Nagy Péter: Csillagok háborúja

Létezik egy filmeposz, amit nagyon sok ember csak mesének vagy sci-finek gondol, de mégis több annál. Ezt misem bizonyítja jobban, hogy világszerte sok száz millióan rajonganak érte. Meggyőződésem, hogy ezt a fajta érdeklődést nem csak a történetével érte el, hanem azzal, hogy elrepítette a nézőit egy olyan kitalált és jól felépített világba, ahol a történetek játszódnak. Dolgozatom célja a starwars filmek világának és díszleteinek elméleti alapját, hasonlóságát szemléltetni a minket körülvevő világgal. Be szeretném mutatni azt, hogy véleményem szerint mik lehettek az elméleti alapjaik, koncepciójuk a tervezőknek az egyes világoknál. Hiszen fel kellett építeni ezeket a világokat valamiből és én ennek a valaminek a kiderítését kísérelném meg. Egészen pontosan, hogy miért is érezzük annyira hihetőnek azokat a grandiózus és futurisztikus díszleteket, amelyek életre keltik a filmet.

1. A starwars filmek díszleteinek lehetséges koncepcionális alapjai
1.1 A sci-fik előzményei
Természetesen azt rögtön leszögezem, hogy nem megcáfolni szeretném azt a hatalmas fantáziával kitalált világot, amely George Lucas nevéhez kapcsolódik. Ellenkezőleg inkább bebizonyítani, hogy egy elképzelt jövőben (mert a starwars igenis ott játszódik, a mi szemszögünkből nézve) lévő világok alapjai, hogyan és milyen módon találhatóak meg mostanság. Szeretnék rávilágítani arra, hogy azok a fantázia birodalmak, amelyek meg tudnak tölteni egész bolygókat, már itt is léteznek, csak piciben.
De ne siessünk ennyire, ahhoz, hogy megpróbáljuk kideríteni a film alapjait. Először keressük meg a film műfajának alapjait, hogy kicsit jobban megértsük a műfajt. Ehhez vissza kell ugranunk az időben a XIX. Sz. eleje felé, amikor is az ipari forradalom elindította a technika fejlődésének útját. A hatalmas iparvárosok tömegeinek elszállásolására kezdtek először tervezni úgynevezett Falansztereket (pl: Fourier), amelyek egy idealizált világot, elképzelést szerettek volna meg kialakítani egy ember elgondolása alapján. Tehát az építészet már nem csak a megrendelőt kívánta kiszolgálni, hanem már megkísérelt előre mutatni a jövő felé.
Ehhez jött még hozzá az akkor mindent robbanásszerűen megváltoztató nagytömegű vas és acél gyártás olyan addig nem látott szerkezeteket és épületek megépítését tették lehetővé, mint a Britannia híd vagy a Kristálypalota. Az itt létrehozott építmények újszerű anyaghasználata és szerkezetei indították el az építészetet a modern avantgard felé. Ahol az építészek előtt már végkép megszűntek az addigi formai és stílus korlátok. Így engedve szabad teret a tervezésnek, a képzeletnek. Az építészek keresték az új lehetőségeket, anyagokat és a legújabb kutatások eredményeit, amelyeknek hála mindig újabb és újabb kapuk nyíltak ki előttük. Innen már csak egy lépés volt, hogy a XX. Sz. közepe felé létrejöjjön a Sci-fi.
Ebben a műfajban sikerült egyesíteni két egymással teljesen ellentétes dolgot, a tudományt és a képzeletet. Az egyik megdönthetetlen pilléreken áll, a másik pedig a képzelet szárnyán száll semmilyen biztos ponttal a jelenlegi világhoz. Legalábbis könnyen ezt lehet hinni. Gondoljuk például a sci-fi filmekben látható hatalmas űrhajókra és napjaink gigantikus teherszállító hajóira. A méretek és funkciók nagyjából egyeznek. Azonban mégsem tudjuk elképzelni, hogy egy ilyen teherhajó felszálljon a vízről avval az iszonyatos tömegével és kirepüljön az űrbe. Ugyanakkor az is tény, hogy az első vikingek, akik elérték Amerikát az 1300-as években nagyon kicsi bőrfalú csónakokban tették meg ezt a távot.
Ha akkor azt mondják nekik, hogy a vas úszik a vízen és abból hajókat lehet csinálni, amik nagyobbak lesznek, mint a faluja ahol élt, hát el tudnánk képzelni, hogyan nézne ránk. Az ilyenfajta gondolatmenetekkel magyarázható az, hogy sci-fiknek miért is van alapjuk. De nézzük kicsit részletesebben ezt az egész messzi-messzi galaxist. Mert először ezt a hatalmas és szerteágazó világot is meg kellett teremteni. Elkezdünk gondolkozni azon, hogy mi hogyan tudnánk létezni benne. Ez működik akkor, amikor egy folyóiratban látunk egy olyan épületet, amit például szívesen megnéznénk vagy élnénk benne. Ugyanúgy, mint egy filmen látott izgalmas környezetben. A legizgalmasabb környezet pedig a jövő, ami a leginkább foglalkoztat bennünket. A jövővel foglalkozó dolgok közül pedig a legnagyobb érdeklődést kiváltó média felület a film. Egy film tudja legintenzívebben összefoglalni, mint egy kivonatot képezni az elképzelésekből. Ezért minden ami feltűnik benne, újszerűnek és érdekesnek kell, hogy hasson. Ezért olyan jók ezek a filmek, mert sűrítve vannak bennük az adott gondolatmenetek legjava, kvázi felfoghatók lennének tablókként is. De a tablók összeállítását megelőzi egy koncepció felállítása.
1.2 A starwars világ koncepciója
Csak akkor teremthető meg egy terv, jelen esetben egy komplex világszerű díszlet vagy egy utópia, ha a megálmodója képes létrehozni egy jól működő rendszert. Egy olyan rendszert, amit mi nézők magunkhoz közelinek érezzük, úgymond használhatónak és hihetőnek tartjuk. Ebben a film eposzban a legelső és legfontosabb rendszer olyan tér létrehozása volt, melynek alapegységei a bolygók. Ha belegondolunk akkor ez a legideálisabb egység. Mindenki számára egyértelműek, hogy hol vannak a határaik, ugyanakkor elég nagyok és formájuk miatt egységesnek tekinthetők. Könnyű őket berendezni, mert méretileg ugyanakkorák és az űrből ugyanúgy néznek ki, mégis a felszínűk csak akkor derül ki, ha leszáll rájuk az ember. Ha jobban belegondolunk, amolyan ideális kis pavilonok lennének egy gigantikus biennáléhoz. Minden egyes bolygó egy-egy különböző elképzelésnek felel meg, egy-egy válasznak arra a kérdésre, hogy ha léteznek, akkor vajon milyenek lehetnek az élhető világok az alkotók szerint. Ezeket a benyomásokat pedig különböző életérzésű és stílusú bolygókban próbálták létrehozni. A bolygók közötti közlekedés pedig a jelenlegi világunkhoz hasonlatos módon lett megoldva, természetesen technikailag fejlettebb síkon. De ezek az eszközök szintén hihetőnek tűnnek számunkra, hiszen az alapjaik már most is léteznek. Azonban az a részletes kidolgozása ezeknek az eszközöknek, olyan magas szintű, amire nincs nagyon példa máshol (talán csak az Avatar-ban). Több tucat könyvet adtak ki a filmben használt járművekről és eszközökről, ami részletezettségük és műtörténelmük miatt már-már valóban teljes joggal hihetőnek tűnik. Ilyenek például az űrhajók vagy talán a legjellegzetesebb kellék a fénykard. Ezek mind-mind egy alkotási folyamat végeredményei, amik megkérdőjelezhetetlenné teszik őket.
1.3 A fény új oldala a filmben
A fény másként értelmezése, az egyik legfontosabb alapgondolat. Hiszen itt fegyvert és utazást is jelent. A fénykard alapját nem kell magyarázni, de aki már tartott kardot a kezében tudja, hogy milyen nehéz. Azzal, hogy a pengét kicserélik egy olyan könnyű „anyagra”, mint a fény teljesen új és ikonikus dolgot hoztak létre. Ami megegyezik a fényről alkotott elképzeléseinknek, hogy súlytalan. Azonban amíg napjainkban a fény inkább az érzések és hangulatok befolyásolására alkalmas látványelem, de a filmben új tulajdonsággal ruházták fel a fényt. Ezáltal a pusztítás és az erő jelképé válik. Manapság az építészetben pontosan azért szeretünk mi építészek játszani, mert légiesnek, egybefüggőnek és barátságosnak látatja a tereket. Viszont a filmben azzal, lézernek hívják, pont az ellenkezőjét hozzák létre. Emlékszünk még az Episode I. végén a párbajnál lévő időzített vörös „lézerfalakra”, amelyek bár fényből voltak mégis áthatolhatatlannak tűntek. Mivel ez az egész univerzum egy hatalmas univerzum, ami az utolsó szögig ki lett találva ezért még számtalan ilyen és olyan tárgy vagy eszköz érdekes lehet, amelyek láthatóak a filmben. Mégis építészeti szemmel a legérdekesebbek talán az egyes bolygók, melyek annyira különböznek egymástól. Minden egyes a filmben szereplő világnak megtalálható egy olyan kiindulási pontja a jelenleg ismert stílusoknak, amiket már ismerhetünk máshonnan.

1.4 A „bolygók”
1.4.1 Couruscant

Egyértelmű és egyszerű a földi megfelelőjét megtalálni a földön. Elsősorban az észak-amerikai városok, mint NewYork és tárasai vagy a rohamosan fejlődő és szaporodó ázsiai országok főként Kínával az élen. Egyértelmű megfelelője a szuper hightech mertopoliszoknak vagy a még nagyobb metroplázáknak. Az ilyesfajta város elképzelések a leggyakoribbak talán. Hatalmas felhőkarcolók melyek az égig érnek és a levegőben több szinten halad a repülő autók és hajók forgalma. Ezek általában túlnépesedettek és gyönyörűen visszaadják egy hierarchikus rendszer társadalmát. A gazdagok és befolyásosak felül, a szegények és gengszterek alul. Egy hatalmas szimbolikus függőleges város gyakorlatilag. Mégis miért más ez változat, mint a többi. Egészen egyszerűen a méretei miatt, ugyanis itt a filmben ez a giga város egy nagyobb területet vagy netán egy egész kontinenset foglal el méreteivel, nem egy folyópart vagy egy tenger a város földi határa, mivel nincs neki olyan. Ugyanis az egész bolygó egy gigantikus város. Azért ez egy elég szép szinonima arra, hogy egészen pontosan mik lehetnek egy város határai. Amikor már annyira túlnőtt önmagán, hogy önmagába fordul vissza. Az Episode III.-ban a Jeditemplom ostrománál viszont sikerül érzékeltetni egy az ilyen városokra veszélyforrásként leselkedő tragédiát is. Amikor az emberek pusztítani akarnak, akkor tudnak. Ennek képi megfelelőjét, amit a vásznon láttunk, azt viszont az élet írta.




1.4.2 Naboo

A Naboo nevezetű bolygó a tökéletes ellentéte Coruscantnak. Itt leginkább az európai klasszicizmushoz hasonlító monumentális, de még megmaradó emberi méretű régi kőépületek, zöld patinás kupolaszerű lefedésekkel. Szinte ideálisnak érezzük ezt a világot, nincs zsúfoltság, megjelenik a természet a városokban és hasonló stílusú épületekkel már mi is találkozhattunk. A városban lévő természet, ami nagyon harmonikusnak hat biztosan elnyerte volna Le Corbusier-nek a tetszését is. De számunkra is egy olyan település képét nyújtja, amely tökéletes szimbiózisban él a környezetével és azzal együtt kíván élni és fejlődni. Ez például egy tökéletes utópiának megfelelő hely. Természetesen ennek megfelelően ezen világ társadalma is tökéletesnek mondható, leginkább az ókori görögök gondolkodós, művészetszeretős arcához lehetne hasonlítani őket. Egy békés nyugodt társadalom él egy békés nyugodt világban. A díszlet itt is tökéletesen működik, elhisszük, hogy a történet ott játszódik ahol és akkor amikor játszódik, mindezt a valóság illúziójának engedve. Itt egyszerűen tökéletes munkát végeztek a tervezők és az építők.
1.4.3 Kassyk
Ha létezne a jövőben egy olyan hely, mint a Kassyk, akkor azt egészen biztosan az organikusépítészet paradicsomának lehetne nevezni. Itt nem olyasfajta együttélés történik a természettel, mint amit mi megszokhattunk vagy láthattunk eddig. Itt inkább a tökéletes kiegészítése az épített környezet a természetnek. Egyértelműen a természet és a környezet a meghatározó és az építmények és a városok kialakításai is a már ismert organikus formákból épül fel. Ez a fajta szemlélet egyértelműen a természetet és az ahhoz való visszatérést, valamint annak maradéktalan tiszteletét jelenti. Ez a koncepció figyelhető meg az egész bolygón és a filmekben látható részekben. Bár lehet, hogy az itt bemutatott képen a Wookiee-k (őslakos faj) falvai a hatalmas fák oldalán inkább hasonlítanak taplógombákhoz azért itt ennél többről van szó. Olyan formavilágról, ami nem önmagában akar állni és nem is tud, hanem csakis abban a környezetben ahol felépítették, ott viszont egységes és egész. Itt minden ott jó ahol van, de ott nagyon.
1.4.4 Yavin 4. holdja

A bolygó a filmben egy elhagyatott dzsungelbolygó. Amelyen valaha élt egy ősi nép, akik mára kihaltak, de a hatalmas lépcsőspiramis szerű építményeik megmaradtak. Ide költöztek a lázadók mielőtt felrobbantanák az első halálcsillagot. Túl sok kreativitást nem lehet elmondani a helyről. Inkább úgy lehet értékelni, hogy az emberben van egy pici felfedező vágy és ha ez kapcsolódik a történelem szeretetével akkor létrejön a régész, aki szeretne felfedezni rég eltűnt világokat.
1.4.5 Geonosis

Eme világ arról híres, hogy repülő rovarszerű lények lakják, akik rengetegen vannak és kaptárakban élnek. Egy hatalmas hangyaszerű társadalom élén a vezérrel, akinek az akarata szent. Az ilyesfajta rendszer hatalmas és olcsó munkaerőt generál, így a bolygó hatalmas ipari potenciállal rendelkezik. Ezért jönnek ide a galaxis minden részéről a tőkével rendelkező vállalkozók, hogy olcsón legyártsák árúikat (jelen esetben fegyvereket), amit aztán drágán eladnak vagy megtartanak. Cserébe a geonosisiak olcsón dolgoznak, de ellesik a technológiákat. Elképzelhető, hogy esetleg létezhetnek már ilyen országok vagy társadalmak a földön is a jelenben… Mindenesetre az alkotói ennek a világnak csak egy féle stressz levezetést tudtak elképzelni a rovartömegeknek. Új köntösbe csomagolva és egy kicsit technikailag feljavítva elővettek egy nálunk is kétezer éve nagyon kedvelt szórakoztatási módot. A gladiátor küzdelmeket, csak itt az oroszlánok helyett különböző világokból származó szörnyek próbálják megenni a küzdőket. Azonban ez a világ igazolni látszik a stadion, mint közösségi épület életképességét még sok-sok éven át, amiben szintén látok rációt.




1.4.6 Hoth

Nagyon érdekes vonal az a fajta jövőkutatásos irány, ahol azt mondják, hogy nem valószínű, hogy túl sok olyan állapotú és légkörű bolygó létezik, mint a föld. Azonban élhetőnek mondhatók, de az időjárás nagyon zord, gondoljunk csak például a Marsra, ahol hatalmas szelek tarolják le a felszínt. Másik ilyesfajta szélsőséges időjárási körülmény lehet a hideg, amire rengeteg példa van már most is a földön. Ez manapság is nagyon izgalmas témának számít, hiszen egy ilyen épületnek nagyon komoly paraméterekkel kell rendelkeznie, hogy ellenálljon a zord hidegnek és csapadéknak. Ezzel kísérleteztek akkor, amikor megalkották az Antarktiszon található új kutatóállomást. Ami most még csak kísérleti épület, de egy sor újítás úttörője lehet. A starwars-ban ilyen zord környezetnek mondható a jeges Hoth bolygó, ahol a lázadók egy hatalmas jéghegybe vájtak ki egy egész bázist. Ettől még a mai technikánk jócskán elmarad, de teljesen elképzelhetőnek tartjuk, ehhez hozzájön még az a tény is, hogy sok ember emlékszik még, hogy milyen jó volt kisgyerekként hóvárat építeni, hát akkor vajon milyen lehet egy egész hóvárost. Valljuk be, hogy ez megmozgatja azért az szinte minden tervező lélek fantáziáját. És akkor még a technika csúcsát képező és mára már ikonikussá vált Halálcsillagról még egy szó sem esett.
Összegzés
Be szerettem volna mutatni azt, hogy a filmben bemutatott lenyűgöző látványú világok alapjai már napjainkban is léteznek csak nem ennyire idealizált formában, mint a filmben. Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a díszletek megtervezői és megalkotói építészek és designerek voltak, hiszen a már ismert stílus és történelmi vonalakat és elemeket vitték tovább kicsit újragondolva, felcicomázva (teljesen jó értelemben használva a szót) azokat. Az ismert látvány és a rajongói visszajelzések tükrében, kijelenthető, hogy kiváló munkát végeztek. Ez maradéktalanul megfelel az alkotók mindkét eredeti céljának, egyrészről, hogy létrehozzanak egy lebilincselően izgalmas szórakoztató sci-fi filmet, amiről még sokáig beszélni fognak. Másrészről pedig, hogy az alkotók is jól járjanak a haszonnal, amit a film hoz, hiszen a filmipar is csak egy ipar, mint az építőipar aminek a bevétel termelés a célja, de néha mégis többet hoz létre, mint egy egyszerű „végtermék”.