ERDÉLYI Veronika: Az építész mint filmhős

Az emberek nagyon különbözőek. A filmek alkotói is arra törekednek, hogy hiteles és szerethető
karaktereket szerepeltessenek a műveikben. Ehhez elengedhetetlen, hogy sok különböző embertípus
jelenjen meg a filmekben. Tehát a karakterek egy részének építésznek kell lennie. Mivel első sorban
ők is emberek emberek, ezért különbözniük kell. Dogozatomban azokból a filmekből szemezgetek,
amik az átlag ember számára képet festenek az építészekről, mint emberekről.

1. Okok és célok
Mióta eldöntöttem, hogy építész leszek, de főleg mióta erre a karra járok, minduntalan feltűnik ha
egy film, vagy sorozat szereplője építész. Ezeket a karaktereket akaratlanul is jobban megfigyelem,
és próbálok velük azonosulni. Talán mindenki így van a saját szakmájával.
Ebben az esszében azt szeretném megvizsgálni, hogy az átlag emberek számára milyen képet sugall
rólunk, építészekről a média. Sorra veszek ismert és sikeres filmalkotásokat, és megpróbálom
kielemezni a bennünk feltűnő karakterek egyéniségét, és a szakmához való viszonyukat. A filmek
kiválasztásához egy rövid közvényeménykutatást végeztem az ismeretségi körömben, így a
megvizsgált filmek között jelen korunkat meghatározó filmes műfaj közel minden szegmense
képviselteti magát. Van közöttünk sci-fi, thriller, vígjáték, romantikus és katasztrófa film, de nem
maradhattak ki a divatos amerikai sikersorozatok sem.
2. A típusok
2.1 A szerény hős
Ennek a típusnak mintájául a Pokoli torony című film (The Towering Inferno, 20th Century-Fox &
Warner Bros., 1974) Doug Roberts-e (Paul Newman) szolgál.
A nyitójelenetben hősünk egy helikopterrel érkezik meg az átlata tervezett felhőkarcoló tetejére.
Mint kiderül, vidéken volt, és azt tervezi, hogy végleg visszavonul. Élete hátralevő részét a
civilizációtól távol szeretné leélni. Ez az elhatározás, főként a világ legmagasabb épületének
megalkotása után merőben szokatlannak tűnhet. Hiszen fiatal még, és éppen a pályája csúcsán áll.
Folyamatosan kapja az újabb ajánlatokat, de ő csak szabadkozik és hárít. Az egyszerűbb élet utáni
vágya, arra enged következtetni, hogy elfáradt, amin nem is csodálkozunk, hiszen nagy munka van
a háta mögött. Aztán kiderül, hogy a kivitelezés alatt nem is volt jelen, tehát valami más lehet a
háttérben. Kiábrándult a modern világból, az ezzel járó rohanásból és a lelkiismeretlen piaci
versenyből. A nyugalom és ezáltal a boldogság elérését a visszavonulástól reméli. Olyannyira ezt az
egy menekülést látja, hogy barátnője kérésére sem lenne hajlandó a városban maradni.
A fenti aspektusról csak rövid ideig kapunk információkat, hiszen a következőkben kibontakozik a
cselekmény. A bonyodalomhoz vezető jelenetekben kiderül, hogy az építész egy személyben
tervezte meg az egész felhőkarcolót. Szakági társtervezőkről szó sem esik. Az elektromos hálózatot
töviről hegyire ismerő Doug maga kezdi ellenőrizni az épületet, és keresi az esetleges kivitelezési
hibákat. Itt szembesülhetünk az éptészeti polihisztor jellemvonásával, mely kifejezi a szakma
sokrétűségét, a mident átlátó, komplex gondolkodást igénylő munkát, mely kicsit minden mérnök
ember sajátja, de a nálunk fokozottan jelen van. Bár valószínűleg, egy nem szakmabeli néző
számára ez fel sem tűnik, hiszen miért ne érthetne egy építész az elektromos kábelek
teljesítőképességéhez.
Kép 1: Paul Newman a Pokoli torony című filmben
Ugyanebben a mozzanatban, az építész sokrétűsége és a tervek teljeskörű ismerete mellett
elhivatottsága és felelősségtudata is megnyilvánul abban, hogy a hibák keresésére önmaga indul.
A késöbbiekben már csak az épület részletes ismerete és a karakter hősiessége dominál. Az utóbbit
már bármelyik akcióhőstől megszokhattuk, egy építésztől pedig csak elvárható, hogy ismerje a saját
házát.
Mindent összevetve, gyakorlatilag apró elejtett információkból több érdekes és meghatározó
jellemvonást sikerül leszűrni, melyek ha tudat alatt is, de befolyásolhatják az emberek építészekről
alkotott képét.
2.2 Az elfoglalt
A Távkapcs ( Click, Columbia Pictures, 2006 ) Michael Newman-ja (Adam Sandler) az elfoglaltság
tökéletes példája. Tehetséges építész, és emellett jó apa. Mindent megtenne a családjáért, és ezért
gőzerővel hajt a munkában. Azonban hamar felülkerekedik rajta a rengeteg feladat, a stressz és a
vállára nehezedő nyomás. Michael ideges és túlhajszolt lesz, a családjára egyre kevesebb ideje jut.
Olyan apróságokon is felhúzza magát, mint a lakásban található távirányítók száma. Elmegy egy
univerzális távkapcsolót vásárolni, de egy olyan készülékkel tér haza amely segítségével nemcsak
az elektromos készülékeket, hanem az egész éltét irányíthatja.
Elkezdődik hát a mindennapok beszabályozása. A családi élet felgyorsítása a megoldás, hogy több
ideje jusson a munkára. Karácsonyi ebéd átpörgetése, a szokásos párkapcsolati cívódások
lehalkítása. Mindent csak a munkáért, hogy előléptesék, hogy a családjának több pénzt tudjon
keresni. Azonban a távirányító elkezd önálló életre kelni, lassal elveszíti az irányítást a saját élete
felelett. Egyszer csak arra ébred, hogy évek teltek el, ő sikeres építész, megkapta a kívánt
előléptetést, de a családja meggyűlölte, teljesen elhidegültek egymástól. Sajnos ekkor már nincs
vissz út, amit főzött meg is kell ennie. Öregen magányosan fog meghallni, úgy hogy tudja senki
sem szereti.
Természetesen mivel vígjátékról van szó, így nem végződhet rosszul a történet, de engem mégis
mélyen elgondolkodtatott. Az építésznek itt az az oldala kerül előtérbe, amelyiket én is a
legtöbbször tapasztalom hallgatótársaimban, és sajnos magamban is.
Kép 2: Adam Sandler a Távkapcs című filmben
A néző ebből a filmből megtudhatja, milyenné is lehet az építész élete, ha hagyja, hogy
eluralkodjon rajta a munkamánia. Hajlamos szem elől veszíteni az általános emberi értékeket,
sokszor mellőzi még a szeretteit is. Mindezt azért, hogy munkájában sikereket érjen el. Saját maga
számára észrevétlenül antiszociálissá és megkeseredetté válik, elhidegül mindekitől, a saját
világában kezd élni, ahonnan nincs, vagy nagyon nehéz a visszatérés.
A film a család fontosságára próbál rávilágítani, de az, ahogyan ezt teszi, hogy pont egy építészt
vesz górcső alá az egyfajta utalás a nézők felé, hogy az építészek ilyenek. Ugyanakkor ez a
szakmának is jelzésértékű lehet.
2.3 Az összeomlott
A Kontroll (Budapest Film, 2003) egy olyan művészfilm, mely egy félig mese félig valóság
világban játszódik. A főszereplő, Bulcsú (Csányi Sándor) egy összezavarodott fiatalember, aki
valami elől menekülve állt be metróellenőrnek. Elmenekült a felszíni világból a föld alá, oda ahol
senki sem kérdezi meg, ki vagy te, és honnan jöttél.
A néző számára is csak egy fél mondatból derül ki, hogy Bulcsú építész, és egy jól menő irodában
dolgozott, míg egyszercsak szó nélkül el nem tűnt.
Az egész filmben az ő lelki világát látjuk kivetülni. A Gyalogkakukkban, akit soha senki sem tud
utolérni és bolodot csinál az ellenőrökből, a fenti világ reménytelen hajtását, az örök rohanást
érezzük megtestesünli, akit mikor végre utolérnéni akkor eltűnik. A vonat alá esik és már a remény
sem marad, hogy egyszer elkapják. És ott a mindenkiben rejlő gonosz, aki a metró elé löki az
utasokat.
A bukott mozdonyvezető, aki már csak metrót vezet, arra emlékeztet, hogy elég egyetlen hiba, és
emberek százainak életét sodorhatod veszélybe. Olyan lelkiismeret furdalást okozva magadnak,
hogy a saját életed is végérvényesen kisiklik.
Ott van az ellenséges ellenőr csapat, akik a piaci konkurenciát személyesítik meg. Ők azok akik
gátlástalanul eltipornak, megszégyenítenek, és hátbatámadnak amikor csak tehetik. Nagymenők és
bizonyítani akarnak, a te rovásodra.
Bulcsú lelkében olyan feszültségek és bizonytalaságok vannak, melyek az építész szakma fő
velejárói és buktatói. Ő ezt idegileg nem bírta, gyakorlatilag összeomlott és elmenekült.
Kép 3: Csányi Sándor és Balla Eszter a Kontroll című filmben
Hogy a nézőben milyen képet generál ez a karakter, nehéz megállapítani. Az átlagos szemlélő,
számára ha másból nem is, de a film hangulatából, a képi eszközökből is érzékelhető a
kiábrándultság, a bizonytalanság és a kilátástalanság. Aki többször megnézni, és feltűnik neki a
főszereplő foglalkozása méginkább a színfalak mögé tud látni, és összekapcsolhatja az építész létet
ezekkel a belső problémákkal.
2.4 Az elegáns, az agglegény, a menő és a laza
Ez a tipus azokban az esetkben mutatkozik meg, hol a szereplő jólszituáltságát, biztos első sorban
egzisztenciáját és intellektuális fölényét igyekeznek alátámasztani a szakmájával. A Terhes társaság
című vígjátékban (Due Date, Intercom, 2010) például Peter Highman (Robert Downey Jr.) egy
sikeres építész, aki üzleti útról utazik haza terhes feleségéhez. A filmben az, hogy Peter építész nem
igazán játszik szerepet, akár lehetne bróker, menedzser vagy politikus is. A lényeg, hogy egy
elegáns, jólöltözött komoly féri, aki rossz szemmel nézi, ha valaki különc, és nagyon rosszul viseli
ha nem úgy mennek a dolgok ahogy ő szeretné.
Kép 4: Robert Downey Jr. és Zach Galifianakis a Terhes társaság című filmben
Az építészet jól csengő szakma, az amerikai filmek szerint egyenesen nőmágnesként működik. A
Szex és New York 2-ben ( Sex and the City 2, Warner Bros., 2009 ) feltűnő holland építész (Max
Ryan) egy szempillantás alatt felborzolja a kedélyeket. Gazdag, vonzó, belevaló és igen férfias. A
készítők nyilván egy hasonlóan karakteres szakmát kerestek a hődító szereplő számára. Úgy tűnik,
szerintük a nők számára ez egy hiteles kép.
Kép 5: Az építész belépője a Szex és New York 2 c. filmben Kép 6: Max Ryan a Szex és NY 2-ben
Hasonlóan a Három férfi és egy bébi (Three Men and a Baby, InterCom, 1987) és a Három férfi és
egy kis hölgy című családi filmek (Three Men and a Little Lady, InterCom, 1990) építésze Peter
Mitchell (Tom Selleck) is agglegény, aki luxus körülmények között él két barátjával. Mindhárman
középkorúak, de falják a nőket, és pezsgő társadalmi életet élnek. Mindennaposak náluk a
házibulik, esténként moziba és színházba járnak. Itt azonban az építész sármja mögött megcsillan a
talpraesettség, az érett gondolkodás és a családcentrikus érző lélek is. A két filmen át a karakter
komoly jellemfejlődésen megy keresztül. Újraépíti nemcsak a saját, hanem társai életét is, minden
precízen megtervez és mindenről gondoskodik.
Kép 7: Tom Selleck a Három férfi és egy bébi című filmben
Hasonlóan laza életet él Ted Mosby (Josh Radnor) az Így jártam anyátokkal című amerikai szitcom
sikersorozatban. (How I Met Your Mother, 20th Century Fox Television, 2005- ) Fiatal kezdő
építészként éli a new yorki fiatalok gondtalan életét, és egyetlen életcélja, hogy megtalálja élete
párját. Ted az a fajta építész, aki a munkáját csak nagyon ritkán viszi haza, inkább a lányoknál
dicsekedik vele.
Az első négy évad során összesen két esetben látjuk Tedet munka közben. Először egy főnökbeosztott
szituációban. Az iroda vezetője egy hatalmas felhőkarcoló tervein dolgozik, mikor
leleplezi a makettet kiderül, hogy az épület két félgömb között egy nagy hengeres kúp. A terv
ugyanakkor szemlátomást mindenkinek tetszik. Ted viszont nem tudja hova tenni a formát,
akaratlanul is asszociál. A epizód - ha a műfajból eredően - kicsit sarkítva is, de a beosztott örök
cívódását mutatja be. A főnöknek akkor is igazat adjunk, ha tudjuk, hogy hatalmas baklövésre
készül? A főnökben pedig az elfogult, tervébe feltétel nélkül szerelmes építészt látjuk, aki
elvakultságában a nyilvánvalót sem hajlandó észrevenni.
Kép 8: A kétes formájú épület Kép 9: Josh Radnor és Jennifer Morrison A H.I.M.Y.M. című sorozatban
A másik szituáció, amikor egy befutott svéd designer stúrióval kell megmérkőznie egy meghívásos
tervpályázat keretein belül. Ekkor látjuk igazán dolgozni, teljesen belemerül a tervezésbe és
éjszakákon keresztül rajzol. A végső megmérettetésen, egy mutatós és racionális irodaház terveivel
rukkol elő, míg a svéd stárépítészek egy dinó alakú, tűzokádó épület mutatnak be. A megbízóknak
ugyan jobban tetszik Ted terve, de egy lekenyerezett munkatárs megfúrja, így a svédek terve
valósul meg.
Ebben a részben a kétes kimenetelű tervpályázatok, a hiábavaló munka és a protekciósok,
lekenyerezések világába kap betekintést a néző. Az, hogy Ted nehezen tud érvényesülni nem a
tehetségtelensége, hanem a piaci viszonyok, a szakmai sajátosságok miatt van. A nagy nevű cégek,
a látványos körítés sokszor felülkerekedik a szorgalmas munka, a szolid elegancia és a racionális
gondolkodás felfogásán.
2.5 A magánéleti gondokkal küzdő
Több fimben is feltűnik a magánéleti válságban lévő építész. Neki nem a munkájával vannak
gondok, sikeres és jövedelmező cége van, a magánélete mégis romokban hever. Ilyen az
Egyszerűen bonyolult (It's Complicated, Universal, 2009) Adam-ja (Steve Martin) is. A férfi
érzékeny, jólelkű, humoros és figyelmes, mégsem boldogul a szerelemben. A felesége elhagyta, a
megbízója, aki egy korabeli elvált asszony (Meryl Streep) sem viszonozza érzelmeit, csak játszik
vele.
Az üzenet, amit ez a karakter képvisel az, hogy hiába sikeres valaki, ha a magánélete nem boldog,
akkor ugyanolyan magányos és elesett lehet mint bárki. Az építész is csak egy ember, aki
mindenekelőtt a szeretetre vágyik.
Egy összetettebb problémát képvisel Alex Wyler (Keanu Reeves) és apja kapcsolata a Ház a tónál
(The Lake Hous, InterCom, 2006) című filmben. Az apa Simon Wyler híres építész, aki építészetet
tanít a chichagoi egyetemen, diákjai felé ugyanolyan kemény arcát mutattaja mint fiainak. Komoly
érzéketlen, és elhivatott férfi. Fiatal korában Le Corbusiesr és Frank Lloyd Wright „haverja” volt.
Az építészet a mindene, kórházi ágyán is a barcelonai fényekről magyaráz Alexnek.
Kép 10: Keanu Reeves és Christopher Plummer a Ház a tónál című filmben
Ugyanakkor titkon azt szeretné, hogy fiai úgy éljenek ahogy ő nem tudott. Szeretné ha boldogok
lennének, a magánéletükben is. De ha ezt kimondaná, elismerné, hogy ő viszont ezt elrontotta,
elhanyagolta a családját, nem törődött velük eleget.
Alex és öccse Harry is az építész pályát választották. Alex nem tudta elviselni apja zsarnokias
viselkedését, hogy irányítni akarja az életét. Kapcsolatuk elridegült, és Alex évekre elment. Mikor
visszatért egy könnyűszerkezetes tucatházak kivitelezésével foglalkozó cégnél kezdett dolgozni,
amit apja mélyen elítél. Viszonyuk igazán soha nem rendeződik, Alex csak az apja halála után
ébredt rá arra, hogy mennyire is szerette őt a férfi.
Ez a film, talán a legtöbbet adja át az igazi építész gondolkodásból. Simon karakterén keresztül egy
mára kiveszett típust, a modern szellemében alkotó építészt ismerhetjük meg, aki konzekvensen
ragaszkodik az elveihez. Az elhivatottsága, a szakma szeretete érződik a jellemében. Ugyanakkor
nem tekinthetünk el attól a mindent meghatározó jellemvonástól amivel már több példában is
találkoztunk. A munka miatt elhanyagolta a családját, ezért a magánlete soha nem lett boldog, sőt
majdnem sikerült a fiai boldogságát is ellehetetlenítenie. Erős egyénisége elnyomta a feltörekvő
generációt, akik csak halla után tudtak kibontakozni és saját céget alapítani.
Összefoglalás
Azt hiszem megerősíthetjük a felvetést, hogy ahány film, és ahány különböző rendezői szándék,
annyi féle építész jelent már meg a vásznon. A karakterek azonban nem véletlenül kapták ezt a
foglalkozást. A felsorolt filmek szinte mindegyikében szorosan összefügg a szereplő jellemével a
foglalkozása, még azokban is, ahol nem áll középpontban az építészet. Szerencsére nem festenek
egységes képet az építészekről. Bár az esetek túlnyomó többségében pozitív, sok belső problémával
küzd, különleges személyiségekként jelenítik meg őlet a vásznon.
Felhasznált források
Filmek adatai:
www.port.hu, 2010. 12. 13. 12:43-23:52
www.imdb.com, 2010. 12. 13. 12:43-23:52
Felhasznált képek:
A képek az említett filmekből származnak
Kivétel: 8. Kép: http://have-you-met-ted.com, 2010. 12. 14. 20:10