2011. január 22., szombat

Barcza Tamás: ÉPÍTÉSZET ÉS FILM

Azon analógia alapján, hogy „a világon minden valamiképpen összefügg mindennel”, semmiképpen sem akartam erőltetett, nem létező találkozási pontokat is felfedezni, belemagyarázni a film, és az építészet kapcsolatába. Az általam választott nézőpont, gondolatmenet miatt, szándékosan nem árnyaltam jobban bizonyos dolgokat, így például a film szó használatakor - függetlenül attól, hogy azt a moziban, a televízióban, vagy az interneten láthatjuk - a mozgóképes megjelenítésre gondolok, amikor pedig az építészetről beszélek, a végeredmény méretétől, és az alkotójának az iskolázottságától függetlenül egy kalap alá veszek minden az ember által létrehozott építményt, legyen az egy díszlet, egy hatalmas épület, vagy egy egész utcakép.

Úgy gondolom, hogy a filmnek az építészettel, az épített környezettel való kapcsolata azért sem determinálható egyszerűen, egyetlen mondatban sűrítve, mert bár igaz, hogy ma már mindkettő valamilyen szinten az emberek mindennapjaiban jelenlévő, szinte nélkülözhetetlen ága az alkotó művészetnek, mégis a feltételezésem szerint a filmművészet eltűnése, hiánya, valószínűleg nem járna olyan gyors, és katasztrofális következményekkel az emberiségre nézve, mint az építészet megszűnése.
Ettől az állítástól függetlenül nem vitatható, hogy amióta a Lumiere testvérek elkészítették, levetítették az első filmjüket, a film az életünk részévé vált, azóta az emberek tudatosan, vagy pusztán szórakozásból igyekeznek mindent megörökíteni a környezetükben, illetve ebből a játékból, hobbiból, rendkívül rövid idő alatt egy egész iparág nőtte ki magát.
Ma már szerte a világban, a legmodernebb technikával felszerelt stúdiókban, a szakmailag is egyre képzettebb műszaki, és egyéb szakemberek milliói dolgoznak azon, hogy kiszolgálják a nézők milliárdjainak a szórakozás iránti igényét, illetve a televízión, az interneten keresztül hírekkel, információkkal lássák el a közönségüket.
Ha nagyon leegyszerűsítjük az alkotójának a szándékát, akkor egy film - az üzleti szempontokat sem figyelmen kívül hagyva - tudományos-ismeretterjesztő, szórakoztató, vagy propaganda-reklám célból készülhet.


1. Propaganda-reklám filmek
Ezeknél a termékeknél a készítőik - kihasználva a média hatalmát - esetenként valóban zseniális módon kívánnak ránk erőltetni olyan valakit, vagy valamit, esetleg gondolatot, aki, vagy amely egyébként egy fabatkát sem ér a számunkra.
Ezeknél az „alkotásoknál” a körítés általában nagyon jelentős szerepet kap, hiszen a reklámozott egyénnek, gondolatnak, terméknek az exkluzivitását nagymértékben növelheti, alátámaszthatja a jól eltalált építészeti háttér.

2. Tudományos-ismeretterjesztő filmek
Ebben az esetben, az épített környezet kétféle szerepet kaphat az adott filmben, - lehet az övé a főszerep, ekkor körülötte forog minden, hiszen „róla” szól a film, míg a második esetben használhatják eszközként, vagy egyszerű háttérként is.
Vizsgáljuk meg, mennyire állja meg a helyét ez az állítás.
Az a közhely, hogy „az adott időszakra jellemző építészet, visszatükrözi a kor technikai színvonalát”, igaz, de természetesen mást, ennél sokkal többet megtudhatunk az évezredekkel ezelőtt felépített, és máig fennmaradt épületek tanulmányozásakor, többek között sokféle információt nyerhetünk az azt megalkotó, felépítő emberről, az adott kor társadalmi berendezkedésről, a kultúrájáról is.
Évezredeken keresztül, még kevesek számára adatott meg annak a lehetősége, hogy a szülőhelyüktől távoli civilizációkról, átfogó, részletes ismeretekkel rendelkezzenek, - azonban száz évvel ezelőtt, a fotózás, de különösen a filmkészítés megjelenése a mindennapjainkban, döbbenetes hatással volt az emberiségre. Többek között, azóta bárhová „eljuthatunk” anélkül, hogy kimozdulnánk a szülőföldünkről, de ezen felül szórakozhatunk is, illetve különösebb erőfeszítés nélkül valóban döbbenetes mennyiségű információ, tudásanyag birtokosai lehetünk általa.
Amikor a film készítője számára a cél egy épület, épületegyüttes, városrész, város, táj, vagy egy építészeti korszak bemutatása, sokféle lehetőség, módszer kínálkozik a kiválasztott téma feldolgozására.
Az emberiség történetének szinte a legelejéről is fennmaradt számos építmény. Az emberek által tudatosan elfoglalt búvóhelyek, kialakított lakóhelyek, épületek, illetve az ott fellelhető használati tárgyak alapján, meglehetősen pontos képet alkothatunk az adott korról, az ott élőkről, egy film által szinte tökéletesen rekonstruálhatjuk, mindenki számára láthatóvá tehetjük a vizsgált időszakot.
A kereskedők, a kíváncsi, és gazdag emberek, a katonák, általában valamely önös céltól vezérelve, már évezredekkel ezelőtt eljutottak a világ majd minden szegletébe, de az ott élő emberekről, a kultúrájukról, az otthon maradottak nem juthattak átfogó ismeretekhez. Az ismeretlen helyeken fellelhető csodálatos építészeti remekműveknek a teljes körű feltárása, az ott látottak objektív rögzítése, és különösen a széles tömegek számára is emészthető formában történő bemutatása, csak a kamera, a film feltalálása után vált lehetővé.
A Nílus völgye, a Vörös tenger környéke már 3000 évvel ezelőtt az ókor egyik legfejlettebb civilizációjának adott otthont. Úgy gondolom, hogy a fantáziánk, még a történelmi könyvek, az útleírások elolvasását követően sem kaphatott elegendő támpontot ahhoz, hogy a maga teljességében magunk elé képzelhessük azt a különleges világot.
Sok milliomod embertársammal együtt, még nem jutottunk el Kairóba, Luxorba, Gizába, a Vörös tenger melletti Hurghadába, személyesen nem láthattuk a piramisokat, nem találkozhattunk az ott élő emberekkel, az okkultizmussal átitatott kultúrájukkal, nem ismerhettük meg a misztikus titkokat rejtő országot, de a film segítségével mégis megtörténhet a csoda, végighajózhatunk a Níluson, burnuszos arabok kíséretében eltevegelhetünk a sivatagban, és gyönyörködhetünk a monumentális építmények fenséges látványában.
A puszta látványnál azonban sokkal több információhoz juthatunk akkor, amikor egy az ember által korábban megalkotott építményt egy filmben komplex módon feldolgoznak, elénk tárnak. Az épített környezetnek, például a hatalmas piramisok felépítésének bemutatásakor, az azok építésénél felhasznált több tízezer, két- háromtonnás kődarabok bányászatán, szállításán, megmunkálásán, beépítésén keresztül, a film szemléletes képet nyújthat az ókori Egyiptom társadalmi berendezkedéséről, a szervezettségéről, a fáraók isteni hatalmáról is.
Amikor a film készítőinek az elsődleges szándéka egy adott történelmi kornak a bemutatása, abban az esetben az épített környezet háttérbe szorul, csak a történet keretét, hátterét adja.
A film, az általa létrehozott, könnyebben emészthető képanyag segítségével, soha nem látott, döbbenetes mennyiségű élményhez, információhoz juttathat hozzá bennünket anélkül, hogy az anyagi lehetőségeinket meghaladó utazásokat kellene tennünk.
Természetesen a filmezés is egy szakma, a létrejött alkotás pedig egy olyan művészeti produkció, amelynek a minőségét alapvetően meghatározza a készítőinek a személye, továbbá rendkívül fontos az is, hogy mennyi pénz és idő áll az alkotóinak rendelkezésére, esetleg a megrendelésre készített műveknél, milyen megbízói szempontoknak, céloknak kell eleget tenni, hiszen ezek jelentősen módosíthatják, megváltoztathatják a végeredményt, így a film által generált hatást is.


3. Szórakoztató filmek
Egészen más a helyzet, ha a filmben egyszerű háttérként, vagy eszközként használják az épített környezetet, ebben az esetben a film és az építészet kapcsolata nem ennyire direkt.
Mivel a mai világban, szinte minden tevékenységünk valamely épített környezetben játszódik, természetesen még egy egyszerű, stúdióban felvett riportműsor hátterét is valamilyen épített díszlet alkotja, - ebben az esetben azonban, általában nem különösebb cél az, hogy az ott elhangzottakat a háttér alátámassza, erősítse, hitelessé tegye, tehát az építészet ebben az esetben, csak egy szükséges rossz, az érdemi kapcsolata a felvett, sugárzott képanyaggal nem kimutatható.
Más a helyzet, ha egy híradóról, vagy egy dokumentum műsorról beszélünk, ekkor a sugárzott képanyag háttere, az ott megjelenő épített környezet látványa, rendkívüli módon alátámaszthatja, erősítheti az ott szóban elhangzottakat.
Példaként említhetném, amikor egy Koszóvóról készített filmnek a hátterében látható szétlőtt, romos épületeknek, a nézőket sokkoló látványa erősíti az elhangzott riportot, de például sokat jelentett a számomra az egyik TV helyszíni közvetítésében látható szintén domináns háttér, amelyet a Debrecen gyönyörű főutcájában álló díszes, impozáns épületek adtak az ott megrendezett virágkarneválnak. A felvonuló önfeledt, vidám tömeg számára az épített környezet még egy plusz adalék volt ahhoz, hogy jól érezhessék magukat, és ez az érzés a karneválról készített filmekből is maradéktalanul átjött a nézők számára.
Izgalmasabb azonban az, amikor egy egész estét kitöltő mozifilm esetében vizsgáljuk a film és az építészet kapcsolatát.
Nyilvánvalóan, egy történelmi film készítése esetében, az autentikus építészeti környezet kiválasztása, felépítése egyszerűen elengedhetetlen. Ekkor kötelező az alkotók számára az, hogy elérjék, a nézőknek a legapróbb részletekbe menően korhűnek tessék minden a filmvásznon.
Az Olaszországban, azon belül Velencében készült filmekben - bármennyire giccses, elcsépelt jelenetnek tartom -, nyilvánvalóan a háttérnek is jelentős szerepe van abban, hogy amikor a Canale Grande-t övező reneszánsz épületek között, a lagúnán ringó gondolában ülő szerelmespár ajkai érzéki csókban forrnak össze, mindenki elérzékenyül.
Úgy gondolom, hogy a látvány hatására a legérzéketlenebb emberben is megmozdul valami, éppen ezért, aki teheti, utazzon oda a szerelmével, vagy legalább nézzen meg egy ott játszódó filmet, ezzel rögtön kipróbálhatja, benne is hasonló túláradó érzéseket generál-e, pusztán az épített környezet látványa.
Az ellenkező végletbe sorolnám a horrorfilmeket, - itt az alkotók számára, mindig fontos eszköz az épített környezet, különösen annak a megvilágítása.
Erről érdemes kicsit hosszabban beszélni.
A művészet tárháza azért is kimeríthetetlen, hiszen már egy olyan egyszerű eszközzel is, mint a fény, alapvetően megváltoztatható ugyanannak az épített környezetnek a hangulata. Az ugyanazon háttérről, épületegyüttesről télen, vagy nyáron, nappal, vagy éjjel készített felvételek mind más hangulatot árasztanak, de egy éjszakai filmforgatáson, amikor a hátteret szándékosan különféle színű és intenzitású, esetleg különböző szögekből érkező fénnyel világítják meg, a végeredmény teljesen más hatást vált ki a nézőkből, az élet vagy a halál, az öröm vagy a bánat érzését indikálhatja bennük.
Ebből következően, egy horror, vagy egy kabaréfilm is eredményesen leforgatható ugyanabban az épületegyüttesben, díszletben, tehát az építészeti háttér ekkor fontos, de egyáltalán nem meghatározó látványeleme a produkciónak. Az előzőekben részletezett módon, pusztán a megvilágítás segítségével - a háttér változtatása nélkül -, még a szereplők megjelenése előtt, a nézők máris megfelelő módon ráhangolhatóak az elkövetkezendő eseményekre.
A szórakoztató filmeknek van egy különleges kategóriája, ez pedig a fantázia birodalma, az úgynevezett sci-fi.
Nemrég láttam az Eredet című filmet, na, ez némileg ellentmond az eddig leírtaknak, tekinthetjük a szabályt erősítő kivételnek.
Az akció-thrillerről készült kritikák, bár meglehetősen szélsőséges módon írtak a filmről, de abban mindannyian egyetértettek, hogy a történet és a látvány (háttér, épített környezet) az alkotáson belül egyenrangúak voltak, erősítették egymást.
Ebben a filmben az építészet jelentős szerepet kapott, annak ellenére, hogy a cél legkevésbé sem az épített környezet bemutatása volt. A forgatókönyv írója, a látványtervező, a rendező, mondhatom mindenki minden pillanatban maximálisan együttműködött az építésszel, együtt álmodták meg a jövő egyik lehetséges alternatíváját, ezen belül sok új dolgot, többek között a jövő metropoliszát is.
Talán azért, mert teljességgel ismeretlen vizekre kalandoztak, vált annyira fontossá az épített környezetnek, és az építészetnek a szerepe.
Az építészet, így az épített környezet spontán hat az ott élő, a közöttük járó emberekre, - általában kényelmetlen, oda nem illő dolog a számunkra, egy szép, rendezett helyen szemetelni, trágár módon viselkedni, tehát az emberek döntő többsége, akaratlanul is asszimilálódik a környezetéhez.
Ez az állítás igaz, de sajnos - bármennyire értékes, tartalmas élményről van szó -, az ember gyakorta kevésbé becsüli meg, veszi észre azt, ami ingyen van. A színházjegyért, a könyvért fizetni, oda kell menni, el kell olvasni, az utcán meg csak közlekedem, ez pedig nem kerül semmibe, - sajnos, miközben együtt, benne élünk az építészek által tervezett épített környezetben, nem szoktunk belegondolni abba, hogy az is egy csodálatos műalkotás, amely túl azon, hogy értünk van, mindemellett a létrehozásához igen sok embernek az áldozatos, hozzáértő munkájára volt szükség.
A saját, meglehetősen szomorú történetem is jó példa erre. Bár már majdnem építész vagyok, továbbá több száz alkalommal megfordultam a Ferenciek terén, mégis csak az arról a helyről készített, és a televízióban vetített filmben figyeltem fel először a téren álló klasszicista épületek míves homlokzatára, oromzatára, - ezt követően, kicsit szégyenkezve a figyelmetlenségem miatt, kimentem a helyszínre, és meggyőződhettem arról, hogy ezek az épületek, építészeti elemek a valóságban is gyönyörűségesek.
A jó film valóban egyszerre tanít, nevel, szórakoztat, így tehát a bennük szerepeltetett, vagy bármilyen módon felhasznált építészeti alkotások, háttérként történő alkalmazások is elraktározódnak bennünk, és kimutatható, maradandó hatással vannak a nézőkre.
A film, a filmezés, a filmművészet, és az építészet is folyamatosan fejlődik, ezért a közöttük lévő, esetenként alkalmi kapcsolat, viszony is folyamatosan változik.

Összefoglalás
Az előzőekben leírtak összegzéseképpen ötlött fel bennem az alábbi két gondolat, az egyik racionális módon közelítve, a másik lírai módon körülírva fogalmazza meg a film és az építészet kapcsolatát:
• Ma már az emberek kizárólag épített környezetben élik a mindennapjaikat, ilyen módon lassan belakjuk az egész földet, ezért - a pusztán a természetről szóló alkotások kivételével - szinte lehetetlen úgy filmet készíteni, hogy az építészet ne kapjon valamiféle szerepet az elkészült műben.
• Képzeljük magunk elé, hogy a már rég felépített, masszív, mozdíthatatlan épített környezetet ott áll mogorván egymagában, mint egy málé legény. A fény, pajkos leány módjára körbejárja, huncut módon megcirógatja, bebújik a rejtett zugaiba, életet visz belé, és végül együtt, egymás által kiteljesednek. A látás, a láthatóság szempontjából, illetve a fotó, és a film készítésénél a fény egyaránt nélkülözhetetlen, tehát a film segítségével az építészet lényegében hasonló módon megújulhat, jobban láthatóvá válhat mindenki számára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése