2011. január 23., vasárnap

KLÓSZ Gábor: SZELLEMI ROKONSÁG

Az építészetnek van egy olyan maradandó és állandó „dimenziója”, amiben értelmezve az egyes épületeket, és egymással összevetve őket, meg tudunk fogalmazni olyan üzeneteket, amiket azok a tömegformálásukkal, anyaghasználatukkal, léptékükkel, szellemükkel hordoznak és mondanak. Nem feltétlen lehet ezeket szavakba önteni, racionalizálni. Leginkább érzések ezek, amik akkor fogják el az embert, mikor az épületben jár. De az épületnek nem is szabad hangoskodnia, hanem alázatosan meg kell teremtenie a teret, ahhoz a funkcióhoz, amivel a szellemisége, az „üzenete” megegyezik.
A filmrendező, akárcsak az építésztervező, a filmjével képes üzenetet közvetíteni, és sokszor él is ezzel. Az esszé arról fog szólni, hogy egy filmhez választott, és megalkotott téri világ mennyire nagy párhuzamban tud lenni egy filmes gondolattal, ill. hogy mennyire jó (hát)teret tud szolgálni ennek szellemi rokonságával. Mindezt Kurt Wimmer Equilibrium c. filmjén keresztül fogom kifejteni.


1. Equilibrium – Gyilkos nyugalom
Sci-fi, 107 perc, 2002. Rendezte: Kurt Wimmer, Operatőr: Dion Beebe, látványtervező: Wolf Kroeger. Főszereplő: Christian Bale (John Preston) és Emily Watson (Mary O’Brian).
A film rögtön a legelején letisztáz minden fontos előzményt. A történet a 21. században játszódik, a 3. világháború utáni időszakban, amikor az emberiség fölé egy irányító hatalom, az Atya áll. Az Atya új ideológiát hoz az emberiség számára, hogy megmentse őket az esetleges 4. világháborútól. A háború okozójának elsősorban az emberi érzelmeket tartja, amiktől meg kell szabadítani az emberiséget.
Felépül egy új metropolisz, ahol az embereknek nincsenek többé érzései, mert az Atya által forgalmazott Proziummal lövik magukat nap, mint nap, és mint egy vallási vezetőben, úgy megbíznak szavában. Béke, és nyugalom van, mindenki egyen szürke vagy kék ruhában mászkál. Azonban vannak lázadók, akikkel egy végrehajtó hatalom, a Grammaton papság számol le. Egyetlen feladatuk, hogy felkutassák és megsemmisítsék azokat a tárgyakat, amiket Atya az EC10es címkével ruház fel, amik az emberi érzelmeket váltják ki, pl. zenelemezek, festmények, szépirodalmi művek, fotók, vagy bármi kis apróság, ami színes, érdekes tapintása, vagy illata van.
A film főszereplője, John Preston is egy grammaton pap, méghozzá mesteri szinten kiképzett, lényegében a „cég” legjobb embere. Prestont mindjárt a történet elején egy súlyos inger éri, hidegvérrel megöli kollégáját, mert megtudja róla, hogy titokban tiltott dolgokat csinál, olyanokat, amik emberi érzelmeket váltanak ki, pl. verses könyvet olvas. Aznap este a feleséségről álmodik, akinek megismerjük tragikus halálát. Ő is érzett, és ezért halál büntetésre ítélték, mint „érzés bűnözőt”. Másnap reggel a pap egy véletlen folytán nem tudja bevenni az aznapi Prozium adagját, így kiesik az elnyomó hatalom „kábulata” alól. Azt is megtudjuk róla, hogy ő más, mint a többi véresszájú végrehajtó, mert neki vannak érzelmei, melyek segítségével képes kiszimatolni a veszélyes holmikat, csak a Proziumnak köszönhetően nincs tudatában ezeknek. Ám az a nap megváltoztatja az életét, és a sorra őt érő ingerekben felfedezi az addig még észre nem vett emberi érzéseket. Ekkor ismerekedik meg Mary O’Briannnel is, aki halott kollégája szeretője volt. Ezután úgy dönt, hogy inenntől kezdve ő nem fogja magát többé lőni, hanem azért fog élni, hogy érezni tudjon. Munkája során ezmiatt nehézségek érik, de főnökének, és új kollégájának is hazudik, hogy ne derüljön ki a titka. Halott kollégája személyes holmijai közt, felfedez egy nevet „Freedom”, ami egy könyvtárnak a neve. A könyvtár elfalazott részében ráakad az Ellenállásra, akik katakomba-mozgalomként tervezik a hatalom megdöntését. Az ő oldalukra áll, és közösen kitervelik, hogy miként gyilkolják majd meg az Atyát. A feladattal Prestont bízzák meg. Majdnem minden terv szerint zajlik, és végülis be is jut az Atya palotájába. Itt éri őt a kudarc, hogy az Atya mindvégig tudott az összes titkáról, és azért sem derült ki semmi, mert őt valójában téglának használta fel a hatalom, hogy kezükre kerüljenek az ellenállók.
A történet happy enddel zárul. Preston pap ügyességének köszönhetően lemészárolja Atya teljes testőrségét, és magát Atyát is, aki valójában nem is létezett, hanem saját fönőke testesítette meg. Librium felszabadul az elnyomásból, az Ellenállók megdöntik a hatalmat!

2. A film alapképlete és a gondolati párhuzam
A filmben bemutatott hatalom egy autokratikus rendszer, aminek élén az Atya áll. Véleményem szerint a rendező (aki egyben a forgatókönyv író is) egy neonáci utópiát akart filmen megjeleníteni. Ennek megalkotásához, mint egy jó szakács, fogta a hozzávalókat innen is, onnan is, és jól összekeverve kisütötte belőle az Equilibriumot.
A képlet, a koncepció, hogy a rendező ötleteket merített a hitleri nemzetszocializmusból, a kommunizmusból, és véleményem szerint még az egyiptomi vallásból is. Ezekből létrejövő konglomerátum a film. Háború ide vagy oda, a történelem ismétli önmagát.
A nemzetszocializmussal párhuzam, hogy az Atya egy új világot akar teremteni, amit a saját ideológiája irányít, akárcsak a Hitleri Haramdik Birodalom gondolata. Demagóg politikát folytat, és állandó uralom alatt tartja a népet, a Prozium „gyógyszerrel”. Az Atyában, mint az egyeduralkodó vezetőben feltétlen meg kell bízni, és engedelmeskedni kell, akár mint a Führernek (Führerprinzip). Végrehajtó erőszakos, fegyveres szervezet is van, a grammaton papság, akik nem csak a tiltott holmikat égetik el, hanem az érző embereket is legyilkolják, illetve krematóriumban elégetik őket. Hasonlók az SS-hez. A grammaton papok fekete egyenruhát viselnek, és harcművészetet tanulnak: a pisztoly-katát (ezek mondjuk a ninjákkal való párhuzam). A filmbéli hatalom jelképe a tau-kereszt, és egy a szvasztikához ördögien hasonlító kör alakú, vörös hátterű jelkép. (1.ábra) (A tau-kereszt ősi egyiptomi szimbólum, egy körrel egyesülve alkotta meg az ankh-ot, az egyiptomi vallás legfontosabb jelképét. Az ószövetségben is használták, mint a megváltás jelét, ill. a szabadkőművesek egyik jelképe is, a teljes emberi felszabadulást szimbolizálta.) Az érzelmes emberek üldözése és krematóriumban való elégetése párhuzamba állítható a zsidóüldözéssel és a haláltáborokkal. De megjelenik a szociáldarwinizmus és az eugenika is, vagyis, hogy az új társadalmi modellben csak az arra alkalmas emberek tudnak élni, akik naponta lövik magukat a Proziummal.
A kommunista-szocialista eszmékkel rokon az, hogy nincs szükség egyéniségre, változatosságra, hanem mindenki egyforma, egyenrangú és magabiztosan tud haladni egy kiszámítható életpályán, egyforma életet élve. Mindenhol a vezető arcképe köszön vissza, csak itt még beszél is a néphez, és megállás nélkül mondja az agymosó demagóg szöveget hamis boldogságot festve vele.
Az Atya teljesen megközelíthetetlen ember. Szinte senki nem juthat be hozzá, és ráadásul fokozott testőrség védi, nem beszélve, hogy, mint a „fellegekben” élő embert csak egy toronyházban lehet nyomon érni. Személye nagyon hasonlít, az ősi egyiptomi fáreóhoz.


1:ábra az Atya és Adolf Hitler

3. Az Equilibrium építészete
Nyilván, mikor összeáll egy film cselekmény szála, akkor a rendező elgondolkozik azon is, hogy mindezt milyen téri világba lehetne belehelyezni. Legjobb esetben ez a kettő dolog együtt fejlődik, hiszen egymással szoros kapcsolatban állnak. Egy megtörtént eseményen alapuló film világa alighanem törekszik azonosulni azzal az „eredeti” világgal. Viszont egy olyan film téri világa, ami előrefelé mutat, utópia, mint az Equilibrium is, ott már mindenbizonnyal egy nem létező, valótlan környezetet kell megalkotni. A jövő azonban sokféle lehet, a Majmokbolygója világától, egészen a Star Wars-ig minden.
Egy térnek van egy olyan dimenziója, ami szemmel nem érzékelhető, hanem egy megfoghatatlan érzés. Ez a hely szelleme. A jó építész tervező ezt a szellemet is beletervezi a házába, vagyis azt akarja, hogy meglegyen a térnek a szellemi üzenete is. A filmeknek is van üzenete (jobb esetben). Bár egy filmben sokkal több eszköz van arra, hogy direktebb módon közölni lehessen az üzenetet, pl. a dramatúrgiával, vagy egyszerűen szöveggel. Az építészethez hasonlóan a zenének is van egy szelleme, amit szintén előszeretettel kihasználnak a filmzene kiválasztása, vagy megkomponálása során. A zenéből már előre sejtjük, hogy valami történni fog, hogy pl. mindjárt lecsap a gyilkos. A film élményhez, a cselekmény környezete, építészete éppoly fontos, mint a filmzene. A filmekben a hely szellemét nagyon jól ki lehet használni. Pl. ezért is van az, hogyha meglátunk egy filmben egy mocskos, koszos, elhagyatott, félhomályos teret, akkor elfog bennünket rögtön a félelem, hogy itt biztos lesz valami durvulás, öldöklés.
Az Equilibrium építészetét elemezve arra jutottam, hogy az alapkoncepció megegyezik a film alapkoncepciójával, vagyis az egész téri világ egy nagy kollázs az egyeduralmi rendszerek építészetéből. Sőt, majdhogynem egy az egyben történő másolása is annak. Bár vannak olyan épületek is, amik kilógnak ezalól. És nincsenek közvetlen összefüggésben az egyeduralmi rendszerekkel, viszont szellemiségük rokon a film ideológiájával.
Általánosságban elmondható Libria városáról, hogy törekszik az „érzéketlen”, rideg anyagok használatára, úgymint a vasbeton, fém, márvány. Kerüli az „élő” anyagot, a fát. Fával csak az alanti (a városfalon kívűli romos vidéket hívják így) részekben találkozunk. Libriumban nincsenek szinek. Minden vagy szürke nyersbeton színű, vagy hófehér, és fekete vagy valamilyen mély tónusú zöld, barna. Alapvetően minden épület monumentális, szinte az összes tér aránytalanul nagy. Hangsúlyozva az épületekben működő hatalom nagyságát, és érzékeltetve hogy ezeken kívűl az utca embere csak egy hangya.
Sok párhuzamot felfedeztem, ezekről írnék most részletesebben:

3.1 Librium-i városkapu és városfal




2:ábra Librium kapuja és Karnak kapuja

Librium kapuja tömegformálásában hasonlít Karnak kapujára. A falból kiugró hangsúlyos lapostetős bástyaszerű elemek mindkét helyen jelen vannak. Sőt, még a folyómeder is megjelenik a filmben, bár pillanatnyilag száraz. Bár nem teljesen azonos az anyaghasználat, mégis lényegét tekintve megegyezik, hogy a beton is kőszerű anyag, nehézszerkezet. Az épület és ember aránya is hasonló, és ugyanolyan túlzott masszivitást és erőt sugall Librium kapuja, mint amilyen „feleslegeset” Karnaké is.
3.2 Templom-csarnok


3:ábra: a „beszélgető csarnok” és az Amon-Re templom (Karnak)

A filmben az Atya hangjának közvetítőjével, a tanácsossal ebben a csarnokban tárgyal Preston pap. Itt kapja meg tőle az utasításokat. A megvilágításról, az anyagról és a sűrű és hatalmas oszlopokról rögtön egy egyiptomi templom csarnoka jutott eszembe. És mint papság, és „vallás”, még ideológiájában is összekapcsolódik a templommal, és nyilván a pap a templomban beszél az Atyával, hol nem máshol? 


3.3 Sugárút és központ



4:ábra: Libria központjához vezetó sugárút, és Albert Speer terve a Volkshalleval

Albert Speer terve, Hitler utópisztikus Berlinjéről a nagy sugárúttal, ami neki vezet a Volkshallenak, a Harmadik Birodalom központjának szánt épületnek. A filmben is van egy központi épület, az Equilibrium, amihez a speeri modellhez nagyon hasonlatos merev és hatalmas sugárút vezet neki. Ez a koncepciózus gondolat: a jelszerű felvezetés a nagy csattanóhoz teljesen rokon a két alkotásban. A filmben a központ azonban egy toronyház, és nem egy kupolacsarnok, sőt a brandenburgi kapu „párhuzama” is lemaradt.

3.4 Equilibrium központ




5:ábra: Equilibrium központ, az Empire State Building (New York), és a Lomonoszov Egyetem (Moszkva)

Igazából nem tudom, hogy melyikre hasonlít jobban. Ha nagyon ragaszkodunk az alaptézishez, akkor a moszkvai avantgárd egyetemet mondanám, viszont az Empire State egyik jellegzetes nézete ördögien hasonlít a filmbéli toronyházhoz. A toronyház, mint égbetörő épület, mint a tőke fellegvára és mint jel nagyon jól adja magát központi épületnek. És ha nagyon szélsőséges gondolatokat is felvetünk, akkor a tőkéhez a zsidóságot kapcsolja a legtöbb ember. Hozzájuk pedig a szupremácizmus elve szellemében erősen kapcsolódik a kommunizmus, mint a zsidók világmeghódító „járványa”. Márcsak az a paradox, hogy egy Albert Speer-i várostervbe hogy illeszkedik bele ideológiailag egy amerikai toronyház, vagy akár a Lomonoszov.
3.5 Libria város


6:ábra Libria város látképe és New York city

Vajon miért kézenfekvő az utópisztikus várost magasház-erdőként elképzelni? Fritz Lang is hasonló toronyházakat képzel a Metropolis filmjében. De Le Corbusier is toronyházakat álmodott Párizsba, nem beszélve Frank Lloyd Wright 1 mérföldes épületéről. A válasz talán abba áll, hogy az ókorban, és a középkorban még az isteneknek, vagy az egy Istennek emeltünk monumentális épületeket. A mostani korban pedig az a trend, hogy a nagy tőkés szervezeteknek húzzunk fel gigantikus házakat. Vagyis a „pénz-istennek” teremtsünk templomot. Úgy tűnik a nagy építészek már 20as, 30as évekből származó gondolataiból is, hogy ennek a trendnek van jövője!



7:ábra: Fritz Lang-Metropolis, F.L.Wright-1 miles, Le Corbusier-Párizs

3.6 Munkahely




8:ábra: a papok munkahelye a filmben és F.L. Wright Johnsons HQ épületének belső tere

A filmbéli munkahely belső tere erősen utal Wright híres belső terére, a Johnsons Headquerter épületére. A két tér arányai nagyon hasonlóak. Az equilibriumi térben ugyan csak „ál-gombafejes” oszlopok állnak, sőt sokkal vaskosabb, nehezebb szerkezetek, mintsem az elegáns, kecses Wright oszlopok. Még galéria is van mindkét épületben. Munkahelynek teljesen felesleges ekkora légtér. Bár nem voltam még a Johnsons épületben, de el tudom képzelni, hogy ott egy asztalkánál ülni és dolgozni, „hatalmas” tátongó magassággal az ember feje fölött inkább nyomasztó és kiszolgáltató tud lenni, mintsem felszabadító.

3.7 Tau kereszt vs Krisztus kereszt



9:ábra: a a főtanácsos irodája, lent pedig Tadao Ando temploma (Osaka)
Mindkét térben közös, hogy egy erős ideológiát akarnak kiszolgálni és mint közéjük tartozóknak, velük rokonlelkeknek vallva magukat, „homlokukon viselik” azoknak jelét is! Érdekes módon azonban ez a jel, nem többletet jelent a térben, hanem hiányt.
Equilibrium főtanácsosának irodája egy impozáns, elegáns nagy tér. És mint a filmből kiderül, a főtanácsos egyben az Atya is, így tekinthetjük az irodáját egy templomnak, egy szentélynek, de mindenképpen annak a helynek, amihez kötjük az ő személyét. Tadao Ando belső tere is egy templom. A katolikus templomokban mindig ott van az Eucharisztia, vagyis Isten mindig jelen van, a templom az a hely, amihez kötjük Isten személyét.
Az első képen Preston pap még fekete ruhában áll és a főtanácsossal tárgyal. Ekkor még a rendszer, a grammaton papság hű szolgálója volt. A második képen pedig már fehér ruhában áll, és benne a lyukban, a keresztben. Mindez azután történik, hogy leszámolt az Atyával. A tau kereszt jel ettől a pillanattól visszanyeri eredeti jelentését:a felszabadulást, a megváltást. És alighanem ez a kép, és gondolat, nagyon rokon a keresztény tanokkal, a Megváltó Krisztus személyével, aki úgyszintén legyőzi a halált, megmenti az embereket és nagy fényességben feltámad. Az építészeti tér pedig kitűnően szolgálja mindezeket.
3.8 A főtanácsos irodája



10:ábra: filmbéli iroda (fent), Hitler nézi Speer makettjét (középen), Macintosh szék (lent)

A főtanácsos irodájában a tau kereszten kívűl feltűnt még 3 másik érdekes bútor is. Az első egy makett, ami az íróasztalán van. De vajon minek egy makett oda? Olyan, mintha az Atya saját álmait, jövőképét szimbolizálná. Mint egy cél megtestesülése. Bár nem esik szó erről a makettről a filmben, mégis engem Speer Berlin városmodelljére emlékeztet, amit Hitler tekintett saját álmai kézzelfogható tárgyának.
A tanácsos, vagyis az Atya egy jellegzetes arányú székben ül. Ami úgy gondolom, hogy Macintosh székének a koppintása, vagyis legalábbis van köztük rokonság.
A harmadik tárgy a térben, az Atlas szobor, a világító földgömbbel. Nagyon érdekes, de Hitler új Berlinjébe is megálmodott egy Atlas szobrot, méghozzá 15 méter magasat, a Volkshalle porticusa egyik „őrzőjének”. Atlas a Volkshalle esetében a mennyet szimbolizálja, de ugyanakkor jelentheti a világon való uralkodását is.
3.9 A krematórium


11:ábra: krematórium a filmben, alatta az egyik auswitz-i kreamtórium
Bűnös, mert érzett, ezért el kell égetni. Miért? Miért pont égetni? Kivégezni sokféleképpen lehet a bűnösöket, de ebben a neonáci utópiában éppen pont égetéssel teszik, ami mitagadás erősen hasonlít a haláltáborok koncepciójára. Auswitzben jártam már, és az ottani égető embertelen ridegsége jól visszaköszön Equilibrium tiszta beton kreamtóriumában is. Nem beszélve a „technológia” rokonságáról, ami az előbbinél még kis vasúti sínen, csille kocsiban juttatja be a testet, az utóbbinál pedig egy gázrugós csúszdával.

3.10 A Grammaton papság központja



12:ábra: a grammaton központ, alatta a Jahrhunderthalle Wroclawban
Max Berg építész tervezte a Jahrhunderthalle-t Wroclawban. Eredetileg Napoleon vesztes, Lipcsei csatájának 100. évfordulójára készült, de később, a második vh. után a kommunista rezsim átnevezte Hala Ludowa-nak, vagyis Népcsarnoknak. Mára viszont újra a régi nevét viseli, ami lengyelül: Hala Stulecia.
A filmbéli Grammaton-székház nagyon hasonlít erre a lengyel épületre. Ugyanolyan monumentális kör alaprajzú nagy henger, hangsúlyos pronaossal. Anyagukat tekintve is rokonok, mert mindkettő betonból van. Nem beszélve az emelkedett szellemükről.

Összefoglalás
Úgy gondolom, pontosabban az volt az alaptézisem, hogy a tér hatással van az emberre, és az építészet tud üzenetet közvetíteni. Legfőképp azzal, hogy tömegében, anyagában, arányaiban felveszi a funkció szellemiségét, és hátteret teremtve szolgálja a benne zajló dramatúrgiát.
Az Equilibrium filmes alapötletét, és építészetét vizsgálva, a párhuzamokat példákon bemutatva sikerült ezt a hipotézist bebizonyítanom és azt is, hogy lehetséges gondolati rokonság a film mondanivalója és az építészete között. De azért nem mindig ilyen szoros összefüggés. Gondoljunk pl. a Dogvillre, ahol lényegében nincs épített világ, hanem a cselekmény egy erősen absztrakt, „szellemtelen” térben játszódik.
Végezetül egy paradox gondolat jutott még eszembe. Egy érzelmek nélküli társadalomban vajon miért van szükség ilyen erős szellemiséget magukon hordozó épületekre, ha azok szellemisége nem vált ki a bennük járó emberekben úgysem semmit. Akkor csak L’ Art pour L’ Art??
Felhasznált szakirodalom
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetiszocializmus
http://www.scribd.com/doc/29457260/Tau-kereszt
http://www.katolikus.hu/malezi/lexikon/litlexk.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Volkshalle
http://de.wikipedia.org/wiki/Jahrhunderthalle_(Breslau)

1 megjegyzés: