2011. január 22., szombat

PINTÉR Norbert: LÉPCSŐK SZEREPE A MOZGÓKÉPEK VILÁGÁBAN

Dolgozatomban azt igyekszem kutatni, hogy a lépcsők milyen szerepet tölthetnek be a különböző mozgóképi műfajokban. Keresem a választ, hogy vajon az általános építészeti célon túl van-e valami egyéb jelentőségük. Azon túl, hogy látványelemként használják, kaphatnak-e valamiféle szerepet, mely befolyásolja a film menetét. Vagy éppen lehet-e valami jelentősége, szimbolikája annak, hogy milyen alakú a lépcső, vagy annak, hogy pont ott folyik a cselekmény.
Dolgozatom végére példákon keresztül bemutatom, hogy a lépcsők szerepe igen sokrétű, és sokszor a mű nem születhetett volna meg nélkülük.

1. Lépcső, mint látványelem
Legtöbb esetben egyszerű építészeti elemként, látványelemként jelenik meg a filmekben, klipekben, animációs filmekben, vagy éppen televíziós műsorokban. Erre azért van lehetőség, mert lépcsővel könnyedén lehet tereket határolni, osztani. Segítségével ki lehet lépni a horizontális világból, mely a mozgás lehetőségeit kitágítja mind a filmvásznon, mind a színpadon. Ugyanakkor egyszerűen ki lehet vele jelölni, tagolni egy adott területet, így jelentőségteljesebbé, hangsúlyosabbá tenni azt. Mindez történhet 1-2, illetve több száz lépcsőfokkal is.
Ekkor a forgatókönyvíró csak arra használja a lépcsőt, ami egyébként is. Tehát nem add neki többlet funkciót. Csupán megjelenik a háttérben, fel- és lesétálnak rajta, használják. Esetleg egy koreográfiát készítenek rá táncosoknak.
Ezekre rengeteg példát lehet látni, majdnem minden filmben. Például akciófilmekben, ahol általában heves tűzpárbajok alakulnak ki. Ez igen látványos tud lenni, mert nem egy sík területen folyik a cselekmény, hanem sok esetben (például lépcsőházakban) már-már vertikális irányba fordulnak az események. Kilép a harmadik dimenzióba. Ilyen például a Mátrix (The Matrix – 1999), a Batman: Kezdődik (Batman Begins – 2005), Casino Royale (James Bond 007 – Casino Royale – 2006), vagy a Drágán add az életed (Die Hard – 1988). A másik gyakori példa, amikor a film egyik szereplője legurul a lépcsőn.
1.1 Lépcső, mint központi elem
Külön kiemelést érdemelnek azok a lépcsők, amelyek önmagukban, egyedüli díszletként jelennek meg. Ezekre készülnek általában táncos koreográfiák, melyek kihasználják a lépcső horizontális és vertikális tulajdonságát is. A lépcsők ilyenkor gyakran felfelé szűkülnek, hogy ráerősítsenek a perspektívára, mintha sokkal magasabbra vezetne. Erre példa Robbie Williams & Kylie Minogue: Kids (2000) és a Take That: Shine (2007) című videóklipp, a Family Guy (1999 - ) főcíme és A nagy Lebowski (The Big Lebowski – 1998) egyik jelenete.

1:ábra A nagy Lebowski látvány lépcsője
1.2 Lépcső, mint belsőépítészeti eszköz televíziós műsorokban
Televíziós műsorok esetében gyakran használt belsőépítészeti eszköz lehet. Ennek oka a tér felosztása, a színpad bejáratának kihangsúlyozása, ahol az adott vendég érkezik, így adva egy hatásosabb belépőt. Másik lehetőség az egy-két lépcsőfokkal kiemelt vagy besüllyesztett térrész, amely vertikálisan kijelöli a figyelem tárgyát (Esti Showder, Friderikusz Show, Szulák Andrea Show, stb.). Ezenkívül a perspektíva ráerősítésére is szolgálnak, aminek köszönhetően, ha kell, akkor a szereplők magasabbnak, vagy a lépcsőn leérkező nők lábai hosszabbnak hatnak. Ezek a „felesleges” belsőépítészeti eszközök azonban magukban hordozzák a lehetőségét annak, hogy egy ügyetlen mozdulat következtében lebukfencezzen rajtuk a szereplő. Erre a balszerencsés eseményre példa az internetes mémmé váló Stohl András esése a Csillag Születik című műsorban 2007-ben.
2. Lépcső, mint szereplő
Bizonyos filmek esetében a lépcsőnek olyan központi szerep jut, hogy ki is lehet jelenteni, a szereplője a filmnek. Például valami megismétlődik az adott lépcsőnél, így rögzítve az emberekben annak jelentőségét. Erre jó példa az Ördögűző (The Exorcist – 1973). A filmben a ház előtt található utcai lépcső kétszer kap szerepet. Egyszer, mikor az ördög-szállta kislány az ablakon át a lépcsőre kilökve ölte meg a film egyik szereplőjét. Majd, mikor a film végén a papba átköltözik az ördög és az felismerve a megoldást, kiugrik az ablakon. Itt azért lesz szereplő a lépcső, mert eszközzé válik, a gyilkolás eszközévé.
A Harry Potter és a bölcsek kövében (Harry Potter and the Sorcerer's Stone – 2001) a „mozgó” lépcsők még valamiféle személyiséggel is rendelkeznek. „Szeszéjesek.” A filmben mágikus lépcsők önkényesen elfordulnak eredeti helyükről, így változtatva meg a film menetét.
Stefan Schabenbeck 1969-ben készült Schody – Stairs című rövid animációs filmjében a főszereplő bábú egy fura helyre téved, amely ahogy halad, egyre jobban elburjánzik a sok lépcsőtől. Hosszú perceken keresztül ballag a lépcső-rengetegben fel s le, egyre kimerültebben, a nézőnek egyre inkább az az érzése, hogy ez a lépcső él. Olyan, mintha direkt kínozná. Majd meglátjuk a lépcsők végét, és amíg kínkeservesen feljut oda a figura, elgondolkozunk azon, vajon mi lesz, mikor odaér. Felértekor lefekszik és „beépül”. Tehát a lépcső tényleg él, és talán személyes bosszúját éli ki az őt ért hasonló sérelmekért.


2:ábra Harry Potter és a bölcsek kövének szeszéjes lépcsői
3. Lépcső, mint szimbólum
A lépcsők néhány esetben sokkal többet jelentenek, mint egy egyszerű tárgy, amit használunk. Mögöttes tartalma is lehet annak, hogy milyen alakja van, mekkora az a lépcső, vagy dramaturgiailag milyen szerepe van.
A lépcső a filmesek egyik kedvenc kelléke, ha szimbolizmusról van szó. Lehetőséget ad különböző perspektívák, nézőpontok megjelenítésére, és különböző kameraállások kipróbálására. A karakterek felfelé haladva egy magasabb személyes állapotba emelkednek, míg lefelé haladás esetén visszaesést, sötét útra térést jelenthet. Egy fajta szociális létraként is értelmezhetjük a lépcsőn való felfelé illetve lefelé közlekedést. A filmekben, az előkelőségek sose sétálnak felfelé a lépcsőn, minden esetben elegánsan leereszkednek az alattvalókhoz.
3.1 Híressé vált lépcsők
A Patyomkin Páncélos (Bronenosets Potyomkin – 1925) lépcsős jelenete a filmtörténet egyik legtöbbet másolt képsora (Brazil, Aki legyőzte Al Caponét, Keresztapa, Csupasz Pisztoly 33 1/3).

3:ábra A Patyomkin Páncélos elhíresült jelenete

Az Odessza lépcsőn játszódó mészárlás a valóságban máshol játszódtak le, nem messze a filmes helyszíntől, de az elhíresült alkotás miatt sokan úgy hiszik, hogy a lépcsőn történt
A jelenetben a felkelő civileket kíméletlenül kivégzik. A lépcső csak felerősíti az emberek kiszolgáltatottságát a felülről támadó cári katonák könyörtelenségének. Az általánoshoz képest változik a téri szituáció.
A Rockyban (Rocky – 1976) a Philadelphia Art Museum-hoz felvezető lépcsősor az ami a filmnek köszönhetően rendkívül híressé vált. Sokszor egyszerűen Rocky-lépcsőnek hívják, a filmben kétszer is feltűnik. Először akkor, amikor elkezd edzeni a nagy küzdelemre, és még nincs felkészülve se fizikálisan, se mentálisan. Ekkor nagyon nehézkesen jut csak fel. Majd a hosszadalmas és fárasztó felkészülés után mikor ismét elfut a lépcsőhöz, könnyedén leküzdi. Örömtáncot jár, és ahogy áll a lépcső tetején a város a lábai előtt hever.


4:ábra Rocky örömtánca a lépcső tetején
3.2 Meghatározó lépcső
A Kontrollban (2003) a mozgólépcső jelenti a kapcsolatot külvilággal, illetve a múltjával a főhősnek. A földalatti világba menekül a hétköznapi problémák elől, önmaga börtönébe zárkózott. A filmben megjelenő belső önmarcangolás eredményes lezárását, önmagunk legyőzését jelképezi a beinduló mozgólépcső, majd ahogy felmegy azon a külvilágba a zárójelenetben.
Ezen felül el lehet mondani, hogy a filmet összefogja egyetlen szimbólum. A film első jelenetében egy „bűnös” nő megy le a mozgólépcsőn – ereszkedik le a pokolba - majd elüti a metró. Az utolsó jelenet felfelé induló mozgólépcsői utalás Jákob lajtorjájára, így adva magyarázatot arra, hogy a főhős saját poklát járta.
Stan & Pan: A zene doboz (Laurel & Hardy: The Music Box) című némafilm fő eseménysorozata egy hosszú lépcsőnél játszódik. Itt a lépcső, mint egy leküzdhetetlen akadály válik a film negatív hőssévé. A szinte végtelennek ható lépcső a különböző problémákat jelképezi amelyek – mivel mindig vissza-visszacsúsznak a zongorával – mindig visszavetik az embert, amikor éppen küzd valamiért. Tipikus Sziszifuszi történet, amikor célját soha nem tudja elérni akárhogy is küzd az ember.


5:ábra A Kontroll zárójelente

A filmben tisztelegnek a Patyomkin Páncélos előtt, amikor egy babakocsi is megjelenik a lépcsőn, csakúgy, mint abban.
Ide tartozik még a Pet Shop Boys: Go West (1993) című videóklipje is. A klip nagyrészt a liberalizmus nyugati térhódításáról szól. A nyugati világot úgy állítják be, mintha az maga lenne a mennyország a keleti emberek számára. A lépcső a felemelkedést jelképezi, hogy menetelünk a mennybe, egyfajta érdekes asszociációjaként Jákob lajtorjájára. Ezen felül a klip utalás az 1946-os Diadalmas Szerelem (A Matter of Life and Death) című angol filmre is.
3.3 Lépcső, mint jelkép
Ebbe a csoportba azokat a filmeket sorolom, amelyekben a megjelenő lépcső mélyíti a film mondanivalóját, dramaturgiailag erősítő hatásúak, ugyanakkor nem konkrétan fejezi ki ezen szándékát. Például egy elrejtett gag, ami egyfajta fricskát ad a filmben történteknek.
Erre jó példa a Gattaca (1997) ahol a jövőbeli Földön a tökéletes emberek világában a főhős egy „selejt”. De az ellenőrzések sorozatos kicselezésével látszólag jobban teljesít minden „tökéletes” embernél. Ehhez egy balesetet szenvedett, félig lebénult ember személyazonosságát használja fel. A filmben bemutatott világ elé tartott görbe tükör akkor jelenik meg, mikor a lebénult férfinek fel kell másznia az emeletre egy csigalépcsőn. Ezt kínkeservesen, nagy küzdelmek árán teljesíti. Mindez egy DNS alakú csigalépcsőn történik. Ez már-már groteszk jelenet, ahogy a tökéletesnek mondott világban, egy mégsem tökéletes ember küzd a tökéletesség szimbólumán. A DNS alapján Ő tökéletes, mégis egy ilyen egyszerű feladatra képtelen.
Az Amerikai Pszicho (American Psycho – 2000) egyik jelenetében egy nő menekül a folyosón a főhős elől, aki láncfűrésszel a kezében üldözi. A nő egy körkörös lépcsőházba érkezik, itt elkezd lefelé futni, mikor leér az aljára eléri végzete: a főhős felülről rádobta a láncfűrészt. Ez olyan, mint amikor a legnagyobb a baj, az élet még akkor is eléd gördíthet egy plusz kihívást. A probléma megoldása helyett csak menekül az ember, ugyanazokat a köröket írja le, és mikor azt hiszi, hogy megoldódott a probléma mégis vége mindennek

6:ábra A Gattaca DNS lépcsője

A Titanicban (1997) a hajó báltermében található díszes fa lépcső a felsőbb osztály és a hajó gazdagságát, arroganciáját és elkerülhetetlen végzetét reprezentálja. A film elején a jómódú utasok pökhendien lépdelnek rajta, de a végén ugyanarra a sorsra jutnak, mint a hajón utazó alsóbb osztály béliek. A mű tetőpontja, amikor a hajó annyira elmerül, hogy a víz berobban a bálterembe elárasztva a lépcsőt, melynek pusztulása egyben az arisztokrácia törékeny voltára is célzás.
Robbie Williams: Tripping (2005) című klipje alapja egy rémálom, ahol különböző kellemetlen helyzetekben találja magát az énekes. Az egyhelyben topogás jellemzi a különböző jeleneteket. A lépcsős jelenetben egy végtelennek tűnő lépcsősor közepén lépcsőzik egyhelyben. A cél el nem érése, problémák nem megfelelő kezelésére való utalások. Itt még felmerül az álomfejtés kérdése is. Freud Álomfejtés című művében a lépcsőmászás ritmusos tevékenysége a szexet szimbolizálja. Filmekben néha használják ezt a képet, amennyiben nem ábrázolhatják a szexet, illetve a karakter nem szexelhet. Azt nem lehet megállapítani, hogy vajon itt is ez volt-e a szándék, de mindenképpen érdemes megemlíteni eme jelrendszert is. Ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy Freud ez irányú elméleteit manapság elvetik.

4. Lehetetlen lépcső
A lehetetlen lépcső – amely három dimenzióban nem létezik, de két dimenzióban lerajzolható – első verzióját Lionel Penrose publikálta először, így Penrose lépcsőnek hívjuk. Alapja a „tribád”, amit fia Roger Penrose alkotott meg. Mindkettő hatással volt Maurits Cornelis Escher, holland művész munkásságára, és viszont. Escher a lehetetlen tárgyakat, végtelenített formákat vizsgálta.
A Penrose lépcső önmagába való visszafordulása, illetve Escher térbeli lépcső labirintusa a szürreális filmek eszköztárába épültek be.
A Labirintus (Labyrint – 1986) végénél az utolsó labirintus egy escheri lehetetlen lépcsős tér. A főhős lány és a Kobold Király párbeszéde történik itt, illetve az utolsó kihívás, hogy megmenthesse mostoha öccsét. A térben való kiigazodás, tájékozódás a felnőtté válás metaforája. Döntések után való felelősség vállalás.


7:ábra A Labirintus escheri lépcsője

A Red Hot Chili Peppers: Otherside (1999) című klipjének egy jelenetében egy escheri lépcsős tér átirata látható. Itt létrákkal alkották meg a szürreális teret. De itt egészen más jelentése van ennek a térnek. A jelenet előtt a főhős egy sárkánnyal küzd, amikor megjelenik egy „mentőlétra”, így megszabadul a sárkány okozta veszélytől, de bekerül ebbe a térbe. Hiába választja a hírtelen adódott könnyebb utat, és szabadul meg látszólag az aktuális problémától, mert annak meg nem oldása újabb problémákat – jelen esetben útvesztőt – generál.
Rajzfilmekben gyakori elem mindkettő, mivel ott nem kell foglalkozni a 3 dimenziós megépíthetőséggel és kiapaszthatatlan gag-forrás: A Simpson család (The Simpsons – 1989 - ), a Futurama (1999 - ), vagy épp a Family Guy (1999 - ).
Az Eredetben (Inception – 2010) a Penrose-lépcső jelenik meg, amikor az álomban egy védőmechanizmust ezzel a „térbeli” trükkel sikerül átverni és kiiktatni. Illetve a lépcsőn keresztül mutatják meg az építészhallgató-lánynak, hogy az álmokban a valóság szabályai nem érvényesek, és így késztetik szabadabb gondolkodásra.
Ezek a térbeli szürreális labirintusok a megoldhatatlan problémák metaforái.

8:ábra Az Eredet Penrose-lépcsője

Összefoglalás
A lépcsők filmbeli felhasználási lehetőségének száma nagy. A sokfajta megjelenési formájuk miatt rengeteg mindent lehet beléjük látni. A filmkészítők szándékainak megfelelően alakíthatóak, így lehetőségük adódik különböző tartalmakkal megtölteni, akár életre kelteni a szerkezeteket. Ezzel a lehetőséggel élnek is, és sokszor színesítik a filmeket, mélyítik azok mondanivalóját.
Felhasznált szakirodalom
Connor R. Sullivan: The Literal Steps to Film Making Symbolism – ezinearticles.com
http://ezinearticles.com/?The-Literal-Steps-to-Film-Making-Symbolism&id=2874020
Maurits Cornelis Escher – hu.wikipedia.org
http://hu.wikipedia.org/wiki/Maurits_Cornelis_Escher
Inception And M.C Escher. - amomentsclarity.blogspot.com
http://amomentsclarity.blogspot.com/2010/08/inception-and-mc-escher.html
Penrose Stairway – mathworld.wolfram.com
http://mathworld.wolfram.com/PenroseStairway.html
Architecture In Cinema - Cinema In Architecture – arch.designcommunity.com
http://arch.designcommunity.com/topic-19610.html
Roger Ebert: Battleship Potemkin - www.ebertfest.com
http://www.ebertfest.com/one/battleship_rev.htm
Vadim Rizov: "Suddenly...": Seven different salutes to the Odessa Steps scene. - www.ifc.com
http://www.ifc.com/blogs/indie-eye/2010/06/odessa-steps.php
Brit Katz, Chris Spear, Al Parker: Step by Step: The Staircase as Metaphor Across Film Genres
http://home.millsaps.edu/smithsg/hookskatz.pdf
http://stairsinmovies.blogspot.com/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése