Dolgozatom témája a huszadik század modern városépítészetének mára már egyik legellentmondásosabbá vált központi eleme, a lakótelep. Azt igyekeztem vizsgálni, hogy a filmművészet foglalkozik-e, és ha igen, akkor hogyan a lakótelepek mára felmerülő társadalmi, építészeti, szociológiai kérdéseivel. Jelen esetben csak a játékfilmekre koncentrálva, bár a témában született rengeteg dokumentumfilm is. Érdekelt, hogy ez mennyiben tér el Európa nyugati és keleti felében a két gyökeresen különböző világrend ellenére a hatalmas lakáshiánya adott rendkívül hasonló válasz.
1. A tömeges lakásépítés
A második világháború utáni kettészakadt Európát mindkét oldalon óriási lakáshiány jellemzi. Ehhez párosult a fellendülő gazdaság hatására kialakuló utolsó nagy városba áramlási periódus. A városi népesség 30 év alatt 60 millióval nőtt Európában. Ez kikényszerítette az állami beavatkozást, a tömeges lakásépítési programok kialakulását. Ilyen mennyiségű lakás felépítése hagyományos módszerekkel nem sikerülhetett, a modern építészet hatalmas lehetőséghez jutott és igyekezett is az elveit mindenhol érvényesíteni.
Az addigi hagyományos várostól teljesen idegen városszövetek jönnek létre, eltűnnek az utcák, zöldben úszó sávházak és toronyházak épülnek, ahol a telepítés leglényegesebb szempontja bena-pozás. Végletekig minimalizált alaprajzú és a hagyományos lakásokhoz képest rendkívül nyomott belmagasságú lakások épülnek, melyek már csak az alvás céljára szolgálnak. Az eddig nem létező városszövet hat az odaköltözőkre, megváltoznak az emberi kapcsolatok, gyengül a család összetartó szerepe, a szomszédok nem ismerik egymást, eddig nem látott, új társadalmi formák alakulnak ki.
Nyugat Európa legintenzívebb lakótelep fejlesztése a hatvanas években zajlanak le Corbusier és a Bauhaus modernista elvei szerint, hazánkba ez több mint tíz évvel később érkezik meg.
2. Hazai példák
Három film, kettő még a nyolcvanas évekből, az utolsó az ezred forduló után készült. Két példa az első generációs lakótelepi társadalomról és egy már az ő gyerekeikről. Mindegyik felfogható egyfajta társadalmi korrajzként, amiben a közös pont a lakótelepi környezet.
2.1 Tarr Béla: Panelkapcsolat (1982)
A Panelkapcsolat Tarr Béla harmadik filmje, egy teljesen átlagos panelban élő család minden-napjairól.
A lakótelep már a film nyitójelenetében megjelenik, tíz emeletes panelek, valószínűleg Tiszaújvárosban, egy rezesbanda játszik hamisan a poros betonpályán, az ablakokból családok bámészkodnak, a film bármelyik család történetével foglalkozhatna, a főhősök mintha találomra lennének kiválasztva.
A férj (Koltai Róbert) és a feleség (Pogány Judit) kilenc éve házasok, az asszonyt hisztérikussá teszi a bezártság, hogy folyamatosan otthon van, hogy nem történik vele semmi. A férj a gyárban nyomja a gombot, hazatérve, csak a sörére van szüksége, máshoz semmi kedve, őt a felesége viselkedése frusztrálja. Minden kísérlet, hogy rendbe hozzák a dolgaikat ugyan oda lyukad ki. Nem történik semmi, élik a szürke hétköznapokat és ugyanazon kapnak össze mindennap.
Az esti zenés mulatság és a strandolás a gyerekekkel is csak a köztük lévő szakadékot növeli. A film egyik legerősebb képe a strand, a háttérben lévő Tiszai Vegyi Kombináttal.
Megoldásnak csak a romániai munka marad, Robit a férjet azt a megtiszteltetés érte, hogy őt választották ki a gyárból, egy két éves romániai munkára, ahol dupla pénzért ugyanazt csinálhatná, mint eddig, gombokat nyomogathatna. Így előbb vehetnének autót, ami egy csapásra rendbe hozná a család problémáit, de a feleség nem akarja, hogy otthagyja a gyerekeket, nem akar egyedül maradni.
Egy nagy veszekedés foglalja keretbe a filmet, kiemelve az egész végtelenségét. Az asszonyból előtör a hisztéria, a gyerek sír, a férj szó nélkül otthagyja őket, miközben a feleség, csak ennyit bír sírva kérdezni: „...hogyhogy el? mi az, hogy el? egészen el?..”.
A záró jelenetben a család automata mosógépet vesz. Autójuk még nincs, egy IFA platóján ülve utaznak a mosógéppel hazafele, háttérben a tízemeletes paneltornyokkal. Ezután már biztos minden rendben lesz.
1. ábra: Koltai Róbert és Pgány Judit a Panelkapcsolat című filmben
2.2 Szomjas György: Falfúró (1985)
Szomjas György eredetileg építésznek tanult, utána végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. A Falfúró az ötödik nagyjátékfilmje, a nyolcvanas évek közepének már szabadabb lakótelepi közösségéről.
„TV - Híradó, Bokodi Béla riportja
(A riporter az iránt érdeklődik, hogy hogyan lehetséges az, hogy az újonnan átadott panelházakban nem lehet berendezkedni, nem lehet egy képet föltenni a falra, mert minden szög beveréséhez külön iparost kell hívatni. A 43. számú Építőipari Vállalat főmérnöke azt válaszolja, hogy ők házakat építenek, és nem tudnak képakasztással foglalkozni. Egyébként az említett tény csak azt bizonyítja, hogy az előre gyártott panelek milyen jó minőségben készülnek stb.)” (Fekete, Grünwalsky, Szomjas: Falfúró, filmnovella 1985)
A film ezzel a tévériporttal kezdődik, amiben szerintem elég sok minden benne van, hiába épül a rengetek panel, ha még egy képet sem lehet felakasztani a falukra, az ott lakók idegennek és ridegnek érzik az új környezetet, hiába az a válasz, hogy ez csak arra példa, hogy milyen jó minőségű az előre gyártott panel.
A riport után főhősünk, Géza (Bán János) álmába kerülünk, aki álmában a tízemeletes panel tetejéről tekint körbe a lakótelepen a hajnali derengésben.
A fiatal házas Géza gyárban dolgozik, felesége és gyerekei otthon várják a panelban, akár lehetne ez egy második Panelkapcsolat is, azonban mikor egyik reggel a liftben találkozik a presszós Évával, nagy döntésre szánja el magát, otthagyja a munkáját, vállalkozásba kezd. Beruház egy fúrógépbe és ő lesz Géza, a falfúró.
Sok viszontagság árán, de az üzlet lassan beindul. Géza többször összetűzésbe kerül a házmesterrel, barátjával összevesznek, közben pedig közeli viszonyba kerül Évával, aki barátnőjével lakik az egyik lakásban. Később a házassága is megromlik, egy időre belekóstol a szabadságba és Évához költözik.
A lakótelep legfontosabb helye, a presszó, itt cserél gazdát az információ, a férfiak ide ülnek be munka után, feleségeik pedig napközben töltik ott az idejüket. Géza is itt hozza meg a döntést, hogy mihez kezd, miután otthagyta a gyárat.
A filmben folyamatos utalások vannak egy fotóalbumra, amelyben meztelen nők vannak fotózva nyaktól lefelé, a fotók állítólag a presszóban terjednek és Évának is köze van hozzá, sőt a fotóknak köszönhetően él külön a férjétől.
Géza belekóstol a szabadságba, de végül mégis visszatér a családjához és folytatja a falfúrást, közben pedig egy kiváló korrajzot kapunk a nyolcvanas évekről.
2. ábra: Bán jános a Falfúró című filmben
2.3 Dyga Zsombor: Tesó (2003)
Dyga Zsombor a 34. Magyar Filmszemle legjobb forgatókönyvírói díjas Tesója egészen más világ már mint az előző két film. A 2003-as romantikus vígjáték a békásmegyeri lakótelepen játszódik.
Artin (Welker Gábor) a film főszereplője és narrátora is egyben, testvérével Natéval (Schmied Zoltán) egy kilencven négyzetméteres panellakásban él. A történetbe ott kapcsolódunk bele mikor a fiúk anyja nyugdíjba vonulása után, a nála huszonhárom évvel fiatalabb barátjával, akit özvegysége után ötvenedik születésnapjára szerezett magának, elköltözik a Dunakanyarba a szomszéd kis lakásból, amit még a szomszéd nénitől örököltek, mivel a halála előtt éveiben ők gondozták. Az anya a Panelkapcsolat és a Falfúrók korosztálya aki végigdolgozta az életét a gyárban, és közben a panelben felnevelte a gyerekeit, ahonnan aztán menekül is, amikor tud.
Artin huszonöt éves megszállót zene- és filmgyűjtő, bátyja három évvel idősebb szenvedélyes nőgyűjtő, a problémák akkor kezdődnek, mikor Nate megkéri Artint, hogy költözzön át a kis lakásba. A dologra még egy lapáttal rátesz a szerelmi szál megjelenése, Anna (Bognár Anna), aki kétszer is megfordul Nate ágyában, egy pajszerrel szétveri a báty kocsiját, majd kötelező műfaji elemként mégis Artinnal szeretnek egymásba, ami a film második felét kicsit csöpögőssé is teszi.
A Tesóban is megjelenek a lakótelep tipikus terei és helyzetei. A Falfúró presszója helyett itt a trafik - ahol amúgy napilapot nem lehet kapni - az a központi hely minden információ gazdát cserél, és a trafikos sráccal (Elek Ferenc) minden problémát meg lehet tárgyalni, akár az aszfalton feküdve. Feltűnik még a pályákat és játszótereket irányítása alatt tartó gyerekcsapat és a mozigépész (Kovács Lajos) aki a panelház tetejéről vetít a Casablancát.
A rendező nagyon pozitívan áll a lakótelephez, mint témához, látszik, hogy ő is ott élte az életét és az is sejthető, hogy a szenvedélyes film- és lemezgyűjtés az ő hobbyja valójában. Amellett, hogy a műfaj miatt a film végén a kötelező közhelyek, egy átgondolt és személyes film a Tesó.
3. ábra: Welker Gábor a Tesó című filmben
3. Példák Nagy-Britanniából
A második világháború után Nagy-Britannia és főleg a munkásvárosai élen jártak a tömeges lakásépítésben. A lakótelep volt a jóléti állam modernizálási törekvéseinek egyik alappillére, a fejlődés pozitív példája volt. Ez napjainkra, ugyanúgy mint a többi nyugati országban teljesen átértékelődött, a paneleket már azok lakják akik nem bírtak lépést tartani a társadalommal, szociálisan, anyagilag, erkölcsileg lecsúszott emberek gyűjtőhelyévé vált.
3.1 Andrea Arnold – Red Road (2006)
A film egy glasgow-i nő, Jackie (Katie Dickie) történetét mondja el, aki munkaidejében a város térfigyelő kameráinak képét figyeli. Egy éjszakai műszak alatt lesz figyelmes az egyik monitoron Clyde-ra (Tony Curran), aki ezzel szörnyű sebeket szakít fel a múltjából. Clyde volt az aki ittasan halálra gázolta a nő férjét és gyermekét egy buszmegállóban. A tragédia összes szála, csak a film végére áll össze.
Jackie ezután nyomozni kezd, hogy megbizonyosodjon róla, hogy tényleg Clyde-ot látta, kideríti hol lakik, a Red Road lakótelepre sok börtönviselt ember kerül szabadulása után, ő is a környék kameráit figyeli a munkája során.
A film egyik leghatásosabb jelenete, amikor először láthatjuk lakótelep tornyait, Jackie forditja rá lassan az egyik térfigyelő kamerát.
„Mint sok más, a háború után emelt lakótelepet, a Red Road beruházást is a várost szegélyező területek bekebelezésével alakították ki . a Red Road-i toronyházak – 31 emeletükkel – Európa legmagasabb lakóépületei voltak, amikor a hatvanas évek végén felhúzták őket, hogy mintegy 4700 lakónak nyújtsanak otthont. Arnold filmjében Clyde a tornyok mellett található két zömökebb, téglalap alakú tömb egyikében lakik. Habár ezek az épületek kicsit alacsonyabbak – csak 27 emeletesek -, ezek határozzák meg a Red Road lakótelep képét; nem csak méretüknél fogva, hanem mert a lakásokhoz vezető mindhárom bejáratot hatalmas vörös csíkkal jelölték, s ezek végigfutnak az épület oldalán. Glasgow vezetése – a belváros túlzsúfoltságát és a nyomorúságos lakókörülményeit felszámolandó – minden más nagy-britanniai városnál lelkesebben karolta fel a toronyházak építését.” (Andrew Burke: Konkrét egyetemesség, Metropolis 2008/2 Buglya Zsófia fordítása)
Jackie összeszedi a bátorságát és elmegy a telepre megkeresi Clyde-ot, először követi, majd hívatlanul elmegy egy összejövetelére, itt bonyolódik a történet, mert a bosszúvágyhoz ezután erotikus vonzalom is társul. Először úgy tűnik a bosszú győz, szexuális zaklatásért feljelenti a férfit, még a térfigyelő kameráknak is színészkedik egyet.
Végül Jackie-nek sikerül szembenéznie a múlttal, a vádat visszavonja a zaklatásról, elmondja Clyde-nak, hogy ki ő valójában és a tragédia helyére is elmennek.
Jackie bemerészkedik a Red Roadra, ezzel megismeri annak az emberi arcát, nem csak a kamerákból látott tiltott terület már a szemében ezen túl.
4. ábra: Glasgow, Red Road
3.2 Andrea Arnold – Fish Tank (Akvárium) (2009)
Arnold legújabb filmjében sem szakít, a lakótelep, a lecsúszott rétegek problémáival. Itt nem kívülről figyelhetjük, mint a Red Roadban, hogy mi történik abban a másik világban, benne vagyunk teljesen.
A főhős Mia (Katie Jarvist) egy harminc körüli gyerekeit egyedül nevelő anya tizenöt éves gyereke. A nyitók képsor sok mindent elárulni, a lány egy szemmel láthatóan üres panellakás ablakán néz kifelé, majd végigrohan a környéken, összeszólalkozik egyik haverja apjával, lefejel korabeli lányt, mikor hazaér az anyjával és a húgával sincs egy jó szavuk se egymáshoz.
A rendező a lányt játszó Katie Jarvist állítólag egy essex-i vasútállomáson figyelt fel rá, mikor barátjával veszekedett hangosan, színészi tapasztalattal nem rendelkezett, rendkívül intenzíven sikerült önmagát játszania.
Mia lázad, agresszív, cinikus, az egész világra haragszik, érzéseit magába fojtja. Iskolába nem jár, a felszólítást is megküldték már neki az nevelőintézetből. Egyetlen célja, hogy hip-hop táncos lehessen, a nyitójelenetben feltűnő üres lakásba szokott elmenekülni a világ elől, és ott táncol zenével a fülében a nagy ablakok előtt, az akváriumban,
Ebbe a reménytelenségbe érkezik az anya új barátja Connor (Michael Fassbender), aki alaposan összekuszálja a szálakat. A láthatóan jobb körülményekből érkező férfi pozitívan áll Miához, próbál neki segíteni, figyelmes vele, kamerát ad neki, hogy demót készíthessen egy táncos meghallgatásra, többször pénzt ad neki. Mia ilyesmivel még nem találkozhatott, az apát és a vonzó férfit is ugyanúgy látja benne.
Egyik éjszaka mikor az anya részegen alszik mindennek vége lesz, Connor összekavarodik a tizenöt éves Miával. Másnap reggelre eltűnik, az anya is összetörik, mert ő is beleszeretett a férfiba.
Később kiderül, hogy Connornak felesége és gyereke is van, a meghallgatáson pedig sztriptíz táncosokat keresnek. Teljes kilátástalanság, nincs más megoldás, miának el kell menni onnan messzire, és maga mögött hagynia az eddigi életét.
5. ábra: Katie Jarvis a Fish Tank című filmben
Összefoglalás
Az öt vizsgált filmben, ha valami közöset lehet találni, ha eltekintünk a műfajok, korok és világrendek közötti különbségektől, az az ember kapcsolatok megváltozása lehet, a család válsága. A Panelkapcsolat folyamatosan veszekedő házaspárja, a Falfúróban a férj szeretőjéhez költözése, a Tesóban a gyerekeit egyedül felnevelő munkás anya, aki aztán a fiai korosztályából találja meg az igazit öregkorára. A Red Road egyedül élő börtönviselt Clyde-ja aki a cellatársával és annak barátnőjével lakik, A Fish Tank anyája, aki csak tizenöttel idősebb a lányánál és úgy bulizik mint egy tizennyolc éves. Ezek a példák mind vezethetnének ahhoz a következtetéshez, hogy a modern lakótelepek megépítése óriási hiba volt, persze ez felveti azt a kérdést, hogy mi lett volna akkor, ha nem épülnek meg ezek a lakások.
Felhasznált szakirodalom:
Fekete Ibolya, Grünwalsky Ferenc, Szomjas György: Falfúró, filmnovella 1985. Filmvilág 1985/6
Andrew Burke: Konkrét egyetemesség, Metropolis 2008/2 Buglya Zsófia fordítása
Muhi András Pires: Tarr Béla: Panelkapcsolat (1982), magyar.film.hu
http://magyar.film.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35047&catid=9&Itemid=11
Csillag Marci: Te is só vagy, Te sem vagy só, filmtett.ro
http://www.filmtett.ro/cikk/972/te-is-so-vagy-te-sem-vagy-so-dyga-zsombor-teso
Mesterházy Lili: Menetel a panelszutyok, Origo Filmklub
http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20100310-menetel-a-panelszutyok-akvarium-fish-tank-kritika-andrea-arnold.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése