Eichinger Györgyi: Médiahomlokzat

1. A médiahomlokzatok problémája

Dolgozatomban a következő kérdésekre keresem a választ:
-A kommunikáció révén a média szerepe
-A média hatása
-A média építészetre tett hatása
-Az építészetben megjelenő új irányzat
-A homlokzat és a média viszonya
-Az új irány jövője


1.1 A kommunikációról

1.1.1 A kommunikáció meghatározása

A kommunikáció legegyszerűbb meghatározása: kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik. Az emberek vonatkozásában ez kiterjesztendő (részletezendő): információk, gondolatok, érzelmek továbbítására. Úgy is mondhatnánk: a kommunikáció segítségével, megfelelő szimbólumok, szimbólum-rendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek.

1.1.2 A kommunikáció jelentősége - ma

A XX. Század – és úgy tűnik, ez a jövő évszázadban is így lesz – kétségkívül a tömegkommunikáció százada. Az emberi tudás mennyiségi növekedése és specializálódása az üzenetek cseréjének egyre hatékonyabb és tökéletesebb formáit követeli meg. A tömegtársadalom kifejlődése és a globalizáció nagy tömegek információval és különböző szórakozási lehetőségekkel való ellátását kívánja. Mára az audiovizuális kommunikációs ipar hihetetlen mértékben hatja át életünket, meghatározza munkánkat, magánéletünket, kihat kapcsolatainkra és viselkedésünkre.

1.1.3 A kommunikáció mai értelmezése

A kommunikáció alapja: az érzékelés
Mindennapi életünkben szüntelenül kommunikálunk környezetünkkel, embertársainkkal. Folyamatosan információkat kapunk és adunk, válaszolunk a minket ért környezeti hatásokra, ingerekre. Vagyis kommunikációnkat jelentősen befolyásolják érzékszerveink, illetve azok működése.
Az érzékszervek alakítják ki azt a sokféle érzékleti világot, amelyben az egyes organizmusok élnek. Ahhoz hogy megértsük az embert, tudnunk kell az alapvető dolgokat érzékelő-rendszereink működéséről, és arról is, hogy miképpen módosítja a kultúra az érzékszervek szolgáltatta információkat.

1.1.4 A kommunikáció területei

A kommunikáció meghatározása azonban akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ennek megfelelően a kommunikáció területei a következők:

- Kommunikáció információelméleti - kibernetikai értelemben, azaz információátadás mindenféle rendszerben (az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig).
- Kommunikáció technikai értelemben - információátadás emberalkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.).
- Társadalmi kommunikáció - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben.
- Biológiai kommunikáció - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás.
Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit.

1.2 A médiáról

1.2.1 Médiumok, mint a kommunikációs folyamat lépcsői

Általában médiumnak nevezzük - tehát az előzőekben leírtak szerint - az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket. Például ezek: a nyomtatott szöveg, a grafika, a kép, a beszéd, a mozdulatok, a zaj és a zene.

1.2.2 Médium

A média szó többes számú változata. Ezért tulajdonképpen nyelvtanilag helytelen a következő magyar kifejezés használata „médiumok” – mégis ez terjedt el a hétköznapi használat során.

„Média” latin eredetű szó, jelentése: közbülső helyen található, átlagos közeg, közvetítő elem, illetve információknak beszéd, mozdulat, arckifejezés, írás stb. útján történő továbbítása terjesztése. (Meyers, 1975)
Vagyis leegyszerűsítve, a médium azokat a közvetítő közegeket jelenti, amin keresztül az üzenet eljut az egyik embertől a másikig.

1.2.3 Média funkciói

-tájékoztatás
közvetett kommunikáció… írás megjelenése… sajtó…
-vita, eszmecsere
pl. szaklapok… célkük a témában vitát indítványozni
-szórakoztatás
→ kereskedelmi média
-szocializáció/integráció
inkább szociológiai, antropológiai szempont…
-kultúra, oktatás
-mozgósítás, mobilizálás
-rábeszélő funkció — kereskedelmi beszéd
-kétszakaszos kommmunikáció áramlás: először csak egy szűk rétegre hat, majd aztán terjed…

A média életformát meghatározó jellege különösen a gyerekek, a jövő nemzedék fejlődése szempontjából jelentős. Egyes brit felmérések szerint az iskolások több időt töltenek a televízió előtt, mint az iskolában. A tömegkommunikációs ipar társadalmilag meghatározott, a média intézményein átszűrt életvezetési, konfliktuskezelési, viselkedési modelleket és ismeretanyagot közvetít. Ennek következtében kijelölheti a fiatalabb generációk gondolkodásának, fejlődésének irányait. Úgy tűnik, ez a folyamat egyre meghatározóbb (Roszak,1990).
A tömegtársadalom kifejlődése és a globalizáció nagy tömegek információval és különböző szórakozási lehetőségekkel való ellátását kívánja. Mára az audiovizuális kommunikációs ipar hihetetlen mértékben hatja át életünket, meghatározza munkánkat, magánéletünket, kihat kapcsolatainkra és viselkedésünkre.

A média hatása az egyes emberre és a társadalomra igen sokrétű. Tájékoztat a bennünket körülvevő világról, és segíti az értelmi fejlődésünket azáltal, hogy passzívan tanít: akkor is, ha nem tanulási céllal nézzük a tévét, hallgatjuk a rádiót, olvassuk az újságot vagy böngészünk az interneten. A média, a sajtó ezirányú hatása tagadhatatlan, és kultúránk, civilizációnk mai szintjén nélkülözhetetlen a társadalom fenntartásához. Mondhatni mindennapi igényünkké vált a média segítségével történő tájékozódás, szórakozás.

Mi köze a médiának az épületekhez, főleg a homlokzatokhoz? Mi ez az érdekes vonulat az építészetben, és hova vezet?

1.3 A médiahomlokzatokról

1.3.1 A homlokzat definíciója

Álatlános értelemben: épületnek szabad térség felé néző külső falfelülete
Leképzés/ábrázolás szerint: az épület kontúrján kívül eső, azzal oldalanként párhuzamos függőleges síkra képzett ortogonális vetület
A Pallas Nagy Lexikona szerint: Az épületnek utcára, udvarra vagy kertre szolgáló, rendesen nyílásokkal áttört és építészetileg többé-kevésbé gazdagon kiképzett fala, v. ezen falnak (a tetőzettel egyetemben készült) geometrikus rajza. Egy épületen megkülönböztethetünk: főhomlokzatot, mely a fő utcára vagy térre nyílik; oldalhomlokzatot, hátsóhomlokzatot, udvar- és esetleg kerthomlokzatot. A homlokzatok építészeti kiképzésénél a főelv az, hogy azok lehetőleg hűen tükrözzék vissza az épület belsejét, vagy tolmácsolják annak rendeltetését.
Rövid meghatározás: az épület oldala, egyirányú vetülete, nézete

1.3.2 A médiahomlokzat definíciója

A media és architecture szavak összevonásával keletkezett Medatecture névvel is illetett új mozgalom jegyében olyan intelligens, multimédiás, szenzoros interaktív felületek jönnek létre, amelyek egyszerre adják a ház homlokzatát és a várossal kommunikáló felületet.
Igazi 21. századi jelenségről van szó, amelyben a technikai fejlődésnek köszönhetően hatalmas lehetőségek rejlenek. Természetesen sok egyéb tényezőtől (például a gazdasági környezettől) is függ, hogy milyen széles körben terjed el alkalmazása, de az ilyen intelligens felületekkel készült épületek a jövőben akár meg is határozhatják városaink képét.
A médiahomlokzatok létrehozása építészek, designerek, mérnökök együttműködését igényli. A kész homlokzat azonban kikerül a tervezők ellenőrzése alól: ennek oka, hogy drága beruházásról van szó, a befektető célja pedig a költségek mihamarabbi megtérülése. Így a homlokzatot reklámok közvetítésére használják, nem pedig absztrakt képek megjelenítésére. A fénnyel azonban óvatosan kell bánni: az energetikai szempontok mellett az sem elvetendő, hogy ma már a városok jelentős fényszennyezést jelentenek környezetüknek. Az így létrejövő, nagyon erős vizuális jelek a jövőben alapvetően meghatározhatják majd a világ városainak képét.

Vajon ilyen célra ki lehet-e sajátítani a homlokzatokat és városi tereket?

Fontos egy tudatos társadalmi gondolkodás, esetleg szabályozás a tartalmat illetően. Elsősorban a vállalati szféra az, amely ilyen drága beruházásokat megengedhet magának. Mégis össztársadalmi érdek, hogy ezek a felületek elsősorban ne a vállalatok marketingeszközei legyenek, hanem városi szintű koncepció mentén alakítsák ki őket. És annak ellenére, hogy csupán villanyszerelésnek tűnik egy ilyen felület megépítése, az elkötelezett és professzionális építészeti magatartás nélkülözhetetlen mögüle. A téma igen komplex, de ha minden feltétel teljesül, csak akkor beszélhetünk a médiaépítészet igazi megjelenéséről.

1.3.3 A médiahomlokzat mikéntjei

Várostervezési kérdések:
-hol és milyen épületek szomszédságában helyezkedik el az épület a városon belül;
-mekkora fényszennyezettséggel kell számolni;
-a közlekedést mennyire zavarja, illetve mekkora forgalmat generál;
-az adott pl. kulturális vagy örökségvédelmi terület képébe mennyire illeszkedik

A tartalom és a forma kérdése:
-a (képernyő)felbontás legyen alkalmas az adott tartalom megjelenítésére;
-milyen messziről látható nappal és éjjel;
-egyáltalán milyen tartalmak, témák jelenjenek meg rajta;
-reklámok megjelenhetnek-e rajta, vagy kizárólag kulturális célokat szolgál;

A homlokzatok mindig is egyfajta médiumként szolgáltak, csak az üzenetük egy régi korban született, és a jelentésük lassan, a szemlélet fejlődésével változott. A toronyórák és a harangtornyok hordozták a legtöbb üzenetet. Viszont ez a sebesség a mai világban már nem elegendő. Egy kattintás, és megváltozik minden - szinte lehetetlen csillapítani az emberek információéhségét. Így nem csoda, hogy sorra került a mára már szinte egyedüli statikus műfaj is, az építészet.

Az első ismert médiahomlokzat gyakorlatilag egy mechanikus kijelző volt. Ez az objektum építészek, mérnökök, matematikusok és programozók közös munkájának eredményeként jött létre, és tükröződő felületű fémlapokból épült fel. Ezeket pneuamtikus úton, egyesével mozgatták, és az érzékelő szenzoroknak köszönhetően mozgásuk követte a közönség mozdulatait, így folytonos, hullámzó felület jött létre.

Vajon a mai energiaárak mellett mennyire van jövője ennek a technológiának?

A LED-es kijelzők a jelenleg ismert, legkevesebb energiával működtethető fényforrások, fényáramuk vezérelhető, szabályozható, ezáltal kiválóan alkalmasak különböző, akár interaktív üzemmódban kijelzőkként való alkalmazásra. A LED-ek új generációja az Organikus LED, az úgynevezett OLED. Az OLED (Organic Light Emitting Diode), azaz szerves fénykibocsátó dióda működésének alapelmélete, hogy bizonyos szerves anyagok feszültség hatására fényt bocsátanak ki. Ez a jelenség az elektro-lumineszcencia. A technológia mai állasa szerint még csak tévékészülékeknél, illetve laptopkijelzőknél alkalmazzák, de jó esély van rá, hogy ezt a technológiát alkalmazzák a jövőben a reklámok kijelzőiben.

A legkézenfekvőbb a homlokzat mint kijelző használata. A kijelzők - leginkább reklámtáblák - célja, hogy sok emberhez juttassanak el információt, értelemszerűen tehát olyan helyeken jelennek meg, ahol sok ember fordul meg. Köztereken, közlekedési csomópontokban, jó rálátású épületeken találkozhatunk velük.

1.3.4 A médiahomlokzat típusai

Attól függően, hogy maga az építészet mekkora hangsúlyt kap az információ átadásában, három típus határozható meg.

-A városi kijelzőfelületek, animált reklám és információs táblák :
Ezek az építészettel nem, vagy csak ritkán kerülnek közvetlen kapcsolatba. Ilyen a Times Square New Yorkban, ahol az épületek csupán a hirdetések hátszerkezetét adják, szinte nem is látszanak.

-A médiahomlokzat ezzel szemben már közvetlenül az épület homlokzatát, annak főképp világítását használja kijelzőnek. Ezek a homlokzatok rendszerint nem abból a célból készültek, hogy különböző információk jelenjenek meg rajtuk, hanem a jó elhelyezkedésük és vezérelhető világításuk teszi lehetővé őket tartalom megjelenítésére.

-Médiaépítészetről pedig akkor beszélhetünk, amikor egy épületet már úgy terveznek, hogy világítása, épületszerkezeti elemei, felületei nem csupán az építészet és az esztétika, hanem egy újfajta médium követelményeinek is megfeleljenek.

Ilyen példa a GreenPix - Zéró Energia Média Fal, Peking

Ez az alapjaiban újszerű projekt Kínában az első olyan színes LED képernyő, amely üveg függönyfalba integrált photovoltaicus rendszerrel rendelkezik, világ viszonylatban pedig a legnagyobb méretű ilyen szerkezet. Xicui szórakoztató központ függönyfala mai napig a legalapvetőbb példája egy teljes épületburkolatban alkalmazott önfenntartó technológiának. A GreenPix szerves rendszerként működik, a nap folyamán elnyeli a napenergiát és ezt felhasználva világítást generál éjszaka, ezzel tükrözve a nap klimatikus körforgását. A projektet a Simone Giostra & Partners tervezte és valósította meg. A projekt jó példájával népszerűsíti az önfenntartó technológia felhasználását Kína új építészetében, válaszként az ipar jelenlegi agresszív gazdasági fejlesztéseire, amely gyakran a környezetet károsítja. A függönyfal üvege polikristályos photovoltaicus elemekkel van rétegezve és változó sűrűséggel helyezkedik el az épületen. A változó sűrűségű minták növelik az előadóképességét az épületnek, áteresztik a természetes fényt, amikor ez a belsőépítészet szempontjából szükséges. A rendszer a homlokzatot érő napsugárzás felesleges energiáit átalakítja a média fal működéséhez szükséges energiává, ezáltal megakadályozza a belső levegő hőmérsékletének túlzott felmelegedését.

1.3.5 A médiaépítészet problémái

A műfaj elterjedése több akadályba ütközik, melyek közül csak az egyik (bár alighanem a legfontosabb) anyagi természetű. Egy ilyen épületnek rengeteg épületszerkezeti, technológiai és kivitelezési követelménynek kell megfelelnie, létjogosultsága számos várostervezési, sőt társadalmi kérdést vet fel. A nehézség az, hogy ezekre a kérdésekre mind előre kell választ adni. Ráadásul ha az egész médiaépítészet a dinamikára és a változó tartalomra helyezi a hangsúlyt, és ennyire technológiafüggő, akkor megkerülhetetlen kérdés, hogy egy ilyen épület néhány év múlva, a felhasznált technológiai megoldások elévülésével hogyan lesz képes az erejét megtartani. Lehet, hogy addigra egy jó - a mai szemmel nézve magas felbontású - LED-es kijelző már nem lesz alkalmas az akkori tartalmak megjelenítésére.

Összefoglalás:

Úgy gondolom hogy a világ rohamos fejlődésével együtt az építészet ezen irányzatának fejlődése megkerülhetetlen, ami nem baj, ha mindezt úgy teszi, hogy ezzel nem veszi el az építészet lényegét. A maradandó alkotása utána vágyat. Ugyanis a legtöbb eddig megvalósult esetben nem volt tényleges kapcsolat az épület és a médiafelület között. Ezáltal a tényleges épület háttérbe szorult mondhatni senki nem foglalkozott vele. Minthogy az „igazi” médiaépítészet lényege a tartalmi kapcsolat én is ezt tartom fontosnak. Ha ez nem így lenne mindegy milyen az épület, mindegy miből van és milyen formájú, hiszen egy nagy reklámfelületet látna a „közönség”, az vonzza a tekintetet és nem az épület maga. Úgy kell összhangba hozni e kettőt hogy megmaradjon az építészet varázsa, ugyanakkor fejlődni tudjon ez a fajta területe is.

Források:

www.tankonyvtar.hu
www.hg.hu
www.numen.extra.hu
www.mek.oszk.hu
www.enqa.net
www.mediaarchitecture .org