt.
A bemutató (szuperfegyver demonstrációja) másnapján kipakolják a szállodát. Megkapjuk a sokszor vágyott csupasz építészeti teret, amely elég lehangoló. Előző nap hihetőbb volt bebútorozva, a sok emberrel az állófogadáson.
Apropó nem nevezhető egy tipikus hosszútávra tervezett projektnek! Ahhoz képest viszont eléggé fényűző és drága dolog, ha figyelembe vesszük azt, hogy (1) a vendégek megérkeznek – (2)bemutató – (3)elolvasztják, akárhogy is nézzük egynapos életciklus eléggé gazdaságtalan, de természetesen nem ez a fontos, hanem a LÁTVÁNYOSSÁG.
A rendező sem teljes mértékben következetes, ha jégből épül föl, akkor miért nem olvad el az ajtó is a Bond - lány szobáján? Mert akkor nem kellene autóval betörnie az ajtót...
4.Lenyűgözés az épület méretei által
A néző (szemlélő) fiktív látvánnyal történő ámulatba ejtése mellett, mutatkoznak még egyéb filmes (építészeti) eszközök az elkápráztatásra. A gigantikus méretű épületek alkalmazása (építése).
A már emlegettet Normann Forster: Millennium Dome („James Bond – A világ nem elég – 1999”) kiállítási csarnoka válik a vizsgálat tárgyává. Az akció jelenet tetőpontjaként a csarnok tetejére esik a titkos-ügynök, a megfeszített fehér ponyván legurul, ekkor mutatkozik meg a hatalmas méretű acél rácsostartó szerkezetű árboc – oszlop, amelyről függ alá a teljes épületburka. Az egyik vastag feszítő acélsodronyon sikerül megkapaszkodnia a főhősnek. A jelenetben megmutatják távolról is az épületet, amely mellett még a Temze szélessége is eltörpül. Valamint a felszálló és később felrobbanó léggömb is játékszernek tűnik a hatalmas szerkezet mellett. A lenyűgözés ismét sikerrel járt és a jelenet ezzel a képpel zárul.
Egy másik részben szintén a hatalmas méretű térhez, mint hatásfokozó eszközhöz nyúl a rendező („James Bond – A kvantum csendje – 2008”), itt a bregenz-i Kunsthalle belső tere nyűgözi le a nézőt, hatalmas befogadóképességével és gigászi belmagasságával. A színházi előadóteremen túl, az épület külső tömegét is oly módon mutatja be, hogy az épületről hatásosabb és lenyűgözőbb képet adhasson. A konzolos tömeget úgy hangsúlyozza tovább, hogy az épület bejáratát látjuk viszonylag messziről, sehol egy alátámasztás; majd elkezd a kamera emelkedni és hirtelen nagyon közel megjelenik a konzol alsó síkja, ami ráadásul maximum 30 cm vastag; ezután feltűnnek a vendégek és így érünk be a kávézó terébe, a figyelem felkeltés sikeres – a nézőközönséget lekötik a látottak.
Érdekes eset, hogy megfordul a viszony az építészet és a média között, az eddigiekben a LÁTVÁNY számított, ám most az épület kerül helyzetbe, a film csak leköveti illetve kiemeli az épületből következő előnyöket, szigorúan válogatást követően. Csak a vizuális ábrázolás számára legjobban használható részek megtartásával.
Enteriőr szempontjából is bombázza a nézőt az építész/látványtervező. A belső térkapcsolatok következtében érdekes átlátások nyílnak meg a néző előtt; a felsőbb szinten álló ügynök láthatja, amint a követett személynek egy másik csomagot adnak oda, ezt egy körben zárt recepciós pultnál problémásabb lett volna kivitelezni, valamint sokkal kifinomultabb megoldást ad. Sőt ráadásul az üvegkorláton át veszik fel a jelenetet. A felsőbb szintekre vezető lépcsők korlátai üveglapok, amelyekben kerülnek az acél fogódzók, nem mindennapi megoldás, de a látvány a fontos. Az üldözések folytán láthatjuk az éttermet, a hozzátartozó konyhát, így a teljes épületről kaphatunk képet, nem csak a csillogó üveg előtérről. Ezenfelül érdekes módon a mosdó sokszor megjelenik akció helyszínként, két szereplő megy be – összetörik a mosdókat, toalettek és válaszfalakat – egy jön ki és a kilincset is letöri. A teljes színpadtechnika is a néző elé tárul.
5.Lenyűgözés az épület „anyaga” által
Az ESO – chilei szállodája, amely az izlandi példával szembeállítva a forró sivatagban épült fel, szintén nagy hatással van a nézőre („James Bond – A kvantum csendje – 2008”). Nem teljesen egyértelmű, hogy miért is látványosak az itteni jelenetek. A holdbéli táj az egyik oka, nem szokványos a téri helyzet. Az épület pedig oly mértékben illeszkedik a völgyben, mintha mindig is ott lett volna. Egyszerű tömegének köszönhetően, maga az épület képes lenyűgözni a szemlélőt. Természetesen az érzés oka elsősorban az anyaghasználat, a hegy anyagából való építkezés. A szerkesztésmód egyértelmű, áll egy közösségi térből, valamint a szobákhoz vezető felülvilágítós többszintes folyosóból. Az üzlet a körterem körasztalainál köttetik meg (körszékeken), amelynek belső design-ja következetesen ragaszkodik az íves formákhoz. A folyosó acél közlekedőfelületeihez és korlátjaihoz illenek a filmbeli fegyverek acéljai. Valamint komoly „szerepet” kap a tűzvédelem is, mivel a fali tűzcsaphoz tartozó tűzoltó-balta válik a harcban a fegyverré és a locsolótömlő is használatba kerül, de nem rendeltetésszerűen.
Összefoglalás
Tehát az építészettel komolyan kell számolni a média illetve a filmek területén, mert egy jól kiválasztott helyszínnel színesebbé, élvezetesebbé tehető a cselekménysorozat. A legfontosabb a filmben megjelenő LÁTVÁNY, amelyet az építészet nagymértékben határoz meg. A filmekben beszélhetünk időbeliségről és hangi megjelenítésekről is, ezekhez az építészet nem kapcsolható. A meggyőzés legegyszerűbb módjaként vizuálisan nyűgözi le a nézőközönséget. A képi megjelenítés alapját szolgáltatja az építészet.
Felhasznált filmirodalom
• James Bond – A kvantum csendje – 2008
• James Bond – Casino Royal – 2006
• James Bond – Halj meg máskor! – 2002
• James Bond – A világ nem elég – 1999
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése