A mai fantasztikus kalandfilmek, fantasy-k és scifik egy elképesztő átmenetet képeznek valóság és a képzelet között Dolgozatom ezt a témát járja körül. Az első fejezetben az építészmérnök szemmel egy ház megpillantásakor azonnal eszembe villanó szabálytalanságokra mutatok be néhány példát. A másodikban azokról az építészeti eszközökről lesz szó, amelyeknek kizárólag az a szerepe, hogy ráerősítsen egy filmbeli érzelemre, jellemre, hangulatra. Az első két fejezet összegzéseképpen kitérek a játékfilmekben alkalmazott hagyományos makett építő technikák fontosságára, ill. a digitális technika egyeduralmának ellensúlyozására a mai filmgyártásban.
1. Szilárdságtan szabályai alapján képtelen házak
Az a kérdés merült fel bennem, ha egy forgatókönyvben, vagy egy regényben olyan épületeket mutatnak be, amelyek a valóságban nem csak, hogy nem léteznek, de nem is létezhetnének a fizika törvényei szerint, akkor a díszlettervezőknek mi a legfőbb feladatuk? Egy állékony ház makettjének felépítése, egy képtelennek tűnő burokkal, vagy a szilárdságtan határait feszegető, a leírtakra emlékeztető tákolmány összeállítása. A válasz egészen a 20. század végéig nem lehetett egyértelmű. Természetesen a digitális technikák megjelenéséig. Ekkor ugyanis egy harmadik válasz érkezett a kérdésemre: egy olyan világ megteremtése a „filmfelvétel” idejére, amelyben mások a fizikai törvények.
A CGI (számítógépen létrehozott kép) technológia először az 1973-as Feltámad a vadnyugat című filmben jelent meg, majd 1977-ben a Csillagok háborúja Halálcsillaga készült másodikként ezzel a módszerrel. CGI karrierje a hetvenes évektől napjainkig nem éppen töretlen. A 80-as évek elején a Tron és Az utolsó csillagharcos kudarca után 10 évet kellett várni a Jurassic Park 1993-as átütő sikerére. E ponton tért át Hollywood a stop-motion animációról a digitális technikára.
Érdekesség, hogy a 20. század elején a hagyományos eszközökkel megvalósíthatatlannak tartották a Gyűrűk ura trilógia megfilmesítését. Sok ehhez hasonló esetben nyújtott megoldást a digitális technika. Íme néhány példa a megszegett szilárdságtani tételek szerint, ahol így vagy úgy egy hiteles, eredeti megoldást nyújtottak a filmkészítők a fent említett problémára.
1.1 Rúd kihajlása nyomásra, vízszintes terhek
A Brad Siberling rendezte Lemony Snicket- A balszerencse áradása (2004) című filmben Josephine néni háza a legjellegzetesebb példája annak az írói módszernek, hogy a lakó tulajdonságait hihetetlenül kihangsúlyozza a tulajdon háza. Ebben az esetben Josephine néni rettenetesen fél a mélységtől, így egy szikla tetején, egy szakadék felett van a háza, amely kis összevissza fa rudakon áll. Ezek a rudak olyan karcsúak és hosszúak, hogy önsúlyuktól is kihajlanának, de a filmben egy nagy házat kell megtartaniuk. Mivel vízszintesen semmilyen kapcsolata nincs a szakadék oldalával, így a legkisebb szél is instabillá tenné ezt a házat, és a mélységbe zuhanna. Ez a bizonytalanság, amelyet az épület helyzete kelt bennünk, felerősíti azt az érzésünket, hogy az árvák élete is kilátástalan. A ház teszi lehetővé, hogy mélyebb gondolatok ébredjenek bennünk a film hatására.
Ezzel a témával a következő fejezetben foglalkozom részletesebben, de ide kívánkozik, hogy a ház belső kialakítása nem véletlenszerű, öncélú művészeti alkotás. Egyetlen célja a belső terek megalkotójának az lehetett, hogy kétségbe vonjuk Josephine néni ép eszét és elmélyítse az együttérzést az árvákkal. A hölgy félelmei lépten nyomon megjelennek a ház belsejében. Belül szintén minden fából van, így mindig nyikorognak a gerendák. A csillárok le-fel ingadoznak a házzal együtt. A néni az emlékeiből él, így háza zsúfolásig tele van régi fényképekkel. A hatalmas körablak, kilátással a fájdalom tavára minden nap emlékezteti férje elvesztésére.
1.ábra Josephine néni háza a szakadék felett
1.2 Dinamikus igénybevételek
A vándorló palota című animációs filmben (2004) Hayao Miyazaki a rajzolás segítségével teremt egy lábakon járó házat, amely pöfékel, nyikorog, mint egy régi gép. Ha jobban megnézzük ezt a különös szerzeményt, találunk rajta hat kisebb, sapkára emlékeztető kupolát, négy füstölő kéményt és több kiálló fém alkalmatosság is emlékeztet egy villanyoszlopra. Most már láthatjuk, hogy ezernyi apró alkatrészből van összerakva, mindenféle merevítés nélkül. Így biztosra mondható, hogy ilyen mértékű dinamikus terheket (mint a járás) nem viselne el. Egy apróság, hogy a mozgásból fakadó erőhatások bent nem érzékelhetőek, így ezek az energiák „elvesznek”. A külső homlokzatokon nyílások nem láthatóak, így mivel belül pedig teljesen szokványos lakó funkciójú helyiségek kaptak helyet, semmilyen kommunikációt nem lehet fellelni az épület belseje és külseje között.
Ezeken kívül megfigyelhető egyfajta alakváltoztatás az épület tömegét illetően. Mintha egy hátizsákot cipelne egy járó ember. Ezzel azt a hatást kelti, hogy a világ legtermészetesebb dolga, hogy a házak is ugyanúgy tudnak járni, mint mi.
2.-3. ábra Howl vándorló palotája
1.3 Szelektív gravitáció
A legújabb Alice csodaországban filmben (2010) Tim Burton rendező lenyűgöző álomvilágot teremtett a nézők számára. Rögtön az elején, Alice lyukba esése után figyelhetjük meg a szelektív gravitáció jelenségét. Ez sok mesefilmben előfordul, de játékfilmekben ritkaságnak számít. A helyiségben, ahova Alice bezuhan, először a gyönyörű kovácsoltvas csillárra és annak gyertyáira kezd el hatni egy ellentétes előjelű gravitáció. Ezt követi a lány haja, majd az egész teste zuhanni kezd.
1.4 Anyag tönkrementele, fagyás, ázás
Szintén az Alice csodaországban című filmben találkozhatunk Kalapos házával, ami egy régi elhagyatott szélmalomnak néz ki. A filmben egy félhomályos erdő közepén helyezkedik el, nedves, ködös környezetben. Az épület különböző füvekből és fából épült. Annyira lyukacsos a ház fala, hogy az ablakokon kívül maga a külső fal is fényleni kezd ha a félhomályban a belső világítás fel van kapcsolva. Ez rendkívül hatásos kép, mi magunk is dideregni kezdünk, miközben nézzük, hiszen elképzelhetjük, hogy a falakon nem csak a fény, hanem a víz is könnyen keresztüljut. Ez után kétségtelen, hogy ez a ház sem állna már a valóságban, hiszen ilyen nedves környezetben a fa és a fű szétfagyna, szétrohadna egy-két év alatt. Az épület érdekessége még, hogy semmilyen kapcsolatban nem áll a cselekménnyel, vagy a szereplőkkel. Szintén nevezhetjük egy hangulatkeltő elemnek is, hiszen csak egy díszletéül, hátsó képéül szolgál a filmben zajló eseményeknek.
4.ábra Kalapos háza
2. Érzelmet gerjesztő, benyomást indukáló házak
A fent említett témához való adatgyűjtésem közben találtam rá olyan filmbéli kastélyokra, lakhelyekre, amelyek megfigyelésekor egyre inkább erősödött bennem az érzés, hogy ezek a házak semmi másra nem szolgálnak, csak az irányított érzelmek keltésére. Minden részletük azért és úgy van kidolgozva, hogy a lakó tulajdonságait felerősítsék, egyértelművé tegyék. A film pillanatnyi hangulatát még tovább finomítsák. Ezért annyira hatásosak a megfilmesített mesék, kalandregények. Vegyünk néhány példát a felerősített érzelmek szerint.
2.1 Gonoszság, magányosság, őrültség
Olaf gróf kastélya A Balszerencse áradásából minden ízében arra szolgál, hogy ugyanolyan félelmet keltsen bennünk, mint az árvákban. A bejáratnál lévő acél oszlopokon nyugvó furcsán kilyukasztgatott rácsostartók teljesen feleslegesek tartószerkezetileg. Ráadásul a tartó leginkább igénybevett részén, középen hiányzik is a gerincrúd. Ebből is látszik, hogy csak a fő feladatát teljesíti, a rideg, kopár kert keltette nyomasztó érzést erősíti. Érdekesség, hogy valójában ez az acél kapuzat azért került bele a filmbe, mert a forgatási helyszínen nem találtak egy megfelelően tágas helyet, Olaf gróf kastélyának távoli felvételeihez. Ez is mutatja a rendező zsenialitását.
5.ábra Olaf gróf kastélya
A kastély tömege erősen tagolt karcsú tornyokkal, tetőkibúvókkal. Ezen kívül egy kéményt is megfigyelhetünk, amely nem a ház egy magas pontjáról indul, hanem a földszintről, megmagyarázhatatlan módon. Így viszont sokkal hatásosabban kelti az elnéptelenedett ipar negyed hangulatát.
Belépve azt látjuk, hogy a ház legnagyobb része boltozatos. Ám a boltozatok nem a „szokásos”, erőjáték szempontjából legkedvezőbb, íves alakúak, hanem a gonosz, szívtelen gróf személyiségével egybecsengően szögletesek, háromszög alakúak. Az ablakok csúcsívesek, de nem a gótikától kezdve már megszokott arányokkal, hanem inkább egy ceruzáéval. Így szűkösek, kevés fényt engednek be, kellemetlenek.
2.2 Barátság, sajátos hobbi bája, családiasság
Szintén a Lemony Snickets filmben láthattuk Montgomery bácsi lakhelyét. Az árvák következő gyámja egy magányosan élő, szeretetre méltó úr, aki rajong a hüllőkért, főleg a kígyókért. Házának kertjében zöld a fű, az ápolt sövények kígyó-formát öltenek. A kastély stílusául az alkotók egy szecesszióra emlékeztető keveréket találtak a legalkalmasabbnak. Vörös színű fából épült és egy kellemes, amerikai gazdag ember hajlékának tűnik kívülről. Ezzel már kezdünk biztosak lenni benne, hogy a gyerekeknek jó helyük lesz a kissé hóbortos bácsikájuk mellett.
A ház belseje már inkább emlékeztet egy trópusi növényházra. Mindenhol acél rácsok, ketrecek tartják fogva a különböző bestiákat. Az üvegtető olyan fényt varázsol a térbe, mintha egy múzeumban lennénk. Így a legkevésbé sem emlékeztet egy lakóházra, a szívélyes fogadtatás érzése is átadta már a helyet a kétségnek. Újra megjelennek az értelmetlen fém szerkezetek. Csontvázak vannak felfüggesztve a múzeumi hatást erősítve. Az üvegház teteje nem sík, hanem kiugrások szabdalják. Ezek a kiugrások már önmagukban is elég merevek lennének, de az alkotók még befűztek egy pár feszítőkábelt, amely ahelyett, hogy a biztonságot hangsúlyozná, az instabilitást, a bizalmatlanságot erősíti bennünk.
6.ábra A hüllők terme
2.3 Mesebeli boldogság látszata, csodálkozás, ellenszenv
A Szív Királynő palotája az Alice-ból érdekes érzésláncolatot kelt bennünk. Először nappal látjuk a filmben. Napfényben egy átlagos mesebeli palotának tűnik, ápolt kertjével, lengedező zászlóival, szabályos tornyaival A szépség, a boldogság érzése kerülget bennünket. Ezután feltűnik, hogy a falak egy kicsivel szürkébbek, mint kellene, és ekkor tűnnek fel a furcsaságok a palotán. A Szív Királynőjének palotáján, aminek csak lehet, szív alakja van. Hol a sövény, hol hattyúnyakak, hol értelmetlen vasbetonnak tűnő kilátóteraszok öltik ezt a formát. Az említett furcsaságok sorát az udvari szereplők folytatják, akik a Királynő nagy feje miatti kisebbségi komplexusai miatt szolidaritásból kénytelenek voltak eltorzítani önmagukat. Ebben a furcsa lelkiállapotban hagyva a nézőt lépünk be a kastély dísztermébe, ahol repdeső varjak tartják a csillárokat, majmok tartják a székeket. Ennyi nem természetes dolog után jön el az este, amikor már a palota egy gonosztevő lakhelyévé változik a szemünkben. Mintha tűz gyúlna a palota minden szegletében.
7.-8. ábra Szív Királynő palotája éjjel és nappal
2.4 Megnyugvás, alázat, fenségesség
Az Üstökvár, a Hercegnő palotája szintén az Alice csodaországban című filmből pont ellentétes hatást tesz ránk, mint az előbbi példa. Első megjelenésekor a fehér Hercegnő félelmetes benyomást kelt, hófehér termei idegennek, izoláltnak tűnnek környezetüktől. A palota tornyai nem hegyesek, hanem kis gömbök kapnak helyet a tornyok tetején. Miután a kard átvétele megtörténik, már barátságosabbnak találjuk a palotát is. Belső termeinek fehér márvány burkolata, az egészséges arányú csúcsíves ablakok ráerősítenek a békés érzésünkre. A háború kezdetéig érzelmileg eljutunk a tiszteletig, alázatig a Hercegnő irányába. Ekkor jelenik meg a vásznon a Hercegnő egyik kertre néző márvány terasza, és a kertben lévő fehér szobrok. Ezek a formák klasszicista törekvésekre emlékeztetnek. Ezért nem véletlen, hogy pont az említett lelkiállapot felerősítésére szolgálnak.
9.-10. ábra Üstökvár éjjel és nappal
2.5 Félelem, tisztelet, együttérzés, barátság
A harmadik építmény az Alice-ból az a kunyhó, ahol Brombogót fogva tartják. Ebben az esetben a kunyhó érzelemváltoztató szerepe hasonló a fentebb említett Montgomery kastélyhoz. Kívülről más érzelmeket hivatott közvetíteni, mint belülről. Csak éppen itt ellentétes előjellel változnak a benyomások. Először rettegni kezdünk Alice-szal együtt, hiszen a kunyhó kívülről félelmetes. A kis háztető gerince lándzsafejekkel van kirakva, a durva kő falazat nyersnek hat. Az ajtó alsó részén lévő rácsozat még egy börtön hangulatát is eszünkbe juttatja. Ám ahogy a jelenet halad előre, a robosztus fa kapu kinyílik, és a félelem lassan átadja helyét a kölcsönös tiszteletnek és együttérzésnek. A ház belülről már megnyugtató, fa gerendák látszanak, organikus mintájú ablakosztások, barátságos fény szűrődik be a nagy kőtömbök között.
11.ábra Brombogó kunyhója
3. Összegzés
Ahhoz, hogy ebben az esszében tárgyalt jelenségeket, hatásokat életre hívják a filmvilág alkotói, jelentős technikai fejlettségre, szervezettségre és jó érzékre van szükségük aziránt, hogy el tudják dönteni, melyik technika hol alkalmazható a legjobban.
A mai tendencia az, hogy a nagy költségvetésű filmek újra és újra visszatérnek a makett technikához, ugyanis egyes esetekben az a módszer reálisabb képet fest. A digitális modell-alkotás tökéletessége sok esetben már nem hihető, hiányoznak az emberi kéz jegyei. Például a Gyűrűk ura 2.-ben Kürtvárról három makett is készült: egy távoli miniatűr, egy maxiatűr az olyan távoli felvételekre, amelyekre digitális katonákat helyeztek, és a közelikhez egy részét 1:1-ben is felépítették. A Gyűrűk ura kapcsán már említettem, hogy megfilmesítését lehetetlennek tartották. Ugyanez volt a helyzet a Star Wars-nál is, de ott a film kedvéért új technikákat fejlesztettek ki, és végül megoldották.
Két képpel zárom esszémet. Az egyik Yoda házát ábrázolja a Star Wars 5. (1980) részéből, amelyet úgy építettek, hogy a Yoda-t játszó bábmester kényelmesen elférjen a házon belül a forgatások idején. A film felújított változatában (2002), amelynek világa, hangulata gyakorlatilag megegyezik az eredetivel 20 év technikai fejlődés után már Yoda jedi karddal kardozik ugrás közben is.
A másik képen Jim Carrey látható a Balszerencse áradása című film forgatási helyszínén, ahol szintén előszeretettel alkalmazták a hagyományos technikákat Daniel Handler elképzelt világának megalkotása közben. Itt éppen egy útszéli bár makettje mellett látható egy festmény a tájról.
12.-13. ábra Star Wars 5 és Balszerencse áradása: forgatási helyszínek
Felhasznált szakirodalom
http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok -2010.12.10.
http://www.origo.hu/filmklub/20051219legitamadas.html-2010.12.10.-
http://cspv.hu/05/73/lemony/-2010.12.10.
http://filmdzsungel.blog.hu/2009/12/22/lemony_snicket_a_balszerencse_aradasa-2010.12.10.
http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20100303-kritika-tim-burton-alice-csodaorszagban-cimu-filmjerol-mia-wasikowska-johnny.html-2010.12.10.
www.imdb.com -2010.12.10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/CGI_(film) -2010.12.13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése