Az építészet és a média közötti kapcsolat a XX. század során alakult ki, majd az eltelt évtizedek során számos változáson ment keresztül. A technika fejlődésével, az anyaghasználat változásával mindkét szakma előtt új lehetőségek nyíltak meg. A média által építtetett épületek sok típusát ismerjük, melyek a megszokottól eltérő tulajdonságaik miatt különleges jelentőségűek építész szemmel. Dolgozatom során kitérek e speciális szerepkör legfontosabb követelményeire, illetve adottságaira, majd az eltérő funkciók alapján csoportosítva elemzem őket.
1. Az építmények szerepe
A média szakma számára az építészek által alkotott terek és épületek teremtik meg a munkakörülményeket, azokat felhasználják, vagy azokban dolgoznak. Minőségi végeredmény elérése érdekében kiemelten fontos azoknak miben léte. Meg kell, hogy feleljenek a legújabb technikának, vagy adott esetben - ha az mondjuk a forgatás tárgya - különböző esztétikai igényeknek is. Azok hiányában a funkciót nem képesek betölteni, vagy az elért cél nem megfelelő, tehát alkalmatlanná válnak a további használatra. Egy frissen megvalósuló beruházás alkalmával jelentős többlet befektetéssel szokott járni, hogy ezek a feltételek biztosítva legyenek. Ha egy filmes szakmabeli nagy összegű beruházást valósít meg, az a legfontosabb, hogy a korábban említett tulajdonságok megvalósuljanak, még ha bizonyos plusz kiadások is merülnek fel.
Lényegi kontroll lehet a megtérülés kiszámítása ilyen esetekben. Egy filmstúdió példája során mérlegelni lehet, ha azt az adott magas színvonalú szolgáltatást nem sok helyen tudják még biztosítani. Ilyenkor a megvalósulást követően nagy valószínűséggel a piac egy jelentős részét át tudja majd venni. A minőség nem csak a funkció betöltésére lehet kihatással, az épület élettartamát vagy a műszaki háttér tartósságát is meghatározza. Hazánkban egyre több példát látni újonnan, a média számára épült kortárs építész munkából.
2. Az ideális helyszín
A megfelelő hely kiválasztásának sok igen eltérő szempontja van. Általános esetben ezek közül a legfontosabbak tudnak csak érvényesülni, a kisebb fontosságúakat mellőzik. Vannak olyan funkciók a médián belül, amiknek csak egy városi, épített környezetben van létjogosultságuk működni, de inkább jellemző, hogy az elfoglalható terület nagysága fontosabb szempontként jelenik meg.
Egy belvárosi helyzetű épület könnyebben elérhető a dolgozók, meghívott vendégek, karbantartók számára, míg egy külvárosi vagy esetleg vidéki telepítés ilyen jellegű nehézségeket vet fel a közlekedés miatt. Egy hírstúdió esetében például, ha gyors reakcióra van szükség a város történései kapcsán, előnyös lehet a hasonló telepítés.
A természetben vagy külterületen történő épület elhelyezés esetén lehet, hogy olyan tényező lép fel, ami csak azon a bizonyos területen valósulhat meg, például egy adótorony, vagy egy különleges természeti adottság helyén. Ilyenkor már csak másodlagos tényező a közlekedés megfelelő biztosítása. Ahol nincs városi szövet, a szükséges területi feltételek is könnyebben biztosíthatóak, akár egy nagy méretű filmstúdió létrehozásakor is.
3. Építőanyagok az élettartam függvényében
Ha élettartamról beszélünk, első körben meg kell említsük ismét az alkalmazott technikai berendezések modernségének fontosságát. Az épület tekintetében nem lennének ilyen erős szabályok érvényben, azonban ha már beruházás történik, az épület kifelé mutatott arca sem hátrány, ha megfelel az épp aktuális trendnek.
Vannak olyan épületek is, ahol a tartósság egyáltalán nem fontos, hiszen csak ideiglenes jelleggel hozzák őket létre, például díszlet gyanánt. A tervezett élettartam és az elvárt látszat függvényében választhatnak időjárásálló, vagy csak minimálisan strapabíró anyagokat. A legkedveltebbek a fa, gipsz és a különböző műanyag habok ilyen célra.
4. Az épületek különböző funkciói
A filmes szakmában sokféle épülettel lehet találkozni, jellemzően jól átgondolt, reprezentatív kialakításokkal. A következő részben a legnagyobb, filmmel kapcsolatos épület-együttestől, azaz a filmgyáraktól, a legkisebb egységig, az ideiglenes épületekig típusonként fogom elemezni azokat. Mivel a jellemzők legtöbbször specifikusak, ezért mélyebb elemzéshez célszerű az épülettípusonkénti felbontás. Nehezen lehet egy kategóriába sorolni, például az egyes székházakat és a forgatási helyszíneket.
4. 1. Filmstúdiók és filmgyárak
A XXI. században filmstúdiók keretein belül készül a mai filmek jelentős része. Minden különleges igényt kielégítenek, amire szükség lehet egy forgatás vagy filmvágás során. Példának hozhatjuk a speciális effekteket, segédeszközöket, a kellékeket és a teljes filmes csapat jelenlétét. Egy ilyen épület rendkívül nagy helyigénnyel bír, léteznek kisebbek, de gyakori a kisebb településnyi méretű komplexum is.
A magyar filmgyártás a Hunnia Filmgyár megnyitásával indult 1912-ben, mely egy mindössze 50x25 méteres üvegcsarnok volt Budapesten. A kezdeti nehézségek után állami segítséggel a magyar filmgyártás kiemelkedő pozícióba nőtte ki magát, de a második világháború után a rombolások következtében gyakorlatilag megsemmisült az iparág komoly része. Az épületek állapota és a technológiák elavultsága miatt fejlesztésbe kellett kezdeni, mely csak lassan hozott eredményt. Az újonnan létesített filmgyárak (pl. Fóti Filmgyár) már inkább külterületre vagy külvárosi részre települnek, mert már nem elegendő egy-egy üvegcsarnok helyigénye.
Külön forgatási csarnokok vannak a legmodernebb technikával felszerelve, ahol imitálni tudják a legkülönfélébb időjárási körülményeket is. További igény jelentkezik az állandó kellékek tárolására. Bár sok olyan hozzávaló van egy filmforgatáskor, ami közvetlen akkor és arra a funkcióra került legyártásra, de elengedhetetlen bizonyos mennyiségű raktár megléte az állandóan gyarapodó készlet tárolására. A külsőre nézve a csarnokok tekintetében nincs kiemelt esztétikai igény, inkább a funkciók hiánytalan ellátása az elsődleges. Szükség van szociális jellegű épületekre, mint az étkeztetés megoldására, tárgyalások és rendezvények lebonyolítására. A színészi öltözők, vizesblokkok és a sminkes szobák célszerűen valamilyen összeköttetésben kell álljanak a forgatás helyszínével, a stúdióval. Reprezentációra, figyelemfelkeltésre a filmgyártás keretein belül célszerűen az előbb sorolt szociális jellegű példák megfelelőek.
Az állandó épületek mellett helyet kell kapjanak a kültéri forgatáshoz felállítandó esetleges díszletek, ideiglenes épületek és az utcák számára biztosított helyek is. Az állandó épületekhez viszonyítva kiemelkedően nagy méretű és lehetőleg változatos természeti környezetre van szükség. Ezen időszaki épületek kialakítására később térek ki részletesen.
1. ábra: A Mafilm kültéri díszletei 2. ábra: A Mafilm új fóti filmstúdiója
A magyarországi filmforgatás az utóbbi években felkapottabbá vált a külföldi filmeseknek köszönhetően, itt ugyanis sokkal kedvezőbb áron tudják gyakorlatilag ugyanazt a minőséget produkálni (megfelelő stúdió mellett). Amerikai sztárokkal, magyarországi helyszínt választva kerül sor a felvételre. Rákospalotán és Etyeken alakítottak ki a közelmúltban ilyen célokra filmgyárakat amerikai beruházásban. A négyezer négyzetméteres színpad és a hozzá tartozó kilenc stúdió létrehozása több millió dollárba került. Szakértők szerint hamar megtérülhet a befektetés, már az átadás előtt több előjegyzett külföldi produkció várakozott a stúdióra.
4. 2. Televíziós központok és székházak
A televíziós központok és székházak megalakulása a XX. század közepétől napjainkig folyamatosan zajlik. Úgy, ahogy a filmgyártás terén, itt is nagy változásokon ment keresztül a szakma. A helyigények növekedtével, a média kultúra változásával szintén egyre nagyobb területre volt szükség.
A korábbi, belvárosban elhelyezkedő MTV székház példaértékű a reprezentáció szempontjából, de ennek a klasszikus telepítésnek nem csak előnyei vannak. Budapest belvárosában, a Szabadság téren volt a központ, minden fontosabb városi helyszínhez közel. Lehetőség volt a lehető leggyorsabb tudósításokra, ha rendkívüli esemény történt. A minisztériumok vagy a parlament közelsége miatt az onnan meghívott személyek akár át is sétálhattak egy riport esetén.
Eredetileg Tőzsdepalotának épült (1897-1907) az épület, azonban már hosszú ideje kicsinek bizonyult a „beleültetett” funkció ellátására. Az alagsorban helyezkedett el a filmarchívum, a földszinten az üzemeltetés, a többi emeleten, pedig a film-és műsorgyártás. Számos további külső stúdióra volt szükség a Szabadság térieken kívül, hogy az adás a már ismert formában létrejöhessen.
Az Óbudán 2009-ben átadott új MTV székház sok szempontból új helyzetet teremtett a társaságnak. A modern stílusú, nagyságrendileg 60 000 négyzetméteres épület 5 új stúdiónak adott helyet. Minden további, korábban zsúfolt funkció elérte a neki rendelt méretet, így az irodák, raktárak és a filmarchívum is. Logisztikailag sokkal kedvezőbb helyzetet tudtak teremteni a beruházással, mivel a teljes társaság egy helyen van, megszűnt a futárküldés és a nagy számú közlekedés az egyik stúdióból a másik helyszínen lévőbe. A korábban nehézkes parkolást meg tudják már oldani a külvárosi, nagy telepen. Összesen 500 darab fedetlen és 52 darab fedett parkolót hoztak létre.
Kívülről szemlélve a székházat egységes színű szerelt fém homlokzatburkolatot láthatunk. Előnye ennek az anyagválasztásnak, hogy a raktárak és az egyéb funkciók esetében is használható, így az utcáról nem lesz tarka hatása. Az irodák belső udvarra néző homlokzati falai különböző színűre vakoltak. Elképzelhető, hogy az építész színt szeretett volna adni a belsőnek, hogy a dolgozók ne a komor szürke felületeket lássák, de akár takarékosságból is születhetett ez a megoldás. Az előbb említett fém burkolatot csak nagyméretű alumínium keretes ablakok bontják meg. Mivel a külső személyek látogatása és a média tekintélye miatt mutatósságra igény van, árnyékolóval ellátott függönyfalakat és üvegtetőt is találunk a bejárathoz közel. Az épületbe lépve szintén a reprezentáció lehet az első gondolatunk. Nagyvonalú, magas belmagasságú, elegáns és kellőképp világos belső terek jöttek létre. Új anyagként a fa megjelenése visz kis életet a belső térbe a színre festett falak mellett.
3-4. ábra: Az új MTV székház kívül és belül
Hasonló példát mutat az RTL Klub székházának esete is, természetesen ennyire nem kontrasztos a központváltás. Néhány éve a viszonylag városi elhelyezkedésűnek számító, Fehérvári úton működő bérelt központot kinőtték. Bizonyos műsorokat már korábban is a budafoki Camponából közvetítettek, de most a teljes székház kiköltözött egy újépítésű épületbe. Építészeti szempontból jellegében hasonlóságot láthatunk, mint az MTV példáján. Törekedtek a modernségre, a nagyvonalú, figyelemfelkeltő és sok nagy üvegfelülettel ellátott homlokzatokra.
4. 3. Ideiglenes épületek
Esszém során többször szó esett már az ideiglenesen felépült, majd bontandó épületekről. Fontos típus ez a filmforgatások során, ahol esetenként akár teljes utcaszakaszok épülnek meg a hozzájuk tartozó házzal, vagy homlokzattal.
Ebbe a kategóriába sorolnám azokat a munkákat is, amit egy már felépült, akár használatban lévő házon végeznek el. Ha a forgatási helyszín valós környezetben van, de az ott látott tárgyak vagy homlokzati elemek nem felelnek meg a filmben szereplő kornak vagy nem mutatósak, akkor órák, esetleg napok leforgása alatt át tudják őket változtatni. Ilyenkor a filmesek az átváltoztatni kívánt ház tulajdonosával megegyezve, megfelelő kárpótlás ellenében elvégzik az ideiglenes átalakítást. A forgatás végeztével, a korábban leegyeztetett módon nagy gyorsasággal visszaalakítják, vagy esetleg lebontják a kiegészítéseket.
Visszatérve a kategória eredeti értelmezésére, ahol teljesen új „díszlet” házak létesülnek, a legkisebb százalékban beszélhetünk hagyományos építésmódról. A leggyakrabban használt építőanyagok a műanyag habok, melyek szinte bármilyen felületen alkalmazhatóak. A felhordást és gyors szilárdulást követően könnyen formálhatóak maradnak. Íves formák, egyedi alakok alakíthatóak ki belőle, majd speciális festékekkel a kívánt anyaghoz hasonló hatásúvá tehetőek. Gyakran láthatóak ilyen forgatásokon hatalmas kőtömbök, vagy kőfalak, de ezek sok esetben mindössze néhány kilót nyomnak anyaguk révén. Merevebb, szerelésre is alkalmas szerkezeti igények felmerülése esetén, az építőlemezek hódítanak teret maguknak. A fa, gipsz, esetleg gipszrost anyagú táblák kedvező áron beszerezhetőek, könnyen pótolhatóak és mozgathatóak. A kész szerkezetek élethűsége mellett elkészítési idejük fontos, az egyszerűbb esetekben 1-2 nap alatt kész szerkezetet avathatnak, de jellemzően több napra, esetleg hétre lehet szükség a díszletek terén.
Bizonyos szempontból hasonló, de mégis eltérő a helyzet a tartós forgatási helyszíneken vagy a valóságshow-k táján. Itt használható, minden funkciót kielégítő házakat kell megvalósítani, mindemellett nem mindennapi technikával kell őket felszerelni. A tervezési és engedélyeztetési időt nem számítva, tehát a kivitelezésnek 1-2 hónap alatt el kell készülnie. Az eltérés a felhasznált anyagokban és alkalmazásukban is megtalálható. Hagyományos technikák, mint betonozás, falazás is elképzelhető a jellemzően acélbordás, építőlemezes szerelési módok mellett. Lévén, hogy ezek a „villák” komoly beépített műszaki technikával felszereltek, és a televízió egy stúdiója mellett épülnek fel, funkciójuk elvesztése után visszabontásukra kerül sor.
4. 4. Adótornyok
Az otthoni televíziózás egyik feltétele az adást közvetítő egységek jelenléte. Műholdas és földi sugárzású vétel esetében egyaránt szükséges bizonyos antennával felszerelt tornyok vagy készülékek megléte. Építészeti szempontból az adótornyoknak lehet jelentőségük, melyek elsősorban a földfelszíni adást biztosítják.
5. ábra: a TV-torony Pécsen 6. ábra: Hármashatár-hegyi TV-torony
A legfontosabb szempont az elhelyezésük, mert olyan helyen kell, hogy álljanak, és olyan magasnak kell lenniük, hogy a lehető legtöbb helyre el tudjon jutni a műsorszórás. Amennyiben dombokkal övezett vidéken ilyet építenek, szinte kizárólag a hegytetőkre helyezik el. Mivel az antennára való szabad rálátás a cél, a tornyok tervezőinek komoly esztétikai felelősségük van. Egy olyan épületet hoznak létre, ami az elkövetkezendő évtizedekben változatlan helyen és kivitelben mindenki számára látható lesz. Mindezek ellenére a Magyarországon ismert példák legtöbbje a 70-es évek környékén valósult meg, amikor a korstílus nem engedett meg akármilyen formát. Monumentális, racionális tornyokat terveztek a mai és a nyugati mintákkal szemben.
A funkciót alkalmanként kilátóval bővítették, Pécsett ma is az egyik legnagyobb turista látványosság a helyi TV-torony. Ennél a hasznosításnál azonban sokkal jellemzőbb az adott torony felszerelése rádiós, hírszolgálati és mobilkommunikációs egységekkel. Az anyagválasztást megfigyelve, mindig acél szerkezetű vagy monolit vasbeton építményekkel találkozhatunk. A vasbeton alkalmazása gazdaságosabb megoldást jelenthet nagy igénybevételek esetén, például a toronyban elhelyezett funkciók hasznos terhelése, vagy a szélteher esetén.
Összegzés
Összefoglalva a médiával kapcsolatos építészet jelentősségét elmondhatjuk, hogy azok tervezése és kivitelezése során bizonyos külön-szabályokat be kell tartani, melyeket a filmes szakma gyakorlata igazolt, de egyéb közintézmények esetén nem alkalmaznánk. Kiemelt figyelmet kell fordítani például a modern technikákra, a folyamatos fejlődés lehetőségére és bizonyos esetekben arra, hogy egy olyan intézményt tervezünk, ami egy egész régió szeme előtt van folyamatosan.
Felhasznált irodalom
http://www.epulettar.hu/projekt/478.aspx
http://www.origo.hu/itthon/20071220-az-uj-obudai-mtvszekhaz-epitese.html
http://www.mtvzrt.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mafilm
http://harmashatarhegy.hupont.hu/47/harmashatarhegy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése