A film és építészet kapcsolatának áttekintése után a Mátrix című filmben szerepelt valós illetve virtuális terek építészeti vonatkozásait néztem meg; a terek felépítése, a térhasználatot, térszemléletet és a felhasznált építészeti eszközök tekintetében. Végül a film visszahatását az építészeti gondolkodásmódra.
1. Film és Építészet, mint művészeti határterületek kapcsolata
A két művészeti ág ugyan merőben eltérnek egymástól, már csak céljukból adódóan, de tagadhatatlanul erős párhuzamot alkot a két szakma között a vizualitás, a koncepciókban és kompozíciókban való gondolkodás, illetve valamilyenfajta téri narráció nyújtása a szemlélődőnek.
Az első ilyen jellegű filmek gyakorlatilag egyidősek a filmkészítés történetével, amely Lumiére-testvérek 1895-ben bemutatott A vonat érkezése című első felvételeivel kezdődött.
Az épített környezetet különböző korokban, az adott korszellemnek megfelelően, mindig valamilyen kommunikációs céllal szerepeltették. Ezek a filmek, híradások nagyobb részben dokumentarista jellegűek voltak, így alárendelve magukat a közölni kívánt információnak.
A megörökített látványok, rögzített képek a készítés idejének építészeti, politikai és gazdasági szeletéről ad képet a mai embernek, akár kaotikus, organikusan nőtt illetve geometrikus városképekre gondolunk, vagy a legkisebb egységre, egy-egy egykor korszerű lakás belsőtereire.
Az effajta dokumentumfilmek nemcsak rögzítenek, hanem akaratlanul, vagy akarattal, de a nézőben gondolatokat ébresztenek a látott valós építészeti alkotásokról vagy ideálisnak gondolt, hitt építészeti víziókról; Louis Le Prince Leeds-ről fogartott filmje 1888-ból, Skladanowsky testvérek 1895-ös berlini felvételei vagy a Vetrov féle Ember a felvevőgéppel 1928-ból.
1.ábra:Louis Le Prince felvételei
Az eddigiekben gyakorlatilag csak a mozgóképrögzítés és építészet kapcsolatáról esett szó, de a filmművészet és építészet kapcsolata már egy szélesebb, intuitívabb határterület, ahol már jóval tudatosabban használják fel az építészeti eszköztárat a film történetének további, vizuális kibontására, például Fellini filmjeiben is (Édes élet, 1960 és Róma, 1972).
Létezik kapcsolat a másik relációban is, amikor a film ihlet építészeti alkotásokat, amit a későbbiekben kifejtek.
2. Filmek építészeti vonatkozásai
A klasszikus filmekben az építészeket rendszerint valamilyen heroikus személyként jelenítik meg, aki mindig a becsületes úton marad, szándékai tiszták és nemesek, egy jó ügyet szolgálva a társadalmi problémákat igyekszik megoldani.
Ilyen fikcionált építész karakterekkel találkozhatunk a már klasszikusnak számító ötvenes, hatvanas és hetvenes években elkészült filmekben. A teljesség igénye nélkül, néhány mérföldkövet emelnék ki:
Az 1949-ben forgatott A forrásban (The fountainhead) című filmben Gary Cooper játsza az építész szerepét. A történet egy bizonyos Howard Roark építész által tervezendő felhőkarcoló köré épül fel.
2.ábra:A forrás című film 3.ábra:12 dühös ember című film
A következő jelentősebb film, amit kiemelnék, az Henry Fonda által megtestesített építész a 12 dühös emberben (12 Angry Man, 1957). A film egy esküdtcég zárt ajtók mögötti vitáját mutatja be, ahol az építész, Davis kezdetben csak egyedüli pártolóként menti meg a vádlottat.
A hetvenes évek klasszikusa, Paul Newman által játszott Doug Roberts alakja a Pokoli torony című filmben (The Towering Inferno, 1974). Az építész szerepe szerint, az emberi élet védelmében áll a gazdasági érdekekkel szemben. Az elkerülhetetlen tűzeset az építész álláspontját igazolja, annak ellenére, hogy maga is áldozatává vált.
A filmekben az építész alakját egyfajta személyiségjegyként is használják, a karakter megismertetéseként a nézővel. Ezek a történeti szálak elsősorban a szereplőkhöz kapcsolódnak, a film történetét kiegészítve, teljessé téve. Ide sorolnám a Három férfi és egy bébit (Three man and a baby,1987), Tisztességtelen ajánlatot (Indecent Proposal,1993), Az élet házában (Life as a House, 2001), és még sok más filmet egyaránt.
Nemcsak komoly hangvételű szerepekben találkozhatunk építészekkel, hanem egyfajta építészeti kritikaként megfogalmazott jelenetekben is, ilyen például a komikus elemekben jócskán bővelkedő Monty Python’s Flying Circus (1970) két egymással konkuráló építész figurája.
A későbbi filmekben fenti szerepkör határai már nem tűnnek annyira egzaktnak, az építész karakterek, már nem feltétlenül a „jó” ügyet szolgálják. Erre példa a 2003-ban bemutatott Mátrix-Újratöltve című filmben a talpig fehérbe öltözött Építész alakja, aki már nem az emberiség érdekeit szolgálja, sőt azzal szembe is megy.
A filmek az építészetet nemcsak az építészeken keresztül jelenítik meg, hanem épületeken keresztül is, mint ahogy a James Bond filmek nagyszerű helyszíneként szolgáló ódon kisvárosok és kortárs épületek – például Auer und Weber Assozierte által jegyzett chilei csillagász szállást- vagy ahogy A bűn árfolyamában (The International, 2009) szerepeltetik Jean Nouvel Galleries Lafayette-ét, Zaha Hadid Phaeno Science Centre-ét és Frank Lloyd Wright Guggenheim múzeumát.
4-5.ábra: A Mátrix - Újratöltve című filmben az Építész
A filmes szakmában nem ritka egy-egy adott épületet díszletként megépíteni. A fent is említett A bűn árfolyama című filmben például a New York-i Guggenheim múzeum belső terének egy az egyes mását építettek fel, a James Bond filmek Casino Royal (2006) című részében egy a Canal Grande mentén álló gótikus palota másolatát készítették el vagy a Ház a tónál című (The Lake,2006) filmben a tóparti házat alkottak, melyből a forgatás végeztével csak egy mólódarab maradt.
Vannak olyan esetek, hogy a díszletként szánt épületet akár végleges, építészeti előírásoknak megfelelően építik fel; a Jöttem, láttam, beköltöztem (HouseSitter,1992) film kapcsán felépült, mai napig álló lakóépületet a Trumbull Architects tervezte.
Ezek a konkrét kapcsolódási pontok a film és építészet között bizonyítják, hogy a film műfaja sokat veszítene az építészi alkotások nélkül, illetve az építészet is elveszítené egyes kiemelkedő alkotások megismertetésének lehetőségét szélesebb közönséggel, így ösztönözve az embereket a minőségi épített környezet igényére.
3. Építészeti világok megteremtése, a Sci-fi filmek
A science fiction filmek elsősorban képzelt vagy valós tudományok befolyásoló hatását mutatja be a történetükben szereplő társadalomra illetve egyes egyénekre vonatkozóan, amelyhez filmek esetén egyedi látvány világokat hoznak létre.
A látvány világok illusztrálják a történetet és fontos szerepük van a légkör megteremtésében, aminek megalkotásához elengedhetetlen az építészeti elemek felhasználása. A filmek jellegétől (soft vagy hard sci-fi) függő mértékben fogalmazzák újra a minket körülvevő világot.
A sci-fi filmek kortárs tömegkultúrában jelenlévő egyik alcsoportja az úgy nevezett Cyberpunk. Ezek a filmek a közeli jövőben játszódnak, történetük az ellenőrizhetetlen léptéket öltő, rendkívül gyors technika fejlődésével és a kiüresedő emberiség hagyományos értékeinek elvesztésével foglalkozik – erre utal maga az elnevezés is.
Az utópisztikus, de jelen esetben valósnak számító építészeti terek mellett megjelennek a virtuális terek, mint lehetséges menekülési alternatívák, mint a fennmaradó emberiség hétköznapi életének idealizált színtere.
6.ábra: Az ötödik elem című film
Ezek a filmek 1980-as évek elejétől jelentek meg, de előfutáraként - korát évtizedekkel megelőzve- Fritz Lang 2026-ban játszodó Metropolis (1927) filmjét is tekinthetjük. Ide sorolható David Cronenberg híres filmje A légy (The Fly,1986), a Robotzsaru ( RoboCop,1987), Az ötödik elem Bruce Willis-szel ( The Fifth Element, 1997), Johnny Mnemonic- A jövőszökevénye (1995) és a Mátrix trilógia (1999-2003). Most ez utóbbival foglalkozok részletesebben.
4. A Mátrix film alapfeltevése
A film trilógiában Andy és Larry Wachowski szerzőpáros és rendező a teljesen egyedülálló
látvány világ mellett erkölcsi és filozófiai kérdéseket egyaránt boncolgat.
A kultusz filmként elhíresült, a filmes világot forradalmasító első része az 1999-ben megjelenő A Mátrix (The Matrix) című film volt.
A film a bemutatásakor a jelenben játszódott, hiszen 1999-et írtak a filmben. A történet egy átlagos, hétköznapinak vélt Thomas Anderson nevű programozóról szól, aki éjjelente Neo-ként hacker-kedett az interneten, egyre többször belefutva a Mátrixba. Kutatásai során nem hagyta nyugodni a kérdés, hogy mi is az a Mátrix?
Ahogy Neo a kérdésre keresi a választ, találkozik a Trinity-vel és Morpheus-sal, úgy kerülünk közelebb a film alapfeltevéséhez, miszerint a körülöttünk érzékelt valóság tényleg valós-e?
A történet előrehaladtával megtudjuk, hogy a körülöttünk lévő világ egy Mátrixnak nevezett mesterséges intelligencia által generált szimulált valóság. Az érzékelt környezet időben és térben teljesen elszakad a valóságtól, csak a befolyásolt emberi tudatban létezik. Ezt az állapotot az emberi társadalom kereteit kinövő, uralmuk alá hajtó gépek társadalma idézi elő, amely kénye-kedve szerint használja fel az embert, mint biológiai akkumulátort.
A valós, utópisztikus környezettel akkor szembesülünk, amikor Neo, a kiválasztott - Neo az angol one anagrammája- 2199-ben tudatára ébred az „embertermesztő” mezőn.
7.ábra: A Mátrix című filmben a valóság
Az igazsággal szembesülés után a trilógia következő két részében veszi fel a harcot a gépek társadalmával, így adva reményt egy jobb társadalmi berendkedésnek és az emberi környezet ismételten élhetővé tételéhez, a felelősségteljes jövőkép megformálásához.
5. A film valós és virtuális terei
A film által egyesített keleti és nyugati filozofikus irányzatok és a japán anime világa, egy képregény- és klipszerű térszemléletet hozott létre.
A történetet mondanivalóját jól komponált valós és virtuális tereken keresztül szemlélteti. A megjelenítet terek mindig hordoznak magukkal többletjelentést karakteres elemeivel, amelyek a legapróbb részletekig ki vannak dolgozva, ezzel is fokozva a Mátrix-látomást (a 101-es szobaszám George Orwell 1984 című regényére utal). A történet szerint a Mátrixot egy úgynevezett Építész alkotta meg, így a szimulált világ minden egyes részlete egy tudatos tervezés eredménye.
8.ábra: Utalás más művekre
Az 2199-es valós világ szinte teljesen átélhető a megjelenített képsorokkal, mert nincsenek a látvány érzékelésén túli érzetek, szagok mindaz, ami a valós tér elbirtokolhatatlan fizikai, kémiai és biológiai minőségei, amelyek a térérzékelést többletinformációval látják el.
A film megjeleníti korunk egyik kettőségét, hogy az emberek párhuzamosan két életet élnek, egy valósat és egy virtuális életet, csak a filmben ez a párhuzam nem tartható, Neo kénytelen volt választani a látszólagos nyitott Mátrix és a valós világ embertermesztő mezői között.
A gépek dominanciája, az utópisztikus technofil társadalom képe már az 1920-as években felmerült az Avantgarde mozgalom futurista gondolkodói és művészei között.
A gépek társadalmában ábrázolt világ képe talán nem is tűnik olyan utópisztikusnak, ha párhuzamot húzunk a berlini Potsdamer Plats építésekkor készített 80 000 SHOTS filmmel, ahol a daruk és gépek az emberi léptéktől független mozgása rokon a filmben látottakkal.
A filmet San Franciscóban, Kaliforniában és Sydneyben forgatták, így a filmben szereplő utópisztikus városkép valójában Sydney városképének a felismerhetetlenségig való kiretusálásából született. A trilógia külön érdekessége, hogy a filmekben látott díszletek nagy többségét valóban megépítették, még egy négy kilométer hosszú autópályát is egy alamedai katonai bázison.
A filmet egyedivé tette a filmtörténetben először használt „bullet time” technika, amely a filmkészítés tulajdonképpen eddigi 2 dimenziós látványát a harmadik dimenzióba kitolta, ezzel egy teljesen új térérzékelést tett lehetővé.
Egy másik filmes technikával a „virtuális fényképessel” pedig szinte teljesen elmossa a határt a valóság és a számítógép által teremtett kép között. Maga a technika párhuzamba állítható az építészeti látványtervezés új generációjával, ahol a cél ugyancsak a szuperrealista ábrázolásmód.
6. A tériség újraértelmezése
A film témafelvetésével olyan alapvető kérdésekre hívja fel a figyelmet, amelyek felett egyébként elsiklunk, hiszen a téri környezetünket, helyzetünket természetesnek vesszük.
Egy olyan problémát is előrevetít, hogy mi történne az emberiséggel, ha a körülötte lévő épített környezet már nem az emberért lenne, hanem a tér átvenné a hatalmat. Vagyis nem az ember szervezi a teret, épp fordítva, a tér szervezi az embert.
A terek statikus határait is újra értelmezi, azzal hogy azok esetlegessé, relatívvá válnak. A különböző jelenetek során a teret a legapróbb elemekre is szétbontják, mert a Mátrix, a virtuális valóság lehetővé teszi ezek tág értelmezését. Így a falak, épületek és még a gravitációs tér is módosítható és testre szabható.
9-10.ábra: Térek átjárhatósága, felbontása
A trilógia harmadik részében a virtuális teret absztrakcióként is megjeleníti, azzal hogy a folyosót határoló térfalak számítógépes kódokká változnak.
7. Kapcsolat a film és építészeti eszközök között
A film több építészeti léptékben játszódik, a városi léptéktől egészen a legkisebb cella léptékéig.
Az építészeti karakterek fokozott jelentés többletet hordoznak, hiszen a túlzsúfoltságot, emberi elidegenedést képekben mutatja be; nagyvárosi képekkel kíséri, a jövőbeli építészetet rideg, steril, gépies, embertelen közegként ábrázolva. A kis cellás terek, a beteges tervezettség és túlzott racionalitás veszélyeit mutatja be, mint a kapszula építészet legszélső határértékét.
Erős érzelmeket váltanak ki a nézőből a film különböző helyszínei. A szimulált valóságban elsősorban a sorsára hagyottság, a kihaltság érzetét kelti, hogy a városokban a hatalmas felhőkarcolók közötti utcák üresek, az épületek részben lepusztultak és elhagyatottak, így festve egy utópisztikus építészeti világot.
11.ábra: Belső terek ábrázolása
A film és a benne szereplő valós vagy átértelmezett épített környezet erős kölcsönhatásban állására egy jó példa, amikor a szimulált és a valós világ közti átmenetet lineáris ill. elnyújtott terekkel kapcsolja össze. A film több pontján előkerül a képlet; a szűk folyósokkal, a kihalt utcával vagy a legkisebb léptékű telefonkábelben.
12.ábra: Átmenet képi megjelenítése
A filmbeli poszt-apolisztikus látomások – a 2199-es valóságé- építészeti eszközökkel tesz hatást az emberi pszichére. Ezeknél a vízióknál elsődlegesen a képi látvány a ámulatba ejtő és sokkoló, a többi filmes eszköz (zene, vágás, mozgás) csak aláfestik a képet.
8. A film hatása az építészetre
A cella rendszerű építészet nem új keletű, de a filmben látott utópisztikus 2199-es jövőképhez hasonló tér- és tömegszervezésű tornyokat inspirálhatott a Városi Dzsungelnek (Urban Jungle) keresztelt projekt.
13.ábra: Látványterv Hong Kong üzleti negyedével
A Vincent Callebaut Architects építésziroda által készített koncepció terv szerint a túlnépesedő Hong Kong üzleti negyedében egy önálló működésű városi egységet, „mezőt” hoznának létre, ahol az egyes lakókolóniák a Pearl folyó partján szoborszerű tornyokban laknának.
14.ábra: „Embertermesztő mezők”
A terv és a film elképzelése párhuzamban állítható mind anyagban – a fém dominálása-, mind formailag –biomorf jellegegű építkezés- és a biológiai vegetáció kihasználása – élő növényzet és emberi szervezet- tekintetében.
Összefoglalás
A filmekben megjelenített épített környezet nagyban befolyásolja a film egészét. A tudatosan használt építészeti eszközökkel más-más érzetet lehet kelteni. A Mátrix film jól példázza, hogy miként hat az emberre a tér, mint minket körülvevő közeg.
A Mátrix című film egy új térszemléletet mutatott azzal, hogy a világot virtuális térként ábrázolta. Érdekes volt azzal szembesülni, hogy az érzékeinket megszüntetve a valós világot nem érzékelve, a tér fogalma átalakul.
Felhasznált szakirodalom
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sci-fi
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cyberpunk
http://hu.wikipedia.org/wiki/Metropolis_(film,_1927)
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1trix_(film)
http://epiteszforum.hu/node/4804
http://www.outsideleft.com/main.php?updateID=425
http://port.hu/matrix__ujratoltve_the_matrix_reloaded/
http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=7241
http://hg.hu/cikk/epiteszet/5409-james-bond-az-epiteszet-eskudt-ellensege
http://hg.hu/cikk/epiteszet/7650-epiteszek-a-mozivasznon
http://zoldebb.hg.hu/cikk/epiteszet/3213-varosi-dzsungellel-hong-kong-szivebe
http://www.intercom.hu/?page=5&nid=5422
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése