2011. január 22., szombat

KÓNYA Balázs: ÉPÍTÉSZET ÉS HÁBORÚS FILM

A féléves feladatban szereplő építészet és média kiírás kifejezetten tágan értelmezhető, így szükséges pontosabban meghatározni, leszűkíteni a témát építészet és film témára, ami számomra még mindig tágan értelmezhető, szóval az általam írt fogalmazvány az építészet és a háborús filmek kapcsolatáról fog szólni, kivált képen az építészetnek a háborús filmeken belül játszott szerepéről. Első feltevés: az építészet a filmeken belül alapvető hangulatteremtő elem, melyet a díszletek formálásával érnek el. Második alaptézis, hogy a filmeken belül, de kifejezetten a háborús filmeken belül nem az építészet, vagyis a díszlet az egyetlen olyan elem, ami hangulattal és „élettel” tölti meg a filmet, ahogyan ez a való életben is igaz. Harmadik alapgondolatom, hogy egy film és különösen a háborús filmek a háttérben tartják, az építészet filmen belüli megjelenését ebből következik a negyedik alapgondolat, ami az első 3 feltevés összefoglalása: az építészet csak eszköz.

1. Építészet, mint alapvető hangulatteremtő elem.
Első gondolatra ez általános igazságként kezelhető, hiszen minden film játszódik valahol, ha más nem zöld háttér előtt a stúdióban, de a végleges mozi változatban valós hátteret látunk. A műfaj miatt minden film középpontjában valamilyen –de nem elvont értelemben- háború áll, mégis háborús filmeknek több céljuk lehet:
• Háború borzalmainak bemutatása pl.: Az elit alakulat 2001
• A harcoló katonákért aggódó otthonlévők aggódása pl.: Katonák Voltunk 2002.
• A háborús katonák lélektanának bemutatása pl.: Gyilkos megszállás 2008.
• A háborúk okainak feszegetése pl.: Zöld Zóna 2010.
• Romantikus vonal: háború embereket hoz össze pl.: Indulnak a királyok 1958.

A következő alfejezetekben végig lesz vizsgálva hogy az építészet mint hangulatteremtő elem hogy jelenik meg a felsorolt filmekben illetve elérné e önmagában a film általam feltételezett célját. Külön kiemelendő, hogy az összes felsorolt filmnek van valóságalapja, némelyiknek csak a helyszínek esetében, némelyiknek pedig akár a filmben elhangzott mondatokig valósak lehetnek.
1.1 Háború valója: Az elit alakulat 2001 amerikai-angol filmsorozat 10 részben.
A második világháborúban játszódik, az amerikai hadsereg 101 légi szállítású hadosztályának (értsd: ejtőernyős alakulat) 506-os ezredéhez tartotó „Easy” századnak a történetét meséli el, a kiképzéstől a háború végéig.
Az első rész az alakulat kiképzéséről szól, a katonák maguk építik egyszerű faházaikat ahol ez idő alatt lakni fognak. A kiképző laktanya építészeti hangulata egyhangú és monoton: sok-sok egyforma ház. Elmondható hogy az építészet képes volt megteremteni az alaphangulatot: a néző érzi, ez nem az otthon melege itt bizony harcosokat képeznek.
A másodiktól a nyolcadik részig a század átverekszi magát Nyugat Európán. Rengeteg szétlőtt és lebombázott idillikus-klasszikus épületet látunk, vagyis látjuk az addig felépített városok és értékek teljes pusztulást, valamint látunk ideiglenesen épített többségében vasbeton bunkereket és egyéb hadi létesítményeket. Bizonyos részekben a háború a természetben zajlik pl.:6 rész. Itt a pusztán építészeti eszközökkel nem lehet előidézni a kívánt hangulatot: az erdő közepén nincsen épület, csak fák és tisztás. Következtetésként levonható hogy az építészeti hangulatkeltés hatásfoka felemás.
A kilencedik rész, úgy érzem és éreztem, hogy a sorozat legszívszorítóbb epizódja. A század Németország területén egy zárt táborhoz érkezik. A katonák nem tudták mit találnak, a nézők közel 60 év távlatából azonban igen. A látvány magáért beszél: két sor szögesdrót kerítés, fa őrtornyok, telepített géppuskák és belül nyeregtetős földházak szigorú rendben valamint a mindent elborító sár. A néző, noha soha nem volt ilyen helyen, a kép kapcsán szinte még a koncentrációs táborba zsúfolt tömegek szagát is érzi. Főként építészeti eszközökkel elért megdöbbentés. Szerintem kiváló.
Az utolsó részben a néző fellélegezhet, hiszen vége a háborúnak, ismét béke van. A helyszín ezúttal Ausztria: barátságos emberek, zöldellő rétek, kék tengerszemek és a jól ismert osztrák népi építészet barátságoz házai. Ez mind megnyugtatja az embert és igen, a barátságos osztrák parasztházak nélkül a kép hiányos lenne, a béke hangulatának megteremtése triviális.
1.2 Akik otthon várnak: Katonák Voltunk 2002 amerikai-német akciófilm.
A film 1956-ban a Vietnami háborúban játszódik, az amerikai hadsereg 1. könnyűlovas ezredének (értsd. itt: helikopteres bevetésű gyalogos lövészek) 1956. november 14-ei Ia Drang völgy (magyarul halál völgye) béli bevetését, az előkészületeket valamint a hazatérést mutatja be a katonákat otthonváró családdal együtt. A katonák családja a „katonavárosban” vagyis a laktanyában várja a hazatérést az 1956-nak megfelelő „amerikai álom” hangulatú unalmas családi házaikban: nincs kerítés, füves előkert, tornácos, fa deszka homlokzatú fehér, sárga és egyéb színű 2 szintes családi házak. Tisztán ez, vagyis az otthon építészeti formálása képtelen éreztetni a nézőkkel az otthonlevők aggódását, így ezt a hatást az építészet nem tudta elérni a filmben.
1.3 A katona lelkivilága: Gyilkos megszállás 2008 amerikai filmsorozat 7 részben.
A film a 2003-as Iraki háborúban játszódik valamint egy kicsivel az előtt. Az amerikai hadsereg első felderítő zászlóalja (könnyű gépesített egységként bevetve), kiemelten pedig Brad Colbert őrmestert és egységét kísérjük végig a megszállás közben.
Az első rész, hasonlóan az Elit alakulathoz itt is a háború előtt játszódik, egy kuvaiti amerikai támaszponton. A sivatagban a katonák 30 fős sátrakban laknak, a puszta földön alszanak a lőszeres és egyéb ládák közt. A felderítő erők minden hadseregben a legjobban kiképzett katonák közé tartoznak, a legzordabb körülményeket is elviselik, ezt próbálja alaphangként visszaadni az építészeti formális, amely teljességgel a való életből vett, mondhatni az átlag néző számára sikeresen. A sorozat többi része főként a sivatagban, illetve porig rombolt városokban játszódik, ahol nincs értelme bármilyen építészetről is beszélni, itt értelmezhetetlen a kérdés, vagyis az építészeti hangulatkeltés jelen film esetében szinte nincs.
1.4 A háború valós, vélt, és nyilvános oka: Zöld Zóna francia-amerikai-spanyol-angol akciófilm 2010.
Ismét Irak, ismét 2003. A film nevét Baghdad egy kerületéről kapta. A háború előtt ez volt a Saddam Hussein által irányított Iraq közigazgatási központja, a háború után pedig a megszálló erők demilitarizált főhadiszállása. A terület kifejezetten békés, szigorúan őrzött. Egyfajta reprezentációs terület volt a háború előtt, itt lakott a diktátor, és az itt található keresztbezárt kardok (két csukó forma, amely a földből emelkedik ki egy-egy perzsa hajlított kardot tartva azokat összezárva), mint kapu alatt folyt a vezér születésnapján tartott évenkénti katonai felvonulás. A háború után ez a terület hivatott bemutatni az országba érkező újságíróknak, hogy Irak igen is biztonságos, a háború sikeres volt. Remekül leplezik a valós célokat a jól megválasztott építészeti háttérrel, ami a filmben is többször visszaköszön. A nézőnek pontosan olyan érzése van, mintha egy dicsőséges háború utáni királyi udvarban lenne, ahol minden, amit az emberek igényelnek sorban sorakoznak a zsákmányolt kincsek. Tökéletes illúzió, a lényeg elhomályosítása. A film főhőse tömegpusztító fegyvereket keres, de mindig téves helyen: sok-sok éve elhagyatott raktárakban, olyan információ alapján melyet feletteseitől kap. Valójában Iraknak nem volt semmilyen tömegpusztító fegyvere, mint azt most már mindenki tudja, de a megtévesztés és a fokozatos rádöbbenés semmi képen sem jöhetett volna létre az építészeti hangulatkeltés eszköze nélkül, fontos megjegyezni, itt is valós helyszínek felhasználásával.
1.5 Háború és romantika: Indulnak a királyok amerikai háborús filmdráma 1958.
A film 1944-ben játszódik a Francia országban található Nizza és környékén. A felszabadító szövetséges hadsereg hadnagya beleszeret egy helyi lányba, akivel természetesen nem találkozott volna, ha nincs a háború. A hadnagy egy barátja (egy őrvezető) azonban megszerzi a lányt, ami a konfliktus alapja lesz. Végül el kell hagyniuk a várost, majd az őrvezető meghal és a hadnagy évekkel később visszatér a lányhoz.
Az építészeti formálás itt teljes egészében az éppen aktuális jelenet alárendeltje. A lány lakása meghitt és bensőséges, feledteti a harcokat, a csalódott hadnagy körlete egyszerű és rideg, az étterem ahova az őrvezető viszi a lányt a körülményekhez képest üdítő és romantikus hatású, a harctér a sok romos épülettel durva és kietlen, míg a film végén a lány lakásában berendezett iskola világos és tiszta, nyugtató. Az építészeti háttér, a díszlet minden esetben követi az eseményeket és az adott jelenetet. Elmondható hogy a film bármelyik Francia háború sújtotta városban játszódhatna, az építészeti kép nem határozza meg azt.
2. Építészet, mint alapvető hangulatteremtő eszköz határai.
Az építészet hangulatkeltő képessége a háborús filmeken belül hol többé, hol kevésbé de véges. Ez normális és érhető, hiszen napjaink filmjei, és ide tartozik szinte minden háborús film kivétel nélkül nem némafilm. A képi hatásokon kívül hanghatások is érik a nézőket, valamint fontos megjegyezni, hogy a képi hatásokon nem csak az építészeti megjelenéseket értjük. Képi hatás a szereplők valója, a filmben szereplő tárgyak, a természetes és mesterséges környezet. Hanghatások lehetnek a szereplők beszéde, tárgyak zajai, történések zajai és egyebek. Természetesen a díszlet a legalapvetőbb, melyet remekül képes kiegészíteni egyéb vizuális vagy akusztikai élmény. El lehet tehát
A háborús filmekben kifejezetten fontosak azok a zajok, melyek visszaadják a háború hangjait: ilyenek a lövések, robbanások, becsapódások és mindenféle ilyen hang. Ezek mind-mind fontos kellékei a filmnek, nélkülük az építészeti látvány elégtelen lenne.
3. Építészet helye a filmben: háttérben.
Szükséges tehát elhelyezni az építészet szerepét a háborús filmen belül. Az előző főbekezdésben látható volt, hogy az építészet a háborús filmeken belül a hatáskeltő eszközök között foglal helyet. Ilyen módok háromféle csoportosításban is lehet vizsgálni és elhelyezni az építészetet. Az első az érzékelés típusa szerint rendszerez:
• Beszéd
• Tárgyak, járművek zajai
• Történések zajai (ami kiemelten jellemző egy háborús filmben)
• Szereplők és jelmezeik, sminkjük
• Tárgyak, járművek képe
• Természetes környezet képe
• Mesterséges környezet: utak, műtárgyak, hidak
• Mesterséges környezet: épületek és díszletek, vagyis az építészeti megjelenés
Az első három elem hanghatás, míg az utolsó öt elem képi hatás, látható hogy az építészet csupán e csoportosítás szerint nyolcada az összes hangulatkeltő elemnek.
A második csoportosítás az érzékelés folyamatossága szerint bontható részekre:
• Statikus, hosszabb idejű hatások, mint a természet, és a kétféle mesterséges környezet
• Dinamikus, viszonylag gyakran és gyorsan változó elemek, mint az összes hanghatás, személyek, tárgyak járművek képe
Az építészet nyílván valóan a statikus elemek közé tartozik a háborús filmekben is, hiszen a háttér és a díszlet része, ami lassabban változik. Kivételt képeznek az éppen a filmben romba dőlő épületek, melyekről azt hiszem a végeredmény szempontjából építészeti szerepük szinte lényegtelen.
A harmadik csoportosítás a filmes hatás által a nézőben keltett hatás szerint (bizonyára ez a harmadik eset elsőre erőltetettnek tűnik, de az emberi agy asszociációs képességével áll összhangban, ami tudományosan bizonyított és elfogadott tény):
• Az élmény a nézőben képi élményt idéz fel és kelt
• akusztikai élményt idéz fel és kelt
• szag/illat élményt idéz fel (itt kelteni nem tud)
• tapintási élményt idéz fel (kelteni itt sem tud a film)
A filmekben szereplő képi és hanghatások mindegyike képes a nézőben emlékeket felidézni, így az építészet is, de ezek esetlegesek és spontának, vagyis ezek dejavu-k. Élményt kelteni a nézőben akárhogyan nem lehet: a képi élmény képi emlék lesz, az akusztikai élmény akusztikai emlék lesz, ellenben egy képi és egy akusztikai élmény képes az emberi agy képzettársításos képességét kihasználva egy harmadikat kelteni. Erre remek példa a 1.2 alrész negyedik bekezdése. Az említett Elit alakulat sorozat 9 részében, amikor a katonák elérnek a lager-ig és látjuk a sárban szabályosan sorolt primitív házakat, ami az építészettel elért képi hatás, ehhez társul a bebörtönzöttek könyörgése és sírása, a néző akaratlanul is – persze a rendező által akarva - beleéli magát a felszabadító katona helyzetébe és szinte érzi a szagokat, vagy a legyengült emberek tapintását. Így lesz sokkoló a jelenet.
4. Építészet: csupán eszköz.
Igazából a negyedik tézis az első három után érthető és elfogadott, de feltehető a gondolat, mi van, ha mégsem az. Normális esetben, egy háborús filmben az építészet van a filmért, de most legyen a film az építészet ért. Ha egy háborús film középpontjába állítjuk az építészetet, eltekintve attól, hogy kívül esünk a műfajon igencsak bizarr filmet kapnánk. Belehelyezkedve az egyik fent említett filmbe, a Zöld Zónába a háború igazi oka Iraq építészeti kincseiért zajlana, a jelenetek cselekménye pl.: a Zöld Zónában elhelyezkedő Al-Rashid hotel vagy egy ókori zikkurát megmentéséért zajlana. Ez nem csak nevetséges, de elképzelhetetlen is lenne. Hiányozna belőle az indok, a miért amit egy átlagos, normális ember megérteni képes lenne.

Összefoglalás
A fogalmazvány végére a véleményem nem változott: az építészet csak egy eszköz. Egy olyan eszköz a háborús filmeken belül melynek alkalmazásával a rendező hangulatállapotot képes teremteni, emlékeket képes felidézni és kreálni. De fontos hogy ezt nem egyedül az építészet eszközeivel éri el. Az építészeti eszköztár csak egy kis része a rendező ilyen irányú eszközeinek, sok-sok más olyan eszközt használ még, melyekkel együttesen éri el a kívánt hatást. Ezekkel összhangban nem a film van az építészetért, hanem alárendelve, az építészet van a filmért, különben érthetetlen lenne a film. Párhuzamként ez a való világra is igaz. Ahogyan egy jó háborús filmben, a való világban is kell és fontos, hogy az építészet a háttértben maradjon. Ahogyan a filmben, úgy a való világban is főként az emberek alakítják azt, a szavakkal, a tettekkel aztán a tárgyakkal és utoljára az építészettel. Ez fontos, hiszen a háborús filmek állnak mind történésben mind egyéb más dolgokban a legközelebb a valósághoz, hiszen fiktív háborúról szóló filmek persze vannak pl.: Csillagok Háborúja, de messze nem keltenek fel olyan alapvető emberi érzelmeket, mint a valós háborúkról készült háborús filmek. Értelem szerűen ezen filmek esetében a film maga a megtörtént valóság közel teljes vagy részleges időben későbbi dokumentációja. Ezen filmek nem hivatottak megváltani a világot, nem ez a feladatuk. Történeteket mesélnek el, emberi sorsokat ismertetnek meg velünk. A való élettel vont párhuzam folytatásaként ha tényleg belegondolunk egyetlen épület sem változtatott meg korokat és világokat. Az épületek helyszínt teremtenek az emberi életre, mégpedig minél tökéletesebb helyszínt kell, hogy teremtsenek az emberi életre, nem szabad elnyomniuk azt, hiszen nem csillogó szobrokban élünk, hanem nekünk alárendelt épületeket. Zárógondolatként ismét a dolgozat egyik alapgondolata: az építészet eszköz, kiszolgálja a film - és itt most a háborús film igényeit - hasonló képen a valóságban az építészet szintén eszköz, kiszolgálja a valóságban élő emberek igényeit. Az építészet a filmért van, ahogyan az építészet az emberekért.


Felhasznált szakirodalom
http://en.wikipedia.org/wiki/Green_Zone
http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_elit_alakulat
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=43172&i_city_id=3372&i_county_id=-1
http://www.port.hu/katonak_voltunk_we_were_soldiers/pls/fi/films.film_page?i_film_id=45904
http://www.filmkatalogus.hu/Katonak-voltunk--f12120
http://port.hu/zold_zona_green_zone/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=109036&i_city_id=-1&i_county_id=1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyilkos_megsz%C3%A1ll%C3%A1s
http://port.hu/gyilkos_megszallas_generation_kill/pls/fi/films.film_page?i_film_id=97895&i_where=1
http://www.port.hu/indulnak_a_kiralyok_kings_go_forth/pls/fi/films.film_page?i_film_id=63531
http://www.hbo.com/generation-kill/index.html

Karakterek száma a dolgozatban: 15445 (szóközzel). A számítás nyitó összefoglalástól a záró összefoglalásig tart.
Természetesen láttam mind az öt említett filmet és még vagy több tucat háborús filmet, a Zöld Zónát, a Gyilkos megszállást (legjobb az öt közül) és az Elit Alakulatot érdemes megnézni.

A dolgozat végén, ami természetesen nem tartozik bele a 15000 karakterbe és nem része magának a dolgozatnak, szeretném kifejezni tiszteletemet és megbecsülésemet minden katona iránt, hiszen ők nem csak a háborús filmek hősei.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése